Sziasztok.Egy kis véleményekre volnék kiváncsi,központi fűtés szerelés előtt állok,a csövezésről kérnék véleményeket,melyik csőrendszert érdemesebb választani,réz vagy szénacél,beszéltem már több illetővel ki ezt ki azt ajánlotta,főleg az idomok miatt.Véleményeket köszönöm.
No, mégis volt benne benyomható gomb... le kellett venni róla a felxi csövet és egy csavarhúzóval alulról belenyúlva kellett nyomni a szelepet és úgy lejött a víz.
rendszer kezdeti/induló nyomás = előfeszítési + 0,3 bar ( hogy legyen tartalékvíz a tágulásiban)
ÉS mégis "levegősődik" .... hallani, hogy a puffertöltő szivattyú kergeti a buborékokat....
Kazán után van autómata légtelenítő, onnan elágazik az indirekthez, ott van mikrobuborék leválasztó, a strangok tetején van 1-1 autómata légtelenítő...
A radiátorokon van kézi.....ahonnan nem jön levegő
A puffer tetején is kézi van, ahonnan 2 naponta, ha kinyitom, akkor 1-2 mp-ig jön levegő...
Akkor most honnan lesz ott levegő.
A rendszer vize már 2 éves, tehát nem friss.
A kazánnál a víz már volt 86-88 fokos is, tehát az oldott oxigénnek már távonia kellett volna....nem ?
Esetleg helyi forrásgócok a vegyeskazánban ??
Van olyan, hogy hallani, hogy a fűtésköri keringető is kergeti a levegőt, tehát felnyomja a radiátorokhoz, de azokon kinyitva a légtelenítőket, sehonnan nem jön a levegő ....
De az hogyan lehet, ha a rendszer nyomása ált. 1,3 -1,8 bar között változik. Ott azért már nem 100fokon forr a víz....
Mostakkor honnan is "jöhet" a levegő, amit kiengedek a puffer legtetejéből...???
Gyanuba került egy csatlakozó a gyűjtő-elosztónál. Kicsit nedves és barnás körkörös lerakódás van. Meg a környékén olyan büdös, amilyen légtelenítésnél szokott lenni. Szabad azt nekem utánahúzni? (Még nem csináltam ilyet:-)))
A jó légtelenítés a megfelelő helyeken elhelyezett automatikus légtelenítő szelepeken, a vezetékek és a radiátorok megfelelő lejtésének beállításán múlik. Ha levegős a rendszer, a radiátorban "légzsák" képződik, és ezen a helyen nem fűt a radiátor. Fontos, hogy legyenek a rendszer végpontjain, valamint a kazánnál az osztó-gyűjtő egységeknél automatikus légtelenítő szelepek. Célszerű a radiátorokra is helyi légtelenítő szelepeket felszerelni. Ezek kézi működtetésűek, csak akkor használja, ha a radiátorból levegő jelenlétére utaló csörgő hang hallatszik.
A jó légtelenítéshez azonban szükséges még a zárt tágulási tartályban a helyes előnyomás beállítása.
Hiába légtelenedik ki megfelelően a fűtési rendszer, ha újra és újra levegőt szív be valahonnan. Ismerős a jelenség? Honnan jön ez a levegő, amikor zárt a fűtési rendszer? Az automatikus légtelenítő szelepeken keresztül. Ezek ugyanis kettős funkcióval rendelkeznek: légtelenítő és légbeszívó szelepek is egyben. A légbeszívó funkcióra a fűtési rendszer leürítése miatt van szükség. Fűtési időszakban a szelepek csak légtelenítenek. A zárt tágulási tartály nem megfelelő működése miatt azonban e szelepek légbeszívóként is működhetnek. A túlzottan nagy előnyomásra töltött tágulási tartály ugyanis a rendszer felfűtésekor nem tölti be funkcióját, azaz nem, vagy csak kis mértékben veszi fel a táguló vizet. Lehűléskor a víznek vissza kellene áramolnia a rendszerbe a tartályból, azonban ez nem következik be, így a lehűlő víz térfogata annyira lecsökken, hogy már nem éri el a légtelenítő szelepeket, azok pedig levegőt engednek be a rendszerbe. Megoldás: a tartály megfelelő előnyomásának beállítása. A beállítási érték = a rendszer legmagasabb pontja a kazánhoz képest (vízoszlop magassága) + 2 méter. (1 vízoszlop méter = 0,1 bar). A beállítási érték azonban ne legyen kisebb mint 0,5 bar. Példa: egy kétszintes családi házban a kazán és a legfelső radiátor közötti szintkülönbség 5,5 méter. A beállítási érték tehát: 0,55 bar + 0,2 bar = 0,75 bar.
A beállítást a gépjárműveknél használatos kerék nyomásmérővel lehet elvégezni. Víznyomás nélkül, "bolti" állapotban.
A tágulási tartály sapkáját lecsavarva előtűnik egy szelep, melyen keresztül levegő engedhető ki a tartályból."
1. Honnan jut be a levegő egy zárt égésterű kombikazános fűtési rendszerbe? (A törölközőtartó radiátor tetején 8-10 naponként engedem ki a levegőt.)
2. Minden helyiségben "csendben" vannak a radiátorok, de a WC-ben lévő vékony radiátorban szortyog a víz (leginkább felfűtéskor). De hiába nyitom ki a légtelenítőjét, csak víz jön kifelé belőle. Mitől szortyoghat? Ez mégis valami kóbor levegőt jelent?
3. A fenti jelenség lehet-e oka annak, hogy erősen változik a nyomás? Beállítom 1,6-ra, felfűtésnél felmegy 1,8-ra (ez talán nem baj), de lehűlésnél lemegy 0,9-re is. Lehűlés azért van, mert többnapos kezelésekre jártam, levettem a termosztátot 17 fokra. Tegnap reggelre kihűlt a lakás(8 fok), nyomás lement 0,4-re, kazán megállt. Feltöltöttem, indítottam, most látszólag OK.
A 17 fokra állítás (2-3 napra) okozhat-e ekkora nyomásesést?
Hát én nem láttam rajta semmi tekerhető, benyomható dolgot... inkább olyannak tűnt, mint egy szimpla rugós belsejű nyomáshatároló szelep.
Ritkán járok a lakásban, csak amikor pont ráérek dolgozni benne valamit (felújítás alatt van), de szombaton megyek megint, akkor megnézem újra és csinálok képet is ha nem jön össze a dolog...Jó lenne levenni, mert így nehéz mögé csempézni.
Visszaolvastam a történetet az elejétől. Teneked kétcsöves rendszerhez alkalmas alsó szeleped van, amiben nincs bypass. Az összeset ki kell cserélni. Utána filózhatsz a további költésen.
Az illető vagy nem értett hozzá, vagy direkt a legolcsóbbat vette meg, hogy átverjen.
Ha alul elzárod, akkor leválasztod a vízkörről, tehát a radiátort le lehet szerelni. Asszem ezt láttam egy ilyen metszeti rajzán.
A felső szelep dönt arról, mennyi a vízáram. Ha az alsóban van bypass akkor a felső zárásakor IS engedi tovább a vizet, mehet a következőbe. Így minden egyes radiátor egyre hűvösebb vizet kap a végén, egy rendes rendszert úgy kell méretezni, hogy az utolsók nagyobbak legyenek.
Szerintem ma szedesd le komoly szakemberrel a szelepet, aki érti is amit csinál, elemezze ő a helyzetet. A probléma akár az is lehet, hogy kevés a szivattyúd nyomása/a maradék tömegáram. Ezekben én nem vagyok profi, de ha látom, megértem a hibák okát.
Ahogy ígértem, csináltam pár képet a radiátorom szeleptestjéről...elölről, hátulról, felülről, oldalról, majd a radiátor másik oldalát is lefotóztam. A radiátor talán vmi Lux féle lehet, kb. ennyit tudtam meg..de ezen nincs Gyerekek semmi hasznos...hogy 50-es vagy 100-as a szelep...
Valaki hozzáértő véleményt tudna mondani a Ferroli Tantaqua N30 EL kombi gázcirkóról. 5-6 éve használom, némi javítás mellett, meg hogy rengeteg gázt fogyaszt a napokban mértem az áramfogyasztását: a szivattyu 2. fokozatához megadott 40W helyett 55W-t zabál. Mire lehet még számítani, meddig él egy ilyen kazán?
Én, amikor itthonra ezt a márkát, és megoldást választottam, a döntésemben egyértelműen befolyásolt a Művészetek Palotája épülete, melynek vezető gépészeti márkája a Honeywell. Többszáz szelep és egyéb szerelvény került beépítésre, és mivel itt dolgozom, tudom a tapasztalatokat velük. Ezt követően döntöttem otthon is így, és NÁLAM bevállt.
"A vevőegység fogadja a termosztátok kapcsolójeleit, vezérli a kazánt és parancsot ad a fűtési zónaszelepek (max. 4 zóna, zónánkénti terhelhetőség 230V AC/max: 1A /0,3A induktív/) nyitására/zárására."
Igen, az a biztonsági szelepe, ott kellene kicsöpögni ha üzemel, de leengedéskor meg itt folyik le, mert ez a rendszer legalsó pontja. Nincs a végén egy elfordítható/benyomható tekerőgomb, vagy hasonló?
