A numizmatika éremgyűjtés beszélgető fórum azzal a céllal nyílt meg, hogy a régi és új pénzérmék, bankjegyek gyűjtői tudjanak itt eszmét cserélni.
Az alaptéma a gyűjtés, rendszerezés, egyes darabok azonosítása, és egy kis pénztörténeti csevej.
Itt lehet bemutatni egyes kérdéses darabokat, kérni a hozzáértők segítségét a beazonosításban, esetleg hozzávetőleges értékelésben.
Miután a reklámozási tevékenység fizetős az index alatt arra legyünk különös figyelemmel.
A fentiektől eltérő, az egymást ingerlő hozzászólások topic rombolásnak minősülnek az ilyenekért tiltás jár.
A Numizmatika címszó alatt pénzekkel, pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudományt értünk legfőképp ehhez tartsuk magunkat.
A linken levő 1515-ös darabnál nem ártott volna a peremről is egy fotó. Érdekes, hogy milyen leharcolt állapotban van, holott ezek aligha kerültek ki forgalomba...(egy még kopottabb 1520 K-A dénár volt 16 éve árverésen, 6,45 gr-os)
Úgy tűnik dénárból készült (vagy maradt fent - illetve ismert) a legtöbb arany-és vastagveret Vegyesházi aranyveretű dénárt, obulust még nem láttam árverésen, de linket vagy hivatkozást megköszönök, ha van.
Guldinerből volt több arany-és vastagveret is, most is licitálható egy:
valóban az utóbbi években volt olyan hazai árverés, ahol Károly Róbert (1,09 g) és I. Ulászló (1,66 g) dénárokat vastagverettel jelöltek, de valódi vastagveretek nagyon ritkán bukkannak fel. Vegyesházban azok is inkább II. Ulászló és II. Lajos veretek, és 4-5000 eurós áron kelnek el. A korai Habsburgok már egy kicsivel gyakoribbak, egy szép III. Ferdinánd már elhozható akár 2-3000 euróért.
A II. Ulászló 1515 KB vastagverető dénárját jó lenne élőben látni, a kép alapján nekem vannak kétségeim.
Fogtam már kézben olyan III. Ferdinánd dénár vastagveretet, amely két dénárból volt összerakva, és egy profin elkészített "peremmel" fedték el az oldalát.
És ott vannak a vegyesházi dénárok, obolusok (és Garasok) aranyleveretei. A dénárokat 1 - 1/2 - 1/3 dukát súlyban, az obolusokat 1/2 - 1/3 - 1/4 - 1/5 és 1/8 dukát súlyban verték. Jellemzően közgyűjteményekben van csak néhány darab, és 1-2 db van magángyűjteményben. Éppen ezért ezeknél árat sem nagyon lehet meghatározni. A korai Habsburg dénár/obolus aranyleveretért is elkérnek 3-5000 eurót, de nem is régen egy hazai árverésen, egy I. József 1711 KB dénár aranyleveret (1/4 dukát súlyban) leütési ára 9500 euró + jutalék volt.
A késő középkori vastag veretű aprópénzek (dénárok, obulusok) elég eltérő vastagságban -ennek megfelelően súlyban- készültek. Huszár Münzkatalogjában vannak erről adatok. Ott is látszik mekkora eltérések vannak: csak találomra, a 812-nél 3,58-7,98 gr között mozognak az általa mért példányok súlyai.
Én is találkoztam korábban olyannal, árverésen is, amikor egy dupla súlyú dénárt már vastag veretűként határoztak meg, holott a vastag veretek súlya minimum 7-8-szorosa a normál veretekének.
Kár, hogy a gyűjtői forgalomban nem nagyon találhatóak meg, jó kézben tartani őket, és a tálcán sem mutathatnak rosszul. :)
Hàt mindenesetre nem tud 12-15mm-nél tobb lenni az àtméroje attol fuggoen mennyi ezust van benne a 7 grammos érme ezzel a vastagsàggal....Furcsa egy 15mm àtméroju érme ha 4 vagy 5 mm vastag....
A késő középkori dénárok 14-16 mm átmérővel készültek. Ugyanígy természetesen a vastag veretű dénárok is, melyek vastagsága 4-5 mm körül mozog. Korábban is ezt írtam, a két szám között kötőjellel. Nem fixáltam le pontosan 5 mm-re. Az átmérő és a vastagság függvényében a tömegük 7-8 gramm körül mozog. Általánosságban így van, lehetnek persze kisebb eltérések. A vastagság például csak 3.5 mm, a tömeg pedig 6 gramm.
Bármennyire nehéz elhinni, ezek bizony ilyenek és ekkorák.
Vitatkozni pedig nem a tényekkel kell, hanem a középkori pénzverőkkel, hogy miért ilyenre csinálták... :-)
"A numizmatika meglehetősen egzakt tudomány, így nincs rá szükség, hogy elképzeljünk dolgokat, hanem pontosan utána lehet nézni."
Igazad van...de mégis valami azt hinném nem stimmel itt...
Egy 3.2mm vastag 38mm àtméroju tiszta ezust befektetési érme az 31.15gr...hogy jon az ki hogy csak hét gramm a sulya ennek ha 5mm vastag az érme? Akkor az àtméroje elég kicsi kellene legyen hogy végul csak hét grammot nyomjon.
Sajnos a vakera jár néhány buktatóval, főleg a kezdők számára. Ha nem vagy biztos magadban érdemes kereskedőtől vásárolnod, vagy megbízható eladótól. Talán magasabb az ár, de nem valószínű, hogy átvernének. Egyébként azt gondolom a numizmatika egyik szépsége, hogy a tanulás elengedhetetlen!
Sajnos a kínai hamisítóipar nagyon gyorsan fejlődik.
De jelen esetekben azért mindegyik jól észrevehető:
5 Korona: vastag sima rész a peremnél.
Szent István 5 Pengő: A valódi érmék nem voltak olyan sokat használva, hogy ennyire megkopjanak. Jelen esetben a hamisítók a túlzott koptatással lőttek mellé. + Az ilyen érmék hullámos peremmintázata gyakran hiányzik. 1939 5 pengő: A valódi érmék ez esetben sem voltak olyan sokat használva, hogy ennyire megkopjanak. Jelen esetben pedig a hamisítók annyira nem törődtek az egyenletes koptatással, hogy rendre a címer ugyanazon részét koptatták meg. Ebben az a legfeltűnőbb, hogy egy pénz a forgalomban képtelen így megkopni, hiszen a kopásnak minden részén azonos mértékben kéne jelentkeznie, és nem csak egy foltban.
Ezek a hamisítványok pedig ráadásul vasból szoktak lenni, ami mágnessel könnyen tesztelhető. Legjobb egy gyenge mágnest használni, (Például egy mp3 lejátszó fülhallgatóját a közelébe tenni, abban ugyanis egy kis mágnes van.)
Bevallom, én kezdőként beleszaladhattam volna a késbe...Egyébként adna valaki kapaszkodót, hogy a hirdetett érmék melyik jellemzője alapján minősülnek hamisnak?
A nagyfater talàlta úgy 30 évvel ezelött ezt az érmét.
Én akkor még túl fiatal voltam, ő meg már 90 felé járt. Így hát mivel alig lehetett látni rajta valamit, megcsiszolta és ki is fúrta, hogy majd jó lesz nyakláncnak. Ez valószínűleg hiba volt, de akkor kb 6 éves lehettem.
Az lenne a kérdésem, hogy be tudná azonosítani valaki közülletek?
