realdoko:Ja,pókfutásos jelenet rulez!
Gép01:Dehogy azt mond már,hogy az Ördögűző zenéje szar volt!A film első 5-10 percében többször is felharsant az a visító magas zene,ami belemászott az agyamba és az idegeimet borzolta,mint az állat.Én kifejezetten örülök neki,hogy a filmben ez a zene már többet nem szerepelt,mert ha szerepelt volna,akkor engem a film végén a mentő vitt volna el idegsokk gyanújával.;)
Ja és kijelentem,hogy ez a film jobb volt,mint a mostanában készülő tini-horrorok,mert azok csak hülye pacsmagok,amiken nem lehet igazán félni!
Nekem iszonyatosan tetszett ez a film.
Nem tudom, észrevettétek-e, hogy kb. a feléig vannak benne "horror" jelenetek, addig próbálja paráztatni az embert, s aztán lenyugszik a film.
Azt godnolom, azért van, mert azt akarja, hogy sokkolva legyél, vedd át nagyon a hangulatot.
Aztán pedig (mikor a valódi ördögűzés kezdetét veszi), már korántsem a parán van a hangsúly, hanem valami egészen máson.
Eszméletlen jó mondatok vannak ebben a filmben, rohadt jó gondolatok általában az ördögről, a rosszról, s mirólunk, emberekről, nekem nagyon bejött ez az egész.
Pl. mikor mondja a fiatal pap az idősnek (Merrin atyának? minidg elfelejtem a neveket, hehe), hogy eddig 3 arcát mutatta, s ezt most kifejtené, hátha hasznát veszik. Az idős meg leinti, hogy egyetlen arca van.
Vagy pl. ahogy arról beszél, hogy az ördög hogy hazudik (igazságot kever a hazugságba).
Hé, emberek, szerintem ez marhára nem pusztán egy horrorfilm, én tévednék?
Életemben két olyan horrort láttam, ami messze túllépett azon, hogy paráztasson, s adott is valamit. Az egyik a "The thing", a másik pedig az Ördögűző, ez a két film egy-egy remekmű.
Nem a zöld fikán van a hangsúly. (Egyébként szerintem e szempontból sem volt rossz a film, pl. ahogy a kisllány maga alá hugyozik, az elég súlyos volt, vagy ahogy - mint egy pók - szalad le a lépcsőn. Egyébként ez utóbbi - pókos - jelenet sincs benne az eredetiben.)
Neeeem, nem kell feltétlenül számítógép. Nekem az egyik kedvenc horrorom a Kampókéz. Az egy '92-es film, még pont a computer-boom elôtt készült. Abban azért elég jól meg volt csinálva a fószer, ahogy tele volt a szétrohadt hasa méhekkel, meg ilyesmi. Hogy csak egy példát mondjak.
Az Exorcistban nem tetszett a kiscsaj sminkje, meg volt még pár igénytelenség. Pl. amikor rángatózott az ágyon, akkor az ágy hátsó lábai mintha meg sem mozdultak volna. Lehetett látni hogy ez valami 'trükk-ágy' és errôl egybôl visszazökkentem a valóságba, hogy csak egy filmet nézek. Viszont ahogy fetrengett az ágyon, az elég jól megvolt csinálva. Mármint maga a kislány. Nem tudom, hogy csinálták azt a mozgást, de elég brutal volt.
Má' mér lennének elavultak az effektek? Csak mert nem az gány, szar, mindennemű életszerűséget nélkülöző számítógépes szutyok, amit manapság minden filmben látni?
A múlt héten megnéztem az ördögűzôt. Kövezzetek meg, de én nem vagyok tôle elragadtatva.
Az imdb.com-on rengetegen írták hogy sokkoló, és hogy minden idôk legfélelmetesebb filmje. Ennek megfelelôen megadtam a tiszteletet a filmnek, tök sötétben, éjszaka, egyedül néztem meg, félni akartam tôle.
De a rettegés valahogy elmaradt. Valahogy nem tudam félni egy maszkírozott kislánytól, ahogy brit akcentussal férfihangon ordítja hogy "fuck meeee!", és közben zöld ketchupot okád. A Tubular Bells pedig nem való horrorfilmbe. A soundtrack többi része pedig felejthetô, és nem támasztja alá a cselekményt eléggé.
1973-as mércével nézve az ördögűzô brutális, nem sok hasonló film jut eszembe, ami az Exorcist elôtt készült. '73-ban egy vallásos nézô biztosan hetekig rettegett tôle. En viszont nem vagyok hívô, és most már 2001-van.
De ne legyen mentség a film kora: a Psycho 13 évvel régebbi, mégis, még ma is beszarnék tôle, az garantált. Ott ugyanis a brilliáns rendezés hatására félt a nézô, az Exorcistban pedig inkább a (mára már elavult) spec. effekteken volt a hangsúly. Nálam az Exorcist érdeme a korához képest brutális téma. A kivitelezés mai mércével nézve nem állja meg a helyét. Kicsit túl nagy a hype ekörül a film körül.
Leszögezném, ez az én véleményem, nem kötelezô vele egyet érteni.
elöször is sztem: ördögüző 10/10, ördögüző - rendezöi változat 10/9, omen 10/10, az ördögüzőt könyvben is olvastam és imádom mind a két filmet.
speciel az omen nagyobb hatást gyakorolt rám, de ha a két filmet akarjátok összehasonlítani, akkor egyet ne felejtsetek el, mind a két film trilógiává bövült és igy már körántsem ugyanaz a megítélése a két filmnek. az ördögüző trilógiából a kettes és a hármas rész valami hihetetlen pocsék, alacsony szinvonalú, felejthető részekké váltak, mig az omen trilógia egy kerek egésszé nötte ki magát amiről nem süt, hogy ujabb bört akartak lehúzni és végig mind a második (10/9) és harmadik rész (10/9) szorosan az első rész szinvonala, és igényesége mellett halad.
az omen zenéje simán az egyik legjobb filzene ami valaha is készült.
az oscar dijjakat meg inkább ne emlegesük mert az ugy szar ahogy van.
off
hitchcock pedig nem iparos a világ egyik legjobb rendezője sokan sokat köszönhetnek neki.
off
en is nezni szeretem a horrort
az olvasas mas
Morricone meg olyan iparos, mint Hitchcock
nem muszaj szeretni;
Mike Oldfield onelegult ellustult majom,
ot se muszaj,
de nehezebb is lenne
Ok, Ok.
Hallottam késôbbieket. Nem jöttek be. Van náluk jobb is, de innentôl ez már tényleg off.
Mindettôl függetlenül hajlamos vagyok adni neki még egy esélyt. Majd egyszer.
Erre azért hadd kapjam fel a fejem! Mike igenis csinált érdemlegeset...
Azután, hogy első albuma (TB) megjelent, kiadott egy rakás jó albumot, legfeljebb nem ismered.
Ha a Tubular Bells tetszett, akkor a többiből is biztosan tudnál válogatni. Most csak a legkedvenceimet írom ide(és bocs az OFF-ért, többiek):
Ommadawn
Q E 2
Crises
Discovery
Amarok
Szóval ismerd meg Oldfield mestert és csodálkozz rá! :-)
Lásd be, hogy viccesen hangzik, hogy valaki oltári nagy horror rajongónak vallja magát, de csak nézi a műfajt, de nem olvassa.
Én sem olvasok horrort már ki tudja mióta. Mostanában fôleg Borgest olvasok meg Meyrinket olvasnék folyamatosan, ha könnyebb lennne beszerezni ôket.
Én most konkrétan az Ördögűzô zenéjére gondoltam, ami történetesen a T.B. volt. És az bizony nagyon jó. Nem hiszem, hogy az Ördögűzô kettôben -akár mekkora nagy arc is az Ennio- jobbat kreált volna. Különben is: Morricone egy iparos... Az Oldfield meg szimplán béna, hiszen a TB óta nem csinált érdemlegeset...
A Monnlight Shadows szar .
jo, legyen jo a T.B., nem problema, sot ott a Moonlight Shadows is, de azert akkora kulonbsegrol van szo, hogy ha az eddig nem tunt fel, akkor mar nem is fog
gyakorló okkultista azért csak vagy? :-))) Na mindegy azért kérdeztem, mert olvastam a könyvet is, de azt is régen, meg a filmet is régen. És nekem úgy tűnt, mintha csak a második részben nevezték volna meg. De ha neked lejött az utalásokból, akkor az azért nem semmi... :-))
Hogy Pazuzu volt, az nem csak a második részben derült ki? Az elsőben csak a szobrát láttuk és mondjuk egy asszirológusnak, vagy gyakorló okkultistának beugorhatott róla a név, de másoknak nemnagyon... :-)) Hiába rég láttam utoljára...
Az Omen csak az akkoriban mainstream horrorokban szokatlanul nagyszámú bodycount miatt lett népszerű, mer' különben buta a végtelenségig, de jók a halálok benne, szórakoztató, valóban, de ettől még nem lesz jó, ráadásul a Halálos fegyver rendezője csinálta, érted, a Halálos fegyveré, de ne mondd, úgyis tudom, neked az is tetszik.
("Nálam nagyobb rajongója nincs a HORROR műfajnak" - erre csak annyit mondanék, hogy: MUUUUHHHAHAHAAAAAAHAHAHAHAAAAAAAHAHÁÁÁÁÁÁAAAAAAAAAAAHAHAAAAAAAA!)
Ha nincs nálad nagyobb HORROR rajongó, akkor nem értem, hogy miért nem értettél a filmben bizonyos szálakat, hiszen akkor biztosan olvastad a könyvet...
Gondolom Te Stephen King fan lehetsz. Ô az aki mindig mindent megmutat és túlragoz. Miért kellene?
Az sem derült ki egyértelműen, hogy mely démon volt (mert természetesen nem maga A sátán...), aki megszállta a csajt és áll hadban Merrin atyával. Ha jól tudom, akkor PAZUZU...