Az MSZ EN 1057 európai szabványban kerültek rögzítésre a rézcsövek minőségére vonatkozó követelmények. Ez a szabvány a 6-276 mm külső átmérőjű rézcsövekre (a szigeteltekre is) érvényes:
Hideg-és melegvizes hálózatokban
Melegvizes fűtési rendszerekben, beleértve a padlófűtési rendszereket
Gáznemű és folyékony háztartási tüzelőanyagok hálózatában
Vízelvezetési rendszerekben
Az MSZ EN 1057 Európában érvényes szabvány, a műszaki állapot elismert szabályainak tekinthető; ebből ered az a követelmény, hogy az épületgépészetben a meghatározott területeken csak az MSZ EN 1057 szerinti rézcsövek kerüljenek alkalmazásra.
Abból a célból, hogy azonnal felismerhető legyen, hogy a minőségi jegyek ezt a szabványt teljesítik, az MSZ EN 1057 kifejezetten előírja, hogy a csöveket az alábbi adatokkal kell jelölni:
Ha jól tudom akkor a radalok alumíniumból vannak, ezért az lesz az új is. Nem szeretnék semmilyen anyagot még hozzáadni, keverni, mert én is olvastam a kilukadásról amit okozhat.
Szinte bármi elfér a jelenlegi helyén, még a 170centis radiátor is bőven jól mutat, de bízom benne, hogy a 150-es is jobb teljesítményt nyújt mint a mostani radal. Azért legszebb az lenne, mert az pont ablakszélesség.
Egyébként én is úgy gondoltam, hogy inkább plusz 3-4000 Ft de az legalább biztosan jó! Hely van bőven...
Egy nagyon fontos dolgot figyelembe kell venni. Nevezetesen azt,hogy az egyenkénti lecserélés egyáltalán nem szerencsés akkor,ha a meglévő alumínium radiátorokat acéllemezre akarod kiváltani. Ugyanis vagy csupa alumínium,vagy, csupa acéllemez legyen beszerelve, vegyesen még átmenetileg sem ajánlott, mert az alumínium radiátorokból felszabaduló ionok megtámadják a vasat és idő előtti kilukadást eredményeznek. Ami pedig a méretezést illeti lehet nagyobb teljesítményű rediátorokat is elhelyezni főleg akkor, ha hosszútávon kondenzációs kazánban gondolkodol. Az a fontos, hogy ne legyen alul méretezve,mert az több szempontból is hátrányos. Ezen belül pedig kérdés,hogy mi fér el. A mostani radal radiátorok kötéstávolsága 600 mm. és próbálj meg olyan tipust keresni amelyik szintén 600-as feltéve,ha magad akarod lecserélni. Ha szakemberrel csináltatod az a másikat is - pl.Dunaferr- be tudja szerelni.
Nekem egyszer a régi lakásban letört hátul a termosztát és akkor úgy állítottam be, hogy mint falifűtő funkcionált. Minimumon járattam, állandóan ment, ezáltal egyenletes meleget adott. Persze ha akartam, le is zárhattam teljesen, ilyenkor csak az őrláng égett. A kis ablakocskán lehetett látni, hogy mekkora lángra állítom be.
Nem is bántam, mert addig úgy durrogott amikor felfűtött, mintha puskával lövöldöztek volna. Nem lehetett tőle aludni.
Szerintem ez a beállítás sokkal jobb volt, mert nem fluktuált a hőmérséklet a szobában és ezáltal a minimális lángmagasság is elegendő volt.
Ezt csak példának írtam le, talán érdekel valakit... Nem kötelező kipróbálni!
Első lépésben azt mondanám, hogy a radiátor az ablakot legalább érje végig. Továbbá van szimpla, (ez csak egy lap) dupla, sőt, tripla (3 szimpla egymás mellett) dunaferr radiátor. Tehát ha cserére is kerülne a sor, ezekkel lehet variálni.
Én innen azt mondom, hogy a szokásos dupla lapos radiátorokat szereld fel az ablakok teljes hosszában, a többi meg majd kiderül fűtéskor. Hiszen egy csomó minden tényezőt nem ismerhetünk, még te sem. Mondom, innen ennél pontosabb megközelítést nem lehet javasolni, vagyis ne várj ennél többet.
Még annyit, hogy a legjobb, amikor a kazán a ház közepén lévő helységben van, mert akkor minden radiátor egyformán fogja a melegvizet kapni. Mondom azért, mert sajnos nálunk a kazán a ház végében van és bizony a legutólsó szoba a leghidegebb, bármit is csinálok. Tervezem, hogy átszerelem a fürdőszobába, mert az a ház közepe táján van, csak még nem döntöttem el végleg. (Vannak egyéb szempontjaim is.)
Olyan táblázatot, amíből kinézed, hogy milyen radiátor kell a Te szobáidba, nem fogsz találni sehol. Mégpedig azért nem, mert közvetlenül a helyiség légköbméterétől nem függ!!! a hőigény. Közvetve ugye igen, mivel minnél nagyobbak a helyiséghatároló szerkezetek, annál nagyobb a légköbméter.
Ha korrekten akarsz helyiséghőigényt számolni akkor a helyiség falainak kell a hőveszteségét számolni, ami pl fürdőszoba esetében, amit belső közfalak vesznek körül, légköbmétertől függetlenül, annyira kicsi lehet a hőigény, hogy egy pár száz wattos radiátor is kifűti, mivel a falakon keresztül is kap hőt. Az pedig hogy légköbméterenként 30-50wattot kell számolni, éppen ezért egy nagyon rossz megközelítés. Egy igazi hozzáértő szakember nem így csinállja!!
A gázkonvektorokat lehet ki-be kapcsoltatni 100% és 0% teljesítmény között. De ilyen beállítás esetén, még az agyon dícsért (amúgy a legrosszabb hatásfokú) ÖV hődobos konvektor is elkezd hangoskodni.
Tehát a beállítás, (hiszen ezért 3 pont szabályzókkal áldják őket) 0%-30% majd innen folyamatos moduláció 100%-ra. No ha melegszik az idő, akkor ugyan ez visszafelé. Ne ijedj meg, ebben a cudar hidegben egy jól beállított konvektor inkább csak modulál, és alig kapcsol le.
Hát nem pont ilyen megoldásra gondoltam. A lecserélés valószínüleg kiterjed majd az egész 2011-es évre, mert nincs egyszerre 200 ezrem rá. Jó lenne rögtön az elején jól választani és nem rögtön az elején elb****ni...
Azt honnan tudom meg, hogy milyen radiátor kell a szobába? Valószínüleg egyesével le fogom cserélni a régi Radal radiátorokat D-ég (Dunaferr) radiátorokra, de mindenhol csak a wattban kifejezett teljesítményt látom. Honnan tudom meg, hogy nekem mekkora kell a szobába, ahhoz, hogy mindenhol jó idő legyen és lehetőleg egyforma hőmérséklet?
Valami olyan kellene, ahol ki tudom számolni, vagy meg van adva, hogy egy 20 négyzetméteres szoba 2,8m belmagassággal 22fokra való felfűtéséhez ilyen és ilyen radiátor kell.
Egyébként úgy látom a dunaferr radiátorok drágábbak nem akciósan. Jobbak is? Pl a Demrad a praktikerben olcsóbb, mint a dunaferr akciósan. Szarabb is?
Még egy kérdés. Nekem jelenleg 60 centis csőkiállások vannak. A dunaferres 60 centi magas radiátor gondolom ide kicsi, a 90-es meg nagy, akkor milyet kell keresnem, hogy jó legyen a régi helyére?
Igen, lehetséges csa pár dologra van szükség: Először is a Társasház beleegyezése, majd a szomszédok beleegyezése. Utána az önkormányzat engedélye. Előfordul,hogy abban a házban egyáltalán nem engedélyezik:pl. rontja a városképet,vagy műemlék jellegű az épület stb. Utcára pedig már valószínű,hogy sehová nem engedik. A szabályok önkormányzatonként eltérőek lehetnek. Legegyszerűbb a kéményes de a kéményt mindenképp bélelni kell és nem is akárhogyan. Az alumíniumot már nem engedélyezik csak savaknak ellenálló anyagból. Először meg kell kérdezni a közös képviselőt a lehetőségekről, ha tiltva van azt biztosan tudja.
Érdekelne van-e valakinek azzal kapcsolatban tapasztalata, hogy engedélyeznek-e régi bérházakban konvektoros fűtést újonnan kialakítani (korábban csrépkályha volt), vagy teljesen esélytelen a dolog?
Számít esetleg, hogy kifelé, az ablakon át vagy a kéménybe bekötve van kivezetve? Elvileg mindegyik megoldható..
"Ne kereskedővel terveztesd meg, mert az ő érdeke, hogy minél többet adjon el a termékből, a te érdeked, meg, hogy csak annyit amennyi kell!"
És még sok mindenkinek másnak érdeke, hogy minél többet adjon el. Azt amit árul, termel.
Így mint tervező anno : mindig méreteztem, de amikor kijött valamire, hogy NA 50 -es cső, ugyanilyen szelep egyébb szerelvény, abból automatikusan NA 65 -ös cső lett és így tovább.
T. i. a tervezési díj is érték arányos volt. Így baj se lehetett. a túlméretezés soha se árt ( csak legyen aki kifizeti )
De az még szociálizmus volt.
Ja a csövekről . Na 50 stb. Hát az volt a legkisebb csőátmérő.
Ugyanis mi 150 -500 kW-os teljesítményű berendezéseket terveztünk. Installáltunk !
Ezt a normálisan pakolnit bővebben kifejtenéd, mert nem értem.
Gipszkarton mennyezet és hőszigetelés közé? Hát nem egy szokványos telepítés, de én láttam kollegákat akik a csövet bedobták a kész gipszkarton mennyezetre ahol a lámpa kiesett azt alulról visszanyomták. Felül a csöveket elhúzták egy malter keverő kapával, a messzebb levőket meg egy tetőléccel bökdösték. Ezek a kollegák akcentu nélkül beszéltek németül. Tehát ha erre gondoltál akkor lehet.
Ja ez a mai napig működik a Váci utca egyik boltjában.
Mint alább KömKel írta elég drága mulatság, bár én az ő árát még jónak is tartom, igaz a csövet még bele kell taszigálni.
Csak annyit a gipszkartonos mennyezetfűtéshez, hogy krva drága mulatság. 4000 Ft/m2 árat mondtak nekem tavaly a lemezes gipszkarton rendszerre, és ebben nincs benne a cső!
Ha már itt tartunk, mennyezetre fűtést/hűtést normál egy szintes fafödémes háznál lehet normálisan pakolni? Pl a gipszkarton mennyezet és a hőszigetelés közé?
