A felvidéki Csejte {szl: Cachtice} várát, ahová 1610-ben bezárták Báthory Erzsébetet és szobafogságban őrizték négy évvel később bekövetkezett haláláig.
A XIX. század végén élt Könyöki József várkutató vaskos művében az árnyékszék szócikkben az alábbiakban foglalta össze a középkori várakban épített illemhelyekről az információkat:
Itt pedig egy képes összefoglaló, hogyan könnyítetek magukon a sok száz esztendővel ezelőtt élt várbeliek:
A háromszögletű tornyok építését természetesen a várhegyek helyi sajátossága, formája kényszerítette ki a várépítőktől. Ami pedig a "nyomasztó" érzést illeti, szerintem inkább biztonságosnak érezték a várbeliek a vaskos falak oltalmát. Ne feledjük el, hogy a középkorban vagyunk, amikor bármelyik mohó szomszédos uraság ránk támadhatott. Ilyenkor jól jött egy erős torony, bármilyen formájú volt!
Nagyon szép, lírai felvétel. Ha rajtam múlna, még azért a háromszögletű öregtornyot helyreállíttatnám, tökéletes kilátó hely lehetne. Na majd idővel...
Alakul, szépen alakul ez a "Patak vára". Ugyanis a középkori oklevelekben így szerepelt a sátoraljaújhelyi vár, amikor még a Bodrog-parti -- csak Perényi Péter koronaőr a mohácsi vész után -- emeltetett vár át nem vette a katonai szerepet a hegyi sasfészektől.
Vajon tényleg volt öregtorony is, amit jó 100 esztendővel ezelőtt vizionált a jó öreg honvédezredes Sóvári Soós Elemér? Meglátjuk, ha leásnak a múltnak kútjába...
Erdély történelmi városainak egyike Kolozsvár. A középkor folyamán számos irigye, ellensége támadt a "kincses Kolozsvárnak", amelynek polgárai igyekeztek erős védőművekkel oltalmazni magukat. Aztán a fejlődő polgárváros lakossága, hálátlanul elfeledve egykori oltalmazóját, olyan szorgalmasan lebontotta a fejlődését gátló falakat és tornyokat, hogy napjainkra csak itt-ott mutatóba akad rájuk a település belvárosát szorgalmasan végigjáró, históriás idők hangulatára óhajtozó ember.
A középkorban a városfalat az ellenséges támadások idejében a mesterségeik szerint céhekbe szerveződő kézműveseknek volt kötelessége fegyverrel védelmezni. Így a Szabók-tornyát ezen foglalkozás művelői vigyázták. Mikor aztán romba dőlt, Bethlen Gábor fejedelemsége idején renoválták, így ragadt rajta a Bethlen-bástya elnevezés. Az alábbi cikkben elolvasható története és sok-sok archív fotón megnézhető az arculatváltozása:
Na és mikor akarnak ehhez hozzá kezdeni? Lassan kifut a várprogram határideje,de legtöbb helyen semmit sem csináltak eddig tudtommal.
Nagyvázsonyban mikor indul az építkezés? Füzéren? Egerben?
Szerintem Füzéren még a múltkori sittből sem vittek le egy taligányit sem. Ráadásul a törmelék domb helyén régészkedniük kellene. Mi van a ciszternával? Haladt az idén valamit?
Gyulán volt feltárás. Munka mikor indul? Csesznekkel,Somlóval mi lehet?
Megpróbáltam összefoglalni a kis videó alapján, hogy mire számolhatunk a nagy arányú kiépítés után a gyulai várnál?
A "Szigeterőd-projekt" megpróbálja ismét szigetté alakítani a gyulai várat. Ez nem teljesen valósul meg, mert az Almássy-kastély előtt nem ássák ki ismét a várárkot. De a többi részről ismét széles vizesárok fogja keríteni a külsővár falait és olaszbástyáit. Azok egykoron mind fa-föld szerkezetű palánkból készített építmények voltak. Azokat most ismét fa-föld anyagokkal "illene" visszavarázsolni.
A korai téglavár körül az építési periódus szerint előbb egy középsővárat húztak fel. Ezt a tervek szerint ismét felmagasítják a meglévő alapokra. De már a külső és belsővárat elválasztó vizesárok nem került pótlásra. Azt még a megszálló törökök szüntették meg 1566 után, amikor egybeszakasztották a külső és belsővárat. Gondolom, hogy a gyulai vár üzemeltetői kérték, hogy ne szüntessék meg a tömegrendezvényekre alkalmas nagy terület egységét.
A széles vizesárkon több helyen alakítanak ki fahidakat és bejáratokat. Az egykoron a várudvaron létezett színház is külön színpadot kap a várárok mentén.
Összességében nem az 1566-os ostrom idejében meglévő, inkább a török hódoltságvégi állapotát hozzák vissza a gyulai várnak.
Nem tudom tervezik e a külsőfalöv visszaépítését,melynek az ágyú rondella is a része. A sok tornyával,bástyájával lenne igazán "ütős" látvány a gyulai vár. Bontott téglából. Esetleg keverve ùj téglával. Ma én erre nem sok esélyt látok.
A külső várat,mely mùlandó anyagokból (fa,föld) volt ,én annyira nem erőltetném..
Az aláfestő zene teljesen rossz, koridegen + túl gyorsak az egyes részletek. De ha megállítjuk a felvételt, képet kaphatunk a tervezett "Szigeterőd"-projektről. Hát meglátjuk...
Minden tiszteletem az "Egri Csillagok" köré épült mítosznak, de ideje volna már újabb történelmi filmekkel gyarapítani ezt a műfajt. Csak néhány tippem, amiket lekaptam a könyvespolcomról:
Igen, igazad van. Rákerestem a kisvárdai legújabb helyzetre.
Tényleg jó lenne megkutatni a jelenlegi téglavár körül egykoron létezett külsővár területét, nyomvonalát. Ugyebár Gyulánál szeretnék a "Szigeterőd projektet" megvalósítani, ami a kisvárdai végvár egykori helyzetére is ráillik.
Az alábbi videóban a 45. másodperctől néhány pillanatig látható a vár is:
Talán nem mindenki tudja, de a szomolányi pompás épület a XIX. század legvégéig a Kis-Kárpátok várromjainak szomorú sorába tartozott. De aztán gróf Pálffy József, talán a franciaországi Loire-völgyének várkastélyaiban tett látogatásának hatására, megbízást adott Hubert József budapesti építésznek a pusztuló várrom neogótikus stílusú helyreállítására.
Hát őszintén szólva, ezzel átesett a ló másik oldalára...
