Ha a topik nyitásakor nem értetted a szándékomat, akkor most sem magyarázom meg.
Ha felhoztad a topikot, akkor remélem mások értik, hogy miért nyitottam és miért akkor amikor.
HONNAN VESZI A BÁTORSÁGOT A MAGYAR KORMÁNYFŐ?
Suchman Tamás a Dunaferr ügyéről, a miniszterelnök felelősségéről
Népszava, MSZP Internetszerkesztőség
2001. augusztus 19. 13:00
- Az Országgyűlés múlt heti rendkívüli ülésén a képviselők kaptak egy tájékoztatót, amely a hírek szerint azt taglalja, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. jogilag megkérdőjelezhető szerződést kötött a Dunaferr vagyonának kezelésére a társaság menedzsmentjéből álló Acél XXI. Kft.-vel. A megállapodás létrejöttekor ön volt a privatizációs miniszter. Mit szól a tájékoztató megállapításaihoz?
- Öt év eltelte után csak úgy lehet vizsgálni egy döntést, ha rekonstruáljuk az akkori közgazdasági körülményeket. A borsodi szindróma után, nekem, mint miniszternek, az volt a kötelességem, hogy elkerüljem a dunaújvárosi acélipari válságot. Olyan megoldást kellett találnom, amely nem kerül 50 milliárdba és ami a Dunaferr dolgozóinak, a cég beszállítóinak sem okoz keserűséget.
- Végül jó döntést hozott?
- Sokféle ötlet felmerült, de nem találtunk annál jobb megoldást, hogy azok a szakemberek működtessék tovább a Dunaferrt, akiknek ez a cég volt az életük. Ezért támogattam ezt a javaslatot, mert elkötelezett emberekről volt szó, akiknek anyagi érdekük is fűződött a sikeres vagyonkezeléshez. Korábban az állami apparátus nem tudott úrrá lenni a borsodi acélipar válságán. A Dunaferr esetében viszont magyar szakemberek kaptak lehetőséget arra, hogy az állam helyett, amely általában rossz tulajdonos, öt év alatt biztosítsák azt a 8 milliárdos tőkét, amely az acélipari vállalkozás fennmaradásához szükséges. A döntés után a dunaújvárosi cég ragyogóan működött.
- A kormány azonban valószínűleg nem osztja az ön véleményét.
- Érdekes, pedig Chikán Attila, aki mielőtt az Orbán-kormány minisztere lett, tíz éven keresztül töltötte be a Dunaferr felügyelőbizottságának elnöki tisztségét, korábban azt nyilatkozta, hogy a vagyonkezelői szerződés az állam számára előnyös. Utódjának, Matolcsy Györgynek ugyanez volt a véleménye.
- A kormánypártok azt is kifogásolják, hogy az állam túl nagy árat fizetett a Dunaferr megmentéséért, hiszen a vagyonkezelőknek egymilliárd forintot kellett fizetnie. Ráadásul ezt a díjat azért a munkáért kapták, amiért a társaság vezetőiként bért is felvettek.
- Az egymilliárd forint ötévnyi jutaléka a vagyonkezelést végző szakembereknek. Ráadásul az egy évre jutó összeget huszonegy felé kell osztani és le kell vonni belőle az adót is. Végül a teljes összeghez nem is jutottak hozzá, mert nem került sor elszámolásra. Az Acél XXI. Kft. tagjai csak előleget kaptak, majd a vagyonkezelői szerződés felbontása után a mai kormányzat 607 millió forinttal számolt el velük. Ez öt évre, huszonegy felé elosztva fejenként havi 300 ezer forintot jelent.
- Mit szól ahhoz, hogy a kormányváltás óta folyamatosan téma a vagyonkezelés ügye?
- Tavaly májusban, amikor a Dunaferr-ügy csírái már látszottak, magánlevélben felhívtam a miniszterelnök figyelmét arra, hogy rossz úton jár. Ebből a levélből csak az acélipari reorganizáció európai gyakorlatáról szóló részt hoztam nyilvánosságra, mert célom nem a politikai botrányokozás volt, hanem a Magyar Köztársaság miniszterelnökének akartam segíteni tisztességének megőrzésében. Ma már nincs semmiféle erkölcsi sorompó bennem. Nem hagyom sem az Acél XXI. Kft.-nél, sem az ÁPV Rt.-nél dolgozó egykori munkatársaimat, minden rendelkezésemre álló eszközzel a védelmükre kelek, mert azt gondolom, hogy diktatórikusan, törvénytelen eszközök bevetésével bosszúhadjárat indult ellenük. Ez az én demokratikus jogfelfogásom szerint tilos, amelynek súlyos büntetőjogi következményekkel kell végződnie. Ez az a pont, amikor Orbán Viktort rá kéne bírni arra, hogy mondjon le, mert visszaélt a rábízott hatalommal.
- Ezt hogy érti?
- Azok közé tartozom, akik az Orbán-bányák megszerzésének körülményeit az 1990-es években szokásos privatizációs eljárásnak tartom. Ismerem a szerződéseket és semmi különleges nincsen bennük. Attól, hogy Orbán Viktor kormányfő lett, családja még normális életvitelt folytathat és nem kell felhagyni gazdasági tevékenységével sem. Egy dolog azonban nagyon fontos. A miniszterelnök a parlamentnek politikai, erkölcsi és jogi felelősséggel tartozik működéséért, az ország nyilvánossága felé pedig elszámolási és tájékoztatási kötelezettsége van. Ha bármely közhatalmi tényező adminisztratív eszközökkel megakadályozza, hogy ellenőrizzék, a kormányfő teljesíti-e kötelességét, illetve, ha a miniszterelnök maga kibújik a nyilvános elszámolás és a parlamenti ellenőrzés alól, az jogtalan. A rendkívüli ülés tétje valójában nem a vizsgálóbizottság felállítása volt. Azt szerettük volna felmérni, hogy nem gyakorol-e túlhatalmat a kormány feje és nem szegi-e meg az alkotmányt azzal, hogy a kezében összpontosuló hatalommal megakadályozza saját maga ellenőrzését.
- A rendkívüli ülés végül határozatképtelen volt, így a vizsgálóbizottságok felállítására sem került sor.
- Ez fordulópont volt a magyar demokrácia történetében, hiszen a kormánypártok a többség erejét kihasználva a törvények fölé helyezték a miniszterelnököt. Az Alkotmánybíróság elnökének, a legfőbb ügyésznek, a köztársasági elnöknek és az Országgyűlés elnökének kötelessége lenne felhívni Orbán Viktor figyelmét, hogy túllépte az alkotmány kereteit. A hatalmat birtokló személy családjának csak a monarchiában biztosítanak a törvények kiváltságokat, a köztársaságban nem. A kormánypártok politikusai ezért súlyos alkotmánysértést követnek el, amikor az Orbán család védelmére kelnek. Erre Európában csak a diktatórikus országokban volt példa. Honnan veszi a bátorságot a magyar kormányfő, hogy kibújjon a parlamenti ellenőrzés alól?
- Mit lehet tenni? A parlamenti demokráciában a többség akarata érvényesül.
- Kezdeményezni fogom, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg, megilleti-e az a közhatalom Orbán Viktort, amivel ebben az ügyben önmagát védte és van-e joga arra, hogy ne vesse magát alá a vizsgálatoknak.
- Egy parlamenti bizottság azért mégis foglalkozni fog a Dunaferr ügyével. Igaz, a kormánypárti képviselők nem a miniszterelnök édesapjának dolomitszállítási szerződésével, hanem a cég vagyonkezelésének ügyeivel foglalkoznának.
- Ízléstelennek tartom, hogy aznap, amikor az ellenzéknek nem engedik vizsgálóbizottság alakítását, a kormánypártok hasonló feladatú szervezetet hoznak létre. A dolog pikantériája, hogy abban a tárgyban, amelyben kormánypárti képviselők is kutakodnának, harminc nappal korábban az ügyészségi felügyelet alatt lefolytatott rendőrségi nyomozást bűncselekmény hiányában már megszüntették.
- Orbán Viktor azonban újabb nyomozást helyezett kilátásba a rendkívüli ülést követően.
- A joggal való visszaélés másik jele, amikor a miniszterelnök utasítja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, ne nyugodjon bele a nyomozás lezárásába, a belügyminisztert pedig a vizsgálatok folytatására kényszeríti. Orbán Viktor, mint jogot végzett ember, tudhatná, hogy a büntetőeljárásba való beavatkozás tilos egy miniszterelnök számára. Nem szabadna arról nyilatkoznia a rádióban, hogy majd újra indul az eljárás, hiszen ez kizárólag az ügyészség döntésétől függ.
Mihálovits András NÉPSZAVA
Dunaferr: titkosítás és eltűnt iratok
Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés gazdasági bizottsága elnökének reményei szerint már augusztus végén megindíthatják a vizsgálatot a Dunaferr-ügyben. A MeH anyagát 30 évre titkosították, de erre hivatkoztak a Fidesz képviselői. Suchman Tamás egykori privatizációs miniszter szerint fontos iratok tűntek el.
Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn jelentette be, hogy a gazdasági bizottság keretein belül egy albizottságnak kellene megvizsgálnia a Dunaferr 1996–2001 közötti, az előző vezetés alatti történetét, mert a Fidesz megítélése szerint ebben az időszakban az MSZP-s és SZDSZ-es körök pénznyerő automatája volt. Egy, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) által készített és hétfőn minden parlamenti képviselőhöz eljuttatott összefoglalóra és a Fideszhez érkezett névtelen levélre hivatkozva Szájer József és Rogán Antal frakcióvezető-helyettes azt állította, hogy a Dunaferr vagyonát működtető Acél XXI. Kft. huszonegy tulajdonosa egymilliárd forint sikerdíjat, 1996–2001 között pedig bérjövedelemként és egyéb juttatásként további egymilliárd 620 millió forintot vett fel. A MeH dokumentumára a parlament hétfői ülésén Bogár László, a kancellária politikai államtitkára is hivatkozott. Ez a dokumentum ugyanakkor „nem nyilvános” minősítésű a titkosítás visszavonásáig, de legkésőbb 2001. augusztus 13-tól számított 30 évig.
Latorcai lapunknak elmondta, az augusztus 27-vel induló héten beterjeszti a gazdasági bizottság elé a javaslatot, hogy alakítsanak eseti bizottságot a Dunaferr-ügy vizsgálatára, ami szerinte indokolt, hiszen az ÁPV Rt. az előző kormány alatt történt számos törvénysértésre hívja fel a figyelmet. Keller László, az MSZP frakcióvezető-helyettese azt kéri Bogár Lászlótól, hogy oldja fel a dokumentum nem nyilvános minősítését, mert a képviselők nem dolgozhatnak belőle, a Fidesz viszont nyilvános sajtótájékoztatókon idézi.
– Milosevics lépett fel úgy fiai üzleti érdekeinek védelmében, ahogy Orbán Viktor teszi a magyar kormányt eszközként használva apja érdekeiért – jelentette ki lapunknak Suchman Tamás korábbi privatizációs miniszter. A legnagyobb ízléstelenségnek tartja, hogy amikor az európai demokráciákban szokásos parlamenti vizsgálóbizottság felállításának ellenzéki javaslatát elutasították a kormányzó pártok, aznap azonos ügyben, de saját érdekeik védelmére másik bizottságot hoznak létre, többségi szavazataikban bízva.
Az exminiszter szerint az eljárás azért is bizarr, mert tudomása szerint a rendőrség a Dunaferr vagyonkezelői szerződésének ügyében ismeretlen tettes ellen operatív nyomozási szakaszban van, és az ÁPV Rt. korábbi dolgozóit is kihallgatták. Felhívta a figyelmet, hogy a szerződésre vonatkozó iratokat Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. korábbi elnök-vezérigazgatója teljességi nyilatkozattal adta át a nyomozóhatóságoknak néhány hónapja. A megidézett volt ÁPV Rt.-s tanúk megdöbbenve tapasztalták, hogy az iratok között nem voltak meg a pályáztatás törvényességét és szakszerűségét bizonyító közjegyzői nyilatkozatok, és a meghallgatás során hiába kérték a nyomozóhatóságoktól, hogy betekinthessenek ezekbe. Ezért Suchman a legfőbb ügyészhez és az országos rendőrfőkapitányhoz fordult írásban, hogy az eljárás törvényes és szakszerű lefolytatásához szerezzék be az iratokat.
Az MTV Híradójának nyilatkozó Horváth István, a Dunaferr volt elnök-vezérigazgatója pedig azt közölte: a jelentésben szereplő egyik szám sem felel meg a valóságnak.
Munkatársainktó
