Amikor a 190-esek történetével kapcsolatban kutakodtam (2018.), találtam túlélőket és az alábbi képet tudtam összerakni:
"6. Egy túlélő
Elég meglepő, de ma is fellelhető még IK 190-es Németországban, sőt egynek elkezdték a felújítását, bár újabb hírek szerint ez pénzügyi okokból egyelőre szünetel. Egész pontosan az első sorozat egyik tagjáról van szó, a 7345 háziszámú buszról, melyet 1982. június 16-án töröltek a VHH állományából, majd december 10-én motor és belső berendezés nélküli állapotában eladták a Hamburgtól délkeletre fekvő Elba-parti kisvárosba, Lauenburgba egy vontatási cégnek, amely aztán 1995-ig raktárként használta a buszt. Itt a szabad ég alatt állt és nagyon leromlott az állapota, de szerencsére teljesen véletlenül rátalált a VHH egyik munkatársa. A cég azonnal meglátta a lehetőséget a buszban és visszavásárolta a kocsit. Ekkor hosszú évek után végre tető alá került. Döntés született, hogy a buszt nosztalgiajáratok céljából felújítják az eredeti állapotára. Az állapotfelmérés azonban nagyon súlyos helyzetet mutatott. Gyakorlatilag teljesen új vázszerkezetet kellett építeni. Mivel azonban néhány hónappal később előkerült egy másik kocsi is (a 7606-os), mégis elkezdődhetett a felújítás a volt neumünsteri testvér részeinek felhasználásával. A felújításra szánt pénzügyi keret azonban gyorsan elfogyott, így a restaurálás is elakadt. Ekkor került előtérbe egy régi hamburgi buszokat gyűjtő, felújító és működtető egyesület, a Hamburger Omnibus Verein (HOV), amely átvette a 7345-öst azzal a céllal, hogy befejezi annak teljes helyreállítását. Ennek éppen aktuális állása mivel itt egy civilek alkotta egyesületről van szó nyilván a HOV erre a célra felhasználható anyagi keretének függvénye. Reméljük, a nem túl távoli jövőben viszontláthatjuk nosztalgiabuszként a 7345-öst, mint a hamburgi és nem mellesleg a magyar közlekedéstörténet egy kis darabját."
"A 293-at nem is akarták minden erővel visszaszerezni"
Amennyire én tudom, vissza akarták, csak a teherániak ragaszkodtak hozzá hogy ott még akarják majd közlekedtetni.
"Replika oké, de akkor pontosan már, amennyire lehet"
Egyetértek, de őszintén mondom, hogy egy 1988-as viszonylag késői gyártású 200-asnál szerintem már sokkal kevésbé számít mindez, mert a közelmúltig a Budapesten rohangáló 280-asokkal egy csomó minden kompatibilis (volt) velük, mert egyszerűen ugyanabból a korból valók voltak. Engem személy szerint sokkal jobban zavar, ha egy '70-es évekbeli ősi járgányt nem tudnak szinte teljesen megfelelően korhűre alakítani, mert az már egyszerűen olyan régi és autentikus korból származik - és főleg mert számszakilag is baromira kevés maradt fent belőlük, ellentétben a késő '80-as és '90-es évekkel - hogy ez rengeteget számít. Így ilyen például a Kelenföldön nemrég bemutatott 1973-as (első sorozatú) ex-étkeztető is.
"nem a 15. darab 280.06-ra mondjuk"
Mondom, akkor alapvetően elvi szinten nem értünk egyet, főleg hogy 280.06 és 280.06 között is számtalan különbség volt, főleg az egyes volánok között. Amellett hogy nyilván nagyon fontos a sokszínűség megőrzése az egykori nagy magyar márka termékpalettáin szereplő főbb típusok között, én a területi alapú nosztalgia-elosztás híve is vagyok - a legnagyobb városok egy-egy megőrzött példánya esetleg, vagy valami ilyesmi - és még egyszer, szerintem nem lett volna akkora energia- de főleg nem anyagi befektetési teher ha pl egy darab 280-ast Szegeden is félredobnak (a TV-nál) esetleges későbbi emléknek.
"vagy egy 290-es"
Azt mondjuk én is szívesen megnézném, akárcsak egy 190-est is, annak ellenére hogy a legyártása után ennek se sok köze volt Magyarországhoz. Ez utóbbiból talán még létezhet is valami hamburg-altonai külvárosi régió kertvárosi telkének mélyén, who knows...
Valami 2000-es évekbeli hamburgi vasutas fórmon olvastam, hogy a Hafen-city régi belvárosi kikötői teherpályaudvar-komplexumának felszámolásakor a 90-es években egy-két 190-es roncsot is találtak az elfeledett romok és régi teherkocsik között, amit aztán nagy valószínűséggel vittek is szinte minden mással együtt a mai kikötő nagy ócskavas-termináljára.
(Ezen városrész azóta egyébként Európa-szerte a legnagyobb és legkomplexebb városfejlesztési projektek közé tartozik, amihez fogható nem nagyon van. Többször jártam itt, sokszor elgondolkoztam szegedi mini-analógiákkal is élve, hogy milyen zseniális módon lehet hasznosítani egykori rozsdaövezeteket. Ha Csüllög Imre látná, mind a 10 ujját megnyalná. https://maps.app.goo.gl/LsvC1DkFwnQi2Bqa7 Hamburg ezen városrésze azóta az európai közlekedési- és építészmérnökök egyik fő Mekkája.)
Ez nem az a topik, de picit vitatkoznék azért. A 293-at nem is akarták minden erővel visszaszerezni sajnos, pedig még megvan, hasonló a 286 is.
A replika...hát, GIRON dupla csuklós is lehetett volna kb. ennyi erővel. Nagyon sok az eltérés a gyári 293-ashoz képest. Ami már nincs, azzal sajnos nincs mit csinálni már. (Replika oké, de akkor pontosan már, amennyire lehet.)
A debreceni 284-ről nem tudok semmit, pusztult legutóbb, még menthető.
Értelek, hogy helyi szint, meg minden napi utcakép, de igazából ipartörténeti dolog lenne, hogy mennyivel megelőzte a korát egy-egy modell, és az is, hogy a modul rendszerből mennyi mindent ki lehetett hozni. Nem minden altípusra gondolnék, mert az egyiket ilyen, a másikat olyan fűtéssel szerelték pl. De voltak spec. jó konstrukciók, és igen, ha a Matolcsi féle ap. IK meglenne, vagy egy 290-es, szívesen megnézném azokat is.
Még egy magyar gyárat kértél, talán a TUNGSRAM-ot említhetem. Remélem ott a teljes fényforrás termékpalettából van eltéve egy-egy db. valahol, mert ott is készültek bőven "egyedi" szép dolgok. De ilyen, akár (B)EAG is.
Minden darabot megőrizni nem lehet, így inkább a sokféleségre törekednék, nem a 15. darab 280.06-ra mondjuk.
"Nem kell a TV-t kiemelni,egyik cég sem volt olyan anyagi helyzetben,hogy megőrizhessen múzeumi járműveket"
Alapvetően igazad lenne, csak itt megcáfol az a néhány ellenpélda, akiknél mindezek ellenére is megmaradt valami. A teljesség igénye nélkül, például a Vértes, Vasi, Pannon, Hajdú volánok, illetve MKV (csak hogy budapesten kívüli példákat hozzak, ha már az előző kommentben ezzel érveltem). Nyilván nem sok, de talán ezeknek a társaságoknak meg volt erre fölös pénzük? Nem hinném.
Mondjuk az is tény hogy ezeknek voltak olyan különleges jellemzőjű járműveik, elsősorban iszonyatos régiségükből kifolyólag, amik valahogyan nagyon-nagyon sokáig túléltek, és mire eljutottak a leselejtezésükig (mondjuk a 2000-es évek végén, vagy akár 2010-es évek elején), addigra már látni lehetett a ritkaságszámba való menésüket, és felismerték a nosztalgia-célú lehetőségeket is abban az egy-egy példányban. Hogy mást ne mondjak, ilyen volt ex-vasi volános AAT-310 esete Szombathelyen, meg a BPV-093-é Pécsen, csak hogy a 280-asoknál maradjunk. Tehát itt még volt mit megmenteni.
De ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy ezek a cégek sem sok mindent csináltak velük abban a pillanatban - meg még utána sem sokáig - hanem egyszerűen csak félretették, félredobták őket, hogy ne a MÉH-ben végezzék. De amúgy nem lehet mondani, hogy költöttek volna rájuk, sőt...hiszen ott sem voltak fölös források ilyenekre, ahogy te is mondtad. Itt inkább pusztán egyszerű odafigyelésről van szó, mintsem anyagi javakban való összehasonlításról; vagyis úgy vélem, hogy itt sem lett volna akkora nehézség félretenni egy-egy ex-tiszás példányt a későbbiekre az amúgy is bazi nagy bakay telephelyen, legalábbis nem hiszem hogy az ilyesmi csődbe vitte volna a megyei volánt. Erre szerintem a nagy selejtezések éveiben számtalan kiváló alkalom lett volna, például 2006-ban (a város modern közlekedésének első nagy 200-as állomány törlésekor) 2010 körül, illetve még a 2010-es évek közepe tájékán is (de legkésőbb 2017-ben).
Oké, ti műszaki jellemzők/ típus alapján igényelnétek a megőrzéseket, én pedig területi elrendezési alapelven, azaz szegediként alapvetően az itteni járművekért rajongtam különösen, hiszen ezeket használtam és ezeken tapasztaltam elsősorban, így a TV-osokat is beleértve. Egyébként sem gondolnám, hogy akkora elvárás lett volna, hogy egy ekkora városban mint szeged, megőrizzenek legalább egy darabot a városképet és a mindennapokat hosszú-hosszú évtizedekig meghatározó típusból.
Egyébként ha már a típusoknál tartunk, viszonylag egész jó arányban megúszták a néhai Ikarus termékcsaládok altípusai is. Az általad felsorolt, tényleges magyarországi történelmi múlttal is rendelkező típusok közül van 293 (igaz hogy replika, de úgy tűnik nem tudták visszaszerezni az irániaktól az eredetit, meg amúgy is kit izgat annyira hogy replika-e, amikor eleve csak egy 1988-as típusról beszélünk, vagyis a viszonylag késői 280-asokból is könnyűszerrel tudják pótolni, ellentétben például a '70-es évekbeli ős-példányokkal, amik alapból alig maradtak fent hírmondónak, és javarészt már az eredeti alkatrészek sincsenek meg hozzájuk) , 284-ből kettő is megmaradt (ráadásul egy pécsi, egy debreceni, szóval mindkét néhai fenntartótól egy-egy), 263 és 283 is (ez utóbbi pl. Béke Tóniéknál volt).
A többi meg javarészt néhány darabos exportpéldányok, esetleg egy-két-pár darabos prototípus-példányok meg ilyesmi, de semmiképpen sem tömeggyártott cuccok voltak, amik hosszú évekig meghatározták az itteni városok és úgy amblock a magyarországi közúti közlekedés arculatát. Ergo felmerül a kérdés, hogy minek. Most minden kísérleti cuccból félre kellett volna tenni, meg kellett volna menteni legalább egyet, akkor is ha amúgy nem, vagy csak alig közlekedtek a magyarországi utakon? Főleg úgy hogy tudjuk, hogy az Ikarus fénykorában számtalan féle járművet tesztelt, az ottani tervezőmérnökök nagyon szerettek kísérletezni, valamint a gyár piaci diverzifikációs törekvései közepette új típusokat is kitalálni, ezért ez már eleve lehetetlen törekvés lenne a széles termékpalettát tekintve. Köztük számtalan lyukra futott, zsákutca projekttel amik nagyon nem váltak be. Olyanok is vannak, amik ugyan csak megépültek, de még csak soha el sem hagyták a gyár területét, azokból is kéne megőrzött? Hát én meg ennek nem érzem túl sok szükségét.
De még ezekből a kategóriákból is vannak olyanok, amik mégis megmenekültek, a listádon túl például ott van az Ik222 típus is. Szóval egyáltalán nem érzem úgy, hogy panaszra lenne okunk, számtalan típus fennmarad(t) az utókor számára is. Mondj olyan más lehetőleg híres magyar márkát vagy akármilyen speciális gyártmányt eszközt, amikből hasonlóan széles körben fennmaradt, főleg hogyha maga a vállalat már nem is nagyon létezik, de legalábbis eredeti formájában biztos nem.
V43-ból sem valószínű, hogy mindegyik al-típus vagy mindegyik kor jellemzőjével bíró példányból fent fog maradni a jövőben nosztalgiacélokra (csak már tartanánk ott), és ez nem is baj, holott idestova már 60 éve mindennapos szereplői az államvasút hétköznapi működésének. Mondjuk eleve német licensz-termékről beszélünk, de mindegy is. Az echte-magyar rendkívül sikeres vasúti gépek közül mondhatnám akár a 301-es sorozat példáját, aminek viszont tudjuk mi lett a sorsa. Szóval vasúti járművek terén egész biztos, hogy nem lesz ilyen jó a helyzet, hogy szinte minden egyes egykori hazai típusból bemutathassanak a jövő generációinak működő kategóriájú példányokat, és nemzetközi viszonylatban mi még itt is jól állunk, mert van ahol meg viszonylag semmiből nem maradt semmi.
Tehát én amondó vagyok, hogy akkor már inkább egy n-edik ex-volános 280.06/280.17/280.47/280.52 típust őrizzenek meg, mert ezek viszont igenis hosszú-hosszú évekig járták a helyi utakat még egyedenként is, tehát számtalan kötődés van/volt hozzájuk.
Amúgy fun-fact: a budapesti kirakatpéldányokon kívül nem sok város mondhatja el magáról, hogy hivatalosan - esetleg állami/önkormányzati köztulajdonban - megmenekült egy-egy néhai 280-asa, és ott is csak azért, mert a fővárosban viszonylag baromi sokáig forgalomban maradtak, így ott még volt miből meríteni a hirtelen extra lendületet kapott retro-megmentési láz közepette. Még ha csak viszonylag késői, sőt javarészt felújított példányokból is, miközben az old-school kategóriában 1-2 kivételtől eltekintve ott se sok minden maradt meg, ami meg is látszik a replikákból, meg az esetleges egy-egy eredeti vázhoz való alkatrész-igényekből fakadó nehézségeken...
Most elnézést, tudom, hogy szegedi volt meg minden, de tényleg a sokadik, 280 lenne. A te szempontoddal egyetértve, én inkább 286-ra, nem replika 293-ra, még egy 284-re (ha már megvan), 216, 253, 254, 256.99, 345, 955 esetleg 263, 283- ra helyezném a hangsúlyt. Meg ami nincs még meg, és érdekes.
Nem kell a TV-t kiemelni,egyik cég sem volt olyan anyagi helyzetben,hogy megőrizhessen múzeumi járműveket,sőt még a Közlekedési Múzeum sem (most sem piaci vásárlással jut hozzájuk).
A PALT,az emeletes nagyobb kunszt,mint egy sok ezres példányszámú IK 280 és nem a Volánoknak köszönhető,hogy megmaradtak.(A T6-281 is kuriózum,technika történeti darab,egyetlen nemzeti,közösségi
szervezet vagy magántársaság sem érzi úgy,hogy segítenie kellene a létét.)
Igen, erről viszonylag már sokan tudunk itt, csak ez nem hivatalosan lett megőrizve, hanem kint a ruszkiknál. És ott se az európai magterületen, hanem egy istenháta mögötti városban, a totálisan kietlen Szibériában.
'Nemhivatalosan' egyébként még az ex-BHJ-909 is megvan, és az "egy pöppet" közelebb is Szegedhez.
"Meg aztán az sem biztos, hogy a ruszkiktól most olyan egyszerű lenne a hazahozatal."
Gyakorlatilag lehetetlen, az sem valószínű hogy a ruszkik jelen helyzetben bármilyen fajta szívességet tennének egyáltalán egy nyugati avagy "nem baráti" ország területén élő akármilyen közösségnek. Szerintem ha amerikai vagy német gyártmány lenne, és onnan érkezne bármiféle kérés vagy vételi szándék, dacból még szét is vágnák inkább a buszt. Ha haza akarták volna hozni, akkor azt legkésőbb a 2010-es években meg kellett volna tenni, bár az is igaz, hogy én is csak 2017 körül döbbentem rá először, hogy létezik még egyáltalán...
Sajnos én is amondó vagyok, hogy hiába van meg szinte utolsó old-school hírmondóként, a 993 soha többé nem fog már szegedi, de még magyarországi útszakaszon sem közlekedni.
"Ez sajnos a Tisza Volánnál sosem volt szempont."
Sajnos jól tudom, sokat beszéltünk erről az utóbbi jónéhány évben is. Csak jólesik néha felhánytorgatni ezt az űrt, meg fejére olvasni az akkori döntéshozóknak a kihagyott lehetőségek kapcsán, amik a hiányérzetet okozzák; na nem mintha ettől meg lehetne változtatni a múltat. Ha csak fel nem találják a téridő negyedik dimenziójában való utazást is még a mi életünkben, már soha nem hallhatom azokat a jó kis hosszúhidas hangokat.
Amikor ezt írom még nincs kiposztolva az aktív hírek közé, de az url-lel bababrálva csak kidobta az eredményt. Szerintem elég extenzív szereplése lesz, kívanok neki sok sikert és a városba még 20-at belőlük a helyközis Volvok, CNG-s mergák helyére főként. Jó gépek csak nem maiak, helyközi forgalomban még jó volna utána viszont látni őket is.
Én is olvastam, ezt valahol. A DM-re tippelek, mint valami jövő vizió, de lehet volt előzménye /rémlik/, komoly alapja is. Megpróbalok utánadúrni majd. Csak meg akartalak erősíteni.
Én - igaz, jó régen - még a Somogyi Könyvtárból kölcsönöztem ki. Csak nem selejtezték ...
Amire halványan emlékszem belőle az, hogy az 1-est a Rákóczi térnél kívánta kéreg alá vinni és a Hősök Kapuja után tervezte felhozni. Illetve volt egy olyan verzió is, hogy az Anna-kúttól az Aradi vértanúk teréig a 4-essel közös alagútban mehetne. Ekkor a 4-es a fürdőnél bújna föld alá és a konzi után a Petőfi S. sgt-on jönne fel. Ez utóbbit nem biztos, hogy ebben a könyvben láttam.
Elektronikus elérhetőségéről nem tudok, de ki tudja ...
Köszi! Hallottam már róla, hogy volt ilyesmiről szó, de csak utalásokat olvastam, magát a forrást nem. Tudsz róla, hogy a könyv elérhető-e valahol elektronikusan, vagy van kivonatolva a kéreg alatti vezetésről szóló írás valahol?
2. Reggel nem lehet elérni az első vonatot, vagy beérni pl. dolgozni az első járattal.
3. Csúcsban 2-3 órás követés kicsit sem utasbarát, és ütemes menetrendről, a három járat összehangolásáról ne is álmodjunk. Persze, biztos az új árnyékolás, meg járművek árát valahol meg kell fizetni.
4. A TT nyomvonalát vajon miért módosították, Hódmezővásárhely kórházig? - Hogy onnan senki ne jöjjön vissza?
Ilyesmiről már Bajusz Rezső (https://hu.wikipedia.org/wiki/Bajusz_Rezs%C5%91) is írt 1975-ös könyvében (Személyközlekedésünk ma és holnap) és nem is csak Szegeddel, de Miskolccal kapcsolatban is.
