Meg vagyok győződve arról (nem egyedül, hiszen ugyanez a véleménye Julius Wellhausen-nek, a világhírű Biblia-kutatónak, és a telavivi egyetem régészéti intézet igazgatójának is, Israel Finkelstein professzornak), hogy az Ezsdrásék által életre hívott Ábrahám és Mózes nem voltak valóságos történelmi személyiségek. Ennek ellenére az egyik korábbi tanulmányomban én is foglalkoztam a feltételezett Mózes, feltételezett szarvaival:
Kedves birs!
Láthatóan nagyon erös benned ez a meggyözödés. Igazából nem akarok itt komoly vitát erröl - tekintve hogy a topichoz csak részben kapcsolódik.
Annyit azonban megjegyeznék, hogy nem látom a szobrok készítésének a tilalmát. Talán sánta az idézet, de:
Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ö örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétöl fogva az ö alkotásaiból megértetvén megláttatik. /Róm 1:20/
Én egy szobrot, ami az Isten alkotta anyagból és az Isten alkotta emberi formából áll, nem tekintek eleve rossznak.
Michelangelo tudatosan a héber "karan" szó másik értelmét "szarvakat növeszt" vette figyelembe, Az nem a héber "karan" másik értelme, hanem egy másik szó, a "keren". Csak a héber írásban, amely nem jegyezte le a magánhangzókat, a két szó ugyanúgy íródott (KRN), ezért félre lehetett olvasni.
Michelangelo Mózest életének egy igen fontos pillanatában rögzíti - Mózes most jött le a hegyről, magával hozva Izrael vallásának alaptörvényeit - ahogy látható is az űlő alak jobb karja alatt a (második) tízparancsolat kőtáblája.
Mózes, trónján ülve, szigorúan tekint népére - mely elárulta őt - hisz Izrael népe az aranyborjú imádatával vétkezett - ami miatt Mózes összetörte az első tízparancsolat kőtábláját, majd másodszor is felment a hegyre, s lehozta mégegyszer a tízparancsolatot - amit most a karja alatt tart.
Tehát - lényeges - Mózes mérges. Ez az érzés meglehetősen ismerős volt Michelangelo számára abban az időben. Ugyanis ez a hatalmas vállalkozás 1505-ben kezdődött, II. Gyula pápa kívánságára, aki egy 40-alakos monstrumot képzelt el síremléke gyanánt. Később mérsékelte megalomániás tervét, de nem volt hajlandó tárgyalni Michelangeloval, aki 1506-ban sértődötten elutazott Toszkánába. Amikor később visszatért Rómába, a terv tovább lett csökkentve, majd a II. Gyulát követő pápák alatt még további egyszerűsítések, csökkentések lettek elrendelve. Végezetül, az 1540-es években, Michelangelo tanítványai fejezték be a síremléket, ugyanis, ahelyett hogy hagyták volna dolgozni őt a szoborcsoporton, a Sixtusi Kápolna freskójának elkészítésével bízták meg.
Michelangelo különleges megoldást választott Mózes arca ragyogásának illusztrálására (Exodus 34:29-30) - a héber bibliaszöveg azt mondja, hogy Mózes arcának bőre ragyogást árasztott (héber szó: karan), viszont a szó szerinti alkalmazása azt követelte volna Michelangelotól, hogy emberi arc helyett valamiféle módon fénysugarakat jelképező kő-tüskéket alkalmazzon. Michelangelo tudatosan a héber "karan" szó másik értelmét "szarvakat növeszt" vette figyelembe, s helyezte a sugárzó fényt mint két kicsi szarvat Mózes fejére.
Éppen hogy az által, hogy a (bibliai) fénysugárzást mint szarvacskákat helyezte el, maradt meg a lehetősége, hogy ábrázolja a csalódott, mérges Mózes arcát, ahogy bűnös, áruló népét szemléli...
Források:
Rosenthal,E., Michelangelo's Moses, dai di sotto in su, The Art Bulletin, Vol. 46, 1964, pp. 544-550
Tolnay, C., "Michelangelo" Thieme-Becker, Allgemeines Kunsterlexikon, Vol. 24, 1954, pp. 39-41
Vajon nem bálványimádás az, hogy ezt a parancsolatot minden bibliai érv ellenére a saját kedved, érzelmeid, megszokásod stb. szerint értelmezed?
Nem igaztán értem mit nevezel nálam SAJÁT kedvem, érzelmeim megszokásom alatt. Kifejtenéd bővebben?
Mert faragott kép készítése a mellékelt ábra szerint nem tiltott, csak az imádása. Márpedig a katolicizmusban csak néhány kivételezett szobrot imádnak bálványozó módon. A többi ugyanúgy ártatlan, mint a kérdéses kerubok.
A faragott kép készítése bizony TILTOTT - a mellékelt ábra szerint IS!
NE keverd az Isten által PARANCSOLT kerubok, vagy érckígyó készítését, az "alulról" jövő emberi kezdeményezésekkel.
A katolicizmusban NÉHÁNY kivételezett szobor imádása "bálványozó módon" is BŰN! Mert Isten Ígéje NEM azt mondja, hogy "néhány szobrot készíthetsz azért, meg ezek imádása is még bocsánatos bűn" - hanem Ennek épp az ellenkezőjét!
Idéznéd nekem azt a részt a Bibliából, ahol a szobrok készítése, tisztelése, és az előttük való imádkozásról Istennek az a véleménye, hogy "ártatlan, mint a kérdéses kerubok"?
Örülök, hogy olvastad - bár láthatóan nem tett rád akkora hatást, mint rám.
Ez most talán sértö lesz, de kérlek gondolj bele:
Vajon nem bálványimádás az, hogy ezt a parancsolatot minden bibliai érv ellenére a saját kedved, érzelmeid, megszokásod stb. szerint értelmezed? Mert faragott kép készítése a mellékelt ábra szerint nem tiltott, csak az imádása. Márpedig a katolicizmusban csak néhány kivételezett szobrot imádnak bálványozó módon. A többi ugyanúgy ártatlan, mint a kérdéses kerubok.
Miért lennék én következetlen? Írtam én olyat bárhol is, hogy "MINDEN szobor bálvány"? :O)
Éppen azért írtam, hogy: szerintem több olyan hívő van világszerte, akik nem imádkoznak szobrok, ill. képek előtt! Mert TÖBB zsidó + protestáns van összesen világszerte, mint pl. katolikus! Az pedig köztudott, hogy a sem protestánsok, sem a zsidók, NEM imádkoznak szombrok/képek előtt.
Azt se tagadtam soha, hogy CSAK egy képzömüvészeti alkotás lehet bálvány.:)
Köszönöm, hogy ajánlottad Kierkegaard könyvét - én is ismerem. :O)
A bálnyimádás amúgy nagyon "szépen" le van írva a Bibliában. Röviden: MINDEN bálvány, ami fontosabb számodra - Istennél!
Következetlen vagy, kedves birs.
Mert szerintem több olyan keresztény van világszerte, akiknek nem imádkoznak szobrok, ill. képek előtt. Asszem elfogadtad, hogy a bálvány nem csak képzömüvészeti alkotás. A bálványimádás további vizsgálatához ajánlom Kierkegaard: A keresztény hit iskolája c. könyvét, sokkal jobban leírja, mint én tudnám.
Aura, korona-csakra, glória, két fénypászma
*
("fényszarv", fényszaru, khmm 'energia-áram')
e szavak talán bizony jelentésükben is jól egybecsoportosíthatók.
Talán abban a nyelvben s akkor, még nemcsupán
az írásmódja esett oly igen közel a "szarv" és a "glória" szavaknak.
Köbe vésve pedig mintha megkövesedett volna.
Ugyebár,Ki hogy olvassa.
* Pogány elemeket tartalmazó régi imádság leírásában olvastam vmi két őrangyalról...
Tévedsz, mert az én Istenem SOHA semmit NEM kívánt ráerőltetni egyetlen emberre SEM! Csak megmondta, hogy mi lesz annak következménye, ha nem tartják meg az Ő törvényeit. Pl. Neked is szabad akaratot adott a Biblia Istene - ezért lázadhatsz Ellene.
A kerubok szerintem azért nem tartoznak ugyanabba a körbe, mint a különféle szobrok, mert pl. a zsidó papok SOSE imádták a kerubokat, és SOSE imádkoztak előttük/hozzájuk.
Abban egyetértünk viszont, hogy a bálványimádás valóban kárhoztatandó (és bálvány nem csak képzömüvészeti alkotás lehet!
De azt kifejthetnéd bővebben, miért gondolod, hogy Bizonyos értelemben a keresztények több mint 90%-a bálványimádó.) Mert szerintem több olyan keresztény van világszerte, akiknek nem imádkoznak szobrok, ill. képek előtt.
Talán egy hívő zsidó jobban meg tudná magyarázni, mint én, hogy miért nem bálvány a 2 kerub, és az említett szobrok miért nem férnek bele a 10p szellemiségébe - míg a Frigyláda igen.
Goodmen_ írta:
" Vedd még hozzá Freud "szexuális elfolytásait" is. Egész érdekes lesz a kép :))))))))) "
Ez a Freud elemezte vajon az Óegyiptomiak spec. kígyós homlokdíszének (ezesetben következetlen szóhasználat szerint: )
'tudatalatti' jelentését is (,a maga látásmódja s módszerei szerint) ??
szvsz. az a homlokdísz tudást szimbolizál,
valamely magasrendű szellemiséget.
(vidya? ; Egy (tekergő) kígyó pl. jelképezhet csakrát.)
És a kerubok vajon nem tartoznak ebbe a körbe?
Lásd be, nehezen tartható az álláspontod. A bálványimádás valóban kárhoztatandó (és bálvány nem csak képzömüvészeti alkotás lehet! Bizonyos értelemben a keresztények több mint 90%-a bálványimádó.), erröl szól ez a parancsolat. Ezek az alkotások igenis beleférnek a 10p szellemiségébe. Vagy ha nem, akkor a Frigyláda sem.
Hogyan döntöd el, hogy valaki nem isteni sugallatra faragja a szobrait?
Onnan, hogy Isten tiltja, hogy olyanokat megmintázzanak, "amelyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak".
Arra a sok csodálatos alkotásra, amit Michelangelo, Rodin, és az összes tőbbi fantasztikus szobrász alkotott is úgy kell tekintenünk, mint művészi alkotásokra - és nem úgy, mint Istenre!
Szerintem Isten éppen azért pancsolta, hogy ne csináljunk faragott képeket, mert az emberek hajlamosak rá, hogy imádatuk tárgyává tegyék azokat - az Élő Isten helyett! Ezért mondja, hogy: "Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak.
Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyedíziglen, a kik engem gyűlölnek"
Bár kérdés, hogy ez félremagyarázás-e. Ugyanis Jézus, Mózes szobrát nem azért faragták, hogy azokat imádjuk...
Sajnos mégis rengetegen imádkoznak szobrok előtt. Pedig pl. Jézus sem csak egy jéghideg szobor, hanem az Élő Isten - akinek füle is, meg szája is, és tud nekünk válaszolni! Nem úgy mint a szobrok.
Hm... Valszeg Isten is félreértelmezte a Tízparancsolatot, amikor a Szövetség Ládájára kerubokat faragtatott a zsidókkal...
Szerintem meg Isten NEM értelmezte félre a Tízpancsolatot.
Mert, Isten Maga mondta, hogy a Frigyládára faragjanak kerubokat! Ez pedig NEM ugyanaz, mint amikor az emberek "magánszorgalomból" farigcsálnak Isten rendelései ellenére tárgyakat!
