ket tagulasi nem kell, hiszen a szelep boven eleg ha csak az eloremenot vagy visszaterot zarja/nyitja.
olyan motoros szelep kell, amin van vegallaskapcsolo. a termosztat kapcsolja a motort, a motor nyitja a szelepet, a vegallaskapcsolo inditja a kazant. a ket szelep vegallaskapcsoloi paralell vannak kotve, es ugy a kazan termosztat bemenetere.
Lehet eleg lenne a tulfutott hazba/helyisegekbe termofejeket tenni a radiatorokra.
Na szóval, volt nálam egy kedves ismerős, és átbeszéltük a fűtési gondomat.
Adva van egy 100nm-es,és egy 56 nm-es ház, egy közös kazánnal, és fűtési kőrrel
A termosztát a nagy házban van, (kazán lakótéren kívül, kazánházban, közel a másik házhoz)és amikor az bekapcsol, akkor fűti mind két házat, sokszor teljesen feleslegesen ( kis ház)
Abba maradtunk , hogy szétválasztjuk a két fűtési kőrre, két termosztáttal !
A víz szereléssel nincs is gondom, a két termosztáttal már igen L(
Arra gondoltunk, hogy mind két kőrbe beépítünk, egy elektromos szelepet, és
amikor bekapcsol a termosztát, az nyitja a szelepet, majd termosztát zárásánál lezárja azt.
Ez mind két kőrnél így gondoljuk, hogy működne , két darab tágulásira is gondoltunk.
De mi van akkor, ha egyszerre nyit mind két termosztát ??
igy van. viszont keszenletben tartani egy koteg penzt meg par olajradiatort. mert ha februarban leheli ki a lelket, akkor nagy a szopacs. megjavitani alsohangon 50 rugo, az uj kazant megterveztetni, engedelyeztetni, felszereltetni meg 2-3 honap.
Nekem is ilyen kzánom van, csak zárt, 9méternyi termotechnic radiátorral, és ma reggel 30perc alatt érte el a 22,7 fokot 22,3 ról.(termosz 22,5re van állítva), 40 fokos vízzel. Méretezni kell(túl), és akkor mehet alacsony hőfokkal
Ja, és még valami: Házban jelenleg egy Radiant RBC24 kombi nyílt égésterű kazán van. Mennyire elavult az (technikailag, fogyasztásilag, biztonságilag)? Nekem egy zárt égésterű, kondenzációs, lángmodulálós jobban tetszene, de ha azt mondjátok ,h annyira nem szar, akkor egy-két évig lehet megtartnám.
Nectra Top 2.18 CF típusú készülékkel kapcsolatban kérnék segítséget.
A jelenség: a fűtés önállóan szépen működik, a melegvíz önállóan szépen működik, azonban ha olyankor nyitom ki a (melegvíz) csapot, amikor megy a fűtés is (keringető szivattyú üzemel), akkor kinyit a szemből nézve jobb alsó sarkában levő szelep (túlnyomás szelep?) és elkezdi elárasztani a helyiséget. Ebben a pillanatban a keringető szivattyú azonnal lekapcsol és kb. fél perc alatt szépen visszazár a szelep is.
Az előlapon levő műszer szerint a nyomás valamivel 1 bar felett van, a beállított vízhőfok kb. 60 fok.
Az elmúlt két szezonban ugyanilyen értékekkel használtam a rendszert probléma nélkül, most az első beindításkor ez a meglepetés fogadott. Valami beállítási, karbantartási feladatom lenne vele, vagy ez hibajelenség, amihez szakember kell?
Használati útmutatóm nincs hozzá, így kérlek részletes leírással segítsetek, ha egyedül is tudnám orvosolni a problémát.
Ha valaki tudna útmutatót küldeni, vagy linket adni, azért is hálás lennék.
Segítséget szeretnék kérni egy Saunier Duval Renova Star kazánnal kapcsolatban! Döglik a tágulási tartály. 2005-ös kazánról van szó, 5 literes gyári kerek tartállyal. Rendre elengedi a nyomást, újra kell pumpálgatni.
Nem akarnék 38 ezret adni egy szintén gyári, de megnövelt űrtartalmú, 7 literes (téglalap alakú) tartályért. Nincs infója véletlenül valakinek, hogy vajon a 2008-as évjáratú kazánba is ugyanazokat a viszonylag kicsi, 5 literes kerek tágulási tartályokat építették-e be, vagy már a nagyobbat?
Továbbá aki már cserélt vagy szerelt ilyen kazánt esetleg tudhatja, hogy legfeljebb milyen vastagságú tartály fér be a kazán mögé a gyári helyett, ami így kiváltható lenne nem gyárival. Köszönöm!
Ez egy komplett radiator, a kisebbik 13.5cm magas, ami azert nem keves. Es ez tud 230W-ot meterenkent 85 fokos vizzel!!! 55 fokos vizzel 93W per meter, ennel hidegebb vizre meg meg sem adnak adatot.
Tehat 55 fokos vizzel a minta 16m2-es szobaba be tudsz tenni belole 1400W teljesitmenyt, ami kb eppen eleg, ha a haz rendesen szigetelt, nincs a szobanak extrem meretu ablaka, max ket fala kulso fal, es nem pakolod tele a falat szorosan butorokkal. (szekreny mogott lehet rest hagyni, de falraszerelt polc mogott pl nem.
Az arakat meg majd megnezed magadnak, szep szamok repkednek. Ha 93W/meter alapon be akarsz epiteni 10kW futoteljesitmenyt, az ugye 107meter ebbol a cuccbol.
Nem vagyok nagyon benne a temaban, de nekem gyanus hogy ez nem mukodik alacsony hofoku vizzel.
Egy 4x4m szoba 16m2 es 16m a kerulete, ha az ajtokat nem vonom le. Ha 16m2-en eleg a padlofutes 40 fokos vizzel, akkor kizart hogy a hatod ekkora feluletu szegely eleg legyen 40 fokos vizzel.
Sziasztok! Mi a véleményetek a szegélyfűtésről manapság? 2005ös, 2007es hsz-eket láttam, de azóta már csak fejlődött ez is, nem?
Melyik jobb? Mi számít márkásnak? Melyik jó márka, melyik pénztárcabarát, kiket ajánlotok? Fő fűtési forma lenne, és alacsony hőfokú vízzel lenne használva.
Két fajtát látok alapvetően: lemezes lamellás, alul-felül nyitott, vagy pedig a másik, mikor csak egy alu lapra a két csö fel van integrálva, és full zárt, nincs alul felül lyuk. Nekem ez utóbbi azért szimpibb, mert ha a porcicák megtelepednek a lamellákon, akkor romlik a hatásfok, ezen meg ugye nincs olyan:
Ti hogy látjátok?
Először padló és plafon (közös helyiségek) és fal+plafonfűtés (szobák - padlószőnyeget akarunk, ezért padlófűtés off) volt betervezve levegő-víz hőszivattyúval, hogy télen fűteni, nyáron hűteni is tudjak a rendszerrel (fal és plafon a hűtés miatt, h a padló ne legyen nyáron hűtve). CSak sjana be kell látnom, hogy nem az én pénztárcámhoz lett méretezve.
Plafont mindenképp be kell gipszkartonozni (sk fogom megcsinálni), és a fél házat (ikerház lesz összenyitva, összesen 128m2) mindenképp kell betonozni, de a meglevő beton alatt sincs szerintem szigetelés. Amúgy a házon (38as km tégla) ablakcsere és szigetelés (10-12cm grafit) lesz majd később, meg persze a padlás is le lesz szigetelve. Egy hét múlva lesz kulcsátadás.
Csak az egyszerű logika szerint vagy a régi helyére (ha nem fér be fizikailag akkor a házon kívülre), vagy a meglévővel párhozamosan.
Sorba (a meglévő "mögé") semmiképp, hisz az új őrülten nyomna, a régi pedig veszettül dolgozna ennek csökkentésén...
Már miért csökkentené? Nem szembe köti be.
A szivattyúk tömegáram/emelőmagasság karakterisztikája erős egyszerűsítesben egy fordított arányosság. Változatlan rendszerellenállás mellett a régi szivattyúra kisebb emelőmagasság létrehozása hárul, így képes lesz a nagyobb által létrehaozott emelt tömegáramhoz igazodni.
Mellesleg ha párhuzamosan kötöd a nagyobb emelőmagasságút a kisebbel, akkor abba fog megőrülni a másik, hogy a kimenetén ott a nagyobb által előállított nagy nyomás.
Ld. eltérő feszültségű áramforrások párhuzamos kapcsolásakor fellépő kiegyenlítőáram...