a palenque-i szarkofágfedél mintázata (szerintem) egy titkos kódot rejthet;
a kódot főleg a hármasok alkotják, két csillag szimbólummal és a naprendszerek diagramjával együtt;
a kódot a megfelelő geometrikus transzformációkkal lehet felfedni és végigvinni, az elvégzendő műveleteket a fedél útmutatásai jelzik;
a végső üzenet egy csillagközi űrutazás története a Földre egy másik naprendszerből, amit a kód (értelmezésem szerint) úgy azonosít, hogy 2 csillagból áll és 3-szor nagyobb távolságra van a Naptól, mint a Proxima Centauri.
Szerintem nagyon izgalmas a dolog (még mindig), és így animációkkal remélhetőleg már könnyebb is lesz követni a megfejtést!
Minden reakciót szívesen veszek, itt a fórumban vagy az oldalon a kommenteknél! (A héten indult még csak az oldal, egyelőre nincs túl sok hozzászólás :)
Sajnálatos módon Akusius már több mint két éve nem jelentkezett, és a hivatkozásai is elérhetetlenek, de újabb hozzászóló se próbálta értelmezni, bizonyítani vagy cáfolni az eddig feljegyzetteket, ezért javaslom, hogy egyelőre tegyük félre a palenque-i szarkofágfedél rajzolatának ügyét! A régi közép-amerikai népek kultúrájában teljesen járatlan lévén, még csak azt a kérdésemet sem merem határozottan idebiggyeszteni, hogy ha a mayák tanúi lehettek volna egy űrutazásnak, akkor azt mi a nyavalyának ábrázolták volna rejtvény formájában?!
Van tehát egy címe alapján jobb sorsra érdemes topikunk, mi lenne, ha felélesztenénk? Nem az Akusius-féle üggyel, hanem az "Űrutazás a múltban?" cím lehetőségeit másképp kihasználva. Ezt a címet legalább kétféleképp lehet értelmezni. Az egyik az, hogy földönkívüliek járhattak-e itt valaha, a másik pedig, hogy a földiek eljuthattak-e az űrutazásig a múlt valamelyik korábbi civilizációs periódusában? Mindkét lehetőség valószerűtlen, de ha muszáj lenne dönteni, akkor az utóbbinak nagyobb esélyt adnék, pl. az Atlantisz-legenda szélsőségesen elfajzott változataként... Az élet ugyanis számtalan helyen előfordulhat a kozmoszban, de annak esélye, hogy űrutazásra alkalmas technikai civilizáció máshol is kialakuljon, elég csekély. Az aggályokat azonban tegyük félre, és tételezzük fel, hogy a két lehetőség valamelyike, vagy mindkettő megtörténhetett. És fordítsuk ellenkezőjére a szokásos szituációt: ne az legyen az alap, hogy "Van itt egy lelet, aminek rajzolata (összetétele, kopásállósága, formája, szaga, akármilye) rég lezajlott űrutazást bizonyít!" Nem, hanem ehelyett tételezzük fel a megtörtént eseményt, és arra tippeljünk (vagy tegyünk akár tudományos alapossággal megfontolt feltételezést), hogy miféle nyomokat kellett hátrahagynia a dolognak. Akár földi, akár földönkívüli eredetű űrutazásról essék szó! Vagyis mit, hol, milyen módszerrel kellene keresnünk, ha bizonyítékokat szeretnénk??? Tessék nekiereszteni a fantáziát!!!
Lehet, hogy alaptalan spekuláció az egész, de talán tanulságos és bizonyára hasznos elmetorna lesz, ha veszitek a lapot, és elfogadjátok a kihívást.
Tökéletes bizonyítékaink soha nem lesznek, mint ahogyan a mai tudományos álláspont is jórészt megállapodás eredménye: sokan vallják ugyanazt az egyébként csak valószínű elméletet, mert érdekük fűződik hozzá, s így aztán ez lesz az általánosan elfogadott.
A kérdés végül is az, mit ábrázolnak a hármasok és a "naprendszerek"? Miért kerültek oda, miért lettek felrajzolva, mit akart általuk kifejezni az ábra készítője? Sejtéseink vannak, biztosan talán soha nem fogjuk tudni, a sejtéseink között pedig valószínűségi alapon választhatunk. A tudományos felfogás szerint díszekről van szó, ez ellen szól az egyenlőtlen eloszlás, más felfogások szerint rejtett kódról, ez ellen pedig azt lehet felhozni érvként, hogy a maják nem rendelkezhettek ilyen tudással.
Az az egészben a nevetséges, hogy ha a hivatalos álláspont az volna, amit én leírtam, akkor azokat bélyegeznénk meg és nevetnénk ki, akik ettől eltérve csupán dísznek tartják ezen elemeket. A tudomány sokkal nagyobb mértékben divat dolga, mint azt sokan elismerni hajlandóak.
Azért volt érdekes ez az egész, mert azt a részét dolgozta fel a szarkofágnak, amire eddig sehol nem láttam magyarázatot, a hármasokat. Bár mint írtam az előző hozzászólásban, a maja szimbólumok azért még nem egy feltárt terület, lehet valóban nem többek mint díszítés, de talán igazad van és valami mélyebb értelmük van, még ha nem is kozmikus. Ki tudja?
A Daniken féle gondolatmenet és a rá hívatkozás azért hibás alapjában, mert azt látja amit látni akar, ahelyett hogy előbb megismerné kicsit a szimbolumokat. Pl. a világképüket (Ég/Föld/Alvilág), a Világfát - a Tejút ! - az Alvilág részben a Bolon Dz'acab istennel aki a uralkodók védelmezője volt (fején az áldozati tállal), a fa tetején a Itzam Ye madárral, Pacal orron át távozó lelkével halála pillanatában az egész rendszer közepében. Mind ott van az ábrán. Egyébként ott van a nap jele is, miért választottak volna egy másik pontot is napként? A fedél alsó része elnagyoltsága, meg az emberi arányokhoz illeszkedés nem állja meg a helyét, egyrészt a fentiek okán, másrészt gondolod Palenque egyik legnagyobb királyának a sírját elnagyolták volna, miközben olyan emlékművet húztak fel felette amilyet?
A ezljárásra vonatkozó fenntartrásaim továbbra is azok, hogy az 1000 évvel ezelőtt élt maják nem igen tudtak a derékszögű koordinátarendszerről, euklideszi térről, .. stb. (sőt Pacal valamikor a 700-as években élt talán?) Szerintem ők nem alkottak volna egy, az erre a keretre épülő rejtvényt. Mivel az egész levezetésed arra épül hogy Euklideszi térben, adott módon képzett vetületi kép elemeit derékszögű koordinátarendszerben dolgozod fel, így először azt kellene bizonyítani hogy éppen ezek az előfeltevések amit alkalmazni kell, és mást nem lehet és a kölünféle műveletek ott érnek véget ahol. Ezután még az értelmezést kellene indokolni, hogy miért egy látogatásról szól ez a rejtvény, miért nem arról, hogy pl. hova rejtette a király a pénzét. Ha ez a két dolog megvan a világhír garantált :-) Ha az első dologban az egyszerűségre hívatkozol, akkor a másodikban miért olyan hihetetlen dologra, mint hogy valaki meglátogatta a majákat 13 fényév (több mint százerezermilliárd km ha jól számolom) távolságból, és pont egy sirkőbe vésett mértani feladványban rejtette el honnét jött?
A magam részéről nem hiszek a földönkívüli szálban (bár ha bebizonyítja valaki akkor az más eset, de a dolog súlya miatt ez elég komoly bizonyítás kell legyen :-)), de elismem hogy a maja szimbólumok értelmezése nem magától értetődő. Továbbra is fenntartom, ez "csupán" egy művészeti emlék, szokatlan formavilággal, így aztán beindul a fantázia.
Tulajdonképpen minden ellenvetésed az önkényességemre vonatkozik: önkényesen vettem éppen a fedél felületi síkvetületét, önkényesen választottam ki éppen a hármasokat és X-eket, önkényesen forgattam el és tükröztem őket, s így aztán végül csak ki tudtam hozni azt, amit eredetileg is ki akartam, hogy ti. itt egy rejtett kóddal van dolgunk, ami egy ókori űrutazást ír le.
Vedd figyelembe kérlek a következőket:
1. A Naprendszer képe (vagyis az, amit én annak tartok - lásd itt) nincs lekódolva, hanem ott van már eleve a fedélen; itt tehát szó sem lehet az én önkényességemről, legfeljebb az értelmezés tekintetében, de az már a legutolsó lépés.
2. Egy nagy X-Y és minimális Z kiterjedésű tárgynál azért logikusabb az X-Y tengelyeken keresni az információt, mint a Z mentén; például a könyvlapon lévő betűknek is van mélységük, abban mégsem szoktunk értelmet keresni.
3. Hasonlóan a síkvetület is természetesebb egy ilyen alakú tárgynál, mint a gömbvetület; erre a gömb dologra egyébként mindjárt visszatérek.
4. "Számomra önkényesnek tűnik, ahogy leválasztod a kontúrt az őt hordozó kőlapról." - Ez eléggé rejtélyes mondat, megpróbálom értelmezni. A rajzokat a fedélmintáról nem én készítettem, azokat én csak felhasználtam; a koordinátarendszerbe való átkonvertáláskor - amit én végeztem - pedig azért nem igazán lehet szó az én önkényességemről, mert azt azért elég egyértelműen el lehet dönteni egy négyzetrács felhelyezésekor, hogy melyik elem milyen koordinátát kap. Ez ugyanaz, amit az általános iskolában csináltattak velünk: helyezz egy ábrára rá egy "kockás" lapot és olvasd le a koordinátákat. Ha ezzel a mondattal arra akartál utalni, hogy nem magától értetődő a síkvetületi felülnézet, akkor lásd az előző két pontot.
Most pedig a gömbvetületről illetve az egész megfejtésről kicsit általánosabban:
Lehet a gömbre vetítés jó megoldás; az a kérdés, meddig jutunk el vele. Vegyük tehát például ezt a vetületet: hogyan tovább, mi legyen a következő transzformáció? Végig tudjuk következetesen vinni az eljárást? Én az enyémet legalább 4 lépésen keresztül tudtam alkalmazni (ha az első 4 forgatást egynek veszem, s marad a forgatás, eltolás és a 2 behajtás), és eljutottam odáig, ahol a középső ábra tökéletes.
Nagyon érdekes kérdés és matematikailag tökéletesen megragadható, hogy mennyi az esélye annak: a 4 forgatás után össze nem eső alakzatokat kapunk. A koordinátarendszerünk ugyebár 63x63, van 10 db 3-as elemünk és 2 db 9-es (szinte mint a torpedóban): hányféleképpen helyezhetjük el ezeket úgy eredetileg, hogy ne legyen fedés (ezek a kiindulási állapotok), és ezek hány százalékában lesz a 4 forgatás után szintén fedésmentes a kép. Ezt szépen le lehet matematikai eszközökkel írni, lehet, hogy meg is próbálom majd; nyilván valami olyasmi fog kijönni, hogy az esetek nagy részében fedik egymást, s ennyi meg ennyi kezdőállapotnál nem. A többi lépést is meg lehetne valószínűségekkel ragadni, csak azokat kicsit nehezebb már, mert nem olyan egyértelmű az, mit tartsunk értelmes és mit értelmetlen ábrának.
Egyébként köszönöm azt, hogy vetted a fáradságot és tanulmányoztad a dolgot; ez a hozzászólás volt eddig (az elejétől számolva persze) talán a legértelmesebb.
Számomra önkényesnek tűnik, ahogy leválasztod a kontúrt az őt hordozó kőlapról.
Veszed a dombormű véseteinek mint 3d objektumoknak egy önkényesen megválasztott helyzetű síkra vett vetületét (euklideszi tér). Ezzel elválaszthatatlanul viszed bele a magyarázatodba a te geometriai világképedet.
Minden további következtetés alapja hogy ezzel a vetületi képpel ismét csak (számomra) önkényes módon új és új ábrákat készítve majd bizonyos elemeket lehagyva eljuss egy másik, véglegesnek tekintett ábrához.
Aztán az egyszerűsítések után így folytatod: "Az alakzatok tökéletlensége és tökéletesebbé tehetősége azt sugallja, hogy érdemes lehettengelyesen tükrözni az ábrátvalamelyik középső tengelyre; tegyük meg ezt is, majd vizsgáljuk meg, mit kaptunk eredményül". (kiemelés tőlem) Ez szintén túl szubjektív, másnak más jönne le ebben a fázisban az ábrából.
Szerinted akkor az általad vett módon kapott vésetkontúroknak az illeszkedő hármasok és x-ek mentén történő összes fedésbe hozása az "algoritmusa" az új (az eredeti, a kódot hordozó) ábra elkészítésének? Mi rá a logikus érv, hogy a kapott ábrát tükrözni kell? Amit írtál, abból az tűnik ki, hogy így érzed, nem pedig tudod. Egyébként ez a x és hármas illeszkedés valóban illeszkedés vagy csak megközelítő fedések? Ezt sajnos pontosan nem láttam a nagyított rajzon sem.
Szerintem, ha ez a dombormű egy egyféleképp értelmezendő infót hordozna kódolva, akkor tudni kellene az egyértelmű dekódoláshoz szükséges fogalmakat és eljárást is, épp az egyértelműség végett pl a forgatások számát, sorrendjét és a forgatás szögét (ok, itt súghatnak az ábra kitüntetett részei), a faragásoknak hogyan kell venni a vetületét, mit kell elhagyni, ... stb, ez esetben például az X-et és a hármasokat ki kellene valahogy emelni, és a fedélvésetek egy adott helyzetű síkra (és pl. nem gömbfelületre, mert az is lehetne, miért ne?) vett vetületére is utalni kellene, mint a kiinduló ábra megszerzésének módjára.
Ebben a modellben ez volna a "nyelv", ez írná le hogy kell a domborműből eljutni az ismerethez.
Egyébként honnét tudjuk, hogy a kontúrok a hasznos információ? Nem tudnád elképzelni, hogy a dombormű egyes véseteinek a magssági arányai azok, és épp ezért dombormű? Ha a kontúr által hordozott infó a lényeg, lehett volna festmény is. A maradandóság mint érv nem ér, mert nagyságrenddel öregebb barlangrajzok vannak.
Én arra hajlok, hogy ez a szarkofágfedél "csupán" egy egzotikus, régen letűnt kultúra művészi alkotása, nekünk nagyon idegen formavilággal, én is épp olyan érdekesnek és furcsának látom mint te (legfeljebb más miatt). Ezekhez a szimbólumokhoz nincs rosettai kő, így aztán marad a találgatás, én sem tudom hogy mit mutat be :-).
Az akusius névhez a jelszót már elfelejtettem (milyen régen is volt...), ezért újjal léptem be, de ettől még ugyanaz vagyok. A lényeg: csináltam egy honlapot a témáról, mert még mindig úgy érzem, lehet értelme foglalkozni ezzel a dologgal; feltettem tömörítve a régi animációkat, írtam egy kis programot is, ami 3D drótvázként mutatja be a transzformációkat, valamint próbáltam alaposabban kifejteni a nézeteimet.
Ez a topic olyan halott mind annak a rendje!!!......Pedig még olyan jókat el lehetne vitatkozni az ősi űrutazókról .....napersze, ha egyáltalán léteztek ?!? ;)
A tudomany nem szintiszta logika, es nem is kalandos rejtvenyfejtegetes raerzessel. Talan ha minden katedran Indiana Jones-ok ulnenek....
>S amíg nem tud valaki ennél értelmesebb magyarázatot adni, addig én ezt tartom elfogadandónak.
Sajnos a 'tudomany', mint olyan, nem igy mukodik. Plane nem ugy, hogy Te mit tartasz elfogadandonak. Felteszem, a maja kulturkorben mervadonak szamitasz nemzetkozi tavlatokban is, nemde?
Az, hogy mas ertelmes magyarazat nincs (nemmintha a maja kultura nem lenne az, ahogy azt mar masok is megmondtak), az nem jelenti azt, hogy amit te allitasz, az ertelmes. A tudomanyban valamit addig tartanak elfogadhatonak, amig nincs egyetlen egy erv sem, ami megcafolna. Talan az ido leteltevel megtudjuk, van-e ilyen erv.
Persze, lehet ertelmes is, de a ketto kozul en akkor is inkabb a maja kulturat valasztom, mert kevesebb feltetelezesre epul, mint ez az urutazos koholmany.
Komolytalanok vagytok...
Nemrég láttam egy kisfilmet amiben azt bizonygatták hogy régen óriások éltek a földön(3 méteresek kb), akik az űrből jöttek... Komoly szakemberek bizonygatták a biblia meg egyéb fosszilis maradványok alapján. Szóval nem tudom. Mit szóltok hozzá???
Mióta egy nagytudású lélekvándorlás könyv szerint kiszámítva tudom, hogy előző életemben pulyka voltam 1505-1545 között már nincsenek kétségeim az múltbéli űrutazás felől sem. Gondolom valamelyik háztáji társam tehetett űrsétát. Végülis ha jobban megerőltetem magam azt hiszem beugrik egy régi kép. Szkafanderbe bújtatott kecskék távolodnak egy szputnyikban a Hold felé. "Alfa Holdbázis jelentkezz...! "
Azzal kezdeném hogy tudományosan a képzettségem 0. Megnéztem a rajzot, és nem láttam rajta egy űrhajóst sem...
Azzal hogy abból a rajzból kiragadsz egy-két részletet, már el vesztetted a fonalat. Vagy az egészet értelmezed (esetleg pegpróbálod), vagy inkább hallgattál volna....
Ehh...ezt nem gondolhatod komolyan...akkor a kísérletek, a tapasztalatok és megfigyelések nem számítanak tudománynak?
Az ókori görög gondolkodás számos nagy gondolkodója vont le tiszta logikával olyan következtetéseket, amelyek ugyan logikusak voltak, de a valóságban soha nem fordultak elő, és ma gyerekek is képesek felismerni azok valótlanságát...
Oké. Értem hogy miért csak egy-két dolgot ragadsz ki. Lehet hogy fárasztó a teljes körülírásra törekedni, de így meg fennáll a lehetőség hogy éppen emiatt más irányba mész el. Nem veszed figyelembe a többi részletet. Lehet hogy ez a többi részlet az általad kiragadottal együtt egy teljesen más értelmet ad az egésznek.
Másrészt nem mondtam hogy ez az űrutazás elmélet olyan egetverő baromság lenne, csak a bizonyítás sántít nekem ezzel a sok kiragadott részlettel.
Itt egy cikkrészlet, ami átmenet lehet a két elmélet között.
"Az elmúlt két évtizedben a tudósoknak sikerült megfejteniük a maják összetett hieroglifikus írásrendszerét. Fény derült a maják fejlett csillagászati tudására, és ma már azt is tudjuk, hogy a matematikusaik megelőzték európai társaikat, hiszen már jóval korábban ismerték a nulla értéket."
Nézd, két külön dolog az, hogy valamit nem tudok megmagyarázni, vagy éppenséggel meg tudnék, csak - eddig legalábbis - feleslegesnek tartottam a túl részletes leírást. Én minden miértedre tudok válaszolni, pontosan és kimerítően; és egy-kettővel most meg is teszem ezt.
Tehát:
1. Én feladatomnak nem a fedél teljes értelmezését tekintettem, hanem csak a kiválasztott elemekét; a többi ábrára én is csak annyit tudok mondani: díszítmények; ezért azok értelmezésével nem is akarok vitatkozni. Én ezeket választottam ki és ezeket értelmeztem; s így csak erről tudok bármit is mondani.
2. Jelölhet és jutottunk: Egyszerűen fárasztó mindig a teljes körülírásra törekedni; a tudományos dolgozatban ugyanakkor végig így igyekszem eljárni, ott tehát elvileg minden logikusan levezetett.
3. A két X-nek úgy lehet teljesebb értelmet adni, ha egy második réteget elforgatsz 90 fokkal; így kerül minden fedésbe egymással.
Elolvastam az értelmezésedet. Mondjuk nem a tudományosabb verziót, csak a másikat. Alapjában véve nyitott vagyok az földönkívüli életet tekintve, de a magyarázatod nekem erőltetettnek tűnik és belemagyarázásnak. Van egy elméleted és egy ábrád. Addig tekergeted az ábrát, amíg sikerül olyan magyarázatot kihozni belőle, ami passzol az elméletedhez. addig tükrözöd illetve forgatod az ábrát (hogy az egyszerűsítésekről ne is beszéljünk) amíg más már nem is jöhet ki mint egy szimetrikus ábra. Ebből már sokmindent ki lehet hozni.
Tételezzük fel, helyes a levezetésed, de lenne pár kérdésem. Ezek a kérdések csakis a Te logikádból kiindulva, az előző hozzászólásod alapján fogalmazódtak meg bennem.
- Biztos vagyok benne, hogy minden kis ábrának jelentősége van a fedélen. Miért pont azt a kettőt ragadtad ki naprendszer megjelölésként?
Engedd meg hogy kiragadjak egy részt abból amit írtál: "...éppenséggel egy onnan ide való utazást is jelölhet. Idáig tehát szerencsésen eljutottunk ..."
JelölHET <-> eljutottunk Igen, jelölhet. Akár... Eljutottunk. Miért is jutottunk el idáig? Csak egy feltételezés volt, hogy akár azt is jelölheti. Semmi bizonyíték nincs rá hogy azt is jelöli. Persze ez csak egy elmélet, tehát maradjunk annyiban, hogy millió más mellett, ez is lehetséges. És ez még csak egy olyan momentum, ahol el lehet menni ezer meg ezer irányba magyarázatilag.
- "A fedél levágott sarkai és az X jel a jobb felső sarokban illetve a jobb oldal közepén sugallják az első lépést: a mintát át kell másolni egy második rétegre, majd az új réteget 90 fokkal elforgatni "
Miért pont az X? Az alatta lévő második ábráról pl nekem egy lény jut eszembe. Valahogy jobban megfog mint az az X.Arról pl hamarabb jutna eszembe egy másik civilizáció, agy egy másik lény.
Az X neked miért sugallja hogy a mintát át kell másolni egy másik rétegre és el kell forgatni? Továbbmegyek. Miért pont 90 fokkal?
-Miért nem használsz több réteget? Vagy kevesebbet? Vagy tükrözést, egyszerűsítést?
Miért? Miért? Miért?
Csak? Vagy mert így láttad jónak? Ez nem lenne túl meggyőző.
Ez szerinted sokkal meggyőzőbb mint pl egy maja kultúra mint magyarázat?
Szerintem pl frappánsabb és hihetőbb mint a Te agyontekert elméleted. A maja kultúra mellett - bár nem ismerem részletesen - sokkal több meggyőző érv született már sok kutató fejében.
Bocs a sok kérdésért, csak arra akartam rávilágítani hogy a Te elméleted is hasonlóan sok kérdést vet fel, mint bármelyik másik elmélet. Erre Te mondod hogy ez ráérzés. Szerinted ez elég bizonyítéknak? Szerintem messzemenően nem.
Ha ottlehettem volna, amikor készítették és elbeszélgethettem volna a készítőkkel, akkor meg tudnám mondani hogy mit akartak ezzel. Addig meg lehet találgatni. Nem mondom hogy felesleges, mert egyáltalán nem az.
Olyan ez mint amikor az irodalomtanárom meg akarja magyarázni hoyg a költő mit érzett amikor a versét írta. Sokmindent bele lehet magyarázni, de egy biztos. Pontosan nem tudhatja hogy milyen állapotban volt a költő és hogy mit érzett.
Nem téged akarlak béntani, csak gondolkozz el ezen is!
Rendben van, közelítsük meg egy másik oldalról a dolgot.
1. Miért tört le a két sarok éppen ott és éppen úgy?
2. Miért helyezkedik el egy X éppen a jobb felső sarokban és éppen a jobb oldal közepén? Miért éppen ugyanaz a két jel, s miért éppen azon a két helyen?
3. Miért oszlik a fedél rajzolata két részre: egy teljesen szimmetrikus és jellegtelen alsóra és egy össze-vissza díszített, teljességgel asszimetrikus felsőre? Miért éppen ott van az elválasztás, ahol az első forgatás egyébként kijelölné a négyzet alsó élét?
4. Miért éppen úgy néz ki a két betűvel jelölt alakzat (a és b), ahogyan kinéznek? Miért éppen annyi nyúlvány van rajtuk, amennyi, miért éppen ott, ahol? Mit ábrázolnak ezek? Mire gondolt az alkotójuk, amikor lerajzolta őket? Miért éppen olyanra rajzolta ezeket, amilyenre?
5. Miért éppen ott helyezkednek el a hármasok, ahol elhelyezkednek? Miért éppen úgy, ahogyan? Miért nem kerülhetett az egyik éppenséggel lejjebbre, a másik pedig feljebbre? Miért tűnik úgy: ezek lettek először felrakva, majd a többi dolgot csak hozzáigazították? Miért nem szimmetrikusan helyezkednek el; miért éppen olyan az elhelyezkedésük, amilyen?
6. Mit keres a két kereszt (11 és 12) a fedélen? Mit ábrázolnak? Mire gondolt az alkotójuk, amikor ilyenné formálta őket? Miért éppen oda helyezte el őket? Miért nem máshová; miért nem szimmetrikusan? Mit ábrázolnak? Kérdem én: mit ábrázolnak? Miért éppen ott?
Ti mindezekre csak annyit tudtok mondani: csak. Vagy: hát, mert így találta szépnek. Így gondolta jónak. De miért? Miért?
Én legalább megpróbálom megválaszolni a kérdést. Én legalább nekiültem és gondolkoztam a dolgon. Én legalább megpróbáltam megmagyarázni: a rajzolat miért éppen úgy néz ki, ahogyan kinéz? Én legalább próbálkoztam; én legalább kísérletet tettem a miértek megválaszolására.
Adtam egy magyarázatot, ami az összes fenti kérdést megválaszolja. Megmondja, a 14 elem miért éppen ott és miért éppen úgy helyezkedik el. S amíg nem tud valaki ennél értelmesebb magyarázatot adni, addig én ezt tartom elfogadandónak.
Egyébként:
1. A hármasoknak semmi közük a bolygókhoz. Ebből is látszik, bele sem gondoltál a dolgokba. Valójában 12 hármas van (a 6-os elemet én törött hármasnak veszem, de megnyugtatlak: nélküle is érvényes a megfejtés); ebből 2 a Naprendszer képében kap értelmet, a maradék 10 pedig a két csillaggal együtt az üzenetet hordozza.
2. Kérdezlek én: ha a két X írásjel, akkor mit jelentenek éppen ott? Mi a jelentésük? Hogyan lehet értelmezni a szegély jeleit? Írd le magyar mondatokban, mi van odaírva. Mert attól még nem lesz írásjel valami, hogy más ábrákon is előfordul.
3. Aki vesződött már bármilyen logikai rejtvénnyel is, az tudja, mi az a belső logika. S azt is tudja: erre valóban csak ráérezni lehet. Gyakorolj rejtvényeken.
4. Attól, hogy egy másik helyen feltűnik ugyanaz a lény, s ott a tudósok a Mennyei Madár nevet adták neki, még nem jelenti azt, hogy helyes a megnevezés. Ilyen alapon az ottani madár is lehet egy űrutazás szimbóluma. A bizonytalanság kiterjesztve még nem válik bizonyossággá.
Egyre kérek mindenkit, akit érdekel a fedél: próbálja saját maga megmagyarázni, mit is lát rajta; mik azok a dolgok ott. Az is elég, ha a 14 elem értelmét keresi; mondja meg nekem tehát valaki, a 14 elem miért éppen ott és miért éppen úgy helyezkedik el. Ha valaki képes nálam ügyesebben és frappánsabban értelmet adni az elemeknek, abban a pillanatban elvetem az elméletem. Ezt megígérem. De eddig senkinek nem sikerült.
