Nem egyeztem meg vele, csak ezt az ajánlatot adta, ráadásul helybeli. Köszönöm, hogy megmentettek egy lehúzástól.
Ennek kapcsán viszont keresek egy fűtésszerelőt, aki elvégezné nekem a munkát (ha egyáltalán ezt kell csinálni...) Helyszín Budapesttől 20 km nyugatra.
Tudne bárki tanácsot adni nekem a következő kérdésre: Van egy kétszintes 180 négyzetméteres lakásom, amelyet padlófűtés (gáz) és a földszinti nappaliban nagy cserépkályha fűt. A cserépkályha elegendő a lakás (az emelet is) fűtésére, amíg nincs minusz 5-10 fok és szél! Viszont ezután be kell indítanom a sokkal drágább gázkazánt is.
Az a gondolatom támadt, ha a cserépkályhát naponta kétszer befűteném, és a fal és a kályha közötti kb. 10 cm-es teret (5-6 négyzetméter) rézcsöves hőátadó labirintussal ellátnám és ezt a padlófűtés rendszeréhez csatlakoztatnám, akkor a keringető szívattyú áramoltatná a vizet a rendszerben és, ha csak a legtávolabbi lakrészeket, ahova a cserépkályha hője áramlással nem és el hatásosan, kapcsolnám be a rendszerbe, akkor ez nem volna-e olcsó és hatásos módja a probléma megoldásának? A cserépkályha hőjének az elvezetésére azokra a helyekre, amiket közvetlenül nem tud hatásosan fűteni.
Egy átlagos télen 15-20 olyan nap szokott lenni, amikor nem elég a cserépkályha és be kell kapcsolni a padlófűtést. Ha ez a módszer hatásosan volna képes elvezetni a hőt, akkor a legolcsóbb megoldás lenne a problémára. De azt nem tudom, hogy hatásos hőelvezetési módszer lenne-e. Ha igen, milyen keresztmetszetű anyagból készítsem a hőátadó csőrendszert? Kb. két és fél méter magasságú és 1.80 m széles függőleges labirintust kellne létrehozni 1-2 cm közel illesztve a cserépkályha hátsó falához. Mekkora ennek a hőátadó képessége. Elég lenne-e arra, hogy három összesen kb. 50 négyzetméternyi helyiség hőmérsékletét 6-8 fokkal emelhessem? Nagy hidegben ezek a távoli szobák 14-16 fokra lehülnek, ha csak a cserépkályha üzemel. Ezt kellene 20 fok körülire emelni ezzel a módszerrel!
Erről a cserépkályháról van szó! A gázkazán és a szerelvények tőle balra kb 5 méterre vannak!
Biztos elkerülte a figyelmedet, hogy nem a gőz menne rá, hanem a gőz munkájával egy külön víz a dűznin keresztül. És a végén az iróniát jelző szmájli is.
Most is teszek egyet, mert a témát a poénkodás kategóriájába szánom. :-)
Amikor forr a víz, akkor már hiába permetezed a hűtőt. Főleg gőzzel... Vízzel kell permetezni, mert pont a párolgás veszi el a hőt. Ha a forró gőzzel permetezed, akkor az inkább lecsapódik a hűtő felületére, és melegíti azt.
Sajnos ezeket a paramétereket nem lehet megmérni, kiszámolni, én nem tudom. (komoly mérőpadi körülményekkel lehetne, ami eléri a gyár feljlesztői környezetét) Max az tudható a felhasználói véleményekből, hogy pl: dai: nehéz talppal, városban és autópályán használva - 7-7,5 liter ; Honda: fogyasztás:8 liter / 100 km
Második bekezdés:
E teszt könnyen megoldható lenne itt bármelyik szakember számára. (ennyiben tartozik e topic témájához) Magam rákötném a fűtési pufferomra, egy közös keringető szivattyúval amivel elérhetem az azonos tömegáramot (követelmény az azonos csővastagságok, hosszok), Azonos bemenő vízhő mellett, a kimenő víz hőjét mérve megkapom a hűtők hőelvonó képességét. Csakhogy ez kevésbé segít a döntéshozásban, mert vélem sejteni, hogy nagyobb súllyal járul a két motor vízre történő hőledásának viszonya, mint a két hűtőnek a hőledó képessági viszonya. Ergo mégis csak az első bekezdés méréseinek eredményei lennének a fontosabbak.
Harmadik bekezdés:
Az nem rossz ötlet a végstádiumra. Amikor is az épp felforró víz nyomástöbblete (ami épp kitör a lefújószelepen) egy dűznin keresztül vizet permetez a hűtőre egy mini tartályból. Meg is van az évszázad fejlesztése. Francba a forma 1-en hajszárítókkal rohangáló szerelőkkel :-)
Számold ki, hogy óránként mennyi üzemanyagot eszik egyik, és másik motor teljes terhelés mellett. Számold ki, hogy mennyi hasznos teljesítményt ad le ekkor egyik, és másik. Számold ki, hogy mennyi, és milyen hőmérsékletű kipuffgázt nyom ki ezalatt egyik, és másik. Ezeket összegezve durván megkapod, hogy mennyi hőt kell egyiktől, és a másiktól elvonnod.
Csinálj egy tesztet, melyben összeraksz egy vízkört egyik és másik hűtővel. Mindkettőbe ugyanolyan, mondjuk 90 fokos víz menjen befelé. Mérd, hogy időegység alatt mennyi víz megy befelé a hűtőbe, és mérd, hogy hány fokos a kimenő víz. Legyen bekapcsolva ezalatt a ventillátor. Ebből ki tudod már számolni, hogy mennyi hőt képes elvonni a hűtő.
Ha kisebb a hűtőradiátor felülete, javíthatsz a hűtés hatásfokán egy nagyobb teljesítményű ventillátorral, vagy két ventillátor beépítésével, vagy végső esetben vízpermettel.
Egy másik szakma idevágó részéből hoznék egy kérdést megvitatásra.
Arról van szó, hogy egy daihatsu dieselmotorját alkalmaznám egy motorkerékpárban, ahol nagyon számít a helytakarékosság. Dai eredeti hűtője nem is fér el. Választani kellene egy másikat. Egy Honda VTR 1000 motorkerékpár (2 tagú) hűtője lehet az egyik esélyes. Sokkal kisebb, keskenyebb, s mivel csak az egyiken van gyárilag (is) ventillátor, eredményül kevesebb, mint felén történik légkavarás.
A műszaki paraméterek:
Daihatsu: gyártva/tervezve a 70-es évek vége, 80-as eleje; 27 kW; (de azt hiszem ugyanezt a hűtőt használják a 66 kW-os motorú autóba is);
VTR 1000: 2000-es fejlesztés; V2 hengeres benzinmotor 81-102 kW altipustól függően; A hűtők nem is menetszél irányba állnak, hanem két oldalra néznek.
Nemost az én gondolat csapkodásaim:
Nyugodtan lecserélhetem Dai-ét a motoréra, talán még megtehetem, hogy elhgyom a ventillátor nélkülit is, csak az egyik felének használatával. Mert (kerekítéssel élve egyforma legyen a benzin-diesel üzem hatásfoka -- nem az...) a 27 kW-os motorból maximálisan felszabaduló hőenergia pont harmada a 81 kW-osból kiszabadulónak. És különben is a dai hűtője az én blokkomon eleve túlméretezett volt, az is lehetett volna kisebb. Sokkal újabb fejlesztés, lehet, a modern hűtő felülete kezelve van valami nagyobb hőátadó képességű anyaggal...stb. Vagy, a Hondán oldalra álló hűtők nekem menetirányba most még több hőátadásra leszenk képesek. Végül egy autóban sokkal valószínübb a tartós padlógáz állapota, pl egy autópályán, de egy csupasz motoron vélhetően ebből kevesebb van. Saját tapasztalatom szerint a stift gáz inkább csak rövid szakaszokra, eseményekre alkalmazott, mint pl egy előzés, gyorsulás, vagánykodás.
Nem cserélhetem le, mert a fizika az fizika. Ahol is a felületek nagyságától, ergonómiájától, anyagától függ a hőleadó lépességük. Csak azért lehet kisebb a mai hűtő, mert igen is egy korszerű benzinmotor annyival kevesebb hőt termel (jobb hatásfokú) hogy akár még egy öreg dieselt is lelép hatásfokban. És nagyon nem szabad a fenti kerekítéssel élni ebben az összehasonlításban.
Alkalmazhatom e az eredeti hűtő helyett a hondáét, és abból lehet elég az egyik? Szerintetek?
Mindenképpen a körönkénti megoldás a legjobb, a falból kiállva, alsó bekötéssel. Az igaz, hogy egy kilenc körös osztó már nem a legolcsóbb, de szabályozhatóság és egyszerűség szempontjából verhetetlen. Esetleg a 840 és a 300 wattos radiátort lehetne sorba kötni de szerintem nem érdemes vele vergődni.
Egyébként nekem is egy kilences ICMA van fent. Saját magam szereltem a radiátoros és padlós rendszert is. Tökéletesen működnek.
Gázcsövet festenék a fürdőszobában és lenne egy kérdésem. A vízmelegítőhöz futó cső végén van egy kék csap. Valahonnan rémlik, hogy a gázcsapot nem szabad lefesteni? Igaz ez, vagy csak hallucinálok.
"Már feltöltöttem 1,5 bar-ra, mert be kellett langyítanom egy kicsit a családnak. Lehet ebből probléma?"
Nem. Így magasabb nyomástartományban működik a rendszered. Egy esetben van baj ezzel, ha a tartályban nincs legalább 1,2 bar előfeszítési nyomás. Mert ha pl csak 1 bar van, és te 1,5 barról indítod a rendszeredet, akkor olyan mértékben csökkented a tágulási térfogatot, hogy az problémát okozhat. Az alapvető lényeg, hogy a levegőoldali előnyomás, és a hidegfeltöltési alapnyomás között kb 0,3 bar legyen. Ebben az esetben csak annyi víz áramlik be előre a tartályba, amennyi a kellő tartalék vízmennyiség.
Megmérted a tartály előferszítését mielőtt beüzemelted a kazánt, vagy csak a leírásban olvastad ? Mert pl nálam a Vaillantnál 0,75 bar van írva, de ennek ellenére gyárilag kereken 1 bar volt benne. Ezt módosítottam én 0,8 bar-ra, és 1,1-re töltöttem a rendszert hidegen.
Az normális hogy a napokban végeztem egy próbafűtést és 2 óra alatt 50fokra volt képes a kazán felfűteni a rendszert.Termomax Öv 20-as 15 éves gép.8db radiátor van rajta.A rendszer nem levegős legalábbis nem látszik annak,de alapvetően soha nem volt problémám
ezzel a tipussal azon kívül hogy rendesen soha nem tudtam felfűteni a házat.Lehet hogy már cserére érett a kazán?Meg szerintem alulméretezte a mester egy kicsit.
Nem, semmiképpen sem lehet azokat a radiátorokat az ablak alá tenni. Konyhapult, ágy, közlekedő rész lesz azon ablakoknál.
Amit lehetett azt term. beraktam az ablakok alá.
Egyébként ez egy 60-ban épült vályogház ami teljes átalakításon esik át. Nyílászáró-, tetőcsere, víz, villany, fűtés korszerüsítés, burkolatok cseréje stb.
Mindenképpen rejtett csövezés lesz, valószínűleg a padlóban menne.
Mivel részben-egészben sk. munka lesz/lenne ezért érdeklődöm! Egy kör, két kör, stb.. Nekem egyébként elsőre az tűnik a legbiztosabb megoldásnak ha minden radiátor külön körön lenne, termoszeleppel.
Normális esetben a szobatermosztát kapcsolja ki-be a kazánt,a kazánnál behatárolod mekkora hőfokú vízet csináljon(ha valamiért magasabb lesz a vízhőfok,ez letilt).
Ha átalakítás nélkül cserélte a hőcserélőt,csúnyán levett,a beszabályozást egy kis türelemmel 1/2-1óra alatt Te is meg tudtad volna szakérteni,úgyhogy neki rendben volt,Neked meg sokba.
Abban az esetben nem áll fenn,ha qrvamessziről hívtad.(benzinpénz)
Elerkezettnek latom az idot, hogy SD IsoTwin F24 kazanom mellett szolgalo Computherm 097RF tipusu radios termosztatomat lecsereljem. Nem tul elvetemult arkategoriaban keresnek/varnek ajanlatot leendo utodjara. Igazabol egyetlen feltetelem van: radios (vezetek nelkuli) legyen.
De akar az elvetemult arkategoria is johet, ha meggyoztok, hogy miert is eri meg a tobbletkoltseget.
Véleményetek szerint ezen távolságok és paraméterek figyelembevételével mely radiátor bekötési mód lenne a legoptimálisabb, épeszű anyagi határokon belül?
Minden radiátorhoz termosztátszelepet szeretnék tenni, a kazán sima turbós fűtőkazán lesz.
Biztos szedtél már szét olvadó biztosítékot. Abban egy nagyon vékonyka szál van, mégsem jutna eszedbe a tűzhelyet riasztó kábellel bekötni, pedig a biztosítésk a riasztó vezetéke kb egyforma méretű.
"hogy amikor felmelegíti a beállított hőfokra a rendszert, akkor lekapcsol mint aki jól végezte dolgát. "biztos,hogy reagál a beállításra?Próbáltad már a minimumon mennyire melegíti a vizet?Lehet nem is reagál csak a hőhatároló tilt le benne azért kapcsolgat ki be.Nekem tavasszal is ezt csinálta vagy féltucat szaki látta,a véleményük sokminden volt.
Annyi jót, és szépet hallottam már ezekről az ötrétegű csövekről, azonban amikor a mai napon megláttam, hogy a 18-as cső csatlakozójában körülbelül 5-6 mm-es a furat, akkor úgy döntöttem, hogy maradok a 18-as rézcsőnél.
Comap Sudopress idomokat vettem, Henco csővel. Azt hallottam, nem szokott vele gond lenni. Illetve az átmenő falikorong az Henco, mivel Comap-ot éppen nem tudtak szállítani. Kompresszor, 100-as nyomásmérő óra, csövek -egyebek előkészítve, nyomáspróba után kiderül, mennyire gondosan csináltam. A gondom, hogy csak jövőre lesz kazánom és a fagy előtt ki kell majd fújnom a vizet, amit a nyomáspróbához betettem, valahogy a csövekből....( vagy öntök utánna fagyállót :-)
A kép nem került fel a topikba! Megpróbálom mégegyszer!
