A lovardát részleteiben ismerjük kivül és belül is. Az István toronnyal mi a helyzet? Terv maradt fenn? Szobrai? Diszei? Belsö tere? Köfaragványai hol vannak? A Történeti Muzeumban vagy a Nemzeti Muzeumban? Mennyi van meg a faragott köveiből? A megmaradt diszei kiegészithetőek vagy ujra kell faragni őket?
Mármint várható az általam említett objektumok újjáépítése is? Valamit tudsz esetleg?
A várkertbazárnál húzódó régi lőréses fallal és a lépcső toronnyal is jól elbántak. Volt rajtuk egy stílusos cserép tetőzet,ami valahogy kinézett. A mostani rozsdás bádog tetők borzalmasak! Ilyet csak súlyosan ízlésficamos tervező találhat ki. Én neki adnék citromdíjat,nem a füzérieknek. Inkább lócitromból. :-)
Hát én Budán pont nem ezeket az épületeket építettem volna újjá,mint a lovarda. Kiváncsi vagyok,hogy vajon ezek miatt megmaradhatott e a középkori palota kapujához vezető rekonstruált kőhíd. Na azt a kaput kellene rekonstruálni,ha lehet. Meg a túloldalon az István tornyot és a gótikus nagyterem fölötti szintet. Ezek az elemek legalább várszerű élményt adnának,ellentétbe a lovardával...
Ejnye! Ennyire képben nem lenni Kanázsvár történetével! :-P
Aba nembeli nagyidai János gömöri ispánnak, a vár urának ugye három lánya volt:
- Erzsébet, Tarkői Péter neje,
- Anna ,Tarkői Henrik neje és
- Margit, pelsőczi Bebek László újvári ispán neje.
Biztosan nem állítható, ki örökölte a várat, de János valamelyik veje biztosan birtokolhatta.
Ami biztos, hogy a későbbiekben a várat a pelsőczi Bebekek, illetve a három lány unokatestvérének, Aba nembeli szikszói Erzsébet férjének, Hanvai Andrásnak a birtokai között is megtaláljuk.
Ha egyszer elkészül a könyvem, majd elolvasod a részleteket! :-)
Ha az októberi Nemzeti Ünnep alkalmával te és a turistatársaid hasznosan akarnának a friss hegyi levegőn tevékenykedni, akkor szíves figyelmedbe ajánlom a szádvári vármentést:
Tegnap két várnál jártam. Salgó és Somoskő erősségeit látogattam meg jó néhány turistatársammal. Ilyenkor sajnos kevesebb idő jut az elmélyült szemlélődésre, a fényképekre állandóan mások is felkerülnek, ráadásul az idő is épp a tűréshatáron volt. Laikusként, 12 év után újra ott járva annyit állapítottam meg, hogy nincs komolyabb változás egyik helyen sem. Salgó ingyenesen, Somoskő 480 forintért (gyerekjegy 160,-) látogatható.
Érdemes végignézni ezt a csodaszép grafikai megoldású animációt, amely bemutatja, hogy építették meg a XIV. században a csehországi Prága városában az első kőhidat. Ennek neve napjainkban Károly-híd, az oda sereglő turisták egyik kihagyhatatlan sétaterét jelenti.
Bár a középkor építészének nem állt rendelkezésére számítógép és bivalyerős gépek, de azért nagy találékonysággal megoldotta a felmerülő problémákat. A várépítkezésekhez is hasonló megoldásokat alkalmazhattak.
1306 előtt – Valószínűleg „Szepesi” Rikalf fia az idősebb Rikalf {a Tarkői és Berzeviczy nemesi családok őse} építtethette a magas hegycsúcson Tarkő erősségét.
1306 – Az első, napjainkig fennmaradt okleveles említése idején már a Tarkői família három ága együttesen birtokolta.
1436 előtt – Ismeretlen ok miatt Tarkői „Fogas” János nemes úr hűtlenné vált a királyhoz, ezért ellene sereg vonult fel, amely megostromolta és elfoglalta az erődítményt. A bíróság döntése alapján ettől az ágtól elkobozták a javait.
1436 – 1458 – Ebben az időszakban a Tarkői bárói família másik két ága, Henrik és Tarcay Kelemen és családja mondhatta a magáénak a váruradalmat.
A Müllner-könyv lapozgatása során egy olyan erősséghez értem, amelyből már 100 esztendővel ezelőtt sem sokat láthatott és archiválhatott a fotográfus. Mégis 2 olyan várrészletet tudott lencsevégre kapni, amelyek már nem érték meg napjainkat. Az egyik a felsővári várkapu boltíve, a másik pedig a kerek öregtorony csonkja. Ha valaki napjainkban elzarándokol Tarkő {szl: Kamenica} várához, már egyiket sem fogja meglátni. Szerencsére egy lelkes várbaráti csapat esztendők óta megkezdte maradékának megmentését. A régészeti feltárások kiderítették, hogy nem csak a kettős sziklagerincen épült meg a hegyi sasfészek {Felsővár}, hanem a tőle keletre elterülő nagyobb területet is belefoglalták a védőművekbe {Alsóvár}.
Gondolom, hogy idővel a kőfaragó céhen belül specializálódtak az egyes mesterek. Volt aki az építőiparban {vár, templom és lakóház} építésre szakosodott, míg talán az ügyesebbek már a nemesi sírkövek nehéz, de igen jól kifizetődő faragásával kereste meg a betevő kenyerét.
Ez a sirkőtipus gyakori lehetett mert hirtelenjében kettő hasonlot is tudok mutatni a Kárpát-medencéből, az első a Michaelkirche-ben van (Szent Mihály templom, Bécs) a másik pedig Kreuzenstein várában.
A régebbi tervek szerint az egri vár középkori piacát a XIX. században elfoglaló épületek le fogják bontani, hogy megkutathassák és valamilyen módon bemutathassák az ott rejtőző régebbi korok épületeit.
"... az alsó várudvar funkcióbővítő felújítása, a Püspöki-palota műemléki felújítása, a vár középkori főterének és a Provizori-palotának a rekonstrukciója, a középkori várszékesegyház részleges rekonstrukciója, a Dobó István Vármúzeum turisztikai célú fejlesztése, valamint a műemlékek folyamatos felülvizsgálatát célzó Műemlékőr projekt folytatása.
Az az elképzelésünk, hogy hitelesen mutassuk be a fénykorát a 16-17. században élő várat" - emelte ki Habis László. Szavai szerint szakítani kell azzal a korábbi műemlékvédelmi felfogással, amely szerint még ha ismertek is egy elpusztult műemlék műszaki paraméterei, homlokzati képe, akkor sem lehet visszaépíteni.
Berecz Mátyás elmondása szerint a program során vissza szeretnék építeni a vár déli oldalának képét alapvetően meghatározó Varkoch-kapu bástyát. Tervezik a Püspöki-palota nyugati szárnyánál lévő Tömlöc-bástya megerősítését és tetővel való lefedését is.
A Püspöki-palota előtti tér helyreállítása szintén része a programnak. Ez magába foglalja a 15. század utolsó harmadában, Mátyás király uralkodása idején emelt, így az ország egyik legrégebbi, máig használható épületének számító Püspöki-palota elpusztult keleti szárnyának rekonstrukcióját is. Ennek eredményeként az épület reprezentatív rendezvények, egyebek mellett konferenciák, esküvők megtartására is alkalmas lesz.
Visszaépítik a mindenkori várkapitányoknak, így Dobó Istvánnak is lakhelyéül szolgáló Provizori-palotát, illetve látogathatóvá teszik az alatta lévő, részben természetes, részben épített pincét. A hajdani Provizori-palota a tér keleti oldalán állt, ma csak alapjaiban látható, részben egy 19. században épített raktárépület fedi."
Hát ezért kell lebontani azt az épületet...
Berecz Mátyás kitért arra is, hogy a szoros határidőre tekintettel a beruházás szakmai előkészítését, a tervezést még az idén, az építkezést pedig legkésőbb a jövő év második felében el kell kezdeni.
Akkor bizony erősen a lovak közé kell csapni, kedves egri várépítők!!!
Alföldünk igen szűkölködik középkori emlékekben, "köszönhetően" a török hódoltság másfél évszázados pusztításának. Ezért nagy örömmel olvastam el az alábbi tanulmányt, amelyben Kertész Róbert szolnoki régész ismerteti azt a sírkő töredéket, amelyet a Tisza folyó menti városban, pontosabban annak egykori várának helyén ástak ki egy mélygarázs építésekor. Az eddigi vélekedések szerint a mezővárost a XV. században birtokló Pálóczy főnemesi család egyik tagját temették el Szolnokon, akinek síremlékét fedhette ezt a töredékében megmaradt sírkő. A tanulmányban sok érdekes részletet megismerhetünk Szolnok város középkori topográfiájáról is.
Kiválóan összeállított, nívós munka. Még sok ilyet szeretnék látni a Pazirik cégtől. Időnként érdemes végignézni a honlapjukat, hiszen csodálatos grafikákban mutatják be a várak világát.
