A Pazirik Kft. által készített számítógépes rekonstrukciót néztem végig az esztergomi várról. A szerintem túl gyorsan pörgő képkockákon igyekeztem beazonosítani az egyes várrészeket, épületeket. Például eddig nem tudtam, hogy az esztergomi érsek is lakótoronyban élt! Erről még nem hallottam, nem olvastam a maradványainak kutatásáról. Véleményem szerint a keleti, tehát a Dunától távol eső oldala is meredekebb volt a magaslatnak, mint az animációban látni. Amúgy összességében igen látványos a grafikája, csak nekem nagyon hiányoztak az időbeli jelölések.
Várasfenes község {ro: Finis} határában emelkedik Bélavár romja, amelyről 2 képet találni a Müllner-könyvben. Sajnos napjainkban is gazdátlanul romosodik az erdővel benőtt műemlék, amely egyre jobban fogyatkozik az időjárás pusztítása miatt.
A sorban harmadikként szeretnélek FIGYELMEZTETNI, hogy a jövőben erősen koncentráljál a Topik témáját jelentő várakra!!!!! Ha más ügyekben szeretnéd kifejteni a véleményedet, arra keressél ahhoz megfelelő oldalakat és ne minket "boldogítsál" vele. Kösz szépen előre is.
"A mohácsi csatavesztés után a török hódítók hatalmas iramban nyomultak be a megosztott, belháborúval dúlt Magyar Királyság területére."
BREAKING!
Ferenc pápa ramadáni üzenetében bejelentette, hogy visszamenőleges hatállyal kiközösíti az Egyházból Szalkai László néhai esztergomi és Tomori Pál kalocsai érseket, valamint Perényi Ferenc váradi, Móré Fülöp pécsi, Paksi Balázs győri, Csáholi Ferenc csanádi, Palinai György boszniai püspököket, az 1526. augusztus 29. napján lezajlott mohácsi pogromban vitt vállalhatatlan szerepük miatt.
Mint az köztudott mutatott rá a pápa a xenofób Tomori mint fővezér, arra izgatta Lajost, a fiatal királyt, hogy csoportosan rontsanak rá a mohamedán menekültekre, és tettleg is bántalmazzák őket, ahelyett, hogy inkább azt szorgalmazta volna, hogy minden plébánia fogadjon be egy janicsárt.
Főpaptársai nemcsak hogy egyetértettek a kalocsai érsek rasszista kijelentésével, de az erőszakos cselekményekben is részt vettek, számos ártatlan migráns halálát okozva.
A pápa kitért arra is, hogy a szintén súlyosan idegengyűlölő Hunyadi János és bűntársa, Kapisztrán János kiközösítése (utóbbi kanonizációját néhány éve vonták vissza) is folyamatban van,
de addig is rendeletben tiltotta meg a déli harangszót,
amely súlyosan sérti a mohamedánok érzékenységét.
Egyúttal a mohácsi csata évfordulóját a tolerancia és a megbékélés ünnepévé nyilvánította, amikor is a türelem és a nyitottság diadalt aratott a bigottság és a kirekesztés fölött.
A fentiek szellemében a pápa az Egyházi Törvénykönyv módosítását is kilátásba helyezte, mivel szerinte súlyosan kirekesztő, hogy csak katolikus lehet pápa, noha köztudott, hogy minden vallás egyenlő, különösen az iszlám.
Ferenc pápa döntését közleményben üdvözölte a római főmufti és a főrabbi is.
Fatima Merkel, a berlini pasa 14. háremhölgye és szóvivője szintén majd kiugrott a csadorból a remek hír hallatán, s éppen Mekkában tartózkodó ura nevében is üdvözölte a pápa bejelentését.
Teljes mértékben igazat adok neked. Árpád-házi IV. Béla király idejében a Duna-kanyarba egységes elvek szerint felépített várrendszert {Vízi-vár + Alsó-vár + völgyzáró fal + Fellegvár} húztak fel a régi építőmesterek.
Utána néztem a jelenlegi helyzetnek. Míg az Alsóvárat a Mátyás Király Múzeum üzemelteti, addig a Fellegvárt az Pilisi Parkerdő Zrt.
Ebből következően a két üzemeltető másképpen viszonyul a birtokához. Míg a Mátyás Király Múzeum már régen bezárta és téli álomra ítélte a Salamon-tornyot {ami lassan életveszélyessé válik!} addig a Pilisi Parkerdő még télen is nyitva tartja a Fellegvárat a kirándulók előtt.
Most belegondolni is rossz, hogyan tudnának megegyezni a kettő várrészt összekötő völgyzáró falon? Amúgy a hétvégén erre a témára majd rákérdezek a visegrádi Castrum Benén.
Az alsóvár XIII. századi elrendezését egy esetleges tatár támadás elleni védelem határozta meg. A vár észak felőli erődítése ezért sokkal hangsúlyosabb: ezt az oldalt védték ugyanis a lőréses pártázatokkal ellátott őrtornyok és a csapóráccsal, tolóreteszes kapuval zárható kaputorony is, továbbá két kitörőkapu. A déli oldalt nem erősítették őrtornyok, a völgyzárófal itt csak a hegy alsó sziklájáig emelkedik.
Középkori uralkodóink székhelyei közül mostanában a legtöbbet a diósgyőri várral foglalkozik a magyar műemlékvédelem. Persze lehet a nagyszabású munkálatok részletein vitatkozni, de az tény, ha nem nyúltak volna hozzá, azóta a XX. század elejéről ismert archív fotográfiákat megszemlélve, már ledőltek volna maradványai, az egész egy hatalmas kőhalom lenne.
Másik ilyen középkori királyi székhelyünk Visegrádon emelkedik. A Duna-parti Királyi Palotát jórészt kiegészítették, ezért meg is kapta a Velencei Chartás-oldaltól a Citrom-díjat. A Salamon-torony jelenlegi állapota siralmas, újabb helyreállítása sürgető volna. A meredek hegycsúcsot koronázó Fellegvárban is akadna még bőven tennivaló. A lakóépületek alsó szintjén kiállításokat tekinthet meg a látogató, de szerintem ezen helyiségeket is teljesen ki kellene egészíteni és tetővel ellátni. A várudvar egyik fele viszont tiltott zóna az emberek elől, itt emelkedett egykoron a Fellegvár legmeghatározóbb objektuma, s sokszögletű öregtorony. Ha ezt teljesen újjáépítenék -- hasonlóan a regécihez -- azzal nagyot ugranának a visegrádi vár egykori arculatának újjávarázsolása felé.
Erről a témáról érdemes elolvasni a szakember vélekedését:
A Müllner-könyvben 1 fotográfiát találtam Sólyomkő {ro: Şoimi} váráról. Közkedvelt madár volt a sólyom a középkorban, a nemes urak szívesen vadásztak ezzel a szélsebes ragadozómadárral. Így nem csodálható, ha több erősséget is elneveztek róla. Ez a Sólyomkő egykoron Bihar vármegyében emelkedett, ami jelenleg már Románia területéhez tartozik, Sólyomkőpestes község {ro: Peştiş} határában magára hagyatva, sűrű erdőségben elbújva omladozik.
Az időjárást megnéztem előre elvileg nem lesz eső azokon a helyeken ahova el fogunk menni. Igyekszem sok képet készíteni,hogy másokkal is megoszthassam merre járok illetve segítsem azon várbarátokat akik Szlovénia felé veszik az irányt! :)
Körösszeg {ro: Cheresig} 2 fotográfiával szerepel a Müllner-könyvben. A hatalmas lakótorony akkoriban még a gabonaraktáros időszakából származó tetőzetet viselte, bár már eléggé rongyosra tépték az időjárás viszontagságai. Napjainkra már az sem védi a jobb sorsra érdemes műemléket.
Szia Szirénke35! Talán merészség lesz október végére szép napos időt kívánni, de én mégis ezt teszem. Kívánom, hogy minden betervezett helyszínre eljussál, fényképezőgéped lencséjére nem hulljon esőcsepp, így minket ismét remek képekkel és tartalmas élménybeszámolóval ajándékozz meg. Ha visszatérsz a váras Topikba, téged nevezlek ki "meghatalmazott szlovéniai várkutató nagykövetünkké".
Én a füzéri vár üzemeltetői helyében egy közvélemény kutatást végeznék a zempléni sasfészekhez érkező, annak megtekintéséért belépődíjat fizető emberek között. Tehát a jegy mellé egy kisebb füzetet kapnának, amiben pontokba szedve kérdésekre lehetne válaszolni, többféle megoldási lehetőséget felkínálva. A kis füzetet aztán értékes nyeremények ellenében visszaküldenék a kirándulók a szervezőkhöz. A felmérés lezárultával a válaszokat feldolgozva, a nagy nyilvánosság elé tárni az eredményt. Így kiderülne, hogy jó irányba halad-e a magyar műemlékvédelem azon része, amely túl akar lépni a Velencei Charta "amit nem tudunk, azt nem szabad megépíteni" dogmáján.
A várromokhoz mindenképpen hozzá kell nyúlni, mert magukra hagyva végképpen leomlanak! De akkor már korhűen, a történelmi patinához alázattal viszonyulva tegyük ezt.
Ajaj, ezt tényleg jól benéztem! :-((( Így jár a várbarát, ha "rutinból vezet". Pedig mindkét történelmi helyszínen jártam már, így nem is tudok semmilyen mentséget felhozni. Kösz szépen, hogy olvasom és helyreigazítást eszközöl, ha szükséges.
Hibajavítás: a szatmári Erdőd várának alaprajza a 2 Müllner-fotóval:
A Füzéri citromdíj meg nem a várról szól hanem azokról akik adták. Így hívják fel magukra a figyelmet azok akik bár tenni képtelenek, de mégis azt hiszik hogy ettől valakik.
Füzér gyönyörű lett, funkcionális, és a Hegyköz motorja, kvázi egy olyan vár amelynek újra van funkciója.
Segíti a helybéliek boldogulását. És már megérte.
A turisták meg pont lexarják hogy ki mit mond, nekik vár kell nem üszkös romok. Aki azt akar nézegetni pont van még vagy 500-600 darab kicsiny országunkban, menjen oda.
Füzér, Diósgyőr és Regéc jó példa arra hogy hogyan kell valamit jól csinálni, és úgy hogy érdekelje is az embereket.
Több mint figyelemre méltó, szeretettel gratulálok a szerzőknek és nem lenne kedved nyitni egy hasonló topikot itt a kastélyokról is? Szerintem népszerü lenne.
Jövő héten ismét Szlovénia felé veszem az irányt! Remélem szép időt fogunk ki és sok váras képet tudok megosztani veletek!
Tavaly ilyenkor voltunk ott először,akkor az első 2 nap alaposan elvert minket az eső! Most 5. alkalommal utazok oda de mindig van felfedezésre váró látnivaló.
Kb 8-10 vár,kastély illetve kolostor van betervezve,majd meglátjuk mi valósul meg belőle! :)
