Egy kisebb szoba befűtéséhez mit ajánlatok (nincs más fűtés), villanyradiátort vagy olajradiátort? Nem nagyon értek hozzájuk de valahogy meg kell oldani.
A jó és gyors befűtéshez megfelelő teljesítmény kell / Tehát egy új, max. 15 eft-os olaj radiátor és a jelenlegi készülék. Amikor nem vagytok ott a kisebb teljesítmény menjen----- megfelelőbiztonsággal és amikor ott vagytok mind a kettő.
Két korlátja lehet :. az egyik az óra terhelhetősége, a másik a pénztárca.
Bérlünk egy kis irodahelyiséget egy 4 emeletes panelház aljában.
Szigetelés nincs, a nyílászárók jövőre lesznek elvileg cserélve.
Központi fűtés le van szerelve, de a plafonon haladnak az épület fűtés csövei. Eleinte ez még elég volt nekünk, de mostanra 12 fokra hűl le az iroda reggelre, ha kinn már a mínuszok röpködnek.
Jelenleg egy apró elektromos radiátor fűti fel nagy nehezen 20 fokig a helyiséget, aztán tovább nem tudja, közben 1200 watton pörgeti az órát.
Mit javasoltok?
A helyiség kb. 2.7 méter magas téglalap alakú 20 m2 és ebből 3 fala hideg oldali (saroküzlet)
1. Fateromnak van egy Farho típusú/márkájú nagy radiátora ami elvileg nem olajos hanem valami spéci zselé van benne, termosztátos is, stb. Azt ma elhozzuk pár napra tesztelni. A radiátor kb. 100e Ft. de ha nem zabál sokat, akkor beruházok egyre.
2. "Gurulós" Infrapanel van olcsóbban (kb. 65e Ft.) ami ekkora helyiségre való. Van valakinek tapasztalata infrapanellal ilyen típusú helyiségre?
3. Inverteres split klíma sajnos kizárt, a főbérlő és a lakók sem engednék. Bár költséges a vásárlás és a kivitelezés, de talán ez tűnne jó megoldásnak.
4. Esetleg más ötlet?
Tudom hogy egyik sem lesz pénztárcabarát megoldás, de a sok rossz közül a kevésbé rosszat szeretném választani.
Adott egy nagy fűtetlen raktárhelyiség, amiben fel kell állítani egy kis fabódét (5-6 m2 és 10-12 légm3), napi max. 2-3 óra tartózkodásra, mert nyilvánvalóan az egész raktár befűtése értelmetlen.
Szóval ide hősugárzó, ventilátoros hősugárzó, vagy olajradiátor a célszerűbb? És milyen teljesítményű?
Írj egy mailt díj és kötelezettségmentesen megnézzük. Még a gázra is lehet van megoldás. Klíma necces. Hőszivattyú is nescces a radiátorok mérete meg gondolom a 40 fokhoz kevés. De látni kellene.
A segítségeteket szeretném kérni. Vettünk egy 40nm-es lakást, amiben sajnos galan ionizációs kazán van. Ezzel a fűtés gyakorlatilag nagyon költséges és egyáltalán nem hatékony, nagyjából 40 C-ra képes a vizet felmelegítni, így a radiátorok erősen langyosnak mondhatóak kb 1,5 órányi üzem után is. A lakás egy régi polgári házban van. A belmagasság 3,8 méter, a nyílászárók ki lettek cserélve. Minden árammal működik a lakásban, a gázóra is le lett szerelve. A kéménybéleléssel együtt is uszkve 1 M lenne megoldani a fűtést gáz alapon. Klímára utoló jeleket sehol nem láttam: értem ezalatt azt, hogy a homlokzaton sincs kültéri egység, valamint a belső korfolysón se láttam senkinél, így igen gyanús, hogy az a társasházi engedélyhez kötött.
Fentiek fényében van bárkinek is bármilyen használható tippje, hogy hogy ne fagyjak szét vagy menjen rá az egész fizum a fűtésre? Köszönöm
Szeretnék venni ilyen villany konvektort, de mégis milyen fajtát vegyek melyik éri meg jobban?
Ha enyhébb az idő azzal lehetne kicsit melegíteni! Akkor nem kellene tüzet rakni, meg csak néha ketten vagyunk otthon.
Az olaj lassan melegedik fel. de tovább is tartja.
Ha esetleg van valakinek tapasztalata az ilyen konvektorokról, segíthetne, nem akarok oylat venni, ami csak egy szezont bír ki akkor inkább kifizetek érte kicsivel többet.
Amúgy olyan 100 négyzetméteres a lakás de csak két szobát kellene fűteni vele olyankor.
Sziasztok! Egy alap dolgot szeretnék tisztázni és ebben kérem a segítségetek. Adott egy ház infrafilm padlófűtéssel, vezérelt árammal . Lehet-e vezérelt áramra kötni az infrát:
-csak fixen
-átkapcsolva nappali és vezérelt közt
-sehogy sem, mert infrafilmre nem lehet legálisan vezérelt áramot kötni. Megköszönném,ha az ide vonatkozó official leírást valaki belinkelné. EON oldalán nem találni konkrétumot, csak utalásokat.
A fűtési rendszered radiátoros? Vagy felület?(padló) utóbbi esetében a hőszivattyú mindenképp szóbajühet előbbi esetén ha a radiátor felület akkora, hogy kb 40C fokos előremenő esetén képes leadni a szükséges fűtőteljesítményt.
Egy régebbi ma már nem is gyártott LG ThermnmaV hőszivattyú fűtési táblázatát beteszem. Igaz az 16 kw max mert a mono gépekél mai napig ez a határ. A 28 kw hőigény mikor jelentkezik?
Aprópénz a spórolható dolgokhoz ha egy ehhez értő tervezővel konzultálsz. Azért a hőszigetelést ne vesd el.
A hőszigeteléssel kb. a fűtés 1/3-át lehetne behozni, úgy számoltuk az energetikussal. Egy kondenzációs kazánnal ehhez képest kb 25%-ot. Viszont a hőszigetelés az kb. 2M Ft, a kazán (most úgy tűnik mindennel együtt) 1M. A szigetelésnél a szigetelő anyag kb 8-900e, a többi a munkadíj és a többféle iparos kisebb munkái (senki nem fog kijönni nekem 5eFt-ért akkor sem, ha a munka valójában fél óra alatt megvan), no meg utána a festés (+annak anyagköltsége). Itt is fontos, hogy olyan csinálja magát a szigetelést, aki tényleg ért is hozzá, ami nem olcsó, még számla nélkül sem.
Szóval ha a fenti kettőt összerakod, az jön ki, hogy arányaiban a kondenzációs kazán sokkal gyorsabban megtérül. A szigetelés csak nagyon lassan ~15-20 év alatt térülne meg. Ez túl sok, nem éri meg (tekintve a technológiai fejlődést, 10 év múlva teljesen más anyagok, technikák lesznek).
A kazán kapcsán pedig az volt a gondom, hogy míg maga a kazán 300e Ft, mire beszerelik, lesz belőle 800e. Ez az arány zavart, azért kezdtem el gondolkodni villanyfűtés+napelemben (ott nincs engedélyezés, kéményátalakítás, stb.). Volt egy bejegyzés itt: http://www.gyakorikerdesek.hu/elektronikus-eszkozok__haztartasi-gepek__765112-elektromos-kazannal-milyen-hatasfokkal-lehet-futeni-egy-lakast, ahol valaki azt írta, hogy 24kW-os kazánt kivált egy 9kW-os villamos kazánnal. Ha ez így lenne, talán megérné. De máshol azt olvastam, hogy inkább az 1:1 arány a reális (persze tudom, hogy éjszakai árammal olcsóbb, meg nem folyamatosan fűt ennyivel, stb.).
Amiket felsoroltál hátráltató tényezőket minden hőszigetelésnél fenn állnak, mégis nagyon sokan a hőszigetelés mellett döntenek. Én előtte se és utána se érzem úgy, hogy gondot jelentett volna, anyagilag se volt túl megterhelő.
A hőszigeteléssel lehet a legtöbbet fogni a rezsin
Ok, sajnos a megoldásod nem alkalmazható. A hőszivattyúhoz át kellene építeni teljesen a dolgokat, mivel lakunk benne, nem szeretném. A hőszigetelés is bonyolult (nem csak a falak vannak, hanem pl. ablakpárkányok, ereszcsatornák, stb. ami rengeteg plusz költséget generál). Szóval ezeket adottnak tekintem
HMV is menne róla és ez gondolom nem maxon járna folyamatosan. De közben nézegetem a fellelhető információkat a neten. Úgy tűnik, hogy az árammal való fűtés kb 3x annyiba kerül (nappali áram esetén), mint a gázzal való fűtés (45Ft*10 vs 120-140Ft). Ez reális arány, meg tudjátok erősíteni? A éjszakai áram mennyit javít a helyzeten?
Csak azért kérdezem, mert ha az arány stimmel, akkor valóban nem reális annyi napelemet venni, amennyi képes ezt kiszolgálni. Ennyi napelem nem fér fel a tetőre, bármennyire csábító lenne is a gázfüggőség elhagyása. A ház egyébként kb. 80nm alapterületű és három szint (szuterén és rajta kettő, tető szigetelve, a ház alja nincs külön), nincs hőszigetelés rajta, de a téglák jó fajták és a nyílászárók jók. Lakunk benne, tehát nem hétvégi házról van szó. Ezekkel a paraméterekkel nem túl ideális a villany, jól érzem?
"ha egy 28kW-os kondenzációs kazán javasolt a szerelő, mert a ház méreteihez kb. az elegendő"
Ha ez tényleg így hangzott el, akkor elég meredek..
Ha arra bazírozik, hogy a kihűlt lakást felfűtéséhez miatt szükséges a tetemes teljesítmény akkor OK, ha kombi kazánról van szó, és HMV miatt akkor is OK.
Ha tényleg hatalmas a ház, és nagy a vesztesége, akkor egy ekkora gázkazán maxon járatva havi 280ezer forint számlát csinál, villanyból 3X-osát. Valószínű, hogy nem reális a 28kW-os hőigény, de még ha csak a fele is igaz, akkor is felejtsd el a villanykazánt.
Eddig kondenzációs kazánban gondolkodtam a mostani gázkazán helyett. Most viszont felmerült bennem, hogy mivel úgyis szeretnénk napelemet is a házra, lehet gazdaságosabb lenne egy elektromos kazán. Nem utolsó sorban azért, mert belefutottam a gázkazán engedélyezésének, kiépítésének aránytalan költségébe (engedélyek, kéménybélelés, tetőkibúvó építés - 350-400e).
Szóval a kérdés: ha egy 28kW-os kondenzációs kazán javasolt a szerelő, mert a ház méreteihez kb. az elegendő, akkor ez elektromos kazánnal kb. mekkorát igényel? 1:1 arányban kell számolni? Egy ekkora elektromos kazán mennyit fogyaszt? (Mennyivel nagyobb napelem kell, mint amekkora kellene egyébként?)
