Jól írod,mert ezen én is mindig ledöbbenek! Mekkora mentális lemaradásban vagyunk hozzájuk képest! Én szeretem ezt a szorgalmat látni. Idén vagy 8-10 várban jártam szlvákoknál és mindnél dolgoztak. :-)
A döbbenet az, hogy nem tudsz olyan várhoz menni Szlovákiában, ahol ne lenne valamilyen felújítás. Hrussóban vasárnap is dolgoztak, Divényben pedig egész komoly csapat volt. (Mondjuk itt erősen a kisebbség adta a csapat gerincét, nem is szakadtak meg a munkában.)
Múlt pénteken Visegrádon jártam. A fellegvár és az alsó vár megtekintése volt a cél.
Az időjárás nem volt a legszebb, tipikus őszi kiránduló idő.
Kezdem a fellegvárral. Belépő leszurkolása után, nézelődés. Visegrád tutira benne van az 5 leglátogatottabb várak csoportjába, itt mégsem történik semmi jó ideje. Az az mégis,de ezért kár volt: a felső vár tégla-mű kaputornya elé egy masszív tégla híd épült vasbeton korláttal.
Az öregtorony és az északi palotaszárny évtizedek óta kerítés mögé zárt terület. Szégyen!
Tudom készültek tervek a fellegvárral kapcsolatban. Kérdés mikor lesz belőle valami, remélem nem valami chartás kreálmány.
A sziklaárok, melyben talán több méternyi omladék lehet szerintem.
Kösz szépen az üdvözletet. Szeretnék idézni Gál Viktor régésznek, a miskolci Hermann Ottó Múzeum szakemberének a FB-re feltett szövegéből:
"Tegnap lezártuk Szádvár idei évi kutatását. 4 hónap terepi munka, több mint 700 megkutatott négyzetméter, bőven több mint 1000 köbméter kitermelt kő és föld. Feltártunk új, eddig ismeretlen épületeket. Bővítettük az Alsóvár alaprajzának és védelmi rendszerének megismerését, kibontottuk kapuját. És persze olyan elengedett történetek, amiket kézi erővel már nem tudtunk feltárni "
Azt ígéri, hogy majd részletes összefoglalót fog közzétenni. Én nem tudok a kérdésedre válaszolni most. A fiataloknak valóban örültünk, köszönet illesse ismét a győri "Hildeseket".
Nagyon nagy kíváncsisággal várom, hogyan fog Szádvár története tovább alakulni?
Üdv újra itt! Szerencsétek volt az időjárással,hogy engedett dolgoznotok. :-)
A képeidet nézegetve úgy látom sok fiatal leány és fiú vett részt a munkákban és ez jó,mert ,ha megtetszett nekik ez a kezdeményezés, jó pár évig lesz még visszajárniuk. A régi öregek viszont elfogytak...a képek szerint...
Nos a csigánál még volna sok meló. Szerintem még közel nincs helyreállítható állapotban a területe.
Sziasztok Topiklakók! Most érkeztem meg Szádvárról, ahol a 25. Vármentő Napok eseményei zajlottak le. Remek szép napos őszi időben, esőmentesen sikerült ismét tenni az egykori legendás Bebek-vár megóvása érdekében. A Szádvárért Baráti Kör nevében nagyon szépen köszönöm minden részt vevőnek a segítségét!
Festő. Portréfestőként indult. Részt vett az 1848-as szabadságharcban, majd bujdosásra kényszerült. Bujdosása idején Sopronban Hekler Antal néven festett arcképeket. Sokfelé utazott az 50-es évek közepétől. Olaszországban hosszabb időt töltött. 1856-ban a Szentföldön járt, ahol több vázlatot, akvarellt készített. 1858-ben hazatért Magyarországra. A Műcsarnok gyűjteményes kiállításon mutatta be hátrahagyott munkáit 1890-ben.
A legtöbb festménynél pontosan megnevezték, hogy mit ábrázol?
De akad egy olyan festmény, ahol csak "Folyóparti táj, sziklás várrommal" elnevezés szerepel.
Abból indultam ki a többi képeit szemlélve, hogy Ligeti Antal kint a tájban, a terepen festett, tehát a saját szemével látta a terepet, az adott várromot. Tehát helyesen, hitelesen vetette vászonra a látottakat. Ha összerakom a magas sziklafal + folyóvölgy + kis őrtorony = akkor nekem az Erdélybe vezető Királyhágó előtti Rév falu határában, a Sebes Körös partján emelkedő, a helybeliek által "Tündérvárnak" nevezett őrtorony ugrik be, amelyet volt szerencsém idén tavasszal felkeresni. Véleményem szerint ezt festette meg Ligeti Antal anno.
Az első fotón melyik vár látható? A kőkonzolos megoldásokat nagyon szeretem. A cseh Perstejn várát ezért szeretném valamikor megnézni. Azon tùlteng a sok kőkonzolos folyosó és zárt erkély. :-)
A felvidéki Csejte {szl: Cachtice} várát, ahová 1610-ben bezárták Báthory Erzsébetet és szobafogságban őrizték négy évvel később bekövetkezett haláláig.
A XIX. század végén élt Könyöki József várkutató vaskos művében az árnyékszék szócikkben az alábbiakban foglalta össze a középkori várakban épített illemhelyekről az információkat:
Itt pedig egy képes összefoglaló, hogyan könnyítetek magukon a sok száz esztendővel ezelőtt élt várbeliek:
A háromszögletű tornyok építését természetesen a várhegyek helyi sajátossága, formája kényszerítette ki a várépítőktől. Ami pedig a "nyomasztó" érzést illeti, szerintem inkább biztonságosnak érezték a várbeliek a vaskos falak oltalmát. Ne feledjük el, hogy a középkorban vagyunk, amikor bármelyik mohó szomszédos uraság ránk támadhatott. Ilyenkor jól jött egy erős torony, bármilyen formájú volt!
Nagyon szép, lírai felvétel. Ha rajtam múlna, még azért a háromszögletű öregtornyot helyreállíttatnám, tökéletes kilátó hely lehetne. Na majd idővel...
Alakul, szépen alakul ez a "Patak vára". Ugyanis a középkori oklevelekben így szerepelt a sátoraljaújhelyi vár, amikor még a Bodrog-parti -- csak Perényi Péter koronaőr a mohácsi vész után -- emeltetett vár át nem vette a katonai szerepet a hegyi sasfészektől.
Vajon tényleg volt öregtorony is, amit jó 100 esztendővel ezelőtt vizionált a jó öreg honvédezredes Sóvári Soós Elemér? Meglátjuk, ha leásnak a múltnak kútjába...
Erdély történelmi városainak egyike Kolozsvár. A középkor folyamán számos irigye, ellensége támadt a "kincses Kolozsvárnak", amelynek polgárai igyekeztek erős védőművekkel oltalmazni magukat. Aztán a fejlődő polgárváros lakossága, hálátlanul elfeledve egykori oltalmazóját, olyan szorgalmasan lebontotta a fejlődését gátló falakat és tornyokat, hogy napjainkra csak itt-ott mutatóba akad rájuk a település belvárosát szorgalmasan végigjáró, históriás idők hangulatára óhajtozó ember.
A középkorban a városfalat az ellenséges támadások idejében a mesterségeik szerint céhekbe szerveződő kézműveseknek volt kötelessége fegyverrel védelmezni. Így a Szabók-tornyát ezen foglalkozás művelői vigyázták. Mikor aztán romba dőlt, Bethlen Gábor fejedelemsége idején renoválták, így ragadt rajta a Bethlen-bástya elnevezés. Az alábbi cikkben elolvasható története és sok-sok archív fotón megnézhető az arculatváltozása:
