A biztonsági hűtés azért kell, mert a "kazán" víztere nagyon kicsi, szivattyú nélkül szinte azonnal felforrna.
Nagyon nem olvasgattam vissza, amit kivettem és a rajz is mutatja nem gravitációs fűtés lesz.szvsz ha elmegy az áram perceken belül felforrna főleg ha benne marad még a hőcserélős megoldás.
Én meghagynám a nyitott rendszert, termosztatikus keverő nélkül, és így a biztonsági hűtés sem kell amit a Babarucu írt, mert az csak zárt rendszerhez szükséges. A szivattyúkat csőtermosztáttal indítanám, de a csőtermosztátot relébe kéne kötni, mert ha a fázist kapcsolja hajlamos a beégésre.
Én úgy is csináltam már, hogy a vegyes szivattyúját és a szekunder szivattyút egy csőtermosztát indítja amikor a vegyes 60 fokos, legfeljebb az elején ha visszahűl többször indítja a szivattyút, és ez csak 5000 Ft-os megoldás.
Erre nem kell motor kézileg kell állítani a megfelelő hőfokra. De ennek a méretezése padlófűtéshez való szerintem, neked más hőértékű kell. Ennek a maximuma 60 fok, neked ez több is lehet. Van az ESBE-nek kimondottan vegyeskazánhoz való termosztatikus keverőszelepe is. A rajzon a szivattyú helye így jó sztem.
Kondenzációs kazán és a vascsöves rendszer közötti hőcserélőt méretezni kell mindenféleképpen.
Függ:
- Mekkora a rendszer, hány radiátor van, mekkorák, mennyi víz van összesen a rendszerben, mekkora a ház hőigénye stb. Hány kw energiát kell a secunder oldalra átvinni, akkor tudni kell mekkora szivattyú kell a rendszerbe, hogy a nyomásáram elég legyen.t
Nagyok az öntött vasradiátoraid akkor lehet ezen gondolkodni, mivel sok benne a víz, és sokáig tudja tartani a meleget is!
Az sem utolsó, hogyha a fűtésrendszeredet előtte átmosod teljesen, leveszed az összes radiátort slaggal kimosod, mivel biztos van a rendszerben: vas korróziója miatti iszap, lerakódás, rozsda stb.
A legjobb rendszer 50/40 primer oldal, 40/32 secunder oldal. Esettleg egy motoros háromjáratú szeleppel lehet még jobban elérni a megfelelő hőfokot, de felesleges. Egy pontosan beállított füstgáz érték sem egy utolsó.
Ha viszont a háznak magas a hőigénye akkor felesleges, mert 50C felett lesz az előremenő fűtővized!
- Ha őrlángos gázzal fűtötted eddig, már azis érezhető különbség lenne ha, egy sima turbóst raknál bele a rendszerbe.
- Vagy szigetelesz, nem kell 50cm szigetelés, mert a lakásnak nemlesz szellőzése stb. elég 10cm bőven.
A termosztatikus nem,(lehet az is), a zónaszelepet azért ajánlottam, mert bazi egyszerű. Az egy "sima mágnesszelep" ameddíg vilanyt kap addíg nyitva van, tehát áramszünet esetén sincs gebasz.Csőtermosztáttal működtethető, mint a szivattyú, energiafelhasználása minimális. A félcolos kupakok helyére rákötöd a hálózati vizet egy mechanikus hőre nyitó szeleppel, aminek a szondája a füstcső feletti félcolos "csőnyúlványba" szerelhető, ehhez nem kell semmi villany. Pontosan nem tudom hány fokos az amit venned kell, talán 95 körüli, ezt ha eléri kinyitja a szellepet és ráengedi a hálózati vizet, aminek kell egy lefolyó vagy elfolyó. Van a fűtővíztér és erre rá van hegesztve egy mási palást, amin átfolyik ez a hálózati hidegvíz, így hűti egészen addíg, amíg a szonda nem zárja a szelepet (leesik a hőmérséklet) és ezt annyiszor csinálja ahányszor kell, és persze amíg van tűz a kályhában.
Nem értem miért bonyolítod, ezt lehet úgy működtetni mint egy kazánt. Beépítesz egy háromjáratú termosztatikus szelepet, ami visszakeveri az előremenő melegvizetígy nem szenved a kályha és még csinál is valamit:), és egy zónaszelepet a melegvíznek.
A bojlert bekötöd mint egy radiátort, egy csőtermosztáttal vezérled a zónaszelepet, csak akkor nyissa a zónaszelepet ha pl: 50- és feletti a vízhőfok a fűtésben. Alatta természetesen zárt, és nem hűti vissza.
Ha sorba kötném az indirekt spirálját a radiátorokkal, akkor előbb a HMV melegedne, és csak a mardékhő jutna a radiátorokra, amíg fel nem melegszik teljesen.
Ha van lehetőséged rá tedd be a bojlert mert megéri. De ahhoz már egy váltószelep sem ártana, hogy a melegvíz hamarabb elkészüljön és előnykapcsolásban legyen. Ha nincs váltószelep, akkor olyan lesz mint egy nagyobb radiátor, és valamennyire előmelegíti a vizet, de villlannyal rá kell segíteni a hőfoktól függően.
Szőrszálhasogathatunk, de akkor én is kifordíthatom amit te írtál, és akkor elmondom, hogy az új anyagból készült vezetékeket is le kell szigetelni. Nem csak a régieket. A műanyag vezeték nem érzékeny a kalciumra csak az idomrendszere esetleg. Ott főleg a hőszigetelés és a páralecsapódás miatt szigetelünk, meg a régi elképzelés a cső a csőben rendszer ahol a vezetékeket gégecsőbe húztuk így a cső cserélhető elvileg. Bár a valóság szerintem mást mutat. Azt én már hanyagolom.
70m2-t fűtök cirkóval, ami 24kw-os de le van 11-re szabályozva. Ez mellé szeretném beállítani a vegyest. Vogel radiátorok vannak, 20-as és 15-ös réz csövezés.
A konyha 15m2-es, és egybe van nyitva a 8m2-es előszobával.
Ez tulajdonképpen gázspóroló fűtés lenne, ha otthon vagyok. Ha nem gyújtottam be, akkor indulna cirkó.
Egy 60literes indirekt bojler rákötésén gondolkodom még.
A vizes teljesítménye max 10KW de szvsz kevesebb, felesleges ennél nagyobbat beépíteni, én inkább pufferben gondolkodnék.
Ahova beépítettem a radiátoros rész kb 60m2 de ott a szabályozás miatt nem enged ki 50 fok alatti vizet a rendszerbe, és mivel a konyha elég központba van az ajtók nyitvatarásával maga a kályha melege is eloszlik.
