Hozzátok fordulok egy szakmai kérdéssel! Nézegettem mostanság a 91 -es tűznélküli gőzmozdonyt az évfordulókapcsán és a neten található fotók alapján alapján és mintha más helyen lenne a " kémény "
A gyári táblák elhelyezése a 328 sorozatú mozdonyoknál a gyártáskori állapotban egységesnek volt mondható. Elhelyezés tárgyában a Henschel és a MÁV Gépgyár máshol helyezte el a gyári táblákat.
Egyik gyár a gőzdómon, a másik gyár pedig a víztisztító burkolatán. A későbbi időkben a gyári táblák elhelyezésének összevisszasága leginkább azért keveredhetett, mert a gőzdóm vagy a víztisztító burkolatát javítások idején, illetve azok alkalmával újították. Szerintem ahova éppen a javítást végző lakatosoknak volt kedvük elhelyezni a táblát, az a javítások után odakerült.
A másik ok amiért keveredhetett a gyári táblák elhelyezése a mozdonyokon az, az esetleges kazáncserék miatt is előfordulhatott. Ugyanis a 328-asok esetében is a különböző kazánok különböző főkeretekbe lettek javítások alkalmával átszerelve. Lásd a könyvben erre vonatkozólag konkrét publikálásra került. (kazáncserés fővizsgák)Tehát előfordult az, hogy egy MÁV Gépgyári főkeretbe egy Henschel gyártmányú kazán került bele. Ezért látható olyan fotó, hogy pld. egy Henschel tábla helyén egy MÁV Gépgyári tábla található. A víztisztító leszerelése a 328 sorozatú mozdonyoknál általában akkor következett be hogyha a kazán övlemezét cserélni kellett, és ha ez már az Antidur vízlágyítás korszakában történt akkor a Petz-Rejtő féle MÁV szabványú cellás víztisztítót nem szerelték vissza. Néhány mozdonyon még a selejtezés pillanatában is rajta voltak a víztisztítók. Ezek a víztisztítók az Antidur eljárás bevezetése után is némely esetben használatban maradtak akkor, ha a tápfejszelepeket nem helyezték át máshová. A 328 sorozatú mozdonyok irattári anyagainak kutatása közben arra nézve nem találtam hiteles dokumentumot, hogy a víztisztítót elvakolás után a helyén hagyták volna. Az Antidur vízlágyítás bevezetése után az övlemezek cseréje esetén rendeletileg a víztisztítót el kellett távolítani, és a tápfej szelepeket a mozdonykazánon máshol alkalmas helyen kellett felszerelni. Ez vonatkozott más mozdonytípusokra is.
Üdv! Az első kérdésedre nem tudok válaszolni, a másodikra megpróbálok, bár inkább a 424-es sorozatnál alkalmazott megoldásokat tudom jobban, de szerintem ez nagyjából ráhúzható a többire is. Kezdetben mindegyik kazán víztisztítóval készült. Az Antidur bevezetésével a víztisztító okafogyottá vált, viszont a meglévő kazánokról "csak úgy" nem lehet eltávolítani. A tápfej nyílását levakolták, maga a tápfej pedig a kazán középvonalába került (lásd pl. a szenes 424.287-es képeit, erről gondolom, viszonylag könnyű azért fellelni). Aztán az idők során az új kazánok már eleve víztisztító nélkül épültek. Tehát a víztisztítót nem levették! Viszont "kibelezték", tehát funkciója nem volt, legfeljebb a gőztérnövelés. Egyébként a víztisztító hiányáról is fel lehet ismerni, ha egy 424-esnek új kazánja volt, nem a gyártáskori.
Nézem a MÁV 328,-as könyv csodálatos és gazdag képanyagát és van egy kérdésem ezzel kapcsolatban. Azt hittem, a MÁV Gépgyár a gőzdómra, a Henschel cég pedig a víztisztítóra tette a gyártási tábláit, de a fotók alapján ebben semmi rendszer nincs, mindkét gyártmányon van mindkét helyen. Magyarázat?
Az Antidur vízlágyítás után némelyik mozdonyról levették a víztisztítot, némelyikről nem. Amelyiken megmaradt, azon használták is, vagy ki volt kötve?
Az EDK a Kirow dízel-villamos daruk gyári típusjelölése. Ezekből a MÁV-nál az EDK 300W (30 tonnás, MD 301), EDK 300 (60 tonnás, MD 601-605 psz.). EDK 500 (80 tonnás, MD 801) és EDK 1000 (120 tonnás, MD 1251-1253 psz.) üzemeltek. Dombóvárra az MD 801 volt állomásítva, majd oda került az új szállításként Szombathelyen, majd Celldömölkön állomásozó MD 604, de már egyik sincs üzemben. A három ezres daruból kettő (MD 1252-1253) Székesfehérváron van, az ex szolnoki 1252 üzemel, az ex Hámános 1253 csak pusztul, a harmadik (MD 1251) ex székesfehérvári pedig Fradiban tart baleseti készenlétet, az ex szegedi MD 605-el együtt.
Köszi szépen a régi a képeket, amit a honlapodon bemutattál!
Különösen a daruszerelvény élén álló 424, 287-es tetszett.
A 80-as évek első felében mivel nem messze laktunk a körvasúttól gyakran láttam ezt a szerelvényt és a másik társát is.
A Rákosrendezőn állomásozó "kis darus vonatot" (600-as) és a másikat a Hámánban álló "nagy darus vonatot" (1000-es).
Mi akkori gyerekek "darusvonatnak" hívtuk a készenléti segélyszerelvényt.
Sajnos akkoriban sohasem figyeltem meg a mozdonyok pályaszámát és fényképet sem készítettem (bár 1984-től már volt gépem) amit ma már nagyon sajnálok.
Ha erről a vonatról látok képet vagy erre gondolok mindig eszembe jut a régen elmúlt igazi szép gyerekkor (az általános iskolás kor) a nyolcvanas évek első fele, amikor sokat járkáltunk és játszottunk a vasút közelében.
Máig orromban van a jellegzetes szénfüst szag és a 424-es erős mély gőzsíp hangja.
Én már csak a gőzös korszak 24. órájának utolsó perceit láttam, ami Rákosrendező környékén az alkalmankénti (ha nem volt Szergej) rákosrendezői gurítódombra tolatást és a 2 készenléti szerelvény továbbítását jelentette.
Mégis mélyen emlékezetembe vésődött, hiszen akkoriban mindig nagyon tetszett, amikor 424-est láttam.
A "darusvonatok" alighanem a gőzgépek legeslegutolsó magyarországi rendszeres üzemi alkalmazási területei lehettek.
Van Fradiban daruszerelvény, a dízel csarnok előtt vagy az oldalánál szokott állni, most éppen Púpos van rajta. Szokták riasztani néha, de az esetek nagy többségében a szolnoki segélycsapatot riasztják, ugyanis ott van egy modern, Kirow KCR1220 vasúti daru. Ezen kívül állomásoznak EDK 600 és 1200-as daruk is például Dombóváron és Székesfehérváron is, ha a helyzet megkívánja, bevethetőek.
Én is úgy hallottam, hogy a szerelvény fűtésének a szükségessége is az egyik oka volt annak, hogy gőzös volt a készenléti vonat mozdonya. Nyilván régi gőzfűtésű kocsikból állt a szerelvény.
Ezt alátámasztja az is, hogy olyan gőzfűtésre képes dízelek is vitték a vonatot mint a Nohab és a Púpos.
A másik ok valóban az akkori (nyolcvanas évek) nagy mozdonyhiány lehetett.
Amúgy én úgy emlékszem, hogy a 17-es Nohab a 90-es évek végén vitte egyesítve a két daruszerelvényt, a 600-as és az 1000-es darut. Akkoriban időnként rendszeresen bejött a Nyugatiba.
Akkoriban a gőzös korszak már régen véget ért és nem Rákosrendezőn és az Északi fűtőházban (Hámánban) állomásoztak a segélyszerelvények, hanem Rákoson.
Manapság ha jól tudom Ferencvárosban van daruszerelvény, bár sohasem láttam mikor ott átutaztam.
Azt sem tudom, hogy ami daru ott van az azonos-e azzal ami 30 évvel ezelőtt a Hámánban és Rákosrendezőn állomásozott?
Egyáltalán megvan-e mindkét szerelvény és mindkét daru és ha igen, akkor azokat a típusokat (600-as és 1000-es) használják még ma is amiket akkor?
Tényleg, amikor B. Attilával, a gőzös vezetőjével beszélgettünk az egyik kocsiban, ott időnként szenet dobott egy kis kályhafélébe, ami lehet, hogy a kocsi kazán tűzszekrénye volt :-)
Én úgy emlékszem, a kocsiknak saját fűtésük volt. Arra biztosan emlékszem, hogy talán a fürdőkocsi egyik végében volt egy kazán, amivel a meleg vizet csinálták a fürdéshez, meg szerintem a fűtéshez is. Erre az önálló fűtésre már csak azért is szükség volt, mert pl. egy baleseti mentésnél szinte biztosan nem volt folyamatosan egyben a teljes szerelvény.
Gumidani talált egy fa@&bukkos képgalériát kb 400 !!! album !!! és mindegyikben legalább 20-40 en fotó.(nem kifejezetten vasúti jellegű,de mindegyik jó régi).
Én ezt találtam ide valónak(ha már volt akkor bocsika).
Nem kizárt, de nem könnyű megmondani, hiszen a fénykép perspektívájából épp a legfontosabb jellegzetességeken nem látni.
A füstszekrény-ajtó nem kúpos és nem látni a belső gépezet nyomát - lehet egy, a csehek által átalakított példány. De annak nem más a hengeröntvénye? Furcsa a peremés kémény is. Szokatlan az egész előrész kiképzése a füstszekrény alatt, de most nincs kéznél kép a csehek által átépített mozdonyról, lehet, hogy azt is ilyenre építették át.
Nincs rajta a P-R víztisztító, de az idővel sok mozdonyról lekerült.