csinál, azzal semmi gond, bekapcsolom, a hmv-t kb 10 percig fűti, és kb fel is melegszik 60 fokra, és a kazán kimenő csöve is hideg,
aztán ahelyett, hogy elérné a 60 fokot amire be van állítva és leáll, beleküldi a melegvizet a radiátorokba, és ha utána nem kapcsolom le, akkor melegít (gondolom) de a fűteni tutira fűt, mert egyre több radiátor lesz meleg.
És közben nem hallani a váltószelep motorját? Az én SD-men füllel nyomon lehet követni a működését. Mert ha csak úgy átvált, lehet, hogy a vezérlés nem tökéletes.
3 napja 3 ember rombolja a házat, kivagyunk... és a kémény még mindig áll.
Ha a gáz tervrajzon Helios ALEF 45 típusú ablakba építendő izé levegőztető van, akkor a helyett, hiába ajánlanak hiper-szuper másféle automatát, nem fogja elfogadni a tigáz ugye?
Van erre vmi szabály, hogy mi mit tud helyettesíteni?
Tehát, akkor egy 5 bar hálózati nyomás esetében, ha elkezdem összenyomni a slag végét, akkor csökkenni fog a nyomásom állításod szerint. Minnél jobban összenyomom a slag végét, annál kisebb lesz a hálózati nyomásom?!
Nő az ellenállás és esik a nyomás. Na de miért esik ?
Hát mert nő az áramlási sebesség. Adott egy vezeték, abban adott kereszmetszeten pl. 20 liter / perc víz áramlik.
Zárod a szelepet folyamatosan nő a zárásnál a sebesség ennek négyzetével az ellenállás - a zárószerkezet mögött egyre kisebb a vízhozam mig a teljes zárásnál megszünik, nincs nyomás nincs áramlás.
Amúgy vizvezetéket legalább is lakásszinten, számolással nem méretezünk, kiválasztjuk a megfelelő szerelvényeket.
De probálná valaki a fürdőiparban a medence töltést számolás nélkül megoldani.
Ha összenyomod a slágot, magyarul zárod, lesz nyomás veszteség mégpedig 100 % -os, azaz nincs nyomás a zárás után. Előtte viszont az eredeti nyomás lesz. Ezen az elven működnek a szabályozó szerkentyűk.
Miért nem az Annának magyarázod ?
ő kérdezte ezt a 77 -ben :
"Egy olyan kérdésem lenne, hogyha van egy vízelosztóm, ami3/4 es kimenetelű és arra én 1" csövet szeretnék feltenni, tehát bővíteni a rendszert, akkor nekem ott nagy lesz a nyomásveszteségem?"
Köszönöm.
Minden csövezetéken, ha van áramlás, nyomásveszeteség lép fel. Ez sokmindentől függ, így az áramló közeg sebességétől méghozzá négyzetesen, aztán a vezeték hosszától, na ez lineális a vezeték belső felületétől ( a rücskösnek nagyobb az ellenállása ) és függy vezeték keresztmetszet változásától is ( szükület ill bővület ) viszont ha elzárom a vezetéket - összenyomom a slágot az áramlás nulla lesz, a slág mindenrészén azonos a nyomás az egyik részén - a zárás előttin, a zárás utánin meg nincs nyomás.
Amennyire én tudom, más a "gumi" benne. Az ivóvizes asszem szilikon, abból nem oldódik ki semmi, azért kell olyan legyen. Viszont nem tudom mennyire bírja az esetleges magasabb hőfokot, bár ez pont a tágulásiban nem szokott jellemző lenni. Szerintem alapvetően beépíthető. Gondolom azért kérdezed, mert van valahonnét "kimaradt", mert egyébként az ivóvizes a drágább.
Nos a vastagságot a következő képpen jelölik : 1 KK , 2 KK és 3 KK Neked vakószinű a 2kk és az 1 kk vastagságuak vannak.
Az összel én is vásároltam ilyeneket. Általában majd mindenütt a 2 kk méretű van a 3 kk a 150 mm széles ritka. katalógusból kikereheted a teljesítményüket.
megjegyzés lehet hoggy 22 K a szabatos jelőlés , de most kicsire nem adok.
Igazad van, a 3 radiátor közül a legnagyobb az - ha lehet így mondani - dupla lapradiátor, a mérete kb. 2000*600*100 (ez befűti az egylégterű konyhát + nappalit, a másik kettő szimpa lapradiátor (1500*600 és 1000*6000 és vékonyak) a szobát és a fürdőt fűti.
Minden keresztmetszet változásnál van nyomás veszteség: Akár bővítés, akár szűkítés, valamennyi van. Hogy az nagy vagy pici az sok mindentől függ. Így túl akadémikus a kérdés feltevés.
Egy radiátornak (mint általában a testeknek ) 3 mérete van. Van a hosszúság, amit észre vettél, de van ezenkivűl a magasság és a vastagság. A teljesítményt e 3 adat ismeretében lehet megkeresni. Igaz kell még hozzá a vízhőfok is.
