Ennél talán még jobb keresni egy olyan céget ami márkafüggetlenül ért a hőszivattyús technikához, és meg fogja tudni csinálni ha gond lenne.
Maga a hőszivattyú nem egy űrtechnikás cucc, abból a szempontból jobb talán "kisipari" cuccot venni, hogy annak a gyártója is kénytelen a piacról vásárolni, eleve olyan a gép kialakítása, hogy minden cserélhető (mert szabványos, mert forrasztható, mert elfér).
Egy brand gépnél meg szokás spéci dolgokat kialakítani. Néha van ennek műszaki alapja, néha meg csak azért, hogy utángyártott/független beszerzés ne lehessen, kénytelen legyen a user megvenni a gyári cuccot.
Elvágva lett berakva a falba. Alsó bekötésű lesz H idommal csatlakoztatva. Akkor megpróbálok keresni hozzá valamilyen roppantógyűrűs dugót, ha létezik ilyen egyáltalán.
Nem vágják el addig amíg a radiátorok nincsenek felrakni vissza van hurkolva és folytonos. Ilyenkor ha elég hosszú vagy elszorítod vagy raksz rá kulcsos idomot a nyomáspróba idejére.
A sarokszelepeknél gondolom betekerik a nyomáspróba dugókat és kész. A radiátor kiállásoknál, ahol a csupasz cső lóg ki a falból, ott mivel szokás ideiglenesen lezárni?
Nyomáspróbához mivel szokták lezárni a falból kilógó 5 rétegű csöveket a radiátoroknál, vízvételi helyeknél, stb? Már rákerülnek a végleges szelepek a csövekre?
XVII. kerületi társasházról van szó (ilyen csúsztatott zsalus technikával épült )
Nem hinném, hogy radiátor miatt kattog, mert január közepén kezdődött a kattogás. De nem értek hozzá, úgyhogy megnézem, meg utánakérdezek, köszi a tippet!
Sziasztok! Segitséget kérnék: Új létesités előtt állunk. Itt a tervezett rendszer kapcsolási rajza. Fontos tudni, hogy ebből csak a gázos fütési kört fogjuk most megvalósitani, a szilárd tüzelésü kör opcionális, az ukrán helyzet figyelembevételével épül be, a szolár meg végképp opcionális (majd ha lesz pénzem meg időm, házilag megcsinálni).
Na most a szabályozás a fő problémám. A gépész tervező segédenergia nélküli termosztatikus keverő és direkt szelepeket javasol, mig a kereskedő szerint vegyek elektronikusan vezérelhető motorosat, hogy majd az egész rendszert elektronikusan szabályozhassam. Erre most nekem nem igazán van pénzem, ezért az érdekelne, mennyire lövöm magam tökön a termosztatikus keverőkkel? Később, ha időm pénzem lesz esetleg szabályzóáramkört barkácsolni, mennyire kell majd belenyúlni a gépészetbe? Nincs valami öszvér megoldás, amivel megspórolom most az elektronikát, de később hozzá tudom illeszteni?
errol beszelek. azert a nem dzsunka markanak sem lehet az orszagban sokezer mukodo keszuleke, es emiatt aztan tan minden megyeben sincs egy-egy hozzaerto, meg alkatresz sincs a polcon.
szuksegfutes az nyilvan van, csak nem mindegy hogy egy napig van ra szukseg vagy egy hetig.
Ezért érdemes nem dzsunka márkát választani, hanem olyat, aminek lehetőleg van itthon képviselete, biztosított az alkatrészellátás, és szerencsés, ha a közelben van a telepítő. Ha meg leáll a rendszer valamiért, ott a cekász a HMV tartályban, a szobába is be lehet állítani egy olajradiátort arra az időre, amíg meg nem javítják.
Nálam a beltéri pont akkora, mint egy gázkazán. A kültéri meg a házon kívül van, nem foglal helyet a benti négyzetméterekből. A hang valóban lehet probléma, itt fontos a jó elhelyezés.
Ez levegő-víz rendszer, nem kellett kutat fúrni, sem földet mozgatni hozzá. A ház nem új, épp jövőre lesz 100 éves. A táblázat első lapján vannak csak az idei évre vonatkozó adatok, de ahogy korábban írtam, vannak modellszámítások 9 teljes szezonra is, 1990-2000 közötti napi hőmérsékleti adatokból. Ott volt azért kemény tél is, elég jól látszik az egyes oszlopokban a szórás.
Azert a gazkazan es a hoszivattyu kozott nem csak az ara a kulonbseg. Az ar egy egyszeru dolog, ket szamot mindenki ossze tud hasonlitani, de azert ne legyunk mar mi is egyszeruek.
- az elterjedtseg nem csak azert szamit hogy a havernak van-e, hanem azert is mert ami nem elterjedt, ahhoz keves a hozzaerto, es nincs a sarki boltban polcon alkatresz. Ez egy huvos januari reggelen hirtelen fontossa valhat
- egy fali gazkazan es egy viz-viz vagy akar viz-levego hoszivattyu helyigenye jelentosen eltero. a hely meg tobbnyire adott, de ha most epul, akkor is penzbe kerul.
- a hangjuk is mas. egy levego-viz hoszipka kulteri resze akar egesz hangos is lehet, mig a gazkazan hangja sosem fogja zavarni a szomszedot.
es meg egy csomo minden, ami most nem jut eszembe.
Üdv mindenkinek! Segítséget kérnék ( hátha találkozott már valaki hasonló problémával!)
Egyedi fűtésű 10 emeletes panelban lakunk. Kazán körülbelül kétpercenként indul be, minden alkalommal mikor a fűtéscső felmelegszik, hangos pattogásba kezd, a kattogás körülbelül fél percig tart. Ez főleg éjszaka és hajnalban idegölő, már majdnem 2 hónapja nem tudunk abban a szobában aludni, és a másik szobába is jól áthallatszik esténként a kattogás.
Szomszédok is hallják. Valaki kevésbé, valaki jobban, valakit nagyon zavar, valakit kevésbé.
Közös képviselőnek jeleztem a problémát, kijött egy szakember, aki szerint a cső hőtágulása okozza a kattogást, valószínűleg a falban átmenő részen valahol nem tud tágulni. Ki is tisztította a fölöttem lakó és közöttem lévő falban átmenő bélcső és cső közötti részét, amitől néhány órára megszűnt, vagyis inkább minimálisra csökkent a kattogás, de sajnos reggelre újra kezdődött. Újra kijött, újra kitisztította, fölment a fölöttem lakókhoz (nyolcadikon lakom), ott is kitisztította, állítólag megnézte a kazánt is, de sajnos nem lett változás.
Közös képviselővel beszéltem újra, azt mondta, nem tud mit tenni, sajnos ezek ilyen házak, másikból is jelentkeztek hasonló panaszokkal (5 ugyanilyen társasház van egymás mellett), valahol megtalálták a kattogás okát, valahol nem. Úgy vettem észre ezzel ő lezártnak tekinti az ügyet, gondolom számára ez nem akkora probléma. Azért normális volt, mondta, hogy nyitott bármilyen ötletre.
Szóval, ha valakinek van bármilyen ötlete, tud ajánlani szakembert, akkor kérem, írjon! Eléggé idegölő ez a kattogás!!
3-as COP-t szokták mondani, ha annál jobb, akkor jobb vagy mint a gáz.
Levegősből ez nem mindegyik gépnek sikerül.
Az én szondásom valahol 4.3 környékén van, ami ha úgy nézem, hogy mennyit fizetek a fűtésért akkor nem rossz, ha úgy nézem, hogy 5-t ígért a prospektus akkor meg rossz.
Még a HMV részen látok tuning lehetőséget, talán 1-2 tizedet ott még tudok hozni, de sokkal jobb nem lesz szerintem sehogy.
Nem először jön elő, hogy gázzal szerinted olcsóbb az üzemeltetési költség, mint levegő-víz hőszivattyúval (a levegő-levegő gépeket azért még mindig inkább split klímának hívjuk, HMV-t nem csinálnak stb.).
Mire alapozod ezt a sommás állítást? Láthatnánk esetleg adatokkat?
Belinkelem ide is azt a táblázatomat, ahol nyomon követem a saját fogyasztási adataimat. Látható egyrészt, hogy hogy alakulnak a napi adatok, valamint az ebből kiadódó valódi, átlagos -15°C-ra számított hőveszteségi adattal az éghajlati modellszámítás paraméterek és eredmények fülön végigfuttatom 9 szezon meteorológiai adatait (közép és maximum hőmérséklet napi szinten). Ebből nekem az jön ki, hogy egy átlagos télen az én esetemben a hőszivattyús fűtés-melegvíz költsége 54% a gázhoz képest. Amivel nem számoltam, az éves karbantartás költsége, de az itt is-ott is megvan.
Kérlek, támaszd alá adatokkal a saját állításod, nagyon érdekelne, hogy hogy jön ki nálad az, hogy drágább levegős hőszivattyúval fűteni, mint gázzal abban az esetben, ha alacsony előremenő hőmérséklettel (nálam 35 fok) ki tudod fűteni a lakást.
Még egy adalék, inkább Podobagnak, megkerestem az árakat, nekem telepítéssel együtt 1.5M Ft volt a Pana T-Cap 9kW-os szipka egy Drazice OKCE 250 NTR HMV tartállyal és a Pana hőérzékelőjével. Vízoldalból ebben az árban semmi nincs benne, de az gáznál is ugyanúgy kellene. Gázbevezetés, engedélyeztetés, kéményépítés, kondenzációs kazán ára összemérhető lett volna ezzel.
(Még egy adalék: A hőszivattyú beépített kapacitása három okból van ennyire túltervezve:
Tervben van egy tetőtérbeépítés is, ez a későbbiekben megdobja majd a hőigényt.
Monovalens fűtési rendszert szerettünk volna, ehhez kellett a T-Cap modell, hogy alacsony külső hőmérsékleten is kifűthető legyen a lakás, és ez a legkisebb teljesítményű gép ebből a termékvonalból.
Hát nézd, én beszéltem egy jó pár hőszivattyú felhasználóval a fórumon. Ők nem ezt mondják. Hogy mi igaz abból, amit elmondtak nem tudom, de miért nem mondtak volna igazat?! Azt elmondhatom, hogy a beszélt emberek mindegyikénél legalább 1/3-addal kevesebb re jött ki a fűtésszámlája, mintha korszerű gázzal fűtött volna, de nem egy esetben a felére!
Azt, hogy miért nem passzív házat építek, az azért van mert a passzív háznál minden építési fázisban (tégla, szigetelések, nyílászárók, szellőztető rendszer...stb.) szinte csúcsminőséget kell felhasználni, ami azért rendesen megdobja egy átlagos "A"esetleg "A+"-os ház árához képest az építési költségeket!
A talaj-víz hőszivattyúval igen olcsóbb,de ez többe kerül.
A levegő-levegő -el nem olcsóbb fűteni,de te döntesz.
" A szondás hősszivattyúval körülbelül 2700 forintért állíthatsz elő egy gigajoule-t, ennek beépítési költsége viszont elég magas, általában milliós tétel."
" Egy gigajoule-nyi hőmennyiséghez szükséges, vagyis körülbelül 29 köbméter vezetékes gáz ára a 10%-os árcsökkentés után nagyjából 2800 forintra jön ki"
Kár hogy a levegőssel nem találtam adatot,de neked hátha sikerül.
Ha csak az ar szamitana, akkor 20m2-es lukakban laknank. Nem minden az olcsosag. Ottvan meg a biztonsag, megbizhatosag, kockazatok, valamint a kenyelem, aztan akar a kozjo es a kornyezetvedelem is.
De drágább is:-) Szerintem otthoni használatra a kockás papír is tökéletesen megfelel, ráadásul nem kell a program kezelését megtanulni. A ceruza kezelése meg már a kezedben van!
