Kár érte, hogy ennyire gyenge maltert használtak, mint a fotóitokon látható nem sokat ér... Igen, az alaprajzi elrendezés valahogy nem világos, pedig az ásató-kutató Tomka Gábor szerint is az é-i oldalon két erős, nagy kiterjedésű, a meredek d-i oldalon 3 gyengébb bástya létesült...
"..az '56 utáni ostromot... Nem, erről nem tudok semmit, úgyhogy elmesélheted!" Sajnos Márévár szerepet kapott az '56 utáni eseményekben. A forradalom és szabadságharc leverése után néhány forradalmár(számot nem tudok mondani)a romok között talált menedéket, itt bújtak el. Ugye, ez hamar kitudódott s hamarosan magyar bakák masíroztak a várfelvezető úton, hogy elfogják a rebillis brigádot. Azonban a vár faláról egyikőjük célba vette az élen haladó tisztet s lelőtte(?), a lényeg; a magyar katonák visszakoztak és nem teljesítették a kitűzött feladatot. Az oroszok meg akarták mutatni, hogyan is kell ezt megoldani, s valamelyik szomszédos magaslatra tank(ok) állt(ak) fel, és tűz alá vette(k) a várromot. Majd az orosz gyalogok berontottak a falak résein és elfogták a lázadókat. Ma emléktábla hirdeti a várbevételt követő nem túl dicső orosz magatartást, - ha jól emlékszem a hallottakra s a tábla szövegére - két fiatal "várvédőt" tarkón lőtt egy diadalittas orosz tiszt. Itt nincs heppiend...
Nagyon és karako szendrői beszámolója arra késztetett, kicsit jobban megismerjem a Felsővárat. Az ismert 1664. évi ábrázolás hitelesen mutatja be a vár akkori kinézetét, a belső vár közepén emelkedő nyolcszögű, 3 emeletes lőportorony a korábbi sátortető helyett új, látványos barokk hagymasisakot kapott. A meredekebben eső déli oldalon 3 gyengébb bástya épült, míg a lankásabb északi rész két, jól kiépített, erős bástyát kapott. Eredetileg a főbejárat is itt, az északi oldalon nyílt, azonban e könnyebben rohamozható részen ezt idővel megszüntették, és a keleti oldalon alakították ki a végleges főkaput. Meghagytak egy kisebb, nyugat felé néző kaput is, amely a "régi"- vagy alsó-vár felé nézett. Civertanék légifotóján Nagyon berajzolta a terepen körvonalazódó alaprajzot; igyekeztem a légifotóra beillesztett alaprajzot ennek megfelelően elforgatni, de mégis érzek némi bizonytalanságot...
Emlékezzünk Hunyadi Jánosra, aki a Kárpát-medence valamennyi népének emlékezetében pozitív hősként él. Hunyadi az egymás mellett élő népek közös történelmi alakja, mindannyian tiszteljük, nem kellene őt kisajátítania egyik nemzetnek sem.
Azért van itt valaki, egy nőszemély, akinek az alakja az évszázadok múlásával nemhogy fakulna, de még egyre inkább népszerűbb lesz, sőt pont e "vérengző bestia" az aki a magyarok és szlovákok között kapcsolódási pontot jelenthet(Ék-i felső-mo. korlátlan urát direkte nem akarom részletezni, mert szintén ingoványos terepet jelent...)
Mecsoda parázs véleménynyilvánítások! Elég mindössze néhány évet visszamennünk történelmünkben, amikor két ízben is a penge élén táncoltunk ahhoz, hogy a vad szrbszkáknak megmutassuk mi is az az igazi magyar virtus; első lépcsős harckocsi alakulatok voltak beásva Baja-délen, készen állva bármilyen ellenséges behatás fogadására; második alkalommal a kecskeméti vadászok várták a levegőben a szerb harci gépeket, meleg helyzetek voltak ezek.
... amikor a Drávaszögben kirándultunk kb. 4 éve még ott éktelenkedtek a polgárháború maradványai, üres, rommá lőtt házak, templomok, de Eszék után Erdőd-vára felé tartva is jókora kerülőre készteti az utazót egy még fel nem szedett aknamező. A kép vukovári csendélet csata után.
Nem fűzöm tovább! De az biztos, hogy amíg nem kérünk a szomszédtól bocsánatot az elcsattant pofonért, addig nem lesz meg a kölcsönös békesség!!!
És ez persze viszonossági alapon is igaz!!
A magyar állam már mindenkitől bocsánatot kért, adott ki kárpótlási jegyet... stb.
és a szomszédaink mit tettek a megbékélésért??? PERSZE EZ IGAZ DE EDDIG AKARTAM A MÚLTKOR IS ELJUTNI ELÖSZÖR A SAJÁT PORTÁN SEPERJ AZAZ ITTHON MERT NEM A bIXMAX APJA JÁR VIPERÁVAL HANEM EGY RENDÖR ÉS NEM IS AZ ÖSSZES OTTANI RENDÖR...
Ui: nem kell rá válaszolni, mert most is inkább dolgozom a mi kis ügyeinkben...
Világos beszéd én csak a dolog másik oldalát akarom láttatni hogy ül a melegben egy szomszéd fickó és fórumozik és mesélnek neki arról hogyan fogadták öket itt a Balaton parton és keresi a szótárba a szörös talpú kifejezést vajon miért mondták ezt rá?Vagy itt megtámadták öket a campingben és kaptak ezt azt... és ebböl lesznek messzeérő következtetések...
no meg azon is érdemes elgondolkozni milyen nagyhatalmak ugrottak egymásnak, én nem emlékszem hogy megtámadtak volna minket egyik világégésben sem mintha mi adtuk volna az elsöt nem? Aztán elveszitettük és az szar ügy.Akkor nem te szabod a feltételeket.Vagy ez máshol másként van?
Nekem volt egy történelem tanárom nemzetiségi jogot és egyebeket kutatot és ö mesélte én sajnos nem tudom az idevonatkozót fejböl soha nem kaptak azonos jogot nálunk a nemzetiségek lásd pl a parasztok 1844? vagy mikor is.A "közös területen" lévö lakosság nem állt be katonának a magyar hadseregbe vajon miért is?
1848. április 8-án a pozsonyi diétán a délvidéki szerbek küldöttsége azért jelent meg, hogy a magyar forradalom iránti bizalmát juttassa kifejezésre. Alekszander Kostič, Újvidék aljegyzője díszmagyarban s magyar nyelven mondta el együttműködési készségéről tanúskodó beszédét, amelyből egy mondatot idézünk: ”Méltóztassanak minket testvéri karjaik közé, mint ugyanegy hon fiait fogadni; mi pedig szent ígéretet teszünk, hogy mi szerbek ezentúl csak egyedül Magyarországért és csak a magyarokért élni és halni fogunk.” Válaszában Kossuth a következőket hangsúlyozza: „a magyar nemzet… a magyar szabadságot minden polgáraira, különbség nélkül kiterjeszti”, „tiszteli a külön nyelveknek tökéletes szabad kifejeződését és maga körében használatát, az államegység megköveteli, hogy a haza közéletének diplomatikai nyelve a magyar legyen”. A petíciónak azon pontjára, amely a szerb nemzetnek önálló nemzetként történő elismerését kérte, mert számára elfogadhatatlan volt, Kossuth nem reagált. Hazatérése előtt, amikor a küldöttségben helyet foglaló Djordje Stratomirovič, magyarországi szerb földbirtokos, a császári hadsereg tábornoka, később a szerb felkelés vezetője Kossuth szállásán mégegyszer hangsúlyozta, hogy a szerbek ragaszkodnak nemzetként való elismerésükhöz, a magyar forradalom vezéralakja elismételte, amit egy korábbi országgyűlési beszédében már mondott: „Én soha, de soha a magyar szent korona alatt más nemzetet és nemzetiséget, mint a magyart, elismerni nem fogok. Tudom, hogy vannak emberek és népfajok, kik más nyelvet beszélnek, de egy nemzetnél több itten nincsen.” A nagyobb nyomaték kedvéért hozzáfűzte, hogy nemzetként való elismerésük minden bizonnyal maga után vonná a saját kormányalakítás igényét. A párbeszéd végén Kossuth, arra a Stratomirovič által tett megjegyzésre, hogy jogos követelésük nem teljesítése esetén elismertetésüket a szerbek „másutt fogják keresni”, a következőképpen válaszolt: „Ez esetben dönt majd a kard.” Így jutottak el a nemzetiségek arra a meggyőződésre, hogy „nemzeti törekvéseiknek a magyar forradalom táborán belül nem, csak a magyar forradalom ellenében szerezhetnek érvényt.”1
No innen füzd tovább azt hogy miért is nem szeretnek minket annyira és a nevet kérem megjegyezni Kossuth Lajos
Nos jómagam vagyok az, aki általában igyekszik lehűteni a jobbról-balról érkező ilyen-olyan nézeteket vallókat, nehogy háborús színtérré váljék hőn szeretett Topikunk.
De természetesen nekem is meg van a saját különbejáratú véleményem
a XX. századi eseményekről!!!
Arra, hogy szétszakították az addig viszonylag tűrhetően működő életközösségeket -- gondolok itt most pl. az abaúji falusiak vásározását a közeli Kassa városában v. a liptói tutajosak leereszkedését egészen a dunai Komáromig... stb.
Arra, hogy a nagyhatalmak kegyeinek elnyeréséért egymásnak ugrottak a kis népek, ahelyett, hogy vállvetve segítettek volna a máskon... mert mindenkinek inkább
egy-egy "nagyország" segítsége kellett, mint inkább a szomszédé!!!
Lehetne még sorolni a széthúzásból eredő negatívumokat, de ez egy VÁRAS TOPIK, ezért elnézést kérek, hogy elkalandoztam ennek a témájától! :-(
Ui: arról amit ősapáink cselekedtek, mi nem tehetünk,
de minden nap nyithatunk új lapot népeink jövőjében!
Gyanúm szerint a környékbeli "frissen megszületett államok" lakossága még nem tudja saját magában a közös {saját?} történelmünket hová rakni... így születnek a mítoszok és áligazságok... {lásd dákó-román leszármazás és a többi zagyvaság}
a fennti
idézet töled
kedves Barát elképzelem azt a szomszédos vártopicot ahol beszélgetnek a fiatalok arról a közismert magyar elképzelésröl az egy nyelvü népröl , vagy a japánok a rokonaink illetve az idevonatkozó oldalak összes azon zagyvaságát mely szerint mi a magyarok adtuk Jézust és irásbeliségünk és nyelvünk igy mi magunk is 6000 éve Ur városába és soroljam..... mi sokat panaszkodunk a törökökre hogy itt voltak no de ahol 700 évig voltak?vagy ahol soha nem volt államiság és igyekeznek múltat keresni?Abban hogy nem volt állam arra felfelé azért mi is tehetünk róla.
Egyébként itt találtam az infót. Figyelmesebben átolvasva valóban Köröstetétlen az a Köröshalom, ebben az esetben viszont ellentmondást találok a szövegben...
Azt írják, hogy a 9-ből 3 maradt a csonkaországon belül. Bp, Pannonhalma, Pusztaszer. Köröshalom ezek szerint valamelyik utódállamban van, alighanem Erdélyben.
azt értem csak ha lejjebb mész mondjuk a Babakocsi magasságba akkor nincs annyi drót rajta
tanitottam mozgássérülteket fényképezni és egészen más képeket készitettek ...tolókocsiból más magasság mást mutat persze ez nem minden témára igaz de gondolj egy asztaliteniszre ők majnem egyvonalban vannak az asztallal vagy ha kutyát fotóznak azt nem felülröl teszik hanem oldalról... ezt úgy képzeld el hogy a gyermeked mennyire másként látja a világot a babakocsiból mint te vagy egy oldalkocsi motor oldalkocsijában utazó... néha ezek a kis dolgok sokat számitanak , kérdezd meg A Nagy Fehér Fönökünket VB-t mit bolyongok egy várban egy képért.
Ha van kérdés bátran jöhet most itthon vagyok tiszta halszagú, cápát kell sütnöm..., már becitromoztam, nem sokára letörlöm és citrom- és izsópfűvel bedörzsölöm és foghagymaolajjal körbe csepegtettem majd tökmagolajban kisütöm és uborkasaláta lesz hozzá tejföllel és jégkockával.A Szentgyörgy hegyen/Szigliget után/ a Szász-i pincéböl hoztam Traminit azt behütöttem és a poharat is a hütöben tartom.Elöételnek készitettem Casinó tojást fürjtojásból kis konyakos zöld avókádó krémmel tudom hogy vodkával szokták de azt az asszony megitta.
Átnézve a településeket, ezen a Kőröshalmon akadt meg a szemem...
hmm. hol is van? Szolnok és Nagykőrös között, jelenlegi neve Kőröstetétlen község.
De miért kapott eme jelentéktelen falu is turulmadaras obeliszket?
"Mert itt verette sátrát, hazánk szerzője, diadalmas Árpád" -- írták le a XIX. századi histórikusaink, így lett {és van most is!} emlékjele a honfoglalásnak itt.
Kiegészítések a szűkszavú de remekül fotózó Karakó-híd kollégám által bemutatott Szendrő -- Felsővárához:
A Bódva folyó mocsaras árterületéből kiemelkedő magaslaton a XIV. században épült meg a Bebek bárói család kisebb kővára.
Mivel ez a török elleni támadások kivédésére már elégtelen volt, helyette a meredek magaslaton létesült egy ötbástyás nagyméretű végvár, ugyanekkor a mocsaras területen még egy különálló palánkvár {Német-vár} is.
Ezek együttesen jelentették a Kassa városa felé támadó ellenség számára a leküzdendő akadályokat.
Napjainkban kisebb részletek láthatók az Alsóvárból + a Felsővár egyik bástyáját feltárták és részben kiegészítették.
Mentségemre: babakocsit toltam, nem tudtam a korlát mögé menni. Az is igaz, hogy eszembe sem jutott... :-) Tehát köszi a tanácsot. A legfölső képet 12x-es zoomal lőttem kb 150-200 méterről.
