Maradjunk a Stanislau vagy Sztanyiszláv alaknál, ennek a településnek nem volt soha magyar neve.
A mozdony neve viszont érdekes, a BURSZTYN lengyel név, azt jelenti, h Borostyán. Igaz ez lengyel-Galícia volt, de mégis inkább német mozdonynevet várt volna az ember 1868-ban.
A kép a sajátod, vagy neten sikerült megtalálnod? Ha netes, akkor légy szíves adj egy honlapot, mert én nem tudom visszakeresni... kíváncsi lennék a többi információra is.
Szervusz! A Wikipédián a 325,-ös ismertetést te írtad? Ha igen, írnál a felekferikukacgémailpontkomra?
Gondolkoztam a mozdonyon. 1896.XI.17.-én hagyta el a gyárat, XII.5-én Műtanrendőrizett, a kiállítás pedig 1896.V.2.-X.31. között zajlott, tehát nem az egyedi mozdony szerepelt rajta, mint ahogy azt én feltételeztem korábban.
Tkp. érdekes. A szöveg szerint a kép 1930-1935 között készülhetett. De a mozdonyon légnyomásos fékhez való (Westinghouse vagy Knorr) légsűrítő található. Úgy tudom, Ausztriában az Anschluss-ig vákuumos féket használtak. Lehet, hogy egy pár, nemzetközi vonatok vontatásához használt mozdony rendelkezett légnyomásos fékberendezéssel is. Másrészről inkább a kocsik voltak ellátva kétféle fékkel...
A IIIq 3166 (MÁV 325,026) egyedi darab volt, mert előtte utoljára 1893-ban, utána pedig csak 1897-ben adtak át a típusból. Egyben a 36.04 gyári altípus egyetlen képviselője volt. Érdekes lenne áttanulmányozni, hogy miben különbözött az összes többi 325-östől. :-))
Most, hogy az (itt offtopic) M61 004 már jó helyre került a Közlekedési Múzeum mellől... Van valami infó arról, hogy a 424 001 mikor hová megy ugyanonnan...?
Ebben pl saját tapasztalat, itt lódarazsak laktak. Sok hasonló állapotú kisvasúti járműben is tapasztaltam, a saját mozdonyomhoz is kaptam egy üzemelő darázsfészket az akkuládában. 260 km-t vittem teherautóval, de a daraszak nem költöztek ki a menetszél ellenére sem.
Valószínűleg (sőt, szinte biztosan) nem. Ugyanis meg volt határozva, mely mozdonyok kapják meg a zománc táblát, amik nem a selejtezésre kijelölt típusok voltak. Ha nem felejtem el, a hétvégén megnézem a szakirodalmat. Ha meg elfelejtem, szólj rám - akár drótpostán!
A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye 1896-ban részletes leírást közöl az ezredéves kiállításon látható eredeti mozdonyokról. A szövegezésből teljesen úgy jön le a dolog, hogy a mozdonyok, így a IIIq moci is ténylegesen szerepelt a csarnokban.
A Fortepan honlapra felkerült siklott IIIq mozdonyon felbuzdulva elkezdtem egy kis összefoglalót egybefűzni a sorozatról. Néhány már most felmerült kérdés:
- A IIIq 3166 (MÁV 325,026) direkt a Milleniumra épült? Ki is volt ott állítva?
- A sorozat maradékát három év alatt (1958-1960) leselejtezték, kaptak egyáltalán zománc pályaszámtáblákat?
Nem azt írta, hogy nem tudunk felmenni a kocsikra, hanem azt, hogy januárban és februárban nem jön össze a látogatás. De ettől még nincs kizárva (az eddigi információk alapján) egy későbbi látogatás - akár felmenve. Persze garancia sincs még rá.
A 246-os azért lenne érdekes, mert egy átmeneti kivitel abban az esetben, ha egyértelműen bizonyítani lehetne azt amit az idősebb kollegák állítottak, hogy eredetileg nem volt rajta gyárilag füstterelő lemez és négyhengeres légszivattyú sem. A négyhengeres légszivattyú hiányát megerősítheti az anyag-egyeztetési jegyzőkönyv részlete is, amely konkrétan ki tért arra, hogy a mozdony gyártásához a Telefongyár négyhengeres légszivattyút nem tud biztosítani. Annyit tudok, hogy a mozdony a Hámán Kató fűtőházban állt üzembe. Néhány idősebb kolléga mint előbb is írtam váltig állította, hogy egy átmeneti (összetákolt) mozdony volt a 246-os.
Földváry Feri bácsi szerint tehervonatra nem volt jó, mert három hengeres légszivattyúja volt. Feri bácsi szerint egy 402-es szerkocsival volt összekapcsolva az un. VIT vonatot is ezzel a szerkocsival továbbította. Sajnos eddig mint említettem nem láttam róla gyári fotót. Az a kép nekem is megvan ami a Nyugatiban készült róla, de ott már kettős fúvós és természetesen füstterelő lemezes.
