Véleményetek szerint ezen távolságok és paraméterek figyelembevételével mely radiátor bekötési mód lenne a legoptimálisabb, épeszű anyagi határokon belül?
Minden radiátorhoz termosztátszelepet szeretnék tenni, a kazán sima turbós fűtőkazán lesz.
Biztos szedtél már szét olvadó biztosítékot. Abban egy nagyon vékonyka szál van, mégsem jutna eszedbe a tűzhelyet riasztó kábellel bekötni, pedig a biztosítésk a riasztó vezetéke kb egyforma méretű.
"hogy amikor felmelegíti a beállított hőfokra a rendszert, akkor lekapcsol mint aki jól végezte dolgát. "biztos,hogy reagál a beállításra?Próbáltad már a minimumon mennyire melegíti a vizet?Lehet nem is reagál csak a hőhatároló tilt le benne azért kapcsolgat ki be.Nekem tavasszal is ezt csinálta vagy féltucat szaki látta,a véleményük sokminden volt.
Annyi jót, és szépet hallottam már ezekről az ötrétegű csövekről, azonban amikor a mai napon megláttam, hogy a 18-as cső csatlakozójában körülbelül 5-6 mm-es a furat, akkor úgy döntöttem, hogy maradok a 18-as rézcsőnél.
Comap Sudopress idomokat vettem, Henco csővel. Azt hallottam, nem szokott vele gond lenni. Illetve az átmenő falikorong az Henco, mivel Comap-ot éppen nem tudtak szállítani. Kompresszor, 100-as nyomásmérő óra, csövek -egyebek előkészítve, nyomáspróba után kiderül, mennyire gondosan csináltam. A gondom, hogy csak jövőre lesz kazánom és a fagy előtt ki kell majd fújnom a vizet, amit a nyomáspróbához betettem, valahogy a csövekből....( vagy öntök utánna fagyállót :-)
Van hidrováltód? lehet állítani a min. max. vízhőt a kazánon?
nekem volt (van) egy hasonló (ua) jelenség. hamarabb megfordul a hidrováltóban a víz,mint ahogy a szivattyu képes "elvinni".
ezért építtem egy kis időzítőt. ahogy megjön a jel a fali termosztáttól, beindítja a szivattyukat és 1 percig járatja. ez idő alatt garantáltan jó hűvős lesz a víz és a kazánnak lesz ideje visszamodulálni a lángot, h ne fusson túl a vízhő, és kapcsoljon le a kazán.
ha 1 perc után még mindig kéri a fűtést termosztát,akkor indítja a kazánt...
ezzel kivédtem az idióta honeywell termosztát "szivattyú védő" programját is ami egy órába 4x beindítja őket (vele együtt a kazánt) 45 mp-re. (nem lehet letiltani...)
a kazán egy SD isotwin condense F35 (min. 38C max 52C)
Ma volt nálam egy fűtésszerelő és egy hőcserélőcserére (padlófűtésnél, nagyobbra kell cserélni) valamint a radiátorok beszabályozására 20e-20e összesen 40e Ft munkadíjat mondott, plussz 30e az új hőcserélő.
Mivel fogalmam sincs ezen a területen az árakról, erről kérnék véleményt. Rendben van, sok, kevés?
Hogyan kellene működjön normális esetben? Ha jó a termosztát akkor képes kisebb lánggal "melegen tartani" a rendszert és keringetni? Mert én arra gondoltam, hogy így kellene működjön... ?
Áramlás az van szerintem. Itt az a baj, hogy amikor felmelegíti a beállított hőfokra a rendszert, akkor lekapcsol mint aki jól végezte dolgát. A szobai termosztát érzi, hogy nincs még elég meleg a szobában, a kazán meg kikapcsolva, ezért indítja a kazánt, az elkezd fűteni; de mikor kb 2-3 másodperc múlva beméri a vízhőfokot és rájön, hogy a rendszerben max hőfokon van a víz, lekapcsol... És ez megy folyamatosan amíg a szoba fel nem melegszik, és a termosztát nem indít többé...
Az, hogy kötést nem teszünk a padlóban az a régmúlt előírása, beidegződése. Sőt akkor még a padlóban vezetett cső is eretnekségnek számított. Ma meg a falban nincs is cső minden a padlóban hald és ez olyan természetes. Jókat somolygunk amikor azt olvassuk, hogy a vonat előtt lovas futárnak kell menni kürttel jelezve, a vonat jöttét.
Tehát csak nyugodtan tedd bele a kötést, de azért ne a leggazdaságosabb:-) anyagokat használd.
Mostanában sok szakival beszéltem erről, mert a házban amit felújítok 2 kötést nem tudok máshová tenni mint a beton alá, mindegyik - a gyártó képviselőjével együtt- azt mondta, ha szakszerűen van elkészítve és a nyomáspróba rendben van, nyugodtan be lehet tenni a beton alá is. Igyekszem nem oda tenni, feltalálták már az átmenő falikorongot is, de néha van úgy, hogy muszáj...
ez lehet értem mire gondolsz.Ez a megközelités nekem anno mondjuk nem foglalkoztatott de igazábol boltba se senkit .De most hgoy így irod azér ez sanszos.
Egyértelműen nem tudok mutatni olyat viszont melette a melegvíz oldalon meg nem volt semmilyen rozsdásodás pedig melette volt.szóval relytély de én még mindig anyaghibára voksoltam akkor is és most is.mégegyszer mondom nem tom elötte ki szerelte mer én amit te írtál kpe csővel vinném földbe.De ez egy fürdőszobába volt aminek feltörtem járólapját és alatta 4 cm beton után jött a föld rögtön ahol található volt ugye az idom.
Várj! Az ötrétegűt nem fektetik földbe, így a példa helytelen kivitelezést mutat és nem anyaghibát! Mutass nekem betonban rozsdásodó acélt vagy vasat! Oda KPE cső kellett volna műanyag KPE idomokkal.
"A Fég cirkó tágulási tartályának a nyomása 1,2 bar-ra van gyárilag állítva. A használati utasítás szerint 1-1,2 bar-ra kell feltölteni a rendszert vízzel, viszont az itt olvasottak szerint legalább 1,5 bar-ra kellene. Akkor most mi az igazság?"
Ahogy már régebben szó volt erről, a következőt csináld:
Mérd meg a kazán ( és így a benne lévő tágulási ) pontjától a rendszered legmagasabb pontját. ( pl felső légtelenítők )
Minden méterre számolj 0,1 bart. Ehhez az értékhez adj hozzá 0,3 bart, és erre állítsd be a tartály levegőoldali előfeszítését egy nyomásmérő segítségével. ( vízoldal üres !!! )
Majd ezt követően feltöltöd a rendszert, és hideg állapotban 0,3 barral magasabbra töltöd, mint az előfeszítési nyomás a tartályban.
Példa: ha 5m a rendszermagasságod, akkor 0,5 + 0,3 = 0,8 barra töltöd levegővel a tartályt, és 1,1 re töltöd a rendszert hidegen.
Arra figyelj, ha kicsi a rendszermagasságod, akkor is legalább 0,8 ra töltsd a tartályt, és a rendszert pedig 1,1 re. Ez a szivattyú helyes működése miatt kell.
Ezzel msot nem azokat az embereket szólom le akik maguknak csinálnak dolgokat.hanem arr akarok kilyukadni hogy ha valaki neki áll valaminek azt elötte tanulmányozza tanulja meg minden hogy mit hova épit be stb.mer tényleg ha valaki érti ezeket a dolgokat azt korrekt szereljen csak.csak a hirtelen hgoy én most neki állok ennek és ennek és igazábol fogalma sincs mivel szereljen csak az árat nézi meg mi mennyi.
Igen ez igy van.Én ezzel tisztában vagyok.viszont találkoztam ilyennel és sima egyszerű kis háznál a vizrendszer volt szerelve semmi extra egy fürdőszoba wc-vel és egy konyha .Semmi extra hidegviz oldalon a földbe rohadt el.és nem egy hanem két idom a másik nem eresztett csak rozsdásodott .boltba ugyanigy értetlenül álltak helyzet elé.idom márka aminél tapasztaltam comap press idom.A szerelést elötte nem én csináltam de akkor is nem a szereléssel volt ugye baj hanem a comap idom anyagával. és a javitást végeztem csak én.szal ezért mondom hogy tény lenne nem rozsdásodna de azér a gyakorlatba vannak mindig érdekességek.jó a hegesztett müanyagnál meg figyelni kell nem szabad tul nyomnni melegitéskor a készüléken mer akkor befele peremezödik összehegesztéskor ami cső szüküléshez vezet vagy rosz esetbe a viz útját zárja el.És akik ezeket a dolgokat nem tanulják tapasztalják meg gyakorlatuk nincs meg és neki állnak vizet szerelni vagy fűtést hgoy spóroljon ami érthető én ettől függetlenül se támogatom.tanácsokat persze ad az ember de nem rendelkezem olyan jó tapasztalatokkal azok után a szerelések után amiket pl csak ugy egy magán személy csinált.jó ennek itt msot semmi köze a témához csak érdekességként .pl az oldható kötés falba.hát ez vagy 50-et láttam ilyet.és töbsége be vallja hgoy igen ezt én csináltam még 4 éve fürdő felújitáskor.
Egyetértek! Az aluminiumon kialakuló oxidréteg, csakúgy mint a rézen, védi a későbbi korroziós hatásoktól mint egy bevonat. Amit Zoltán rozsdásnak láthatott az a présgyűrű lehetett, ami , ha jól tudom, rozsdamentes acél. Normális minőségű szerelvény nem rozsdásodik, pláne nem betonban, vagy a beton alatti szigetelésben, ahol már nem nagyon illik jelentős párának lennie.
