Tátrában csakis 8 hengeres V motor volt, vagy boxer 4, ill. a 20-as 30-as években 2 hengeres boxerek voltak, de ez utóbbiak elöl voltak beépítve és a hátsó kerekeket hajtották a csővázban futó kardántengelyen keresztül. Természetesen mind léghűtéses. Örülök, hogy valaki szóba hozta. :)))
Ha már lóerőknél és motoroknál tartotok, bedobnék egy újabb, de idevágó dolgot a közösbe. Hamár lóerő? Legyen minél több, akár 15000 felett. Mindezt lehetőleg 1 motorból... s hogy ez miben? Hajó. Mondjuk, vontató-hajó. Viszonylag kicsik, de borzasztó erősek... van még valaki aki ennek a bolonja?
Ronda egy állat lehetett;) Ha jól tudom, volt 64 szelepes változata, ami valahol 480-500 LE körül tudott. Amikor a Cosworth DFV is csak 415 lóerőt adott le.(1968) Kár, hogy az 500 kg-os minimum helyett valami 690 kg volt az autó súlya, ami leginkább a mocinak köszönhető.
Nem! A BRM-nek volt egy kiváló 1,5-ös V8-asa. Mikor az F1 szabályok módosultak (1,5 helyett 3 literes motorok), akkor fogta ezt a jó kis motort, lefektette, és kettőt összeépített belőle.
...hacsak nem két boxerből! :)) Kész élvezet ezt olvasgatni, képet nem tudtuk benyomni? Főleg a delta-motor az istentől elrugaszkodott, aztán ezeket milyen buli lehetett vezérelni... :))
Lehet hogy igazad van. Valószínűleg a BRM H16 kevert meg, amiről úgy tudtam, hogy 2 V8-asból gyúrták. Ezért gondoltam, hogy nem a hengerek szöge számít, hanem a főtengely-elrendezés.
H motor volt például a Napier Sabre, amit a Hawker Typhoonba dobtak be. Két V-ből hogy lehet H? Nem két főtengelyes X-nek kéne lennie? Legalábbis én így tanultam. :)
A DB606 valóba problémás volt a hűtés miatt, de a DB610-ben ezeket már nagyjából megoldották.
Ja, az I motort, ellendugattyúsként ismerem. :) Ilyen motor volt a Jumo 207C hathengeres ellendugattyús dízel, amit a Blohm&Voss Bv222 repülőcsónakba építettek be.
Teljesen igazad van, ezek a motorok baromi nagy élményt tudnak jelenteni. :)
A delta motor voltaképpen három db összeforgatott 60 fokos V motor, ahol az egyes hengersorok felül találkoznak, és két dugattyú dolgozik egy égéstérről, ellendugattyús motorként, két külön főtengelyre. A képzeletbeli 3szög csúcsaiban vannak a főtengelyek. Elvetemült ötlet, talán hajókban, meg dízelmozdonyokban használhatták, azokban van elég hely.
Az X motor olyan mint a W, csak nem háron, hanem négy főtengely kerül egy csapra. A II. világháború óta nem tudok róla, hogy használtak volna ilyet akárhol is, akkor is inkább bombázórepülőkben fordult elő. Gyakorlatilag összeraktak két bevált V blokkot, így kétszeres teljesítmény (3-4000 LE) adódott, bár folyton hűtési problémák léptek fel, így nem terjedt el igazán.(DB-606, DB-610, RR Vulture)
A H motor lehet két V-ből is, az a lényeg, hogy két főtengely van benne. Igazából két V összeeszkábálva. A BRM F1-nél rakták autóba utoljára 1967-ben vagy '68-ban, de túl nehéz és megbízhatatlan lett, így hamar kukába került.
Szerintem érdekes még az I motor, ami két főtengellyel, és dugattyúpáronként egy-egy égéstérrel készült. Valami régi ruszki vontatóban használtak ilyet, asszem 2 ütemű volt, és 6/12 hengeres.
Bocs, ha hosszú voltam, de ezeket a szörnyeket nagyon szeretem.
Itt valami nem jól van: minden csúcspontban egy, a szögfelező tengelyén mozgó henger? Mint egy háromhengeres csillagmotor? Máshogy nem bírom elképzelni.
Ejha, micsoda dolgokat emlehettek itt!
Most már kitárgyaltuk a V12 B12 dolgot, engem érdekelne a többi trükkös hengerelrendezés is! X nagyjából képben van, H, delta melyen? Tudorok meséljetek!
Azt nem tudom, hogy sorozatba is bekerült-e, mindenesetre a Lambdánál kísérleteztek vele, bár az igazi széria a kis-hengerszögü V-motor lett (á la VR világújdonság a konszernnél 1991 :)) )
