Hát, alaposan meglepődtem a Megaraptoron a pesti kiállításon... (Végre volt ugyanis alkalmam elzarándokolni. :-P) Szentül meg voltam róla győződve, hogy elrontották azt a rajzot, még gondoltam is, hogy jé, de hülyék, mellső végtagnak rajzolták azt, ami igazából a hátsó láb volna (höhöhö, gondoltam, még a Jurassic Park-ot sem látták, pedig azóta közismert még a gyerekek körében is, hogy a raptoroknak a hátsó lábán volt az a nagyobb méretű karom), erre itthon utánanéztem, és óriásit koppantam, mert kiderült, hogy az tényleg egy mellső végtag. Viszont akkor ezek szerint gondolom ennek a fajnak semmi köze a dromaeosaurusokhoz... Feltételezem előbb-utóbb a genus nevét is meg fogják változtatni.
Sziasztok. Tök jó ez a beszélgetés, igazán tanulságos bár nem olvastam az egészet végig. Nekem kérdésem lenne úgy mindenkihez. Régóta szeretnék elmenni fossziliákra vadászni kalapácscsal, hátha találok valami érdekeset, csak nem tudom hova menjek. Persze tudom, hogy nem fogok vicsorgó T-rexet találni, de én örülnék egy-egy szebb ammonitesznek, trilobitának vagy másnak is. Szóval ha tudtok olyan helyeket kis hazánkban ahol az ember esetleg talál valamit akkor azt megköszönném. Csak könyörgöm ne azt mondjátok, hogy a Bakonyban, vagy a Gerecsében, mert tű a szénakazalban effektus játszana be:)
Az az igazság, hogy ezek a legrégebbi nagy termetű dinoszauruszok (kb innen az értelmezési hiba is), felső triászbeliek és az alsó jurában már ki is haltak. A Prosauropoda csoporthoz tartoztak. Első példányukat még 1837-ban találták Németországban.
Minden eddiginél gazdagabb dinoszauruszmaradvány-lelőhelyre bukkantak Svájcban egy falu mellett, ahol tízméterenként rejt a föld teljes csontvázakat.
Az Aargau kantonbeli Frick határában amatőr paleontológusok találták az első háromszáz csontot egy építési munkagödörben. Rögtön átadták a terepet a szakértőknek és kiderült, hogy igazi őskori dráma színterét fedezték fel.
A lelőhely a Jura hegységben fekszik egy völgyben, amely 230 millió éve ingoványos terület volt, közepén kanyargó folyóval. A plateoszauruszok oda jártak inni és tömegesen vesztek a mocsárba. Ben Papst kutatásvezető szerint Európában soha nem találtak még ehhez fogható leletegyüttest. Átlagosan tízméterenként kerülnek elő újabb példányok maradványai.
A plateoszaurusz a legnagyobb termetű növényevő dinoszaurusz. Hosszuk elérte akár a tíz métert, súlyuk pedig a négy tonnát. A világ számos pontján találtak már maradványokat. Frick közelében is előkerült korábban egy komplett csontváz, amelyet a helyi dinoszaurusz múzeum őriz.
OK, de az Eurolimnornis és a Palaeocursornis egyrészt a legrégebbi valódi madarak közé tartoznak (kb. 130 millió évesek) másrészt Kárpát-medenceiek! Így sokkal értékesebbek/érdekesebbek számunkra mint a jóval fiatalabb kinaiak vagy kukutyinból valók!
A Mlikovsky - linket próbáld a SAPE honlapról letölteni, de letöltve átküldhetem csattolva is, ha érdekel.
ezen a paleornitológusok nemzetközi társaságának a tevékenysége követhető 20 éven keresztül. Az évi beszámolókban pedig az új eredmények és megjelenésük helye.
Elkészült a madaras linkgyűjtemények egy újabb egysége:
http://madarevolucio.lap.hu
A tartalomból:
Alvarezsauridae
A madarak evolúciója
A madarak fejlődéstörténete, evolúciója
A madártoll evolúciója
Archeopterix
Compsognathidae
Confuciusornithidae
Diatryma
Dromaeosaridae
Eoalulavis
Hesperornis
Iberomesornis
Jinfengopteryx
Korai madarak
Madárfosszíliák
Oviraptroidae
Phororhacos
Protarchaeopteryx
Protoavis
Részletes madárevolúció
Scansoriopterygidae
Teratornis
Therizinosauroidea
Tollasdinoszaurusz fajok
Tollas dínók
Troodontidae
Tyrannosauridae
Jó böngészést!
A madarak annyiban rokonai a dinóknak, hogy egy közös hüllőcsoportból (Archaosauria) származnak (a krokodilokkal, hidasgyíkokkal együtt). A különválás viszont már a felső triászban -alsó jurában megtörténhetett! Nem a kutatások eeredményei, hanem egyes hipotézisek szerint (amelyek a tollak meglétére alapoznak elsősorban). Mellesleg nagyon sok éjszakai és alkonyati madár is van és feltehetően a dinók közt is voltak ilyenek. Rendszerint a monokuláris látással (mindkét szem tengelye párhuzamosan, előre mutat) rendelkező állatok éjjeliek vagy akkor is tudnak tevékenykedni. Nos az ember elődje is ilyen kellett legyen eredetileg! Viszont a szineslátás kialakulása mutatja, hogy a nappli tevékenységre való átállás nálunk (illetve elődeinknél ) már elég korán megtörtént!
A valóságot nem tudjuk, csak tapogatózunk, miért teljesen logikátlan az elmélet. Egyébként arra céloztam volna, hogy a madarak rokonai a dinóknak(a legújabb kutatások szerint) és mivel akkor éjszakánként nyílván világosabb volt, ez genetikailag bennük maradt. azért igénylik a fényt.
fantáziálni persze lehet, csakhogy a valóság az más. Elősszőr is nem az óriások pusztultak ki a kréta végén, márcsak azért sem, mert akkor már nemigen éltek! Jóval korábban kipusztultak.
A házityúk tojáshozama már mesterséges dolog. Arra lettek szelektálva és olyan tápokkal etetik őket. A falusi tyúkok most is valamilyen sötét helyre rakják a tojásaikat. ösztönösen.
Nem csak a Föld tömegétől, hanem a Holdtól is függ (apály dagály).Teljesen elképzelhetetlen, hogy a Földnek abban a korban több, minimum két holdja volt.Az egyik aztán megsemmisült az aszteroidával való találkozás miatt. Már meg is változott a gravitáció. Szerintem először az óriások pusztultak ki(el).Utána már az egész ökológia megváltozott.Egyébként a Föld tengelyének eltolódása is valamilyen változásnak(ütközés, közös tömegközéppont eltolódásnak)a következménye. Azért kérdeztem rá a hajszálcsövecskékre mert a gravitáció igenis határt szab milyen magasra tud feljutni a folyadék a fákba. Szóval a (légből kapott) teória a következő:a dinók korában minimum két hold volt, kisebb volt a nehézségi erő, nagyobbra tudtak nőni (mert egyébként minden feltétel addott volt).Aszteroida jön, hold megsemmisül(hamueső miegymás ahogy a tudósok ecsetelték).Gravitácó változás-nagytestűek kipusztulnak ökológiai láncreakció. Még egy ehhez kapcsolódó kérdés:tudod azt, hogy a tyúkok jobban tojnak(tojást) ha világítanak nekik?
Miért, a gravitáció szerinted mitől függ? Nem pl. a Föld tömegétől? Az miben változott azóta?
Mi köze mindennek a meteor becsapódáshoz?
Én elfogadom azt, hogy egy-egy meteor/aszteroida becsapódás , erőteljes vulkáni tevékenység nagy területen elpusztithatja az élővilágot. OK, csakhát ennyire szelektiv pusztitás nem létezik! Mert ahol a káros hatás érezhető volt, ott miért csak a dinók és más mezozoikumi hüllők pusztultak el s miért nem érintette a továbbélő csoportokat? Pláne, ha ez a Föld nagyrészét érintette. Ha meg minden kipusztult, akkor hogyan népesedett be ismét a golyóbis?
De nem tudhatod azt, hogy száz millió évvel ezelőtt milyen volt a gravitáció. Mert ha kisebb volt máris érthető miért voltak a dínók olyan hatalmasak. Ha pedig időközben nagyobb lett a grav. a nagy testű állatok képtelenek voltak létezni. A bálna sem a szárazföldön bírt olyan nagyra fejlődni. Most ezt lehet. hogy hülyeségnek tartod, de nagyon is beleillik a meteor katasztrófa elméletbe, csak nem úgy ahogy az a köztudatba el van terjedve. Szerintem.........érdekel?
Ui. az emberektől elvonatkoztathatsz, de a természettől nem! A természeti törvények időállóak és magukat generálják/szabályozzák a feedback segitségével pl.
A környezeti feltételek csak a paramétereket változtatják, az alaptörvények mindig/mindenkor/mindenhol érvényesek, ma is régen is. S ezekben benne van mindaz, amelyket ma - praktikus szempontokból - tudományokra osztunk. Az életfolyamatok jórésze is fizikai és kémiai törvényszerüségek betartásával bonyolódik (ld. vérkeringés, légzés, sejtek közti anyagcsere, idegáram, hormonális szabályozás, stb, stb). Ezek nem változnak s hasonlóak voltak százmillió évekkel ezelőtt is!
Mivel nem értsz egyet? A kutatók - ellentétben az áltudományok képviselőivel - sohasem állitanak semmit 100%-osra! Az ismert tényekből következtetnek és próbálják összerakni a puzzlet abból ami van. mert sohasincs meg minden darabka! S kijön ami kijön, de elvileg lehetne más is (kisebb/nagyobb eséllyel) .
Nem nézek - legfeljebb mazochizmusból - ilyen tv-adásokat, mivel azok a laikusok számára készülnek, túl sok egyszerüsitéssel és tényelhallgatással/félremagyarázásssal. A kardfogú tigris szerintem dögevő lehetett, mert a szemfoga csak ebben a felállásban válhatott hasznossá számára. Nem tudom, hogy ezt vagy mást állitottak-e a filmben.
Irtam az előbbiekben - nem olvastad? - hogy miért lehettek a rovarok óriások a paleozoikumban! Amiért most csak akkorák, amekkorák!
MIből gondolnád, hogy az élővilág változatosabb volt a paleozoikumban , mint a mezozoikumban, illetve mindkettőben mint a kainozoikumban? Hiszen a fajok száma az evolúció folyamán növekedett s nem csökkent!
A mamutfenyőre is vonatkoznak a fizikai törvények! Egy határt átlépve, a magasság, tömeg már hátránnyá válhat. Ezért nem nőnek a fák sem az égig!-:)
Nem értek egyet vele. Vonatkoztassunk már el a mai világunktól. Csak azt tudjuk elképzelni amit már láttunk. Nem tudom nézted-e aTV-be vasárnaponként az Ősvilági kaland című sorozatot. Ott is a kardfogú tigrist a ma élő oroszlánnal hasonlították össze. Mert azt ismerjük és a meglévő tudásunkból, tapasztalatainkból, más által leírt hipotézisekből próbálunk elképzelni eg sosem látott világot. Egyébként jövő vasárnap az említett film abban a korba látogat el amikor az óriás rovarok éltek, hát az oxigéndús(állítólag) környezet nemtudom magyarázat-e (mármint a méretre).Különben is, ha oxigéndúsabb volt a levegő a növényzetnek ez nem volt annyira előnyös, akkor mégis. hogy nőttek az"égig" Itt utalok vissza arra:mindennek stimmelni-e kell akár egy puzzle-nak. Jégkorszakok jöttek-mentek, éghajlatok változtak meg, kontinensek vándoroltak, de a dinók koráig, addig míg ki nem pusztultak, az élővilág lényegesen nagyobb volt. Mert kérdezem én a mammut fenyőt mi akadályozza meg abban, hogy még nagyobbra nőjjön, ideje volna bőven.
