A társaság zöme az volt,akik a 2015-ös erdélyi túrán is voltak. Én azon voltam,tavaly nem. Idén Bándi Ferkó volt,akit nem ismertem eddig. Egy víg kedélyű tagja volt a társaságnak. :) Ja és Ő volt a szobatársam.
Csak egyetlen régi metszettel tudom kiegészíteni a friss fotóidat a Vörös-kolostorról. A Vasárnapi Újság XIX. századvégi lapszámából való, de inkább a vadregényes természet áll a középpontjában, mint az emberi kéz által létrehozott szakrális épület.
Tudnál néhány képet felrakni a túratársaságról is? Hátha látok köztük ismerősöket...
Vártúránk második napját az erődített vörös kolostornál kezdtük. Az erődítése kimerül annyiban,hogy magas, lőréses fal veszi körül,ami rablók és kisebb paraszti hadak ellen védelmet nyújthatott.
A kolostort karthauzi szerzetesek építették 1320 körül. A huszita háborúk idején kétszer is támadás érte,amelyben több szerzetest megöltek. A kolostor 1567-ig működött,ezután a szerzetesek elhagyták.
A kamalduli rend 1711-ben kapta meg és működött itt 1782-ig,amikor a rendet II. József feloszlatta. A XVIII század folyamán helyreállították elhanyagolt épületeit és részben barokkizálták.
Követendő példának után ajánlani a Sály község felett emelkedő Latorvárat. Annak egyetlen felszínen megmaradt része egy kör alakú torony csonkja. Nemrégiben restaurálták, így fennmaradását ismét kitolták néhány évtizeddel. Az ilyen kisméretű várromoknál a hozzá vezető turistaút kijelölését, a történelmi helyszínen egy információs tábla elhelyezését valamint a kőfalak állagmegóvását elegendőnek tartom. Ha aztán -- adja Isten és a magyar műemlékvédelem! -- többre is jut pénz és energia, hát folytassák a vármentést.
Hát igen, a Bükk-hegységben megbújó Éleskő és a völgy szemközti magaslatán szomorkodó Gerenna-vár a végpusztulás óráit éli. Bár mindkettő természetvédelmi területen áll, de a vármentő tevékenység a hivatalos szervezetek {Nemzeti Park és a területileg illetékes Múzeum} összefogásával megoldható lenne. Elég lenne a szertehullott kövekből 1 - 2 méternyire felmagasítani a romjaikat. Csak éppen senki sem vág bele... :-(((
Idén ismét meglátogattam vésztkongató szilvásváradi éleskő várát... valyon ezzel a váral miért nem törődik senki semm? (szomszed várról már inkabb nem is beszélek)
Cseh orszag lengyelorszag de meg messz van mert balatoni varakat is megszeretnem hoditani :) atol fug hogy alakul mert altalaban egyedul vagok neki a varaknak, de itt ott tarsulnak hozzam csapatok :)
A Szlovák Cserkészet jópár középkori várromot patronál, oda a fiatalság rendszeresen kijár és szedi a szemetet, irtja az elvadult bozótost. Szövetségük könyvek és füzetek kiadása által is népszerűsíti eme történelmi helyeket:
Ejha, bizony bátran le merem írni, hogy a nagybossányi renoválás 1000 x jobban sikerült, mint az ozorai! Most persze annak külsővár részére gondolok. Elég végignézni, hogy honnak indultak a reneszánsz várkastély helyreállítói. Amikor Könyöki József a XIX. század végén benne járt, még bőrgyár üzemelt a részben lerombolt nemesi lakban. Az egyik lebontott saroktornyát teljesen újjá kellett építeni. De úgy nézem, hogy még a külső kerítő falának egy részletét is az alapfalaiban bemutatják. Igen dicséretes műemlékvédelmi helyreállítás!
Remek fotók, látom, hogy azóta sem történt semmi előrelépés a borostyánkői várromban.
Apropó, szerinted mi ennek az oka? Miért nem foglalkozik senki egy ilyen látványos, még mindig magasan álló középkori műemlékkel? Hiszen "karnyújtásnyira" a metropolis, Pozsony rengeteg lakosával. Általában a vármentésekben a városlakók az aktívabbak, nekik akad bővebben szabadidejük. De mégsem történik semmi megmozdulás ennek a Kis-Kárpátokbeli várromnak a megmentéséért. Már csak a várkapu melletti egykori erkély még idővel dacoló gyámkövei helyzetét stabilizálni kellene, mert ha azok egy vártúrázó fejére esnek, abból nagyon csúnya baleset lenne.
Mit gondolsz, melyik változata létezett egykoron az erkélynek?
Tehát a Mülner-könyvből következzék Borostyánkő vára. Nevezik még Pozsonyborostyánkőnek is, hogy így különböztessék meg az egykori Vas vármegyei Borostyánkő várától. Ez utóbbi napjainkban már Ausztria, Burgenland területén áll. Az alábbi képek viszont a felvidéki Borostyánkő {szl: Pajstun} várromjára vonatkoznak.
Borostyánkőnek is a Napóleon francia császár katonasága hozta a végső veszedelmet, amikor a közeli Dévény várával együtt felrobbantották. A franciák ugyanezt tették Győr várrendszerével is.
3 Müllner-fotó következzék és a magyarázatuk:
Sajnos napjainkig még nem történtek lépések régészeti kutatására és restaurálására. Sőt még csak patronáló csapata sincs, ami igen érthetetlen a számomra, hiszen közel emelkedik a nagyvároshoz, Pozsonyhoz {szl: Bratislava}
Szerintem is egy szűk, szerencsére egyre fogyatkozó, a Velencei Charta dogmáit körmeszakadtáig védelmező "szakemberen" kívül senkit sem érdekel, hogy egy-egy vár mennyire eredeti vagy éppen napjainkban egy nagyfokú helyreállítás során kiegészített állapotú. Az összhatás számít, miszerint a látogató bele tudja-e ringatni magát a letűnt évszázadok embereinek otthonába. Ha azonban ultramodern megoldásokat rémálmodnak belé az építészek, ez nem fog sikerülni!
Kérésem: tudnád folytatni a vártúrátok ismertetését?
Én pedig mennék tovább párhuzamosan a Müllner-könyvvel.
A mai Elzász területén van Königsburg vára. Ez is romos volt. A 20 század elején Vilmos császár építette újjá. Ma ez is egy látogatott vár és senki nem nyavalyog rajta,hogy nem teljesen eredeti.
Ahogy elolvastam a Nemzeti várprogramról feltett cikket,hát Kisvárdán valami borzalmas dologra készülnek. Az eredeti részeket konzerválni akarják és valami modern részt akarnak hozzá építeni.
Igazi tuskó barom,aki ezt kitalálta és keresztül viszi! Miért? Csak azért,mert ezeknek a helyreállított váraknak profitot kellene termelnie. Az önfenntartás miatt. Munkahely teremtés miatt. Az tisztán látszik,hogy a kirándulók áramlanak füzérre,Regécre, mert ott viszonylag normális dolgokat látnak. Na,de ki fog az Isten háta mögötti Nyírségbe elutazni egy modern kóceráj miatt? Én pl tutira nem és még nagyon sokan nem. Meg én és sokan úgy vagyunk,hogy visszajárunk pár évente egy jó helyre. Egy borzalomnál max egyszer fordulok meg utána felejtős a dolog.
Na ennyire kevés esze van néhány agyon tanult szakembernek meg persze politikusnak. Sajnos itt a hülye politikusok is beleszólnak abba,amiről halvány lila gőzük nincs.
Sajnos akadnak olyan elvetemült "szakemberek" akik a saját "rémálmaikat" akarják beleerőltetni a romokban megmaradt középkori várainkba! Szívből remélem, hogy "lázas" tervezeteik örökre a számítógépeik memóriáinak legsötétebb bugyraiban maradnak.
Láss néhány elrémisztő példát:
Én ha várban {várromban} járok-kelek, akkor a középkor évszázadaiba akarom magamat visszavarázsolni és nem holmi szuper extravagáns építész zseni ötlethalmazába!!!
"DE HA VAN RÁ PÉNZ ÉS SZAKMAI AKARAT, AKKOR A VÁRROMOKBÓL ISMÉT VÁRAK VÁLHATNAK!!!!"
Ez úgy műxik, hogy mind le Duc és mind Schulek Frigyes a saját koruk stílusát (neoromantika és nogotika) adták a középkori várakhoz.
A 19. építészeti alkotás és középkori építészet művészi egyenrangúsága adja a világörökségi rangot.
Természetesen, ma is lehet ilyen módon világörökségi rangra emelni és kiegészíteni várakat, de akkor a 21. építőművészetet és a középkori építészetet kell házasítani megtartva mindegyiknek saját jellegzetességeit.
Egy magyar építész is ér annyit, mint a francia. Ők legyenek büszkék a saját műemlékeikre, mi pedig a magunkéra. De engedtessék azokat megóvni az időjárás viszontagságaitól. Ahhoz pedig a legjobb megoldást a TELJES HELYREÁLLÍTÁS jelenti. Erre napjainkban jó példázat a füzéri és a diósgyőri várak helyreállításai.
"Hiszen nekünk is akadnak bőven váraink, de azok -- sajnos -- várromok."
Szakmailag téves és erősen vitatható állítás. A magyar építőművészet nem korlátozódik a Versailles-i békeszerződések által megállapított határok közé. Pontosabban 2. VH-t lezáró béke szerződések által megállapított határok közé.
