ÜDV Urak ! Múltkor beszéltünk az Északi Fűtőház A mozdonyszínének sérüléseiről . A képek 1945 márciusában készültek a februári légitámadás után . A 203 501 es képén jól látható ,hogy a tetőszerkezet már az erősen sérült 1-9 állások nál kijavítás alatt van. A képek itt is megerősítik idős volt kollégáim állításait ,hogy főfal és fő épület szerkezeti sérülések nem voltak ,és nem emiatt lett elbontva az A mozdonyszín. A képeken a sérűlt vágányhálózat felszedés (javítás miatt) alatt van .
Tisztelt Urak ! Egy kis segítséget kérnék. Ezt a gépet szeretném azonosítani én a 238 vagy a 259 sor. -ra tippelnék . A 259 hez talán jobban hasonlít. Előre is köszönöm.
Hát akkor mégis nekünk volt igazunk, amikor a Baron Bruck típusba tartozó, eredetileg WRB mozdonynak véltük... :)
Az ilyen eredeti fotóknál bukik ki, hgy a papíron vezetett nyilvántartások nem pontosak.
A sárkányi, Brassó környéki hídterhelési próba képen pl. nincs a mozdonyon MÁV cégjel, csak pályaszámszám; a rakott alacsony oldalfalú kocsik MÁV cégjelesek.
Az én birtokomban lévő képen ez a mozdony már ezt a 247-es számot sem viseli, és a fénykép hátirat szerint ekkor "kOSSÚTH-GÉP" néven nevezték.
A MÁV-nak az inkriminált 1907-1908-as években nem volt 247-es pályaszámú mozdonya. Feltehetően az Ia osztály terjeszkedett volna tovább ebbe az irányba, ha nem maradt volna abba a gyártása (későbbi 220-as sorozat).
Csak egy mozdony marad a Monarchiából akire ráillik a személyleírás: ez a Déli Vasút 11 osztály 247 pályaszámú gépe:
1846: "StEG" 52 gy.sz. 2'B-n2 1435mm 5b tipus
1846: WRB 'Schwechat'
1853: SStB III kategória 'Schwechat'
1858: SB 250
1860: SB 5.250
1864: SB 11.247
1870: Selejtezve
Ennyi az eddig ismert történet. A baj az, hogy sosem üzemelt Brassó környékén. Selejtezásekor kapcsolt magasabb fokozatba az MKV (Magyar Keleti Vasút) erdélyi építkezése (Waring Brothers & Eckersley). Angol gyártmányú ("Neil") építőmozdonyt hoztak magukkal illetve 1870-ben általunk ismert 3 további építőmozdonyt vásároltak:
mind "StEG" 5b tipus! (ex StEG vasút 75,76,77 p.sz.) Pillanatnyilag egy logikus megoldás kinálkozik: megvették az azonos tipusú SB 11.247 mozdonyt is. Az MKV államosításakor 1876-ban egyik gép sem szerepel az MKV->MÁV átadási listában. (vasútépítő magántulajdona?) Kicsit soknak tűnik 1908-ig az eltelt 38 év, de elvileg lehetséges a dolog és semmilyen más magyarázatot nem ismert. A mozdony főbb méretei futókerék, gőzhenger, hajtott kerék és ezek arányai elég egyértelműek.
Ha kötözködni akarnánk, akkor beleköthetnénk a "StEG" ill a "Bp" gyárakba, mivel szigorúan véve ilyen nevű gyárak sosem léteztek. Ennek ellenére a mozdonytörténetben járatosak számára ezek egyértelmű RÖVIDÍTÉSEK, és pontosan behatárolnak egy-egy mozdonygyárat. A "StEG" a mai Wien Südbahnhof mögötti területen 1840-1929 között számtalan néven üzemelő mozdonygyárat takar 1-4843 gyári számokkal. A "Bp" pedig az ismert Kőbányai úton levő mozdonygyár gőzmozdony gyártását takarja 1873-1959 között 1-7578 gyári számokkal. A pontos gyárnevekre most nem térnék ki, de akár az internetről is összevadászhatóak.
Akkor a Ti logikátok alapján akkor az összes magyar gőzmozdony ami Budapesten készünt, az mind Ganz-MáVAG gyártmány lenne? Hiszen annak céges jogelődje volt a MÁVAG meg a M. kir. Állami Vas- és Acélgyárak ugyanazon a telephelyen...
A mi logikánk illetve az adatbázisban is a Gőzmozdonyok Bp, a diesel mozdonyok BpD, a villanygépek BpE gyáriszámokon szerepelnek, függetlenül attól, hogy ezt te történelm hamisitásnak nevezed. (ezáltal biztositjuk a folyamatosságot)
Mi nem történelmet irunk, hanem mozdonyok adatait gyüjtjük össze.
Az összes mozdony gyártó cégnél felvannak vezetve a gyár kronologiai adatai, ezzel biztositjuk azt, hogy egy folyamatos gyári lista készüljön. Ha beirnám neked 1949, hogy a Mávag Nemzeti Vállalat gyártotta ezt és ezt a pályaszámú mozdonyt avval ezt a folyamatoságot megszakitanánk, azaz egy oriási káosz keletkezne.
A Mávagnak a fennállása alatt kb 10 neve volt. ezt képzeld el ha minden mozdony mellé odairkálnánk hogy mikor melyik néven gyártották le a mozdonyt
Gondolj bele abban, hogy a Siemens, illetve a Bombi, hány céget is olvasztott be magába, mégis viszik folyamatosan tovább a korábbi gyáriszámokat, azaz nem változtattak a gyári számokon, mert ha megtették volna egy oriási káosz lett volna, hiszen a gyári számok oösszeolvadtak volna.
247-es számot még két helyen találtam. Az SStB-nek volt ilyen számú mozdonya, ami az SB 1864-es átszámozásánál 249 lett, ugyanekkor az eredetileg WRB 250-ből 247 lett. (Ezek a SB újabb számozásában a 12 és a 11 sorozat, mindkét típus 2B n2 jelleg.)
Az nem lehet, hogy a kis adatbázisotok fals adatokat tartalmaz? Úgy véletlenül.
A te általad StEG mozdonygyárként nevezett üzem 1846-ban, amikor a Baron Bruck épült, a WGB (előtte WRB) mozdonygyára volt, tehát a StEG 1854-es megalapítása előtt készült gépek NEM StEG, hanem WRB gyártmányúak. Hiába volt helyileg ugyanott az üzem.
Akkor a Ti logikátok alapján akkor az összes magyar gőzmozdony ami Budapesten készünt, az mind Ganz-MáVAG gyártmány lenne? Hiszen annak céges jogelődje volt a MÁVAG meg a M. kir. Állami Vas- és Acélgyárak ugyanazon a telephelyen...
Ha az 1854 előtt gyártott mozdonyokat StEG gyártású gépként kezelitek, az történelemhamisítás!
Az első számozási rendszerben 247-es számot az MKV-tól államosított III. 47 kapta, de 1911-től ennek is 4 jegyű lett a száma és nem is hasonlít . A második rendszerben nem tudok 247-es mozdonyról.
Konkrét kérdés lehet az, hogy a MÁV-nál 1908-ban melyik mozdony viselte a 247-es számot?
A MÁV-nál 1908-ban egyetlen egy mozdony nem viselt 3 jegyből álló pályaszámot, tehát nem volt 1908-ben 247 pályaszámú mozdonya.
A GySEV-nek sem és a KsOd nak sem.
Az osztrákok-nál a kkStB 1905-ben átállt a sorozat pályaszám rendszerbe, tehát ott sincs ebben az időben ilyen pályaszámú mozdony, 1905-elött pedig egyetlen egy mozdony viselte 247-es pályaszámot, mégpedig a KrMu által 1883-ban gyártott SI oszt. 247-es mozdonya, amely 1885-ben 8840, majd 1905-től 88.40 pályaszámot viselte.
Lehet, hogy mégis létezett a gyár? Az igaz, hogy a gyárat mi az adatbázisban StEG ként nevezzük meg, és ezen a néven visszük végig a gyártásait, tehát nem WRB gyáraként emlitjük meg az 1855-ig legyártott mozdonyait
A Baron Bruck nevű mozdonyt a SiglW gyár épitette 1860-ban és 1B-n2 tengely elrendezéssel.
Életút adatát megtalálod a ’Tóth-Kirchner-Villányi’ szerzők által publikált könyv 202 oldalán.
Abban megtalálod azt is, hogy nem épitették át, hanem egyből az Első Erdély Vasúthoz került, és ’Györök’ néven üzembe állt.
Innentől kezdve az általad nevezett Baron Bruck mozdony adatai a következőek
1884-ben MÁV tulajdonba kerül és a IIa 290-es pályaszámot kapja
1891-ben MÁV IIa 1211-es számot kapja meg
1911-től medig a MÁV 256,001-et és 1911-ben selejtezik is.
Tehát a ’Baron Bruck’ nevet sosem viselte a mozdony (habár úgy lett rendelve)
A mozdonynak egész más pályaszáma van mint itt korábban beidézett képeken szerepel, ráadásul 1891-től IIa 1211 ami négyjegyű szám, ellentétben a képen látható mozdonyéval
Tehát összegezve a Baron Bruck mozdony egyáltalán nem illik az általad felálitott verzióba bele
A Talicskás Úr által betett egymás alatti képen szereplő mozdonyok közül a felső 'Bruck' nevű mozdony StEG által gyártott 5b szerkezetszámú mozdony, mig az alsó kép, illetve az eredeti képeslapi mozdony szintén StEG de 12c szerkezetszámú mozdony.
A Baron Bruck jellegzetesen 1850 előtti "ősmozdony" kialakítású gép, akkor még a StEG nem létezett, így mzdonygyára sem volt...
a Bruck nevű gépet 1865-ben selejtezte a StEG, majd a Keleti Vasút épitkezésére került, ahol 1876-ban ujból selejtezték.
A Baron Bruck mozdony a Tiszavidéki Vasút állagából 1867-ben került az Első Erdélyi Vasúthoz, ahol a EEV 11 Gyorok néven futott, majd 1870-ben már a Magyar Keleti Vasút építőmozdonya. (TVV és EEV adatok forása Lányi archív, MKV adat forrása dr. Villányi)
Véleményem szerint az eredeti WGB Baron Bruck gépet átépítették 1860-ban, ezért szerepel a Lányi-féle StEG ill. TVV és EEV listán 1860-ban gyártott gépként (Günther 1860/306 adatokkal).
(jó lenne tudni a képeslap készitésének a pontos dátumát)
A képeslap a Brassó-Fogaras-Sárkány vasútvonal hídépítési munkáját mutatja, az ottani munkálatok 1907-1908-ban zajlottak.
Szervusz. Há én nem tudom pontossan hogy volt meg kivel(tesszik tunnyni),engem úgy kivágtak mint macskát.....csakhát én nem egésszen engedtem magam mert szivessen eljöttem volna onnan de mintegy 4 év alatt 3/4 évnyi túlórám volt amit nem akartak kifűzetnyi!!!Úgyhogy fegyelmi ide - oda , kicsit vissza vettek és még több mint fél évig járkáltam oda a fizuért (közben belevágtam magam a maszek életbe) ,ennyit a becsületes életérzésről(ahogy manapság híjják).(Bár úgy rémlik a tanároknál most ugyanez a helyzet).Üdv:M.m.
A Talicskás Úr által betett egymás alatti képen szereplő mozdonyok közül a felső 'Bruck' nevű mozdony StEG által gyártott 5b szerkezetszámú mozdony, mig az alsó kép, illetve az eredeti képeslapi mozdony szintén StEG de 12c szerkezetszámú mozdony.
a Bruck nevű gépet 1865-ben selejtezte a StEG, majd a Keleti Vasút épitkezésére került, ahol 1876-ban ujból selejtezték.
Az alsó mozdony pedig a Südliche Staatsbahn mozdonya volt 'Meidling' névre halgatott, és 1858-ban került a Südbahnhoz és ott kapta meg a 247-es számát. Ezt a számot viselte egész 1864-ig, amikor is átsorolták a 12 osztályba és 250-es pályaszámon selejtezték 1888-ban
(jó lenne tudni a képeslap készitésének a pontos dátumát)
Evvel szemben a Südbahn-nak volt még egy 247-es mozdonya amely szintén 5b szerkezetszámon készült, tehát azonos volt a 'Bruck' nevű géppel, de ez a Wien-Raaber Bahn-tól került a Südbahn-hoz és ott 250, majd 5 oszt 250-es számot kapta, majd 1864-ben újból átszámozták 11 oszt 247-es gépre 1864-ben Ez a mozdony a 'Schwechat ' névre halgatott, és 1870-ben selejtezték az SB-nél
Én nem tudok arról, hogy ezeket a mozdonyokat át e épitették valamikor is, de arról sem tudok, hogy esetleg vissza számozták e mozdonyokat selejtezésük után
Tehát a Bruck nevű gép volt az épitkezésen, és mivel a 247-es fotoja is szerepel elméletileg 1858-1864 közt ott lehetett az épitkezésen, feltéve ha a képeslap is ezen időközt készült.
