Ez nem X2 Kermi (abban van valami okosság:) ) hanem egy normál, dunaferrnek kinéző verzió.
Hát nem tudom kiszámolni sajnos, de valahol 1600-1800W körül lesz saccra a hőigény, mert egy 2KW hősugárzó már sok, 1KW meg kevés, (mint ahogy írod, nagyjából ennyi amostani radiátor is).
(Határoló szerkezetek: 2 külső fal: U=0,22, födém: U=0,17, 1 db 120*150 ablak Ug=2,8)
Ne saccolás alapján helyezz fel nagyobb radiátort. A két konvektorlemezes Kermi X2 táblázat szerint 55/45 fokon 1100W-ot tud leadni. A szoba hőveszteségét ki tudod számítani?
Egy budapest lakást szeretnénk teljes mértékben felújítani (víz-gáz-fűtés-villany). megbízható szakembereket keresnénk. Tudtok esetleg vkit - vkiket ajánlani?
Szia, én is ilyen készüléket szeretnék venni, Viessmann Vitopend 100-W 24 kw-os turbós fali kazánt, és alatta 120 literes tárolót.Kiszolgál 2 szinten 5 embert?Tudnál ajánlani hogy hol vetted és ki vitelezte ki?Köszi:maria44@citromail.hu-ra elküldenéd?
Szóval akkor a padlós részen lehet termofej ugye? (még ha torlót fojtom akkor is) Csak hogy ne legyen ott túl meleg.
Erre már csak a következő sévdcsavar miatt is szükség lenne:
A hideg sima radiátoros szobában (ahova a termosztát menne), szóval az ehhez a szobához menő csövek a folyóspadlóban mennek, ami mivel sűrűbben lesz fűtve (mert pont a hideg szobához mennek), jól fel fog ez a padlórész melegedni, és ez pont a nappali mellett van.
Ez a visszatérő korlátozó jól hangzik! Ehhez a felső szelepnek milyennek kell lennie? Maradhat sima szelep tökig nyitva? Vagy lehet ott termofej, hogy ne fűtse feleslegesen 21 fok fölé a szobát?
1. eleg lehet siman zarni a torlon a padlosban. a hideg ido van/meleg ido van nem szamit, mert a termosztatos radiatoros szobaban ugye nem lesz termofej, ha kint hideg van az a szoba hamarabb hul, igy surubben inditja a kazant.
2. danfossnak meg masnak is van olyan termoszelepe, amit "visszatero korlatozo" nak hiv. arra valo, hogy beteszed a radator visszaterojebe a padlo ele, es annyira fojt, hogy elegge lehuljon a radiatorban a viz mielott a padloba megy. tehat ha a radiatoron atszambazik a 80fokos viz, akkor nem engedi a padloba, hanem lelassitja annyira az aramlast hogy mondjuk 40 fokos legyen mire a radiatorbol kijon. aztan ha tul hideg jon a radiatorbol, akkor nyit kicsit, ettol gyorsul az aramlas, es melegebb jon.
a padlofuteses szoba idoallandoja nagy. egyszeruen sokkal lassabban hul es lassabban is melegszik mint a tisztan radiatoros. ezert ha egyutt kapcsolgatod a futesuket, a radiatorosban mindenkeppen nagyobb lesz a hoingadozas mint a padlosban. ha most a padlosban van a termosztat, es +-0.5fokot tart, akkor a radiatorosban lesz +-2 fok, es az szar.
vidd at a termosztatot a radiatoros helyisegbe! igy ott mindenkeppen meglesz a +-0.5 fok, a padlosban meg lesz +-0.1. raadasul a padlo homerseklete is egyenletesebb lesz, mert surubben fog keveset futeni.
szóval lehet, hogy ha a torlót zárom, a raidátorba bejövő víz valahogy átrétegződik?
De elmondom a fő gondom:
Ahol kő van, és meg van tekerve a visszatérő a kőlapok alatt, ott a visszatérő miatt langyos lesz a padló, és marhára tartja a meleget. Ezért aztán a termosztát fűtés után 3 óra múlva kapcsol be csak újra :(
Közben meg jól kihűlnek a tisztán radiátoros szobák.
Gondoltam elzárom a kőpadlós helyiségek torlóit majdnem teljesen, így aztán egységes lesz a meleg a házban.
Persze, a kizárás is hasznos funkció, de a torló igazából a térfogatáramok beállítására szolgál, míg a termofej/kézikerék a konkrét helyiséghőmérséklet alapján újabb tényező.
A kérdésed újra átolvasva eredetileg a mi-dönti-el-hogy a radiátor-mindenhollangyos-vagy-alulhideg-felülforró, szerintem erre az alábbi magyarázatom a megoldás. Ha mégsem, akkor kijavítanak :-).
Ezen már én is sokat gondolkodtam, szerintem pofonegyszerű a megoldás: a torló lent van, a szelep fent. És ezt nem viccből írom! A radiátor ha lapjára fektetve lenne, sztem nem lenne különbség. Azért működnek másképp, mert rétegződik a víz! A meleg fent van.
Ha a torló majdnem le van zárva, akkor mindig csak a lehűlt víz tud távozni, ezért a radiátor teteje forró is lehet, míg az alja akár szobahőmérsékletű! Ez tutira így van! Ha a szelep majdnem le van zárva, de a torló nyitva, akkor egyenletesen"átöblíti" a meleg víz a radiátort, valahogy az egész radiátor egyenletesen lesz a szelep nyitásának mértékében meleg vagy kevésbé meleg. (ez csak elmélet, otthon termofejes az összes radiátorom, az az egy meg, amelyik nem, nem szoktam állítgatni.)
Ebből az következik számomra, hogy a termoszelepes megoldás bizonyos értelemben eqvivalens a torlós megoldással. Ha belegondolunk, van is benne valami, hiszen a termoszelep a radiátoron van, így az azonnal érzékeli amikor a radiátor eléri a beállított hőfokot és lekapcsolja azt. De ettől függetlenül a visszatérő ágba is kell valami, mert ha kilukad a radiátor, akkor alul-felül el kell tudni zárni.
Én ökörfajzat ezt úgy gondolnám, hogy alul a torlóval beállítom a radiátoronként szükséges maximális átfolyási mennyiséget, aztán felül a thermofejes nyugodtan xarakodhat végállástól végállásig, mert mikor fullra kinyit, akkor sem "rohan át" a víz a radiátoron, csak annyira, amennyire az adott radiátornak szüksége van.
Mint említettem, lehet hogy vakon vagyok, de én erre használom, mint a mosogató alatt a sarokszelepet is. Beállítani "fixen" a maxot. :-)
Ha a torló teljesen nyitva van, akkor a melegvíz átrohan a radiátoron és majdnem ugyanaz a hőmérsékletű melegvíz fog visszajutni a kazánhoz, márpedig azt nem akarjuk melegíteni, azt a gáz melegíti...:)
Ebből ugye a végén a szmájlit kell komolyan venni? :-O
Nekem nincsenek torlók a radiátoraimon, viszont termoszelepek igen.
