Istvántelken van egy fogaskerekű gép - ami pontosan ugyanolyan pályán tudott járni, mint a tiszolci és a karánsebesi. Ha nem szobor-mozdony lesz, akkor lenne egy üzemképes kettős üzemű (adhézós és fogas) mozdony, ami el tudna menni akár a tiszolci vonalra is....
Most már nekünk is ideje lenne beszerezni egy ilyen fogaskerekű gépet :) Kíváncsi vagyok, a szlovákoknak mi a szándékuk a tiszolci gép fel nem újított párjával...
1973.II.8.-án a Bácsalmásról Kiskunhalasra tartó 2158 számú vonatot B. Ferenc mozdonyvezető és Sz. András fűtő továbbította a MÁV 324,661 pályaszámú gőzmozdonnyal. A mozdonyszemélyzet Bácsalmás állomáson egy kanna bort szerzett, melyet folyamatosan fogyasztott. Mélykút állomáson a vonatvezető egy üveg borért cserébe egy civil utast vett fel a paklikocsiba, akit Jánoshalma állomásig vittek. Mivel ott áthaladás volt, a potyautasnak le kellett ugrania Terézhalom után egyre lassabban haladtak, az ittasság kezdte éreztetni hatását. K. Sándor vonatvezető értesítette a menetirányítót és Kiskunhalas állomás forgalmi szolgálattevőjét a vonat megállásáról, de az ittasság tényét elhallgatta. 40 percnyi erőgyüjtésután ismét elindultak, de Kiskunhalas előtt pár kilométerrel, a 89-es sorompókezelő őrhelynél végleg megálltak és segélygépet kértek. Így sikerült Mélykútról 4 óra alatt eljutni Kiskunhalasra. A mozdonyvezetőt elbocsájtották, a fűtőt felfüggesztve ugyan, de szintén
Csak egy ötlet, mert ritkán járok a belvárosban: Nem akarsz egy geocaching ládát rejteni majd muki közelébe? Mondjuk vendégdiákoknak is lehet majd mutogatni (nem a ládát), ha kétévente idejönnek...
Üdv ! Az biztos ,hogy én sem lettem volna helyébe . Ha viszont bekövetkezett volna a tűzszekrény szétszakadása(mennyezetszakadás) akkor az kazánrobbanás lett volna ott pedig a személyzet életben maradásának kevés az esélye . Én is nagyon megijedtem amikor a 424 287 es en az egyik alkalommal elszakadt a lángboltcső és egyszer csak spriccelni kezdett a tűzszekrényből a gőz a tüzelőajtó réseinél, nem mertük az ajtót kinyitni . A gyakornoki kiképzésem egy igen hathatós tanulsága volt ez az eset.
Nagyon szívós lehetett, mert már a baleset délelőttjén meghallgatták a kórházban. A papírok szerint 8 hét múlva kellett neki felülvizsgálatra mennie. Közben a mozdonyvezető is előkerült, tanúsította a fűtője által elmondottakat. Úgy tűnik, ő nem sérült meg.
Hát, azért a fűtő helyében nem szívesen lettem volna. Akit vonszol a vonat, majd valami még jól fejbe is kólintja, annak nem biztos, hogy az elméje ép marad. És akkor még a leforrázott karokról egy szó sem esett...
Akkor még jó ,hogy ennyivel megúszták a dolgot, ez már kazánrobbanáshoz is vezethetett volna. A vonat egy úgynevezett Urlauber gyors volt. Borbély István aznap Hidasbonyhád állomáson lefényképezte a vonatot. A képet talán meg tudom szerezni .
Most mit mondjak erre,jó pap holtáig tanul! Az én anno tanulmányaimban kifejezetten tiltva volt olyan szerkezet ami a tűztér felé kazán vizet vagy gőzt engedhetett,(nem beszélve arról hogy 700C-fok felett a víz vagy gőz alapvetően elbomlik és durranó gáz keletkezik ami csak tetézi a bajt,legalább is ezt tanították másfél éven keresztül).
Úgy értettem, hogy nálunk nem biztos, hogy futottak Trófea jellel, de lehetett közöttük akár ilyen is.
A 302,607 1944. január 5-én 1 órakor a 2109. sz. német gyorsvonatot továbbította, amikor Hidasbonyhád és Mórágy állomások között, éppen a mőcsényi alagútban haladva tűz és gőz csapott ki a tűzszekrényből, mint később kiderült, a mennyezetlemez beszakadása miatt. A fűtő alkarjai megégtek, aztán amikor le akart menekülni a mozdonyról, a 3. lépcsőn megcsúszott és leesett, de közben a ruhája valami kiálló alkatrészbe beakadt, így a gép magával hurcolta és az alagút falához csapta. Ekkor elveszítette az eszméletét. Sajnos sem a mozdonyvezetőről, sem a mozdonyról nem derül ki több az iratból, de azt tudjuk, hogy a gépet a robbanás után helyreállították, mert később a JDZ-hez került, ott is "halt meg".
Pontosat százat, az 520-as sorozatról van szó az idézetben. Ezek nem trófea mozdonyok voltak, bár gondolom lehetett közöttük olyan is, ami már a háború alatt is előfordulhatott a magyar hálózaton.
1905. New York, New Haven and Hartford társaság gőzmozdonya áttörte a fűtőház hátsó falát és majdnem kizuhant. A képen a mentési munkálatok láthatók.
[...] Bővebben!Tovább »
"Én nem tudom ki mesélt ilyen ólom csavarról,de(mint többszörösen vizsgázott közép nyomású kazán fűtő és javító)én még nem hallottam"
Szervusz!
Egy olyan mozdonyvezető (akivel nyugdíjas korában sokat dolgoztam együtt a nagycenki kisvasúton), aki még a '60-as évek elején kezdte a vasutat Szegeden, és akivel megtörtént az eset.
De, hogy ne csak elmondás alapján írjak le valamit, idézek ismét Havas Imre-Gémes Imre A gőzmozdony című könyvéből, mely 1906-ban jelent meg:
"A tűzszekrény-mennyezet legfelső pontjára, ahol tehát a vízhiány esetén a mennyezet legelébb lesz szabaddá, szokás egy 25-30 mm átmérőjű ólomcsavart csavarni a mennyezetbe. Ennek célja az, hogy mielőtt a mennyezet átizzanék, az alacsony olvadási ponttal bíró ólomcsavar kiolvad és a kitóduló gőz a tűzszekrényben levő tüzet eloltja. Ezen gondolatban igen jó szerkezet, mely különféle változatokban sok mozdonyban tényleg alkalmazásban van, gyakran kellemetlenséget okozott azáltal, hogy normális üzem közben is tömörtelenné lett és ki is olvadott."
"Azzal nem értek teljesen egyet, hogy "inkább csak jelzés adására voltak hivatottak", hiszen egyértelműen biztonsági feladatuk volt."
de kicsit jobban utánaolvastam a témának nem csak a Hámori-Vargában, hanem Havas Imre-Gémes Imre A gőzmozdony című, 1906-ban megjelent tankönyvében is.
A biztonsági szelepekről szóló fejezetben a 135. oldalon írják:
"...Vannak azonban olyan biztosító szelepek, amelyek a kazánt nevük ellenére nem biztosítják a feszültség túlságos emelkedése ellen, hanem csak a gőz kifúvása által figyelmeztetik a mozdony személyzetet a tüzelés csökkentésére. Mások azonban, ha a feszültség az engedélyezettnél magasabbra emelkedik, a fölösen termelt gőzt tényleg kibocsátják. Előbbiek a közönséges, vagy más néven ösztönző szelepek, utóbbiak a pop-szelepek."
(Mai szóhasználattal a közönséges, vagy ösztönző szelepek voltak a rugómérleges szelepek.)
Majd kicsit továbbolvasva, a 138. oldal alján folytatva:
"Ezen rugómérlegeknek az a hátrányuk, hogy a szelep terhelése a lefúvás, tehát a szelep nyitása esetén a rugó nyújtódása következtében növekszik, úgy, hogy a nyitott szelep terhelése nagyobb, mint a zárt szelepé.
A kazánban uralkodó nyomás nyitott biztonsági szelepek mellett ennek következtében még emelkedhetik.
A biztonsági szelep emelkedése mellett ugyanis az emeltyűkar végpontja, minthogy a forgásponttól sokkal távolabb van, mint a szelep, sokkal jobban fog emelkedni és így a rugót jobban megfeszíti, mint amilyen volt a feszültsége a megengedett legnagyobb nyomásnál."
"Viszont itt nekem maga a kocsi a gyanús, nem valamiféle kazános fűtőkocsi-e véletlenül? Vagy alkatrészes/személyzeti/posta, bár a két kémény a tetején gyanús, akkor is, ha nem füstölnek."
Nagy baj lenne, ha füstölnének. Ilyen Flettner-szellőzők azok.
Ez hány mozdonyt jelenthet? Úgy tudtam, inkább mi szálíltottunk nekik? Vagy a trófeákat kellett visszavásárolni - de azok közben ólomcsavart kaptak? Hogy volt ez?
Szóval, nagy erőkkel kerestük a bizonyítékot a sérült ellen, de - sajnos - nem találtunk ilyesmit.
Nagy baj lenne, ha füstölnének. Ilyen Flettner-szellőzők azok. 
