Imádkozó sáskákat már többször próbáltam szaporítani (a hím párzott a nősténnyel, és az lepetézett), de sosem keltek ki az állatok a habfészekből. Mi lehet a baj? Valahol olvastam hogy a páratartalom hiány lehet a probléma. Mennyi páratartalom kell nekik?
Amanda Portman: a kérdésed kicsit vicces. Szívem szerint azt válaszolnám, hogy mindegyik imádkozó ritkán, maximum egyszer patkol el, és az döglik meg a legnehezebben, amit a legjobban tartanak.
Azért használom ezt a szót, mert nehezen viselem, ha bármilyen állattól el kell búcsúznom. És úgysem a kinézete alapján fogom szeretni. A házi pókot is szeretem a sarokban.
Kérlek, olyat ajánljatok, ami kevésé igényes, nagyon ritkán patkol el, és sokáig él. Köszönöm.
TP gigantea-n szemeztem velük, de horror árban voltak már az L4-5-ös példányok is, így lemondtam róluk. A mantisozásra félretett pénzből inkább botsáskafajokat vettem. Kicsit bánom, de féltem beruházni, pont az állatok relatíve könnyű elhullása miatt. Kicsit bánom, nembaj, majd legközelebb.
:) Nem tűntem el! Most nálam is hanyatlik az állomány (időhiány), de terveim szerint lecsérelem a jelenlegi fajokat egy-két új fajra, addig pedig igyekszem szakirodalmazni :))) Ki milyen fajjal foglalkozik most?
Idő közben végig olvastam a fórumhozzászólásokat... Üdvözlök Mindenkit! A nevem Paulovkin András és csak most találtam rá erre az oldalra :))) japantanarnak külön köszönöm, hogy többször is megemlített és nem rossz értelemben! Nem is gondoltam, hogy ennyien foglalkoznak itthon fogólábúakkal... ennek szívből örülök!
Kedves Skasami! A P. wahlbergii-t kezdő fajnak mondják, így a tartásuk és a szaporításuk a többi fogólábúfajjal összehasonlítva viszonylag egyszerű. Természetes élőhelyén jobbára viráglátogató rovarokat zsákmányol. Afrika trópusi, nyílt, bozótos területein őshonos. Ennek megfelelően, meleg 25-28 fokos helyen érzik jól magukat (de elviselik a 32 fokos meleget is), szeretik a fényt. Én úgy tapasztaltam, hogy a vízzel óvatosan kell bánni náluk. Ami a "vérmérsékletét" illeti, visszafogottabb faj, mint pl. a S. viridis vagy a H. membranaceae, H. patellifera stb. Talán a Phyllocrania paradoxához tudnám hasonlítani, ha esetleg ezt a fajt ismered. A hímek kicsit félénkebbek, mint a nőstények, amit figyelembe kell venni a későbbiekben (L6-tól kb.). A legjobb "tuningolt" léggyel etetni őket. A kaja mennyisége a hőmérséklettől függ (mint minden poikiloterm állat esetében), de ideális esetben heti 1x-2x elég etetni őket. Túl alacsony hőmérsékleten nem érdemes a hímet tartani, mert gyenge, erőtlen adult egyeddé válik. Ha 2 centisek, akkor nem egy vedlés kell nekik, mire beadulnak, vagy nem wahlbergii-k :) (Az P. ocellata-k kisebbek).
Kedves BlackMoon32! Egy ilyen jellegű kérdésre könnyebb választ adni, ha elmondod, milyen (fajba tartozó) imádkozósáskád van. A legkevesebb problémát a legyek és gyümölcslegyek okozzák, de kicsi a tápértékük, így érdemes ezeket feletetés előtt "tuningolni" kicsit. Az egyenesszárnyúak (Ortopthera) és a csótányok (Blattodea) erőteljes rágókkal rendelkeznek, ráadásul kannibalisztikus hajlamúak, szóval megrághatják az imádkozósáskádat. Ha csak egy-két egyedet gondozol, érdemes csipeszről etetni őket, feltéve, ha ilyen takarmányrovarral dolgozol. Tudom még javasolni a lepkéket és azok hernyóit (természetesen csak azokat, amelyek nem mérgezőek, ld. pl. viaszmoly, selyemlepke).
A bébi muslica egy világos színű lárva, ami idővel bebázozódik majd léggyé cseperedik; szerintem a Drosophilák ez utóbbi, ivarérett alakját szívesebben fogyasztják a fogólábúak. A hangyát pedig azért sem javaslom, mert a hangyasavat, amit védekezésképpen használnak, kevés állat szereti. A fogólábúak méretén túl, azok faji hovatartozása is fontos a megfelelő méretű és minőségű takarmány kiválasztásánál. Mert pl. egy repülő rovarokra specializált faj ritkán fogja meg a mászó takarmányrovarokat (pl. Gongylus, Hymenopus). Ezen kívül vannak erősebb és gyengébb predációs képességgel bíró fajok (ld. Hierodula vs. Gongylus). Az állat ivara is meghatározó lehet, főleg L6-tól (pl. Phyllocrania).
Kedves Skasami! Sajnos egy állat nem mindig tudja, mi jó neki :( a rosszul vedlő egyedek többsége elpusztul, amit egy természetes populáció meg sem érez, de bennünket annál jobban bánt, főleg, ha csak egy-két egyedet gondozunk. A különbség egy subadult és egy L6-os egyed között a szárnykezdemény mérete, fejlettsége, ami természetesen csak azoknál a fajoknál igaz, ahol az ivarérett egyedek szárnyakkal rendelkeznek! Vedlés előtt a legtöbb egyed már nem táplálkozik, de azért vannak kivételek, pl. ha az állat nagyon ki van éhezve. Viszont ilyen esetekben többször fordul elő vedlési probléma. A hím egyébként nagy valószínűséggel leesett. Szerintem ilyenkor érdemes óvatosan "vissza akasztani" az állatot a régi kültakarónál fogva.
Kedves Skasami! Ez nem adult állat, így még fog vedleni és regenerálódni. Mivel a fogóláb tarsusának hiánya az állat életképességét egyébként sem befolyásolja jelentősen, szerintem semmi etikátlan nincs abban, ha ugyanannyiért árulod, mint egy teljesen ép egyedet.
még néhány kép. A lányzónak amúgy elveszett az egyik fogólábáról az utolsó íz vedlésnél. Furcsáltam, hogy fekete volt előtte , de mivel kezdő vagyok, nem tulajdonítottam neki nagyobb figyelmet. Nem tudom, hogy mennyire etikus így árulni, ugyan annyiért,mint egy egészségest...
Köszönöm a segítséget. Amúgy a nőstény a bőjt alatt azért egyszer evett egy tücsköt, ezért is lepődtem meg, hogy vedlett utána 1-2 nap múlva. Ráadásul nem is olyan helyen,ahol kilóghatta volna magát (ilyenből többet is csináltam), hanem egy kb. 70 fokos lejtésű levélen. A másik meglepetés, hogy ma reggelre a hím is vedlett, és pedig lent a talajon. Pedig az ő terráriumában is van több vedlésre alkalmasabb hely. De hát gondolom az állat csak jobban tudja,mint én:) Amin megint csak meglepődtem, hogy még nincsenek szárnyai. Amúgy a subadult hím és az L6-os hím között mi a különbség? Wahlbergim van, de a fotókon nem tűnik fel semmi lényeges.
Nálam pár nappal később, május 14-én keltek ki a ciprusiak, épp amikor már kezdtem letenni róluk. Még 1x szeretném megköszönni Aticipnek és Japántanárnak!
Ami a hímek késleltetett ivarérését illeti nekem jól bevált hogy a hímeket alsó polcon, padlótól kb 30 cm-re tartottam kb 20-22 fokon míg a nőstények kb fejmagasságban voltak. Tavasszal így simán sikerült 10 fokos különbséget elérni. Nyáron ekkora különbséget ugyanabban a helyiségben elérni persze nehezebb, de plussz világítással és a hím kicsivel visszafogottabb etetésével jól kivitelezhető.
Ma reggel a nőstény, Gizi meglepett egy vedléssel. Egy nálam jóval szakértőbb tenyésztő azt mondta,hogy a hím egy vedléssel előrébb jár,mint a nőstény,ezért tartsam hűvösebb helyen. EZ mit jelent pontosan és hogyan csináljam? Eddig se ebben a fórumban, se másikban nem találtam erről posztot. 25-30 fokot ajánl egy német oldal, éjszaka minimum 20-at.
Én itt régebben bébi muslincát olvastam. Hangyát meg elvileg nem szabad,mert azok szétcincálják. De a 2-3 centis szerintem megy a légyre, kis tücsökre. Lapozzgass vissza! Én is ebből a fórumból szedegetek össze mindent.
Helló! Aggódom kicsit a nőstényem miatt, mert két napja egy kövön csücsül, és arról meg nem éri el a tücsköket. Kivettem a követ a terráriumból, aztán elég bizonytalanul felmászott egy ágra. Lehet,hogy csipesszel kéne etetnem?
Az etetést már megoldottam. A nőstény nagyon falánk. MIkor véletlen 1 helyett 3 tücsök esett be hozzá, 20 percen belül mindet elfogyasztotta (Ha nem lenne éhes, ott hagyná?). A hím kicsit bénább. Pár sikertelen próbálkozás után megpróbáltam csipesszel etetni, de hidegen hagyta. Gondolom nem éhes. Ma érkezik még egy 25 literes terrárium, mivel azt a tanácsot kaptam,hogy a túl nagy terkóban nem találja meg az élelmet.
Kicsit elírtam:) Tehát :milyen kaját adjak neki és mennyit? Elvileg nem szereti,ha kézbe veszik és repülőrovarokat szeret. Legalábbis ezt olvastam egy oldalon. MIből látom, hány vedlésen vannak túl?
