A dopler-effektust elvetettem a helyszínen, mert nagyon lassan gurultak a gépek.
A válaszod második fele viszont meglepett. Hajtómű működési elve nagyjából tiszta, de azt nem gondoltam, hogy ennyire irányfüggő a hangja, hogy ennyire számít a "külső áramkör" hangcsillapítása.
Ráadásul pont akkor némult el teljesen, amikor pont felénk mutatott a gázsugár. Azt gondolnám, hogy pont ilyenkor kellene a legerősebben hallani az égés hangját, ha már felénk is fújja azt. De gondolom a külső áramkör levegője hátrafelé is beburkolja azt...
Arra gondoltam, hogy esetleg a belső-külső kör meleg-hideg levegőjének a határvonala képez egyfajta hangvisszaverő falat. Csak azt nem gondoltam, hogy hátrafele ez ennyire hatásos, hogy teljesen kioltja a hangot.
1. Nemcsak a repülőgép-hajtóművek hangereje irányfüggő, ha kiállsz egy olyan út mellé ahol 80-100-al hajtanak a kamionok, ugyanezt ott is fogod tapasztalni, közeledő kamionnál erősödő és egyre magasabb hangot hallani, ha elment melletted ekkor hirtelen csendesebb lesz és elmélyül a hang. Ennek oka hogy ha közeledik a hangforrás, akkor mintegy tolja, sűríti maga előtt a hangot (távolodva pont fordítva!), és minél nagyobb a sebesség - lásd repülőgép - annál feltűnőbb lesz a közeledő/távolodó hang közti különbség különbség. Ha egy repülőgép már majdnem hangsebességgel repül, akkor szemből alacsonyan érkezve a hangját csak akkor hallod ha már fölötted van - akkor viszont annál erősebben (ezt hívják doppler-effektusnak)!!
2. A sugárhajtású gépeknél a hajtómű hangának túlnyomó részét a sűrített levegőbe porlasztott tüzelőanyag nagyon hangos égése adja, jóval kisebb részét a gépészeti segédberendezések hangja (ha nagyon nagy tábortüzet raksz, annak is van egy ropogó-sustorgó-harsogó, néha szabályosan robogó hangja, pedig ott nincs is sűrített levegő csak a sima környezeti levegő oxigénje). A mai utasszállítókon ún. kétáramú ventilátoros hajtóműveket használnak, itt jelentős - kissé visító, sikító - hangja van a hajtómű elején lévő kompresszornak, ami elölről értelemszerűen jobban hallatszik. Az ilyen hajtóműveknél ráadásul az égés és a turbinamunka az ún. belső áramban történik (mintha egy nagyobb átmérőjű csőbe illesztett vékonyabb csőben történne az égés). Ennek a hangját körben leárnyékolja az elején a nagyobb átmérőjű csőben működő és körben hátrafelé fúvó ventilátor, az ún. külső áramkör, itt csak a ventilátor-fokozatból hátrafelé kinyomott levegő áramlik, aminek értelemszerűen alig van hangja. Ha beírod a keresőbe hogy "turbofan engine" vagy "turboventilator engine", akkor találsz ezekről rajzokat, metszeteket, így könnyebb megérteni a működésüket is meg azt is hogy miért ilyen a hangjuk.
Kicsit régi a topik, de nem igazán találtam alkalmasabbat a kérdésemhez:
Ferihegyen kint járva meglepetten tapasztaltam, hogy a sugárhajtóműves gépek hangja mennyire irányfüggő.
Tőlem 2-300m-re lévő guruló gépek hajtóműhangja szemből és oldalról igen erős volt. Amikor hátuk pont felém irányult, akkor pedig szinte teljesen elnémultak. Gurulóúton és a felszállópályára ráforduláskor, látszólag folyamatos haladás közben.
Mindegyik gépnél ezt tapasztaltam, nem hiszem, hogy "gázelvétel" történt volna.
Milyen fizikai oka lehet annak, hogy pont hátrafele alig van hangja a sugárhajtóműnek? A kiáramló forró levegő/égéstermék csillapítja a hangot ennyire? Miért?
Igazi mini sugárhajtómű vehető fillérekért. Igaz, pulzáló rendszerű, de gyári. Modellezőknek árulnak 1 kg tolóerejű kb 70 cm hosszú cuccot. 75 ojró. A Hobby King cég árulja, a youtube-on van sok videó róla.
Egy kérdés, amit mindig föl akartam tenni, de sosem mertem:
A sugárhajtóműben van gyújtógyertya? Magyarán be kell gyújtani a sürítményt az indításkor, vagy begyullad az magától, mint a Diesel motorban ha megforgatják? Gondolom, ha már beindult, akkor meg már folyamatos az égés.
Rigó Zoltánnak hívnak és se nem repülős, se nem gépész. Két másik topikba is írtam (kiserőmű, gázturb. házilag). Szóval arról van szó, hogy szalmatüzelésű gázturbinát szeretnék építeni. A felépítése:600-as cső a 400-as tűztércső körül, hogy az égéslevegő hűtse a tűztércsövet és közben melegedjen az égéslev. A 400-as cső közepén 200-as, hogy, visszafordulva a tűztércső alatt a kigázosodott szalma maradék széntartalma kiégjen. A tűztér ventillátorral kipróbálva működik, de az égés nem optimális. Ráraktam a k28-as turbót, szívattam-fúvattam, de nem indult be a folyamat. Segítenétek kitalálni mit tegyek, amennyiben a Tisztelt topiklakókat nem zavarom!
Aki komolyabban művelődni akar hajtóművekből, de nincs meg se a kossuthos Hajtóműszerkezettan I. II. III, se a Vass Balázs-féle könyvek, de még Bill Gunston Aero Engines könyve se, az se keseredjen el, mert itt van neki az mzak.cz cseh nyelvű oldal.
művelődni innen kell:
http://www.mzak.cz/
csehül van, de sebaj, egy lelkes amatőr mindenféle nyelven ért, vagy érteni fog előbb-utóbb... :)
(Én örülök, hogy a Kossuth-ba járhattam, ráadásul akkor, mikor a PG-ben épp a Szuhojokat nagyjavították! 1993-1998-ig a nyári gyakorlatokat Fahegy, Ferihegy, PG viszonylatában végezhettem, ami nagyban szélesítette a látókörömet.)
3,5-1=2,5 Van egy turbós könyvem,abban irja hogy egy fokozatu süritéssel ez a max.
Akkor ezt úgy kell érteni, hogy 3,5bar abszolut nyomás, és 2,5 bar túlnyomás? Úgy én is értem. :-)
(gázturbinák világában mi mindig csak abszolút nyomással számolunk, azért nem értettem kapásból.)
A turbófeltöltö max fordulata 96 ezer,a gyár szerint.
Aha, az jó sok. Ezekszerint jó anyagból van. :-)
Te mennyin hajtod kb?
Ez nagyon érdekes dolog,ugyanis azt irja a könyv,hogy a süritökerékben a közeg sebessége nem érheti el a hangét
A belépő oldalon jóval kisebb a külső átmérő, így a kerületi sebesség is. A hangsebességet a belépő részen kell számítani a belépő sebességi háromszögből. A háromszög oldalai a kerületi sebesség (u), a gáz abszolut belépősebessége (c), és a harmadik a gáz lapáthoz viszonyított sebessége (w). Ez utóbbi kell, hogy a hangsebesség alá essen.
3,5-1=2,5 Van egy turbós könyvem,abban irja hogy egy fokozatu süritéssel ez a max.
A turbófeltöltö max fordulata 96 ezer,a gyár szerint.Ez nagyon érdekes dolog,ugyanis azt irja a könyv,hogy a süritökerékben a közeg sebessége nem érheti el a hangét,mert leválás meg stb lesz,és lényegében nem szállit,meg tönkre is megy. Most akkor lehet olyan,hogy a kerék kerületi sebessége majd kétszerese a hangénak,de a benne áramló közeg nem éri el az egyet sem?
Felületre érteném.Ezzel a dologgal valszeg sok bajom lesz.Ha nagyon szűk akkor gajjra vágom a gázgenerátort,hameg forditva,akkor elvész az erő.
Én ugy tudom egyfokozatu cenntrifugál süritök által elérhetö nyomásviszony az max 3.5:1-hez,vagyis 2,5 bar.Nekem viszonylag kis átméröjü(95mm) a süritökerék,ugyhogy nem merek játszani vele.Az 1,5 bar a cél,ha nincs itthon senki akkor kipróbálom.
A radiál turbina 12cm átméröjü.Biztos fog pörögni rendesen.Azt hallottam hogy a gázgenerátor kilépés,és a szabadturbina belépés között 1/3 arány van.Igaz ez?
