Az, hogy miként válltozik a fordulatszám, telljesn lényegtelen!!! Nem az a lényeg, henem, hogy az üzemvitelnek megfelelően változzon!! Mellesleg minden "háztartási" szivattyú egyfázisú asszinkronmotoros, ami a céllnak tökéletesen megfelel!!!! (akad egy-kettő szinkron-motoros is elektornukis kommutációval)
http://www.vizpumpaszerviz.hu/kez.ut.%20Alpha%202.pdf Ezt tudnám példának mutani. a szivattyújellgeggörbék az érdekesek, mert azokra szabályoz az elektronika. Ezekből létezik állandó nyomáskülönbségre és arányos nyomáskülönbségre szabályozó verziók. az utóbbik lényege, hogy a maximális szállításhoz tartozó emelőmagasság pont a kétszerese a nulla szállításhoz tartozó emelőmagasságnak. Az állandó meg mondjuk mindig 0.2 bar nyomsát tart a szivattyú szívó és nyomó csonkja között, akármi történik! És hogy mi történhet?? Pl lezárnak a termosztatikus radiátorszelepek.
Ha csak egy FÉGhez hasonló olcsó kéményes cirkót teszel fel, akkor egy gázszerelő azt kicseréli terv meg minden egyéb hülyeség nélkül, ha pedig terveztetni kell, akkor ott már úgyis új kéménybélés, zárt égésterű cirkó, EPH, kéményseprő "jatt", gázmeo fog kelleni, a terv ehhez képest aprópénz.
értem. Tehát azért jobb az inverteres (= fázisváltós) szivattyú, mert azt sokkal precízebben lehet szabályozni? Az alacsony fordulaton nagy nyomaték az miért fontos pl. szolárrendszernél? A szállított folyadék mennyisége ugye egyenesen arányos a fordulatszámmal. Miért fontos az, hogy nagy legyen a nyomaték, ha nincs nagy emelőmagasság?
(bocs a sok kérdésért, nem árt, ha megértem a dolgot :)
de hát itt lejjebb azt mondta citcat kolléga, hogy háromféleképpen is lehet a fordulatszámot szabályozni: hármas tekercseléssel, az áram erősségének változtatásával (?), meg az áram erősségének ÉS frekvenciájának a változtatásával, és csak ez utóbbi az inverteres. Akkor ez most hogy van?
Ha jól értem, akkor a napkollektoros rendszernél a szolárszivattyút a napkollektor vezérlése szabályozza. Tehát magának a szivattyúnak tökmindegy, hogy mi alapján dönt a kollektor vezérlése (hőmérsékletváltozás, vagy hőmérsékletváltozás ÉS áramlási sebességváltozás, vagy bármi más kutyafüle) ő kap egy jelet, hogy "öcsém, most 50%-os teljesítménnyel nyomasd" és ő akkor félgőzzel pörög.
...és ha már így előjött: fűtési keringetőszivattyú a nyomásváltozásra reagálva pörög gyorsan vagy lassan. De miért? És ő maga, a szivattyú dönt, nem mondjuk a kondenzációs kazán vezérlése?
dobj már egy linket lécci ilyen okosszivattyúról:)
Keringés szempontjából mindegy, milyen módon oldják meg a fordulatszabályzást, a végeredmény a lényeg. De egy inverteres háromfázisú aszinkron motorral alacsony fordulaton is nagy nyomaték biztosítható, stabilabban beállítható a kívánt fordulat.
Tehát itt adott egy feladat, fordulatot kell igényesen szabályozni. Ehhez kell keresni a megfelelő motorfajtát és a megfelelő szabályzót. A motor legyen egyszerű és olcsó, ezért ne legyen kommutátoros vagy csúszógyűrűs, mert az elhasználódik, hibaforrás stb.
Ne legyen egyfázisú (segédfázisos) motor, mert azt nem lehet olyan jól szabályozni, nyomatékgörbe sem az igazi, ha jól emlékszem. Végül eljutunk a háromfázisú, rövidrezárt forgórészű aszinkron motorhoz, mert az jó, csak oldjuk meg a vezérlését. Ehhez vannak most már nagyon jó alkatrészek, tehát ez sem probléma.
A 23 éves!! Fég-es C-24-es cirkót szeretnénk lecserélni. hogy konkrétan mire arra nincs elképzelés, de pár kérdés:
Valóban kell újra terveztetni, ha kazáncserére kerül sor? Ez mennyibe fáj kb. ha kell? Alumínium béléscső van a kéményben, hallottunk olyat, hogy ezt ki kell cserélni, talán savállóra. Igaz lehet ez?
az "inverteres" és a fordulatszámváltós szivattyú eggy és ugyan az! Bár elektromos téren, hogy miként csinállja a fordulatszám változást, nem vagyok annyira képbe, de nem is ezen van a lényeg! Ami számít, hogy milyen alapjelre reagál fordulatszámválltozással a szivattyú! Ez egy fűtési keringtető szivattyúnál mindig a nyomáskülönbség a szívó és a nyomócsonkon (a valóságba nem ezeket figyeli az elektronika, hanem a tengelytelljesítményt, de abból ezekre következtet) A napkollektoros szivattyú pedig, ahogyan te is írtad, hőmérsékletkülönbségre reagál. de arra sem maga a szivattyú, hanem a szivattyút vezérlő elektronika! Minden attól függ, mivel van felszerelve egy szivattyú, ha akarod pl működhet páratartalomra is! (lehet hülye példa :)
a kérdés már csak az, hogy azon kívül, hogy kevesebbet áramot fogyaszt, mi előnye van még ezeknek a frázisváltós szivattyúknak? Szolár-témából jött elő amúgy a dolog. Ott mondott egy ilyet az ember:
Az inverteres szivattyúknál a vezérlés minden kapott adatot összevet, és a hőmérsékletnek és az áramlási sebességnek a függvényében ezért tudja menet közben állítani a szivattyú fordulatszámát, ezen keresztül pedig a tömegáramot. Itt a vezérlés tehát meg tudja csinálni, hogy a fordulatszámot nem csak ahhoz állítja, hogy milyen a hőmérséklet a napkollektorban és a tárolóban, hanem azt is nézi, hogy adott áramlási sebesség mellett hogy változik a hőmérséklet és ez alapján gyorsítja vagy lassítja a szivattyút.
Nem egészen értem. Alapesetben ugye a napkollektor vezérlése azt nézi, hogy mennyi a delta t, tehát a hőmérsékletkülönbség a kollektor és a tároló között. Ha nagy a különbség, akkor gyorsabban megy a szivattyú, merthogy akkor a hőcserélő több hőt tud cserélni (bocs az eccerű fogalmazásért:), ha kicsi, mert mondjuk még csak alig süt a Nap, akkor alacsonyabb fordulatszámon, merthogy akkor több idő kell, hogy a kollektor felvegye a hőt.
Na már most attól, hogy a szivattyúnak a fordulatszámát máshogy szabályozzuk (evvel az inverteres megoldással), attól még ennek nem kéne, hogy köze legyen ahhoz, hogy most akkor az érzékelők csak egy dolgot (hőmérsékletet) vagy mást is (áramlási sebességet, hőmérsékletet, meg mittomén még mit, talán nyomást?) érzékelnek, nem? Érzékelő érzékel, jelet küld a szolár vezérlésnek, vezérlés számolgat aztán kitalálja, hogy akkor most mennyi legyen a fordulatszám, jelet küld a szivattyúnak, az meg adott fordulatszámmal szállít. Tehát ilyen szemponból miért nem mindegy, hogy inverteres a szivattyú vagy pedig kutyaközönséges fordulatszám-szabályozható darab?:)
Mindegy lényegében, az inverter (DC --> AC) alapvetően az egyenirányító (AC --> DC) ellentéte.
Itt a bemenő 230 V AC-t először egyenirányítani kell, hogy ismét váltóáramot csinálhassunk belőle, de azt már szabályozható frekvencián, sőt 3 fázisban.
Ma már a vontatásban is (újabb mozdonyok, Combino villamos stb.) az inverteres megoldást alkalmazzák, mert így aszinkron motort lehet használni, ami egyszerűbb felépítésű, strapabíróbb, mint a klasszikusan alkalmazott soros gerjesztésű DC-motor, minderre a korszerű IGBT FET-es kapcsolók biztosítanak lehetőséget.
Megnéztem és tényleg van benne hőmérséklet eltolási funkció.... majd kipróbálom hogy működik csak azon agyalok, hogy hiába állítom át ha esetleg az a baj, hogy eleve rosszul érzékeli a hőmérsékletet és 22 foknál a termosztát 24 et érzékel és kikapcsol. Ha ráadok +2-őt akkor meg hamis értéket mutat. Kell egy sima hőmérő referenciának....
Arra is gondoltam még, hogy nem zavar-e bele a külső hőmérséklet szabályozás arány beállítása 50%:50%, vagy a klímaggörbe beállítása...
WC felújítás közeleg, és a csavargatós "schell" szelep helyett, amit nem szeretek, valami tartályos megoldást szeretnék felszerelni, meg egy kézmosót is de a wc nem túl nagy. Panel.
A (szerintem) totál logikus, wc hátuljára szerelt tartályon lévő kis kézmosós verziót sehol sem találok, pedig nagyon hasznos, praktikus lenne. Minden ott van ami kell, plusz szagelszívó is beköthető lenne egyszerűen és a víz sem menne kárba kézmosáskor.
Sajnos olyan kis nagyon egyszerű, kisméretú, szolid mosdót amit a sarokba, vagy a falra tudnék szerelni, nem lelek. Az obiban láttam sarokmosdót, tökéletes is lenne, de az a 40-43 centi is sok, sajnos. Sima egyszerűt keresnék, mint egy virágládát, semmi extra dizájn nem kellene.
Az jutott eszembe, hogy egy egyenes, 100-as lefolyócsőből egy ürítő és egy töltőszelep összeházasításával egy függőleges tartályt építek a sarokba, s így a wc-t is hátrébb tudom majd tenni pár centivel, azaz ennyivel több hely lesz elöl ami sokat jelentene.
A wc wgyik oldala pozdorja, mögötte mennek a szagelszívók, lefolyók, stb, de minha ott is lenne még pár centi plusz, ami szintén sokat jelentene a komfortérzeten. Még nem bontottam ki.
Valaki találkozott már hasonlóan elmebeteg "megrendelővel"? A területe 110X80-as, és oldalt van az ajtó. A villanykapcsoló meg belül, a wc-vel szemben, hogy este keresni kelljen... de ezt megoldottam már egy mozgásérzékelővel. Biztos, hogy egy nő tervezte a világítást is a kapcsoló fölé közvetlenül, aki soha az életben nem pisilt állva... :)
Ajjaj! Reméljük a radiátor nem alu, mert akkor borítékolható a gyors romlás.:D Talán magnéziumos anódot lehetne tenni a kazánba.
A keringetőt leírták. 2 helyes kötésről láttad az ábrát. Ha a keringető nem nagyon pici teljesítményű, akkor javaslom az előrébe kötött verziót. Nekem a visszába van téve, de most már olyan nagy lett a rendszer ellenállása a HMV tartály bekötése miatt, hogy a biztonsági hurkán felböfögte a vizet. Nálam is kevés volt a hely, a tartály 30cm-rel van feljebb a rendszer legmagasabb pontjánál, a hurok 50cm plusszal fordul. Le kellett fojtanom a legkisebb teljesítményen is a felére a hollanderes elzáróval.
mi lehet a probléma abban az esetben hogy ha beállítom a termosztátot 24 fokra akkor a kijelzőn 22,5 fok után leáll a kazán vagyis nem fűt fel a kívánt értékre? Ha 22 fokra állítom akkor 20,5 körül áll le...
Pedig valami lehet benne, a SD Thema C. leírása emlegeti is a kétfokozatú szivattyú jelleggörbéi közti automatikus váltást.
Végülis a mai termoszelepes rendszerekhez fura is lenne, ha a korszerű kazán tolná a vizet, ami a csövön kifér, és a bypass lenne az egyetlen beavatkozási lehetőség..
