A halogéneket kiváltó LED még nincs. Ahhoz kellene oda 10 W-nyi legalább, ugyanabba a fókuszpontba, és hűteni kéne. Bármit is kapsz retrofit LED-es megoldást H-s izzó helyére-mind szar. De ha így égnek ki nálad az izzók, én megmérném a generátort, mit produkál használat közben.
Kínaival most próbálkozom. Volt, hogy 7 ezres izzópárt vettem, az sem élt sokkal tovább, mint a pár 100 forintos. Sajnos füstölt el GE úgy, hogy az üveg bent maradt a burában, füstölt el Osram úgy, hogy belülről opálossá tette a burát, és égett el a csatlakozó is úgy, hogy ha valaki innen nem segít ki csatlakozóval, és Zoly nem kínlódik meg a berakással, talán még indig nem ég a bal oldal:) Az előző pözsómon H7 volt a tompika, nekem azzal nem volt bajom:) Egyébként meg általában Gyula-Pest viszonylatban nem bírnak ki 5 utat... Valamelyik oldal tuti kiég. Mazsarul 2.500 km, amit kibír. Neked akkor szerencséd van, ha nincs gondod ezzel. Nekem mással nincs, amióta a gyáriak elfüstöltek, szenvedek velük. A hátsó 4 helyzetjelzővel szintén kínlódás volt, egy hosszabb nyaralás alatt szinte mind a 4 kipurcant. Persze egymás után, nem győztem szétszedni. Most ledek figyelnek ott, így csak a hibaüzeneten kell magam túltenni, mert tudom, hogy miért dobja. De legalább azokhoz vagy másfél éve nem kell nyúlkálni. Ha meg befért volna a lyukon a led H1 előre, akkor talán azokhoz sem. Nem akartam faragni, mert ha meg nem jók, akkor az eredeti visszarakásával lenne baj. Zolyy kitalálhatna már valamit, bár neki már 2 éve is a legtöbb izzó helyett led pislákolt/ontotta a fényt belül is:) Elől talán még nem, csak a nappali fény ugye?
Lehet, hogy a H1-H7-et keverem élettartam kapcsán. Jó, azért Kínában is van GE/Osram gyártósor, meg őskínai, illetve levetett GE/Osram, amin aztán pontatlan pozícionálással (ez amúgy nagyon fontos egy foncsorozott lámpatestnél), ki tudja, mennyire szennyezett gáztöltettel, ki tudja, milyen tisztaságú wolframból építenek valamit, aminek a paraméterei csak papíron valós adatok. Aztán egy-két mérésen ki is derül, milyenek ezek. Ezért fényforrásból csak olyat ajánlok, amit nagy nevű, rég ismert cég gyárt, vagy a kevés, normális másodgyártó (mert azért van ilyen is).
...amúgy a H1-ek élettartama valóban botrányos, és ennek okát én sem tudom. A feszültség-élettartam összefüggést akartam még említeni, igen meredek görbe mentén alakul ez, vagyis minimális feszültségváltozás drasztikus élettartam-változást hoz magával.
Nem feltétlenül az utak tehetnek róla, sőt. A halogén főfények borzasztó robosztusak a vastag száluk miatt, a kicsi, 5 W-os égők sokkal kényesebbek. Régen a főfényeket hosszú vezetékeken keresztül, kapcsolókkal kapcsoltuk, ezeken jelentős veszteségek léptek fel, az akku feszültségéből akár fél-egy voltot is lenyelt a kábelezés és az öregedő kotnaktus, pláne az idő előrehaladtával. Aztán manapság a kapcsolón nem folyik át a nagy áram, hanem sokkal rövidebb úton, sokkal jobb kontaktminőséggel egy relén halad át, a kábelezés is combosabb, kisebbek a veszteségek. Ehhez adalékként jön a generátorok feszültsége-elég sok autónál egyre jobban közelítik meg az elvi maximumot, mert nagyobb a terhelhetőségük, kevésbé esik le a feszültség terhelés hatására. A halogénben különféle nemesgázokkal érik el, hogy a wolframot minél magasabb hőfokon lehessen hevíteni, mert a fényárama ekkor növekszik, a hatásfoka javul.
Hát én már elég sok fajtát kipróbáltam, ez a kretén H1 nem hosszú életű:( Most épp Aliról jött egy drágább kínai, sárga fénnyel - téli időszakban talán jó -, még nem raktam be, majd ha kiég valamelyik. Szerintem a rossz utak vernek oda az izzónak, mindegy, milyet raksz bele. A nagyobb fényerőt csak tippelem, mivel tudják kihozni, de mivel a mo-i utak elérték a 70-es évek romániai falusi utak minőségét, kátyú tekintetében meg az akkori országútjaikét megfogadtam, hogy drága izzóra nem költök többet, inkább veszek olcsóból többet és cserélem pár havonta...
Hali, van tapasztalat a nagyfényerejű izzókkal? A lumenet-en most akció van hétvégéig, gondoltam veszek, de régen a philips-szel az volt a tapasztalat, hogy kb. fél év után megpurcant. Úgy meg pont semmi értelme. Szóval olyant keresek, aminek a jó fényerő mellett sem tiszavirág az élete, legalább 2+ évig húzza más ki.
Párom ma berakott egy AUX adaptert a gyári autórádióhoz, ilyet:
Egyetlen lehetséges helyre tudta betenni, de valamiért mégsem működik, mert szerinte valahogy aktiválni kellene.
Azt történik, hogy ha a telefont rádugjuk, a telefon zenéje elhallgat, de a rádió is csöndben marad. Valamit a rádión kellene állítani, de nem jövünk rá, mit.
Van tippetek, hogy mit kellene vele csinálni, hogy megszólaljon?
Erre gondoltam. Az IC-ben van hővédelem. Ha a tranzisztorral közös bordára rakod, akkor viszonylag jól megvédi azt is. De az ördög nem alszik, ezért a 100 fokos biztosító benne maradt arra az esetre, ha az IC mégsem védene (meg azért az IC sokkal magasabb hőfokon kezd el belépni, és én nem szeretem a 100 foknál melegebb bordát :-) ). A kimeneten van egy nagy áramú dióda (típusa nem kritikus, de NE shottky legyen!), ennek két feladata van. A fontosabb, hogy fordított polaritás ellen véd. A másik feladata, hogy a 7815 kimenete 15 V körül van, ez kicsit sok egy akkumulátornak. A diódán normálisan eső 0,6 V körüli feszültséggel ez 14,4 V-os maximum feszültséget fog eredményezni. Az IC feletti 1N4001 védi az IC-t, ami így már kicsit feleslegesnek tűnik, hiszen táp elvételekor nem lesz a kimenet felől az ottani dióda miatt feszültség, de ártani nem árt, ha több ponton védett egy eszköz. Az 1.5KE16V a túlfeszvédő. Ez zenerként viselkedik, ha pedig nagyobb áram kezd folyni rajta, akkor zárlatot kap és a bemeneti 8A-es biztosítót tönkreteszi. A kékkel jelölt vonalak vastag hozzávezetések legyenek, azokon folyhat nagy áram. A 0,02 Ohm lehet kisebb teljesítményű, ha csak olyat találsz, bár azoknak a lábai is vékonyabbak sokszor, de alig esik rajta teljesítmény, valószínűleg a rajz is csak a biztosan vastagabb lábak miatt ajánlott 5 W-osat. A töltőáram maximuma függeni fog a BD246 áramerősítési tényezőjétől, de a korlátját mindig a 7815 fogja jelenteni. Ha túl nagy, vagy túl kicsi, a 10 Ohmos ellenállás változtatásával lehet finomhangolni-ha kisebb, a tranzisztor árama is kisebb lesz. Azt még biztosítók nélkül, tesztelés közben érdemes beállítani műterheléssel (H4-es izzó például). Sok sikert, ha ezt építed meg, vagy ha pár ötletet tud adni az építéshez!
Azt írtad, hogy ilyen védelem, olyan védelem és automatika. Erre az egyszerű töltődet egy pontosan olyan bonyolult kapcsolóüzemű tápra kötöd, amitől óvni akartad az akkumulátort, és amiből javítok bőven tönkrementet, meg az eredményeképpen elugrott laptop bemeneti védelmet. :-) Akkor már inkább egy trafó és egyenirányítás. De a trafó is tud lenni menetzárlatos. A 7815 meg tönkre tud menni, nem is olyan ritka dolog ez. Én kiegészíteném hőbiztosítóval és a kimeneten egy TS diódával, ha esetleg mégis megjelenik ott valami nagyobb dolog, inkább a biztosíték menjen ki, mint a töltő zárlata miatt az akku főzze el a savat reggelre. Meg a 7815-öt, illetve a tranzisztort egy ellenpárhuzamos diódával, mert a 7800-as IC-k baromi kényesek arra, ha a kimenetükön nagyobb feszültség van, mint a bemenetükön. Képzelj el egy áramszünetet-ettől szinte azonnal tönkre is megy. Áram visszajön, aztán ki tudja, mi lesz belőle.
Szerintem nem kell levenni, de hát soha nem lehet tudni alapon, mert hogy az ördög nem alszik - csak szundikál, meg hát ha bika a töltő és nem megfelelően van biztosítva... nem árt az óvatosság. Egy lidlis kis töltő 6-8 amperes nemigen tud kárt tenni meghibásodás esetén, és egyszerűségénél fogva a meghibásodás is minimális, mert pl. enyém nem tartalmaz semmilyen elektronikát a diódákon kívül. Kinek a pap kinek a pap-né.
Vannak komoly drága töltők, túláramvédelem, hőmegfutás elleni védelemmel, automata csepptöltés, stb. de minnél bonyolultabb annál több a hibalehetőség. Pl. most fogok csinálni egy lehető legegyszerűbb töltőt, egy 12A-es laptoptöltő 19 voltot, stabil átersztő 14.5 voltra megoldással, tekintettel arra hogy a laptoptöltők igen biztonságosak minden szempontból.
Normál töltésnél nyugodtan maradhat. Az akku korlátozza a maximális feszültséget, mégpedig a saját feszültségén. Az áramerősség kicsi, nem is tud jelentősen 14 V fölé menni. Nagy áramú töltésnél (irdatlan 20-30 A-es töltők) lehet jóval magasabb feszültség, 15 V körül, ha nem figyel oda az ember. Impulzusüzemű töltőknél lehet gond és főként a szulfátoldó (regeneráló) megoldásokkal, ott nagyon rövid ideig igen nagy tüskéket lát az akkumulátor, akár 30 V körüli maximummal is. Ott ajánlott levenni a sarut. Nekem saját gyártású szulfátoldóm van, én nem szoktam levenni a sarut, mert az összes érzékeny elektronika előtt van olyan szűrés, ami az ilyen rövid impulzusokat nem ereszti át. Elvileg a legtöbb "automotív" elektronikában is van, de jobb a békesség.
Lidl-s egyentöltő:) Egy mozdulat tényleg a saru leemelése, igaz, az órát-dátumot vissza kell állítani, de ez legyen a legnagyobb gond. Eddig én is levettem, de gondoltam, megkérdezem.
Ha már aksi a téma: regeneráló töltésnél le kel-e venni a + sarut, vagy nyugodtan rá lehet cuppantani a töltőkábelt és go? Ha rajta hagyom - Suzukinál nem szoktam leszedegetni, szegényke az udvaron áll és nincs kedvem csavart lazítgatni - vághat-e oda a rendszernek, vagy jobb a békesség, és oldjam le a töltés idejére?
Belsőség
