Még sajnosabb, hogy senki nem vette a fáradtságot arra, hogy a jogalkotóknál jelezze ezt a problémát, így a muzeális járműveknél annyi kitétel került be a jogszabályba engedményként, hogy a hatóság megengedte, hogy a muzeális korhű pályaszám fennmaradhat a járműveken...
Érdemes összehasonlítani ezt a környező országok gyakorlatával, ahol szinte keresni kell ezt a pályaszámot, olyan kicsi számjegyekkel van felfestve; vagy éppen levehető hűtőmágnes-lapon van a szám, ami csak nyílt vonali közlekedéskor kerül fel a járműre, utána leveszik.
Most látom a képeket a mikulásvonatról és.... Kicsit vicces, ahogy a 22.034 "húzza" a szerelvényt, de ez nem olyan nagy gond, hanem tényleg kötelező minden mozdonyra felírni azt a 12 számjegyű marhaságot? Nem volt valami hasonló kitétel, hogy nosztalgia mozdonyoknál nem kötelező?
Kíváncsi lennék, hogy amikor a Truman megjött, eredeti mozdonysátorral, a vezér hogy nyújtózkodott benne! :-)) (vagy kiválogatták a legkisebb növésűeket?)
Üdv neked is, gondoltam, hogy ezzel a kombinációval te lehetsz :-)
Értem azt a csúszótámot, csak azon gondolkodtam el, hogy a Tornado módisított, szegecseltből hegesztetté váló kazánjának a nagyobb hőtágulása miatt módosítani kellett a főkereten. Azt gondolom, hogy épp hogy nagyobb helyet csináltak a nagyobb hőtágulásnak. Azt magam sem gondolnám, hogy megpróbálnák lefogni a kazán hőtágulását - nem vezetne jóra! :-)
Kösz a csavaranyát illető válaszokat, közben nekem is eszembe jutott, hogy a gőzös kerekére az abroncsot izzó állapotban húzzák föl, tehát akkor nagyobb lesz az átmérője :-)
Ha már Amerika. Ott a legutolsó gyakorlat szerint a gőzszabályozó nem a kazán belsejében végigmenő, tengelye körül elforduló rúd volt, hanem a kazánon kívül menő hosszában mozgó rúd - mint nálunk még a 325-ösön. A hosszú rúd miatt a kazán hőtágulása persze elállította volna szabályozót (a rúd nem nyúlt, hiszen kint volt a szabad levegőn), emiatt azt az ügyes trükköt használták, hogy a rúd két egyforma hosszú részre volt osztva, közepén volt egy kétkarú emelő, ami megfordította a rúd mozgásirányát. Tehát a kazán tágulásával a két fél rúd ellenkező irányban hatott a szabályozóra, kioltották egymás hatását.
Számomra az a hihetetlen, hogy miután látták az emberek, hogy lehet új gőzmozdonyt építeni, sokkal hamarabb összejött az 1 millió font, konkrétan pár hónap alatt. No meg, hogy híresebb közéleti emerek (pl. James May) is segítenek a munkában is nagyot dob az egészen. Honlapjuk is van ahol aktívan közlik az állást, szóval még korrektek is az adományozókkal szemben.
Most jön a bezzeg része: nálunk van alapanyag, rengetek csodás emlékű gép, sőt, relatíve kevés energiabefektetéssel üzembe helyezhető mozdony is, csak a felújításhoz (csakúgy, mint a háborúhoz) kell az a bizonyos három dolog...
Tisztelt Manhattani Úr ! Nincs az a főkeret , ami a kazán hosszirányú elmozdulását el tudná viselni.Gondolj bele m, pl a Big Boy kazánja mekkorát nyujtózhat,,,,Ezt a problémát az állókazán alatti csúszótámokkal oldják meg. A fix rögzítést az elülső csőfal alatt szokták kiképezni.Az összes csatlakozó cső felszerelésénél ezt figyelembe veszik , és úgy kivitelezik hogy probléma nélkül elviseljék.A közbülső hosszkazán alátámasztások is engednek némi elmozdulást. (Egyébként Üdvözöllek,régi ismerősként :))
Az amerikaiak irigyen szemlélték a Tornadót, hogy náluk nincs ilyesmi. De most ők is nekidurálták magukat, ha nem is új építésű mozdonynak, de most újították föl a nagyon rossz állapotban megmaradt 611-est, és már haza, Cheyenne-be ért egy Big Boy, az is felújításra.
Persze, a Tornadónál is nyílván úgy módosítottak a főkereten, hogy engedje a nagyobb hőtágulást.
(Nem tudok másik példát, ahol a fém hőtágulását lefognák, bár a csavaros kötésen elgondolkodtam. A csavar nagyobb hőre nyilván vastagszik. Az anya vajon mit csinál? Ha anyagvastagságában nő, akkor szembemegy a csavarral. De lehet, hogy épp tágul a furatátmérője.)
Már elég jól haladnak az angolok a P2-vel (már a főkeret is megvan) az egyik videóban arról beszélnek, hogy 5 millió font a várható költség, ez 2 milliárd 205 millió HUF. Nem semmi.
Azért a hegesztett sínen kívül nem tudnál sok példát felhozni, ahol a hőtáulást erővel megfogják. Szerintem inkább az a műszaki gyakorlat, hogy engedik tágulni.
Nem vagyok szakértő, de nem hiszem, hogy ez lenne az oka. A hegesztett kötéseket egész másképp kell tervezni, mint a szegecselteket. Pl. a hegesztésnél nem kell átlapolás sem, nem kell a szegecs környékének fokozottabb terhelésére méretezni.. De emellett a hegesztéshez egész másféle acélokat kell használni. A mai acélok tulajdonságai is mások, mint amiből régen a kazánokat készítették. Felteszem, hogy jóval nagyobb a szilárdságuk, tehát vékonyabb anyagból készülhet a kazán, könnyebb is lesz az egész. Régi anyagból pedig nem lehet készíteni, egyrészt mert olyat már nem gyártanak, másrészt a mai előírások sem engednék meg a használatukat.
"öszönöm a választ. Mint mondtam korábban én nem értek hozzá.
"A csövezés kiképzése olyan hogy a rugalmassági határon belül van az elmozdulásuk"
Valószínűleg itt a magyarázata annak, hogy miért kell újratervezni a hegesztett kazánt. Valaki írta, hogy a szegecselt rugalmasabb, tehát jobban tűri a csővezetékek visszahatását.
A hídláson van hagyva hely a kazán mozgásához. Az összes kazánszerelvény és tartozék az állókazánra van rögzítve. A csövezés kiképzése olyan hogy a rugalmassági határon belül van az elmozdulásuk
