A Hámános MD 603 a '68-ban Kelenföldön állomásozott, 1974-ben már Rákosrendezőn. Azután 1977.10.31-től a másik Hámános daruval (MD 1253) együtt a Keletibe lettek állomásítva. Ekkor a hatszázas Kőbánya felsőn, az ezres Rákosrendezőn tartott készenlétet. Valamikor később megcserélték őket, aztán 1988 májusában a 600-as készenléti helye Rákosrendező B központ mögötti vágányáról a HKVF vízállomási vágánya lett. Nagyjából ebben az időben került az 1000-es is be a Hámánba.
Üdv ! Antal megint egy 424 es el kevesebb szerencsétlen 287 es akkor ugrott. Most csak egy kérdésem van az rendben hogy szétégtek a tűzszekrény lemezek . Most inkább ne fírtassuk az okait ,de miért nem csináltak tűzszekrény cserét ? Szerinted ha a volt 160 as kazánját sikerült így szétégetni ennyi idő alatt olyanformán ,hogy a gép csak noszi üzemet vitt akkor kérdés ,hogy ezzel a kazánnal meddig bírja. Azután hogyan tovább? Nem érdekel ki mit gondol, kimondom véleményem : Egyre inkább azt gondolom bizonyos emberek kezébe nem való a gőzmozdony !
Bocs az előbb lemaradt . Igen a 262 es illetve a 287 es és a 305 ös már mikor a Hámánba mentem dolgozni akkor darugpek ,valamint az akkor kezdődő nosztalgia forgalom gépei voltak. Akkoriban még javában múködött a bontó és rengeteg mozdony állt a parajosban . Az A bukó baloldali vágányán viszont a saját letétes gépek voltak tárolva ott volt 5 db 424 es gép nem selelejtes lefosztott állapotban. A pályaszámokat sajnos elfelejtettem de 2 db pakurás volt ,az egyikre emlékszem az a 424 310 es volt állítólag a Keleti fűtőházból hozták . Szó volt arrol,hogy azok a gépek megmaradnak ,de aztán a két pakurást elvitték, a másik 3 meg tán 86 telén bontóra került.
>A LÉL még 2005-ben is viszonlag épségben volt, ...
A LÉL, a rendszerváltás előtt, egy Hámános reszortos szerint a szolnoki KISZ-esek "baszókocsija" volt.
>A Hargitával ...
A Hargita egy mellékkocsijával az történt, hogy Kőbánya-Felsőn, a forgalmi irodával szemközt, a "huligánok" csöndben ripityára verték a kocsi belsejét. Ott nem volt semmi lopás, alkatrész szerzés, csak az értelmetlen rombolás. Aminek a zaja az állomás forgalmistáinak valahogy nem tűnt fel.
A LÉL még 2005-ben is viszonlag épségben volt, hiszen akor valaki felment rá Istvántelken, és akkori belső fotók szerint, bár már teli volt pakolva szeméttel, a bútorzata megvolt, a falakon a faburkolat épségben volt.
Aztán beverték az ablakait a Istvántelekre belógó huligánok, alkatrészek tünedeztek róla l, és ha ma odamész mellé, a bezúzott ablakon át látod, hogy az eső megtette hatását: az egykor mélybarna pácolt faburkolatok kiszürkülve, széttöredezve.
A Hargitával is az történt, hogy a 90-es évek elején úgy tartották nyilván, hogy "javthatatlan roncs". Aztán leutazot egy bizottság megnézni, hogy mi van vele, s megdöbbenve tapasztalták, hogy 20 év állás ellenére, a külsejéről pergő festék meg a kétévtizedes portól eltekintve a jármű ép. Ekkor elhatározták, hogy muzeális megőrzésre kerül.
Ezután az addig ép járművet úgy kifosztották, hogy a motorkocsikat 2003-2004-ben Szentesen szinte a semmiből kellett újjáépíteni, a betétkocsik helyrehozására meg nem sok esély van, mert mindkettőt felgyújtották huligánok...
>Azt nem tudom ,hogy a Fradi is adott gőzöst a darura?
Akkor már Fradiban nem volt gőzös. A 262-es vagy a 287-es volt a darugőzös, csak a daru vagy Kőfelsőn, vagy Fradiban, vagy a Hámánban állt. Amikor én hallottam, akkor épp Fradiban.
Alig hittem el elsőre, hogy azok a felvételek tényleg abban a motorkocsiban készültek. Anno miért lett a LÉL így félredobva? Úgy értem, hogy elég sok üzemképes (vagy legalább szobor) állapotú régi motorkocsink/motorvonatunk van. Ez a jármű miért maradt ki?
Üdv ! A 278 as az idősebb kollégák állítása szerint mindig Hámános gép volt. Elvileg akkor a darut is a Hámán adta lehet ,hogy akkor éppen Kőbánya felsőn volt és ott lett lefényképezve.
Üdv ! Azt nem tudom ,hogy a Fradi is adott gőzöst a darura? Elméletileg ha Köbánya felsőre volt honosítva akkor elképzelhető a dolog.Én Rs. küf .ön láttam a legtöbbszőr illetve nálunk a Hámánban , igaz 82 után.A Rákosrendezői időben szinte csak Hámános mozdony és személyzet járt vele.
Üdv ! Nos itt valami nem pontos ,mert a 160 as 1987 ben rendesen 160 számon nen fűtőgép számon fűtött,igaz hidegre szerelve . Én sosem láttam,vagy nem emlékszem rá 424 -26 ként kegalább is 1987 és és 90 között. Azt még elképzelhetőnek tartom,hogy átszámozták csak nem tették rá fizikailag a 424- 26 számot. Ha valóban fűtőgépet csináltak belőle akkor mindent lebontottak róla.Nos a kazánkérdést legegyszerűbb megkérdezni az Istvántelkiektől.
Még az Üllői úton laktam, nem messze a körúttól, és egy nyári éjszaka, úgy 2 felé, a nyitott ablakon át meghallottam egy gőzös erős kiütéseit.
Pár nap múlva hallottam az azóta nyugdíjas gőzös vezér barátomtól, hogy igen, a daruval indultak, és Fradiból a Népliget felé erős emelkedő van, a gőzösnek keményen dolgoznia kellett. Ez elhallatszott a körútig is.
Üdv! Bizonyos források szerint (nem megerősített) úgy tudom ,hogy a 160 as pakurás kazánját kapta meg . Nos a pakurás, valamikből összerakott 287 es ben melyik kazán lehet azt nem tudom. A 160 as egykor ott volt nálunk fűtött is de, nem volt lepusztítva fűtőgéppé ,akkor pakurás kazánja jó állapotban volt.A helyzet az ,hogy bármelyik pakurás jó állapotú kazánt megkaphatná . A kérdés mi maradt és mit vágtak össze.
Szeretném megkérdezni, hogy a 424,247 melyik 424-es kazánját kapta meg a jelenlegi felújítás során.
A facebookon felröppent hírt szeretném tisztázni, mely szerint másik kazánt kapott.
Na most ugye, olyan sok variáció nincs... és ha a szétszedett 424,287-ét kapta meg esetleg, akkor ez azt jelenti, hogy a 287-nek búcsút inthetünk végleg, mert innentől alkatrészbánya vagy csak egy kicsit cserélgetik az alkatrészeket, amíg az is el nem készűl valamikor?
Vonattovábbítás a 424-287-es mozdonyra. Folytatás az előző hozzászólástól.
Miután gépmenetben Komáromból visszaérkeztünk Esztergomba a forgalmi szolgálattevő vonatunkra járatott rá. De nem zártunk rá a Nosztalgia vonat szerelvényére, mert kezelő vágányra vízdaru mellé akartunk állni, hogy vízkészletünket, illetve a szükséges kezeléseket elvégezzük mielőtt rájárnánk a Nosztalgia szerelvényre, mert ugye a komáromi forduló nem volt betervezve.
Ismét a kezelő vágányra álltunk, és elkeztük a szükséges teendők elvégzését. Szerkocsit teletettük vízzel, és mivel Komáromig meg vissza csak megtettünk 106 km-t, igy azért a szénkészletünk kissé jobban fogyott mint ahogy azt terveztük. Mennyiségi és minőségi problémánk nem volt, de azért egy kis rámolásra (szerkocsin történő szén előkotrásra) szükség volt. Mivel Esztergomba rámoló nem volt, (segédmunkás dolgozó) ezért Király Lacival ketten végeztük a rámolást, azaz a szerkocsi hátsó részéből az első részére húztuk elő kapálással és lapátolással a szükséges mennyiségű szenet. A szénrámolás elvégzése után neki álltam lekenni a mozdonyt. Az összes kenési helyeken utántöltöttem a kenőolajat, tengelyágyak, hajtórúdágyak, csapszegek, mozgó alkatrészeknél, elvégeztem a szükséges teendőket.
Mivel időközben a tűzünk megvastagodott a tűztisztítást sem lehetett megúszni. No, de ezt majd az indulás előtt egy félórával fogjuk elvégezni. A kezelések elvégzése után rájártunk vonatunkra, immár a Nurmi egyenes állásban Budapest irányába állt. A kazánt teleszívatva, tartaléktűz elkészítve. Ezen művelet után elmentünk kicsit pihenni. Természetesen azért a mozdonyt félóránként ellenőriztük. Az idő délután 16 óra lett. A német fiú, aki oly lelkesen tiszteletbeli mozdonyvezetői oklevelet szerzett a megfordulás közben, is előkerült. Kérdezte, hogy volna- e arra lehetőség, hogy velünk jöjjön a mozdonyon. Mivel Szécsi Miklós utazó-felvigyázó is a vonaton tartózkodott, és visszafele is velünk tartott, szolgálati feljebbvalónktól tőle kellett erre engedély kérni. Mivel Miklós igen rendes, jószívű ember volt, a dolognak akadálya nem volt, de a fiúnak nyilatkoznia kellet, hogy a mozdonyon saját felelősségére tartózkodik. 16 óra 15 perckor elkeztük a mozdonyt felkészíteni az indulásra. Én rányitottam a légszivattyút, lassú, finom löketekkel megindult a légsürítő és elkezdtük a vonatot levegővel feltölteni. Közben Béla is körbejárta a mozdonyt - ellenőrizve, hogy mindent lekentem- e annak rendje-módja szerint- mesterem igen megvolt velem elégedve. Lacival nekiálltunk tüzet pucolni. A segédfúvót kissé rányitva, hogy a láng esetleges kicsapódását megakadályozzuk a vastag tűzréteget fellazítottuk. Az eleven és jó tűzréteget félrehúztuk, majd a szítóvas segitségével a salakot a nyitható rostélymezőkön keresztül a hamu ládába engedtük le. Természetesen a hamuládába folyamatosan a locsoló működött. A tűzpucolást befejezve lassan, de folyamatosan akazán nyomását felemeltük az engedélyezett üzemnyomásig. Következett a fékpróba. Fékpróbánál semmi hibát nem tapasztaltunk, azaz a vonattovábbítás összes műszaki feltételi adottak voltak.
Az idő kb. 17 óra. Menetrendszerint 2 perc múlva indulás Budapestre. Béla rámszól, visszafele Te húzod. Közli, hogy csinálj mindent ahogy kell, hátadmögött állok. Mondtam neki nem félek, hiszen nem először van szabályzó a kezembe. Pár pillanat és áll a kijárat. A forgalmi szolgálattevő meneszt, egy pillanatra alá-homokolok, Béla megjegyzi ügyes, és szabályszerűen elindulok a vonattal. A német fiú fényképezi a mozdonyon történő műveleteket. Pontosan, és minden nehézség nélkül haladunk vonatunkkal, az alagút után a német fiúnak egy kicsit átadjuk a mozdonyt, természetesen Béla szigorúan felügyeli. Meg kell mondani ismét ügyesen tette a srác a dolgát. 18 óra 25 percre pontosan beérkezünk Budapest Nyugati pályaudvarra.
A következő, egyben befejező részben a fűtőházba való bejárás, illetve fütőházban szükséges teendők és a szolgálat befejezésének története lesz olvasható.
