Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

milyennincs 2007. jún. 3. Creative Commons License 1134

Szia!

A Szavak eredete topikban, ha beírod balra a keresőbe a patyolat szót, alatta pedig a Hozzászólások innen-t választod, kiadja a témát. 406;419;424 hsz-ek.

Előzmény: Tekincsa Wakumba (1133)
Tekincsa Wakumba 2007. jún. 3. Creative Commons License 1133

Sziasztok, elöször járok itt, de kihasználom ezt egy régebben abbamaradt társasági vitánk felidézésével, ahol a patyolat szavunk eredetét próbáltuk, hozzáteszem ;-- -csaknem  eredménytelenül- felderíteni.

A legközelebbinek azt az elhangzott  véleményt tartottuk, hogy az valami elegáns és finom szövetanyag, amit nõk hordtak régen a középkorban , és csakis tisztán volt viselhetõ, szóval  csakis úgy volt elegáns ha frissen volt mosva.

Nem találtam a textíliák között patyolat nevüt azóta sem,  de ez perszenem zárja ki hogy a dolog így igaz.

 

Valaki esetleg segítene?

Kvász Ivor 2007. jún. 3. Creative Commons License 1132
Aminek talán a török küçük 'kicsi' szóhoz lehet köze?
Előzmény: 3x (1130)
3x 2007. jún. 3. Creative Commons License 1131
Hát ezt jól elcsesztem, a Fehér várat olvasom, csak még álmos vagyok:-)
Előzmény: 3x (1130)
3x 2007. jún. 3. Creative Commons License 1130
Mivel több mint két hete nem szólt hozzá senki, itt egy részben on-topic kuriózum:

Orhan Pamuk: A hó-ját olvasom és azt találtam, hogy a "női ruhába öltözött fiatal fiú táncos" neve törökül:
köcsek
:-)))
Onogur 2007. máj. 16. Creative Commons License 1128
itthon: '<hsz>' - 1499: "itthon akaзtaſth erdemlene" - mellérendelt összetételként keletkezett az itt és honn határozószavakból, feltehetően az otthon szóval egyidejűleg, de nem (ez) főnevesült.

otthon: '<hsz>' - 1416u: "ereзel enge[me]t men[n]em m[e]gmo[n]danom aзocnac kic othon vadnac" (MüchK. 132) - lásd mint fönn.

Az i- és o- gyakorlatilag a közelre és távolba mutató névmások töve, a -tt- locativus rag, megegyezik a ritka és régies Győrött, Fehérvárott, Kolozsvárott alakok ragjával. Így együtt megszilárdult ragos alakulatot képeznek, melyhez járul a hon szintén ragos alakulat. Ennek -n része szintén egy locativus (valamilyen helyet jelölő) rag, míg a ho- megegyezik a hasonló szótaggal kezdődő kérdőnévmásaink (hol, hogyan, honnan, ...) kezdőszótagjával. Ennek pontos eredete vitatott.
Előzmény: Törölt nick (1127)
varhelyif 2007. máj. 13. Creative Commons License 1126
Köszönöm a válaszokat a sólyommal kapcsolatban. Jó sok municiót kaptam.
Kvász Ivor 2007. máj. 13. Creative Commons License 1125
DEX (Dicţionarul Explicativ al Limbii Române), şoim címszó: "din magh. sólyom". A késő középkorban a román fejedelemségekben a fegyverzet és a lovagi kultúra műszavai nagyrészt magyar átvételek, közvetlen magyar kulturális hatás nyomán: aprod 'apród', lance 'lándzsa', paloş 'pallos', puşcă 'puska', tobǎ 'dob', uliu 'ölyv'. A magyar köznyelv román jövevényszavai viszont (pl. cimbora, furulya, málé, palacsinta) előbb mind erdélyi tájszavak voltak.
Előzmény: varhelyif (1120)
ZsB 2007. máj. 13. Creative Commons License 1124

szóda, nátrit, sziksó, szánsvas nátrium, nátrium-karbonát,  Na2CO3 

 

Mármost a szódavizet Jedlik Ányos találta föl, imigyen:

 

A szénsavgáz fejlesztésére szolgáló első edénybe beleöntjük a három- vagy négy rész vízzel hígított kénsavnak bizonyos meghatározott mennyiségét. Ezután porrá tört krétát, őrölt márványt, vagy ami sok tekintetből jobb, szitált (fa)hamut annyi vízzel keverünk össze, hogy folyékony pépet alkosson, és ezt ugyanabba az edénybe nyomjuk egy erre a célra való dugattyúval. Miután a fejlődő gáz a levegőnek legnagyobb részét egy szabad nyíláson át kihajtotta, az edényt légmentesen lezárjuk. A hamunak többször megismételt adagolásával a szénsavgáz az első edényből átnyomul a másodikba egy olyan csövön keresztül, amely a második edénynek csaknem az aljáig ér.


Ez a második edény szódának vagy hamuzsírnak oldatát tartalmazza, amely a gázt a netalán magával szállított kénsavgőzöktől megtisztítja. Az így megmosott és sűrített szénsavgázt egy csap megnyitásával tetszés szerint lehet átereszteni egy harmadik hengeres edénybe, amelyben a telítésre szánt víz van. A kézzel mozgásban tartott edényben a víz a gázt könnyen elnyeli. Az elnyelt szénsavgázt a hamunak ismételt adagolásával addig pótoljuk, míg a kénsav azzal telítetté nem válik. Ennek megtörténte után az első edény alján lévő csapot megnyitva a mész- és káliumszulfátot sűrített szénsavgázzal kinyomatjuk és az edényt újra megtöltjük...


 

http://invitel.hu/csiffari/history.html
Előzmény: neofrix baszmacs (1123)
neofrix baszmacs 2007. máj. 13. Creative Commons License 1123
OFF

>A szódabikarbóna (=sütőpor)
Bár a szódabikarbónát (nátrium-bikarbonát) használják sütéshez is (meg gyomorégésre, meg másnaposság ellen, meg fogfehérítésre stb.) a Sütőpor feliratú tasakokban elsősorban nátriumhidrogénkarbonát található, egy rakás szabályzó, stabilizáló anyag társaságában.

ON
Előzmény: hive (1112)
rumci 2007. máj. 13. Creative Commons License 1122
Szerintem itt elég egyszerű a dolgunk. A magyar sólyom és a román şoim szavak összevetésekor fel kell, hogy tűnjön a szó közepe. Míg a magyarban ly áll, ami történetileg mindig l-re vagy valami l-féle dologra megy vissza, a románban ilyen nincs. A magyarban viszont tudjuk, hogy az utóbbi évszázadokban az ly j-vé alakult. Mivel a románban is j-félét látunk, nagy valószínűséggel mondhatjuk, hogy a magyarban már lezajlott (de legalábbis megkezdődött) változás eredménye landolt. Fordított átvételi iránnyal mindezt nem tudnánk magyarázni. (Ráadásul a román szó gyanúsan a magyarnak nem az alanyesetű, hanem ragos alakjából került át.) Ezeket persze én csak történeti adatok nélkül, a két mai alakot összehasonlítva magyarázom, a román történeti adatok szolgálhatnak meglepetésekkel (a magyarban sok meglepetésre nem lehet számítani).
A konklúzió mindenképp tisztának látszik, az EWUng. ugyanis a sólyom szócikk végén – indokolás nélkül – ezt írja: Aus dem Ung: rum şoim ‘Falke’.

A sólyom szó azonban nem ismeretlen eredetű, hiszen a TESz., az EWUng. és az ÉKsz.2 is – bizonytalanul ugyan, de – török eredetűnek tartja. Ligeti a nagymonográfiájában ezt nem bizonytalan, hanem kifogástalan etimológiának tartja.
Előzmény: varhelyif (1120)
Kis Ádám 2007. máj. 12. Creative Commons License 1121
Az átvétel irányát szerintem kronológiai adatok alapján lehet többé-kevésbé meghatározni.
Előzmény: varhelyif (1120)
varhelyif 2007. máj. 12. Creative Commons License 1120

Kedves tudósok!

Egy kérdést tennék fel megint.

A sólyom szó eredete ismeretlen az Éksz. szerint. Románul viszont a sólyom soim, ha jól tudom. Ebből arra következtetek, hogy a szó a magyarból ment át a románba. Legalábbis az Éksz. szerint, hiszen neki tudnia kell a román hasonló hangzású szóról és a hasonlóság nem lehet véletlen. A kérdésem az, hogy mivel lehet igazolni az átvétel irányát?

Köszönöm.

Onogur 2007. ápr. 4. Creative Commons License 1119
A legtöbb -mány képzővel alkotott szavunk NYÚ kori, így a felsoroltad szavak is. Az alkotmány szavunk első írásos megjelenése 1560 körüli, így létezett egy régebbi denominális (főnév ==> főnév) képző, amit a nyelvújítók 'felmelegítettek'.

A Pismány más. Itt a szb-hr. Pìąmānj hn. átvétele, mely előzménye a szb-hr. pìąmān 'megbánó, visszalépő, elálló, lemondó' szó. Ez végső soron az oszmán pişman 'ua.' közvetítésével a perzsa paşimān 'megbánó, bűnbánó, töredelmes' szóból ered.
Előzmény: malmosfe (1118)
malmosfe 2007. ápr. 4. Creative Commons License 1118
Tisztelt Fórumtársak! nagyon sok "mány"-nyal végződő szavunk van.Pl.tokmány, orrmány, találmány, tudomány, stb. Sőt földrajzi névként is előfordul.pl. régi dűlő név Szentendre mellett Pismány.
Tényleg honnan ered?
tündi-bündi 2007. ápr. 3. Creative Commons License 1117

Sziasztok!

 

Ha hellyel kínálunk valakit, azt mondjuk: Foglalj helyet. Ez azonban más mint amikor előre foglalok helyet valakinek a színházban. Ez hellyel kínálás. Vajon honnan jöhetett ez a kifejezés a hellyel kínálásra: Kérlek, foglalj helyet.

 

Köszönettel: Tünde

kisharsány 2007. márc. 29. Creative Commons License 1116

 

  Nagyon jó kis link lett belőle. Köszi. Sok ilyen kellene!

 

  kisharsány

Előzmény: hive (1114)
egy mutáns 2007. márc. 29. Creative Commons License 1115
nagyon jó!
Előzmény: hive (1114)
hive 2007. márc. 29. Creative Commons License 1114

sziksó = természetes szóda

http://www.neumann-haz.hu/muvek/tudomanytortenet/2_Szakmatortenetek/Szathmary/kron_szathmary_sziksogyartas.pdf

 

(Gőzöm nincs, ebből milyen link lesz, ha másképp nem megy, másold be a címsorba.)

Előzmény: egy mutáns (1113)
egy mutáns 2007. márc. 29. Creative Commons License 1113

Köszönöm. És akkor ehhez jön a szik, ami szintén valami nátriumos dolog, és további keveredést okoz.  

1m

Előzmény: hive (1112)
hive 2007. márc. 29. Creative Commons License 1112

Na vegyészeti ismereteim nekem sincsenek, de barátunk a gugli:

A nátrium nagyon reakcióképes fém, ezért a természetben elemi állapotban nem, csak vegyületeiben fordul elő. (Legközönségesebb vegyülete a konyhasó.)

A nátrium egyik vegyületét, a szódát (Na2CO3, nátrium-karbonát) már régóta ismerték a kémikusok, először ebből sikerült elemi nátriumot előállítani (Humphry Davy, 1808-ban). Az angolok mind a mai napig Davy elnevezését használják, a szóda angol megfelelőjéből képzett sodium-ot. A nátrium elnevezése Klaprothtól származik, aki az egyiptomi-mezopotámiai eredetű nátron (neter = szóda) szóból képezte.

A szódabikarbóna (=sütőpor) az a nátrium-bikarbonát.

A szóda vándorszó és tényleg úgy tűnik, hogy több nyelvben is keveredik a kétféle jelentés (valószínűleg egyszerű hozzánemértés miatt).

Előzmény: egy mutáns (1111)
egy mutáns 2007. márc. 29. Creative Commons License 1111

Kedves hive, nagyon köszönöm. A nátriumra magam is gondoltam, és még kompatibilis is a szikvízzel, ami ugye a szódavíz. A nátrium (sodium?) valamilyen vegyülete a pedig a szóda, legalábbis pl. a szódabikarbóna, és persze a szikviz is így lehetett szódavíz (szintén hibásan).

Ennek tisztábatételéhez alighanem vegyészeti ismeretek kellenének, meg hogy mi hogyan került hibásan a szóhasználatba.

1m

Előzmény: hive (1109)
rumci 2007. márc. 29. Creative Commons License 1110
Azért még idekapcsolható, hogy a szódavíz szóda eleme ugyanúgy ’nátrium’ jelentésű, tehát a tévedés nem hungarospecifikus, hanem Sodawasser böcsületes tükörfordítása (vö. még a remek fordításokat, ahol szódium-kloridról, esetleg potasszium-cianidról beszélnek).
Előzmény: hive (1109)
hive 2007. márc. 29. Creative Commons License 1109

A szik nátriumban gazdag, emiatt rosszul termő földet jelent (első előfordulása 1015, eredete bizonytalan). A sziksó (vagy nátronsó) a szikes talajon kikristályosodó, lúgos hatású, nátriumtartalmú fehér anyag (tényleg úgy néz ki, mint a só).

A szikvíz (első előfordulás 1870) szó keletkezésének tárgyi tévedés az alapja: a szódavíz készítéséhez használt szénsavat tévesen azonosították a szénsavas nátriummal, azaz a sziksóval.

A TESz szerint a szikkad szóval való rokonítás téves.

Előzmény: egy mutáns (1108)
egy mutáns 2007. márc. 29. Creative Commons License 1108

Kedves Topiktársak,

érdekelne engem, hogy a szikvíz, a sziksó és a szikes talaj nyelvi rokonságban állnak-e egymással a szik révén. Mi az a szik? bevehetném a rokonságba a szikkad szót is?

1m

kúl 2007. márc. 22. Creative Commons License 1107
tetszetős :) konkrétabban? de keresni fogom ..
Előzmény: Kvász Ivor (1105)
Kvász Ivor 2007. márc. 22. Creative Commons License 1106
különben nem szólás ez, hanem szitkozódás
Előzmény: kúl (1104)
Kvász Ivor 2007. márc. 22. Creative Commons License 1105
Ez sokaknak nem tetszene és én sem tudom, mi volna a véleményem róla, ha ma olvasnám, de: Bernáth Béla A szerelem titkos nyelvén című könyvében úgy emlékszem, hosszan ír erről és tökéletes népi erotikus szimbólumnak írja le a fűzfát, az angyalt, a rezet aztán meg különösképpen. A könyv 86-ban jelent meg, én 92 körül olvastam és sztem jobb könyvtárakból kikölcsönözhető.
Előzmény: kúl (1104)
kúl 2007. márc. 22. Creative Commons License 1104

szép napot,

új feladványt hoztam ..

honnan ered az a szólásunk, amelyben a "fűzfánfütyülő rézangyal" szerepel? ki ő, mi ő? jelenség? használati tárgy talán? a neten csak utalásokat találtam .. :(

Yogi 2007. márc. 17. Creative Commons License 1103
tudtommal ilyen tánc nálunk egyáltalán nem terjedt el
Ezt elég rosszul tudod. Táncos körökben közismert; Kalamajka néven táncházak is működnek.
Előzmény: kicikoc (1102)