Nagyon remek, köszönöm szépen, hogy ilyen sok fotót készítettél a pécsváradi makettről. Az egyik, kissé felülnézetes kép alapján nekem teljesen összeállt a középkori állapotáról az elképzelésem. Sok évszázaddal ezelőtt az a rész belül állt a kőfalon, ott egy víznyerő hely volt kiépítve. Ahhoz vezetett a bejárati kaputoronyhoz épített kis házból a kapu. Ezt falazták be a XVIII. században, amit te nagy szemfülességgel észrevettél. Gyanúm szerint a legtöbben bemennek a műemlék udvarára és ott nézelődnek, míg a külső homlokzatot az átlag kiránduló nem járja körbe.
Feltétlenül meg kell emlékezni egy XII. századi lakójáról, aki két esztendőt töltött falai között. Szétnézni azonban nem tudott benne, hogy milyen szépséges lehetett az apátság, mivel gyermekkorában megvakították. Ő volt a később mégis trónra lépett II. {Vak} Béla király.
Végezetül "rossz" szokásomhoz híven becsempészek ide egy kis numizmatikát... :-)
A pécsváradi befalazott kapuról, amit kinyomoztam.
A pécsváradi erődített kolostor a XV. század tájékán sokkal látványosabb "váralakzatot" mutatott, mint napjainkban. Hiszen külső falát vaskos tornyok tagolták, belül pedig a tekintélyes templom és kolostorépület foglalta el területének nagy részét. De ami minket most érdekel, az a bejárata. Legkívül egy barbakán állta el az érkező útját. Ha ennek kapuja kitárult, akkor léphettek a mély szárazárkot átívelő fahídra. Itt elértük a belső várkaput, aminek hosszú boltíves folyosója vezetett be a kolostorerőd udvarára. A török hódoltság idejében az épületet nem használták, romokban állt. Majd a XVIII. században megfosztva katonai védőműveitől barokk stílusban állították helyre. De már nem volt szükségük a többszörösen védett bejárati rendszerre, ezért a várkapu tömbjét átalakították. Ekkor -- a XVIII. században -- falazhatták be a várkapu oldalsó kapuját, amit lefotóztál.
Arról viszont semmiféle információt nem találtam, hogy mi lehet az a kerek üreg? Talán egy vízgyűjtő? Mert akkor annak megközelítésére szolgálhatott egykoron a befalazott kapu.
Természetesen, mint Nagyon Várbarát én is a "vár" jelleget erősíteném a "palotával" szemben, ha rajtam múlna. De olvassuk el, hogy miképpen vélekedett Gerő László a második világháború utáni magyarországi várrestaurálások egyik neves személyisége az 1980-ban írt könyvében a romos Budai Várpalotáról:
1. A felsö képet Pécsvárad várfalán fotoztam, ugy tünik anno a római sirkövek másodlagos felhasználásától sem odzkodtak, lásd a két fejet magasan a várfalban.
2. Az also képet ugyan ott készitettem, a Szent Adalbert szobor oldalvást mögött. Egy befalazott kapu vonala tünik fel nekem, vajon mikori lehet a kapu és miért falazhatták be?
A támpilléres fal nagy része is el fog tűnni! Még kevesebb várélmény! Minek erőltetik ezt a barokkos vonalat? Sajnos ez az építészeti stílus nekem egy vakvágány...
Ha még az alábbi terv "élőnek" mondható, akkor a mély szárazárok a híddal együtt el fog tűnni. Teljesen betemetik, hogy helyén egy hatalmas sétálótér alakuljon ki. Ne legyen így! :-(((
A több, mint 300 éve lerombolt, teljesen elpusztult és azóta Csipkerózsika-álmát alvó tokaji Rákóczi vár régészeti feltárása 2007-ben kezdődött meg és immáron tizenegyedik évadánál tart. Az ásatások bebizonyították, hogy ez a hajdan méltán híres vár ma is kiemelt figyelmet érdemel, hiszen három méter széles, feltárt falaival és a föld mélyéről előkerülő értékes leletanyagával felejthetetlen élményben részesíti a látogatókat.
Hogy mindennek Ön is részese legyen – jöjjön el családjával várnapunkra és fedezze fel a Felvidék védőbástyáját – Tokaj Várát!
A programok nagy része ingyenes, de ha segíteni kívánja a szűkös anyagi keretekből zajló ásatásokat és Tokaj Várának megújulását, akkor a helyszínen adományival ezt megteheti. Nekünk minden forint aranyat ér! De ha erre nincs lehetősége, akkor is garantált a jó hangulat!
Programunk:
- 9:00:Gyülekezés a Bodrogparton, a várral szemben (Tokaj, Bodrog part 5 szám előtt a vízparton) illetve folyamatos átkelés a Bodrog túlpartján fekvő Rákóczi várba motorcsónakkal
- 9:30:A vár „bevétele”! Díszlövés kanócos puskából és a magyar zászló felvonása a vár területén a Tokaji Várbarátok Köre Egyesület szervezésében
- 10:00:Tokaj Várának felfedezése: ismerkedés a vár történetével és a vár területén jelenleg is zajló régészeti feltárás szelvényeinek megtekintése, a várat kutató régész, Makoldi Miklós vezetésével
- 11:00: Élő Történelemóra! Csordás Imre hagyományőrző és apródjai fegyverbemutatója egy XVII. századi végvári hajdú fegyverarzenáljából (kanócos puska, kard, fokos, viselet)
- 12:00 – 14:00 között:Kötetlen beszélgetés egy pohár bor, hamuban sült pogácsa és zsíroskenyér mellett a Tokaji Várról, a régészetről, a korabeli fegyverekről és a középkorról Makoldi Miklós régésszel, Csordás Imre és Kander Zoltán hagyományőrzőkkel.
- 12:30 - 14:00 között: Ebédidő – lehetőség van a várban főzött harci ebéd megkóstolására.
- 14:00:Tokaj Várának felfedezése: ismerkedés a vár történetével és a vár területén jelenleg is zajló régészeti feltárás szelvényeinek megtekintése, a várat kutató régész, Makoldi Miklós vezetésével
- 15:00:Élő Történelemóra! Csordás Imre hagyományőrző és apródjai fegyverbemutatója egy XVII. századi végvári hajdú fegyverarzenáljából (kanócos puska, kard, fokos, viselet)
- 16:00:Tokaj Várának felfedezése: ismerkedés a vár történetével és a vár területén jelenleg is zajló régészeti feltárás szelvényeinek megtekintése, a várat kutató régész, Makoldi Miklós vezetésével
- 17:00:Levezető borozgatás, amíg a hangulat tart! (Program változás jogát fenntartjuk!)
Napközben: borozgatás, zsíroskenyér evés, játékok, beszélgetések a várról és felhőtlen jókedv!
A vár megközelítése: 9:00-tól estig, félóránkét (illetve igény szerint) motorcsónak járat a vár és a szemközti csónakkikötő (Tokaj, Bodrogpart 5. szám alatti ház előtti vízpart) között. A csónakjárat ingyenes!
Eddigi eredményeink nem születhettek volna meg: Herman Ottó Múzeum , Tokaj Város Önkormányzata, SCH-metall Bt., , TEGYESZ Nyesti György, Csörsz László, Tarnai Gábor, Árkus Péter és számos civil támogatása nélkül. Köszönjük!
Tavaly november elején nézelődtem Budán. Akkor csináltam képeket, többek között az északi várkapuról és a következő belső kapuról,ahová a rekonstruált kőhíd vezet. Ennél a hídnál akkor bontottak. Remélem ezt a részt nem nyeli el valami rekonstruált műépület. Inkább a kaputornyot építették volna vissza. Már csak a vár jelleg miatt.
Egyébként miért ezt a lovardát favorizálták. Ezen az alapon inkább a gótikus Mária Magdolna templomot építették volna vissza. Arról is van elég rajz és fotó. Meg gondolom bontása előtt felmérték.
A palota északi külső kapuja
A belső kapu előtti száraz árok és a híd. Nekem ez a bontás nem tetszett. Mi lett ebből a részből? Talán Erik tud valami frisset mondani róla.
Ha valaki rászánja magát, hogy Sóvár {szl: Bojnicky hrad} romjait felkeresi, bizony a település szélén modern gépjárművétől el kell válnia. Majd gyalogszerrel az erdőben előbb enyhe, majd egyre durvább emelkedőket leküzdve megszuszogósodva próbálja a növényzettel benőtt falmaradványokból lelki szemei elé varázsolnia egy élettel teli várat. Ez jó 100 esztendeje Müllner Jánosnak is nehezére eshetett, hiszen már akkoriban is igen kevés látható nyoma volt. Míg az Alsóvárból csak szárazárkok és földsáncok tanúskodtak a védelmi rendszerről, addig a Felsővárban még leginkább az egykori vaskos öregtorony csonkja dacolt az időjárás viharaival. Ezt örökítette meg a várbaráti lelkületű fotográfus is. Sóvár maradékait nemrégiben végre felkarolta egy lelkes vármentő csapat. Kijavították a hozzá vezető erdei utat, hogy a vármentés logisztikája biztosítható legyen, majd tavaly nekiláttak a régészeti feltárásnak és állagmegóvásnak. Szívből kívánok nekik további sikeres vármentést!
Egyetértek veled: napjainkban Buda vára bizony főleg észak felől abszolút, de nem ad ki "várjelleget". Egyszerűen a középkori polgárvárosból lefelé besétálunk a XVIII. - XIX. századi paloták közé, ahonnét már teljesen elveszett a középkor. Csak ha jegyet váltunk a Budapesti Történeti Múzeum kiállítására és leereszkedünk a mélybe, akkor fog ismét megérinteni a hely szelleme, históriájának sok száz esztendő patinája. Még a déli oldal Nagy Rondellája, a kaputornya és a támpilléres falszorosai láttán is elégedetten csettint a "középkor-rajongó". De ide nagyon hiányzik az István-torony sziluettje. Míg észak felől a várszerű élményhez legalább egy kaputorony kellene. Annak alsó csonkja most is ott búsong...
Ami pedig a középkori Buda városát illeti, ott ha rajtam múlna, akkor először az Erdélyi-bástya területét kutatnám meg, amit nagy anyagi áldozatok árán visszakaptunk az USA-tól. Az elméletek szerint ott kell rejtőznie a Budát megalapító IV. Béla király erődített rezidenciájának, amiben a Kammerhof, vagyis a királyi pénzverde is működött.
Szerény tudomásom szerint az István torony ujjáépitése mivel szabadon vannak az alapjai nem befolyásolna semmit. Látatlanban valóban impozáns lehetne.
Sajna nincs kép de ha valaki komolyan fog vele foglalkozni, akkor látni fogjuk, hogy ujjáépitése hogy harmonizál Hausmann Alajos főművével. Aminek a helyreállitása viszont tervbe van véve... Lásd itt: https://www.youtube.com/watch?v=JfhyQXbtR-I
Ehhez viszont Oroszországtol kell visszaszerezni a palota elrabolt műkincseit.
Az István toronyról elég sok metszet maradt fenn. Igaz ezek nem hitelesek. Azonban a lihegő kapuról és a buzogány toronyról is csak ilyen metszeti ábrázolások maradtak meg. Napjainkra meg mindkettő elfogadott része a vár és város képének.
Budán a valamikori palotából és erődítményből alig maradt valami. A falak, amiket ma láthatunk szinte egy sem látta pl Mátyás királyt. A várfalak is legtöbb helyen át és újjáépítettek. Ha körbejárod Buda várát és középkori városát, nem látsz szerintem 20 méternyi egybefüggő középkori falszövetet. Olyan,mint Eger. Falaiban van tégla,tört kő,kocka kő vegyesen.
A középkori királyi rezidencia helyén álló kaszárnya nekem semmilyen értéket nem képvisel.
A lovardát részleteiben ismerjük kivül és belül is. Az István toronnyal mi a helyzet? Terv maradt fenn? Szobrai? Diszei? Belsö tere? Köfaragványai hol vannak? A Történeti Muzeumban vagy a Nemzeti Muzeumban? Mennyi van meg a faragott köveiből? A megmaradt diszei kiegészithetőek vagy ujra kell faragni őket?
Mármint várható az általam említett objektumok újjáépítése is? Valamit tudsz esetleg?
A várkertbazárnál húzódó régi lőréses fallal és a lépcső toronnyal is jól elbántak. Volt rajtuk egy stílusos cserép tetőzet,ami valahogy kinézett. A mostani rozsdás bádog tetők borzalmasak! Ilyet csak súlyosan ízlésficamos tervező találhat ki. Én neki adnék citromdíjat,nem a füzérieknek. Inkább lócitromból. :-)
Hát én Budán pont nem ezeket az épületeket építettem volna újjá,mint a lovarda. Kiváncsi vagyok,hogy vajon ezek miatt megmaradhatott e a középkori palota kapujához vezető rekonstruált kőhíd. Na azt a kaput kellene rekonstruálni,ha lehet. Meg a túloldalon az István tornyot és a gótikus nagyterem fölötti szintet. Ezek az elemek legalább várszerű élményt adnának,ellentétbe a lovardával...
Ejnye! Ennyire képben nem lenni Kanázsvár történetével! :-P
Aba nembeli nagyidai János gömöri ispánnak, a vár urának ugye három lánya volt:
- Erzsébet, Tarkői Péter neje,
- Anna ,Tarkői Henrik neje és
- Margit, pelsőczi Bebek László újvári ispán neje.
Biztosan nem állítható, ki örökölte a várat, de János valamelyik veje biztosan birtokolhatta.
Ami biztos, hogy a későbbiekben a várat a pelsőczi Bebekek, illetve a három lány unokatestvérének, Aba nembeli szikszói Erzsébet férjének, Hanvai Andrásnak a birtokai között is megtaláljuk.
Ha egyszer elkészül a könyvem, majd elolvasod a részleteket! :-)
A palota északi külső kapuja
A belső kapu előtti száraz árok és a híd. Nekem ez a bontás nem tetszett. Mi lett ebből a részből? Talán Erik tud valami frisset mondani róla.
