Magyar Sertéshízlaló és Húsipari Rt. - Nagytétényi Sertéshízlalda
Az 1914-ben épült, de mára már megszűnt nagytétényi hizlalda átható szagát sokáig érezhették a vasúton utazók, vagy akár az autósok. Felülve egykor a Déli pályaudvaron a Balaton felé tartó vonatra – különösen a gőzmozdonyos korban – az utasok tudták, hogy még Budapest területén kétszer is fel kell húzni az ablakot. Az alagútban, közvetlenül indulás után, mert bejött a kormos füst, és Nagytétényhez közeledve, Budafok-Háros megálló után, mert itt meg a nevezetes sertéshizlalda árasztotta el "illatával" a vagonokat.
1915-ben 2.5 km normál és 10 km keskeny, 760 mm-es nyomtávolságú iparvágány volt.
1916-ban a nagytétényi beruházásnak hála, a kőbányai hízlalda megszűnt.
1940.III.17.-én a Duna árvíze elöntötte a hízlaldát, ekkor 25 544 sertés volt a telepen nevelés alatt. A mentés ellenére is kb. 3 000 sertés vízbe fúlt…
1949.I.26.-a,a Világosság címú lapból:
…
A telepen minden van. Bognár, kovács, lakatos, asztalosműhely. Saját vízmű — napi egymillió liter vízfogyasztással — bolgár-kertészet, tehenészet. Az iparvasútjuknak harminchat kilométeres a sínhálózata, a mozdony műhelyükben öt, ócskavasból üzemképessé kalapált kis masina álldogál.
…
1956.II.23.-i újságkivágás:
A HONVÉDEK SEGÍTSÉGE
A nagytétényi sertéshizlaldát hétfő reggelre mintegy negyven centiméteres hó borította. Az utak és az etetőterek használhatatlanok voltak. A majdnem 6 000 köbméter havat a hizlalda dolgozói egyedül nem tudták volna gyorsan eltakarítani. Kedden délután azonban nyolcvan honvéd segített a hótakarításban és szerdán már megindulhatott az állatok élelmét szállító kisvasút.
1962-ben ötszáz dolgozó munkájával 84 000 darab 110-115 kg sertés lett felnevelve, ehhez napi 12 vagon takarmányra volt szükség.
Bocsi a belekotyogásért, csak egy kis kiegészítés, ha esetleg valakinek nem világos.
Ha a kerékképlet 3’ 3’ h2, és nincs benne nagybetű, akkor nincs saját meghajtás. Van két, háromtengelyes, hajtás nélküli forgóváz, rajta túlhevítős , kéthengeres iker gőzgép.. ami mindent hajt, csak nem a tengelyeket. :)
Azaz , a masina magától csak kerregni tud, de menni nem. :)
Azt is gondolom, hogy a hőhányó a gőzös vonatfűtési csövén át kapott gőzt. Az pedig nem nagy átmérőjű cső, kisebb, mint ami a kazánból a hengerekbe megy.
Azon a képen, amin a mozdonnyal van összekapcsolva, látszik, hogy a hóhányó nem a gőzfűtési tömlőn keresztül kap gőzt, hanem a mozdony gőzdómjától, viszonylag nagyobb átmérőjű csövön keresztül. Ami a képen nem annyira kivehető: kettő ilyen spirális csőkapcsolat van a mozdony és a hóhányógép között.
Volt itt már szó róla korábban, de a film hosszú évekig nem volt elérhető a neten, tavaly nyáron viszont valaki ismét feltöltötte. Jó kis jelenetek az Északiban, valamint a 71-es Rákospalota, Töltés utcai átjárójában. (Páger Antal filmbéli házát sajnos tavaly lebontották, de a vele szomszédos, egykori 1. sz. őrház átalakítva ma is áll.)
Üdv mindenkinek! Remélem jó helyen járok, erről a masinárol keresek további adatokat! Sajnos a képaláíráson kivül semmit nem tudtam találni, sem másik fotót an interneten! A "Gm" az oldalán arra enged következtetni hogy ez gőzmotoros(mondjuk abban sem vagyok biztos) , de a lapos eleje meg akkumulátorosnak tűnik. Van valakinek valami ötlete milyen meghajtású lehet?
Szerintem ez egy 330-as, a kinagyított képen halványan kivehető a nagynyomású síktolattyús hengeröntvény és a futóhídra ültetett szögletes homoktartány is jellegzetes. Ami a füstszekrény alatt látszik, az szertintem nem a mozdonyon van, hanem a előtte, a vágány mellett.
Mintha két gőzdómja lenne, vízszintes összekötő csővel. Ilyen nálunk nem sok volt. (a 422 sem ilyen!) Osztrák jellegzetesség, a MÁVAG a 201 és 202-nél használta. De azok magasabb mozdonyok és a mozdonysátor sem ilyen. Készültek osztrák tervek alapján is ilyenek a DV számára készült (későbbi MÁV számán) 330 és 224, de ezeknek közös jellegzetessége, hogy a hengeröntvényük nem a füstszekrény alatt van, hanem hátrébb. Szóval egyelőre passz...
Érdekes, hogy megint modell képeket tesztek be :-) Olyan 1:3-asnak saccolom :-)
Az 1:1-es:
A Durango, North Western & Pacific vasút American Locomotive Company gyártmányú hóhányója, Az American Locomotive Co. Rotary Snow Plow c. könyvből.
Alco rajz. (OFF: a hóhányó, mint szélhámos, becsapó a hohanjo cigány szóból származik, melynek jelentése ugyanaz, mint a hóhányóé, ebben az értelemben.)
Igaz, hogy ez saját kazános, és önjáró vagy önmozgó, sosem tudtam, hogy mi köztük a különbség, azt tudom, hogy a 600-as és az 1000-es daruból az egyik ilyen, a másik olyan, de hogy melyik melyik, azt nem.
Azt gondolom, hogy a hóhányós vonat lassan ment, és a gőzös kis sebességnél kevesebb gőzt fogyaszt, mint nagyobbnál. A hóhányó gőzfogyasztása meg kisebb lehet, mint ha a gőzösnek egy combosabb tehervonatot kellene vontatnia.
Azt is gondolom, hogy a hőhányó a gőzös vonatfűtési csövén át kapott gőzt. Az pedig nem nagy átmérőjű cső, kisebb, mint ami a kazánból a hengerekbe megy.
A magyarban az érdekelne, hogyan tudott a gőzmozdony annyi gőzt fejleszteni, hogy a hóhányónak is jusson - nem is kevés (mert annak nem volt saját kazánja). Érdekes lenne az üzemeltetési tapasztalatokról is hallani!
