Neked sajnos el kell hinnem! :) Ma olvastam egy iratot - bár azoknak fantal szerint nem kell hinni -, ami a széncsúszdák egy részének selejtezéséről szól. Az iratcsomó több évet fog át, így benne van azok 1972-es főjavításától a víztartályok 1979-es selejtezésükig sok minden.(Ügy tűnik akkor selejtezték le a teljes széncsúszdát, de ez nem biztos.) A hely felszabadítására többek között azért volt szükség, mert abban az időben alakították ki a hátsó, Dózsa György üti rámpát itt volt egy korrekció is annak vonalvezetésében - és ott kívánták parkoltatni a Hámánból a darukkal együtt átállomásított közúti segélykocsit is.
Ebben az iratban említik meg 1977-es dátummal, hogy a surrantókról kb. 3 éve már nem vesznek szenet. Ugyanezen évben a VF. területén még 7 db működőképes vízdaru volt.
Azt viszont egy másik iratban olvastam, hogy a Keleti fűtőház 1963-tól csak villamos mozdonyokat üzemeltetett, így a szénszerelés és kezelés lehetőségét csak a forduló idegen gépek számára kellett biztosítani.
Akna tényleg nem volt, ennek ellenére úgy emlékszem, a vizdarus vágányon csináltak a fiúk lefúvatást. Mivel gondolom ezt a felkészítés során megtették a fűtőházban is, túl sok trutyi nem jött belőle. A salakot egész hátul engedtük le, volt ott egy fazon, aki a kihülése után elhordta onnan. De Szobon is a deltában szoktak tüzet pucolni és salakolni, mert már sehol nincs erre kiépített hely.
"2004. október 10-én helyezték el a 424,053' helyére a 424,284'-re átszámozott 'igazi' 287-est."
Egyre inkább kitűnik, hogy 2 különböző mozdonyról beszélünk.
Én arról beszélek, ami látható volt kint vonalon, a belső dolgokról nem tudok, pl. átszámozásokról meg arról, hogy mi volt az Istvántelki műhelyben kiállítva. (Azt tudtam, hogy régen a 424, 053 volt.)
1999-ben megjelent egy 424-es felújítva és pakurássá alakítva, 287-es számot viselve.
Még láttuk is ahogy Istvántelek és Rákosrendező között vörös színben (nyilván alapozó festék volt) közlekedett, gondolom valami próbamenet lehetett.
Én arra gondoltam, hogy az a 287-es pakurássá alakítva. Most megtudtam, hogy nem.
Ezek szerint végképp semmi köze nem volt ennek a pakurás gépnek a 287-eshez, legfeljebb annyi, hogy a pályaszám tábláit erre rakták át.
Tehát levették a talapzatról a 053-ast. Rátették az eredeti 287-et 284-re számozva. Erre nyílván azért volt szükség mert a 287-es számot az általam említett pakurás gép viselte.
"99-ben a 287 még az igazi 287 volt,"
Lehet, de akkor már kb. 3 éve nem működött, le volt állítva. Mondom, Angyalföldön láttam utoljára 96-ban.
97-ben már csak a 009 és a 247 működött. 98-ban már csak a 009-es. Ezekre határozottan emlékszem.
"a Gőzmegör lista szerint 2002-ben tűnt el két évre a 287-es, hogy újból feltámadjon több mozdonyból összerakva..."
Ez a megállapítás teljes tévedés. Az igazi 287-es gép már 96-ban vagy 97-ben eltűnt. A sokból összerakott pakurás, 287-es számot viselő viszont már 99-ben megjelent. Ebben biztos vagyok. Fura hogy nem emlékeztek rá.
Akkoriban már folytak a Vasúttörténeti park építési munkái, meg készültek 2000-re a millecentenáriumra, aminek keretei között sikerült végre megcsinálni a magyar vasút múzeumot, amire évtizedeket vártunk. Ehhez egy komoly állami támogatási pénzösszeg is érkezett.
Ezért komolyabban folytak a mozdonyfelújítások is. Legalábbis a mai állapotokhoz képest komolyabban.
98-ban már csak egy működő 424-es volt: a 009-es. Ezt Soltész József is megerősítette egy Közlekedési Múzeum rendezvényen (ha jól emlékszem a 424, 001-es átadásán).
Aztán 99-ben üzembe állt a 424, 287-es. (Illetve, mint kiderült a 287-es tábláit viselő pakurás gép)
Később 2000-ben jelent meg újból-nagyjából a Park megnyításával egyidőben- a 424-247-es, ami 1997 óta nem működött.
Most már csak két kérdés maradt.
Hová lett a talapzatról levett 424, 053-as?
Meg az, hogy hová lett a 424 284-es, aminek a tábláit az igazi 287-esre rakták?
Vagy ezt már réges régen elbontották és csak a táblái voltak elrakva?
Esetleg ez képezte a 287-es tábláit viselő 99-ben megjelent pakurás gép főbb részeit?
Üdv! Azt még gyerekkoromban én is láttam . Tényleg a szénteret mikor bontották le ? Nekem úgy rémlik,hogy 84 után még mikor jártunk oda tanfolyamra akkor láttam a támfal egy részét egy markolós zetor darabolta omlasztotta a markoló kanalával.
Tőle tudom, hogy abban az időben már a Hámánban kezeltek a gépek, mert a Keletiben a villamos üzem miatt nem volt gőzös kiszolgálás.
Akkor rosszul emlékszik.
A 120a-n Szolnokig 1973-ban indult meg a villamos üzem. Addig a gőzmozdonyok kiszolgálása (szénszerelést is beleértve) bizony ott történt, a létesítmények esetenkénti használatára még kb. 1976-ig sor is került, a vízdaruk pedig még majd tíz évig üzemképesek voltak.
A 424, 287-es már 1999-ben pakurás lett, az átépítés és az 5 vagy 6 424-es "összemixelése" már akkor megtörtént.
Nem tudom 2004-ben mit csináltak vele, de komolyabb változás nem hiszem, hogy történt.
2004. október 10-én helyezték el a 424,053' helyére a 424,284'-re átszámozott 'igazi' 287-est. 99-ben a 287 még az igazi 287 volt, a Gőzmegör lista szerint 2002-ben tűnt el két évre a 287-es, hogy újból feltámadjon több mozdonyból összerakva...
Üdv ! Bocsánat ,de hol Esztergomban ? A kezelő vágányon akna nem volt a vizdarus vágány mellett sem . Lefuvatni nem lehet ,mert nem tud a rengeteg iszap és víz hová távozni . Üzem és balesetveszélyes . Jártál be sokat hozzánk emlékezz csak milyen volt akna fölött csinálni (szerelde melletti lefuvató akna ) . Az lehet ,hogy egy pillanatra megnyitottátok a lefuvató váltót azt nem kétlem ,de hogy üzemi lefúvatást nem csináltatok az biztos . Salakot vágány közé engedni szigorúan tilos ,meg ha le is dobjátok esetleg akkor úgy összepiszkítja a gépet alúlról,hogy nem is mondom. A fékrudazatot úgy beszennyezi hogy az csak na az utánállító orsót csak utánna győzd drótkefézni .Igen ha pucoltatok persze ledobtátok a salakját a hamuládába ,de azt otthon üritettük mindig.Egyszer húztam elejét Esztergomba egy keveset de a kezelő vágányba dobtam úgy összerondítőtta a gép elejét ,hogy az csak na .
"Te említetted a fotón látható 4 gőzöst, amikről kiderült, hogy bár a Keleti fűtőházban álltak, mégsem oda tartoztak. Ezek viszont a honállomásuk alapján nem jöttek nagyon messziről, így feltehető, hogy egyszerű vízvételezéssel és fordulással el is végeztek minden szükséges fűtőházi teendőt."
A hatvani és szolnoki vonal gőzöseinél igaz, hogy nem jöttek nagyon messziről.
De mi a helyzet a kelebiai vonallal. Azon a vonalon Kiskunhalas volt a komoly gőzös fűtőház. Az azért már messzebb van.
Annak már lehet hogy kellett szerelni és tüzet pucolni.
Bár annak a vonalnak a vonatai főleg Józsefvárosba jártak, azért lehetett olyan ami bement a Keletibe.
"Még az sem biztos, hogy ezt a vizvételt a forduló állomáson csinálták. Éppen a múltkor mesélte egy barátom, aki még a gőzös világban kezdett a Hámánban, hogy pl. sosem a Nyugatiban vettek vizet az ingás időkben, hanem jövet-menet a 142-en Ócsán, a 2-en talán Óbudán, a 70-en meg Palotán, mert ott nem volt felsővezeték."
Igen, emlékszem hogy már említetted itt a fórumon, hogy a Nyugati-Lajosmizse közötti gőzös ingák Ócsán vettek vizet jövet-menet, hogy ne kelljen bemenni a Hámánba.
Kérdés, hogy szenet hol vettek? Kecskeméten?
Akkor viszont érdemes lett volna Bp-Kecskemét viszonylatban járatni a vonatot.
Jól hitted! A selejtezett 203-ok szerkocsiját kapták meg a 329-ek, de azt nem tudom, mi indokolta ezt a párosítást. Talán a nagyobb víz és szénkészlet, bár azt sem tudom, a 329-ek eredetileg milyen szerkocsival jártak.
Alkalmilag BDt-s kocsi is átalakult egyszer kúrókocsivá Mátészalka környékén, egy jegykezelő mesélte anno, hogy egy pár megkérte, zárja rájuk az utastér felöli ajtót menet közben, hadd kufircoljanak :)
Elhiszem, hogy hajdan így volt, ennek ellenére a nosztalgián elég sűrűn láttam lefúvatást Esztergomban. Mint, ahogy tüzet is pucoltunk ott, a salak pedig a sínek közé lett leeresztve. Gyanítom, hogy ez sem volt teljesen szabályos. Persze az már nem az igazi gőzös világ volt.
Az általam felhozott példában elég messziről, Békéscsabáról jött fel a gőzös, mozdonyvonatként. A kb. 200 km-es út megtétele után mindenképpen szerelnie kellett, valószínűleg tüzet is pucolt, főleg úgy, hogy ezt az utat még x tonna terheléssel visszafelé is meg kellett tennie. Szénszerelés során locsolni és rámolni kell a szenet, de felsővezeték közelében ez tiltott dolog, még a szerkocsira sem szabad kimászni. (Ennek ellenére rengeteg áramütéses baleset történt rámolás vagy tűztisztítás közben.) Vagyis itt nem egyszerű vízvételezésről, hanem annál sokkal összetettebb feladatról volt szó. Ezt viszont a jelek szerint abban az időben már nem tudták elvégezni a Keletiben.
Te említetted a fotón látható 4 gőzöst, amikről kiderült, hogy bár a Keleti fűtőházban álltak, mégsem oda tartoztak. Ezek viszont a honállomásuk alapján nem jöttek nagyon messziről, így feltehető, hogy egyszerű vízvételezéssel és fordulással el is végeztek minden szükséges fűtőházi teendőt. Még az sem biztos, hogy ezt a vizvételt a forduló állomáson csinálták. Éppen a múltkor mesélte egy barátom, aki még a gőzös világban kezdett a Hámánban, hogy pl. sosem a Nyugatiban vettek vizet az ingás időkben, hanem jövet-menet a 142-en Ócsán, a 2-en talán Óbudán, a 70-en meg Palotán, mert ott nem volt felsővezeték.
Én is emlékeztem rá, hogy ebben a filmben 328-as van, de arra nem, hogy ilyen sokáig látható.
A román határon történő mozdonycserére szintén.
Nagyon örülök, hogy kiderült a csere mozdony típusa is: Vanderbilt szerkocsis 329-es.
Nem is gondoltam, hogy ilyen is volt. Azt hittem ilyenje a 203-asoknak volt csak.
A film 1958-as, akkor még sok gőzmozdony "csemege" lehetett üzemben. Valószínűleg szép múzeumi gyűjteményt és nosztalgia flottát lehetett volna belőlük összeválogatni.
Maga a film is nagyon jó, sokat lehetne róla beszélgetni, de az itt OFF lenne.
Üdv ! Imre ! Bocs ,hogy kiegészítem írásod,de lefúvatni csak akna fölött fűtőházban lehet és szabad . Állomáson szigorúan tilos és veszélyes is (magyarán úgy megcsaphat a forró víz és a gőz ,hogy még rágondolni is rossz)Kenni bárhol tudsz csak legyen hely körbejárni a gépet.
