Magyaráztátok?!...Mondjuk úgy, hogy a tankönyvi szövegeket böfögtétek vissza, de magatok sem értettétek, s megvédeni se tudtátok a fiktív erő koncepciót. Egy fiktív (képzeletbeli) erő nem nyomhat neki egy forgó láda falának.
Az itt írogató nickek 90%-a képes megérteni a newtoni mechanikát, köztük én is. Te meg nem - a rengeteg magyarázat sem segített. Kézenfekvő a következtetés, hogy nincs hozzá tehetséged. Ahogy jól hegedülni se tud mindenki megtanulni. Legtöbb ember ezt elfogadja, te nem.
"Ha elfogadjuk, hogy az anyagtömegek görbítik a téridőt, s a testek ezen görbült pályák mentén mozognak, még mindig felmerül a kérdés, hogy mitől mozognak egymás felé?"
Az elektromágneses kölcsönhatás során sehol nincs "vonzó" testkapcsolat. Nincs távolhatás.
Az elektromágneses mező mozgásának, örvénylésének következtében mozognak egymás felé a töltéssel rendelkező testek. Amikor két mágnes látszólag egymást "vonzza", akkor is valójában egymás felé taszítódás játszódik le, amit a mágneses mező működése okoz.
"Ha a kíséreties távolbahatást kizárjuk, akkor kiesik a "vonzó" kölcsönhatás, így kieséses alapon marad a nyomógravitáció."
Ugyan miért esne ki?
Az elektrosztatikus kölcsönhatás hogyan működik?
Ha kizárjuk a kísérteties távolba hatást, akkor kiesik a vonzó kölcsönhatás az ellentétes töltések között? Kieséses alapon marad a nyomóerő? Ugyan már!
Természetesen nem feledkeztem el a relativitáselméletről, mint a gravitáció működésének alternatív magyarázatáról. Azonban ez sem old meg minden kérdést. Ha elfogadjuk, hogy az anyagtömegek görbítik a téridőt, s a testek ezen görbült pályák mentén mozognak, még mindig felmerül a kérdés, hogy mitől mozognak egymás felé? Például ha a mélyűrbe (gyakorlatilag zavarástól mentesen) kihelyezünk két testet egy bizonyos távolságban, s magukra hagyjuk, azt tapasztaljuk, hogy elkezdenek egymáshoz közelíteni. Mi taszítja őket egymásfelé?
A térgörbület önmagában nem ad választ erre, mert a görbült pályán elvileg mehetnének a testek ellenkező irányban is. Ezek azonban egymáshoz közelítenek…
Nem érted a magyarázatot, esélyed sincs rá, hiszen a jóval egyszerűbb newtoni mechanikát sem értetted meg. Tehetség kell hozzá, matematikai és fizikai érzék. Neked nincs.
Akkor csak a te kedvedért még egyszer: az anyag/energia "meggörbíti" a téridőt, azaz nemeuklideszi geometriájúvá teszi. Ha valaki ezek után azt feltételezi, hogy a téridő euklideszi síkgeometriájú, és a magára hagyott testeknek nyílegyenes vonalban kell haladniuk, azt fogja tapasztalni, hogy a magára hagyott testek görbe vonalban (geodetikusok) haladnak. A nyílegyenes pálya és a görbe pálya közötti különbözetet az emberünk egy fellépő erővel magyarázza, amit "gravitációs vonzóerőnek" nevez.
Az eset pont ugyanaz, mint amikor a kanyarodó villamosban azt feltételezi a megfigyelő, hogy nyugalomban van. Viszont, hogy a sugárirányba kifelé lévő fal irányába akarna elmozdulni, azzal magyarázza, hogy fellép egy ilyen irányú vonzóerő a testére. Ezt a "fiktív" vonzóerőt nevezzük inerciaerőnek.
A gravitációs erő az általános relativitáselmélet modelljében egy ugyanilyen "fiktív" inerciaerő.
Bármekkora tömegek rejtőzzenek a fekete lyukakban, azok gravitációsan vonzó hatása sohasem lesz képes gyorsítani a tágulást, hanem épp ellenkezőleg. De nem alkalmas még ahhoz a Milne-féle állandó sebességhez se, ami amit propagálsz.
Szerinted a kozmológiai standard modell megbízhatósága csak ugyanannyi, mint AstroJani gravitonsugárzásási meséje. Egyenlő mércével kell mérni a tudományt meg a falu bolondjának hülyeségeit!
Ez a léptéktévesztés mindenesetre kiválóan jellemzi a te szellemi horizontodat is.
De hát miután csúfosan megbuktál a Newtoni mechanikából, most a már jogod van kételkedni mindenben, amit a fizika tudománya produkált.
"Akkor azzal a nagy eszeddel megmondanád nekünk, hogy miként működik a gravitáció? Valahogy csak működik? Azzal, hogy valamit elvetettek, nem oldották meg a kérdést. Az alapkérdés, hogy valamiféle nyomóerő vagy húzóerő a gravitáció?"
A jelenleg rendelkezésünkre álló LEGPONTOSABB modell szerint a gravitáció a téridő nemeuklideszi geometriájában valósul meg, és amit te "valamiféle húzóerőnek" gondolsz, az csupán egy newtoni mechanika szellemében fellépő inerciaerő: a dolgok "egyenesen" akarnak menni, de a téridő görbült, ezért fellép egy fiktív inerciaerő.
De persze, te az inerciaerőkkel is hadilábon állsz...
1. az órák ugyanúgy járnak mint idelent, de ezt képtelen voltál 10 év alatt felfogni. Lehoztak már GPS órát? Nem.
2. fém dragging? Ez megy valóban, csak szünetelt egy kissé a covid miatt. De már ismét kinyíltak a MÉH központok.
2a. amúgy Frame-dragging is an effect on spacetime.. na innentől kezdve neked kéne bizonyítanod mi a csudából van a space time, hogyan képes bármit is tenni a nemlétező space time és mi lenne akkor ha még nem találták volna ki ezt a sületlenséget space time.
3. gravitációs hullámok? Ezt elmagyaráztam 1231 -ben. De már 2020 van.
Tuarego, a gravitáció megmondták, a nemlétező téridő kunkorodásával leírható izé. Bocs, pöndörödésével. És a cumilepedő segítségnek.
Az egyik legjobb jele annak, hogy halvány fogalmad sincs arról, amiről beszélsz, hogy a jelek szerint azt sem tudod, mi a különbség a sötét anyag és a sötét energia között.
Ami persze nem baj, jogod van határozott véleményt formálni arról is, amihez távoli lövésed sincs.
Astrojan hülyesége Le Sage korában még értelmes felvetés volt. Már akkor látták benne a problémákat. Mikor próbálták konkretizálni, számszerűsíteni az elméletet, kiderült, hogy nem működik. Ismert tényeknek mondott ellent. Ezért elvetették.
Akkor azzal a nagy eszeddel megmondanád nekünk, hogy miként működik a gravitáció? Valahogy csak működik? Azzal, hogy valamit elvetettek, nem oldották meg a kérdést. Az alapkérdés, hogy valamiféle nyomóerő vagy húzóerő a gravitáció? Ha a kíséreties távolbahatást kizárjuk, akkor kiesik a "vonzó" kölcsönhatás, így kieséses alapon marad a nyomógravitáció. A kérdés leginkább az, hogy ez miként működik? A nahy eszeddel és logikai képességeddel erre válaszolj valamit, s ne csak minősítgess másokat, mint az Öreg Kövér (Fat Old) troll.
Ha pedig számodra az anyag "mibenléte" a fontos, akkor valószínűleg sokat tudsz mondani az elektromágneses mező mibenlétéről, az elektronok mibenlétéről, a kvarkok mibenlétéről, a fotonok mibenlétéről, stb. stb.
A fotonokat, (ill. fényt), elektronokat és egyéb részecskéket sok helyen, laboratóriumokban és gyorsítókban meg lehet figyelni, energiájukat lehet mérni. A sötét anyagot és sötét energiát ilyen módon még sehol sem figyelték meg.
Ezeket az arányokat az ismert és számítható fizikai modellektől való megfigyelt eltérésekből állították fel, tehát indirekt módon.
Azok a modellek, amik tartalmazzák a sötét anyagot és sötét energiát sok bizonytalanságot és feltételezést tartalmaznak.
Az egyik az Univerzumra jellemző anyagsűrűség megbecslése, hiszen pontos lemérlegelésről ugyebár só sem lehet. Az bizonyossá vált, hogy pusztán a látható (fénylő) anyag nem elégséges a modellek magyarázatához. A nem látszó (rejtett) anyag mennyiségének megbecsülése azonban nem könnyű, s akár nagyságrendi tévedés is lehetséges. Ilyen lehet például a rejtőzködő fekete lyukak tömegének megbecslése. Bár egyes csillagászok határozottan nyilatkoznak, hogy ők jól megbecsülték ezeket, azonban én ebben kételkedem, hiszen a fekete lyukaknak alapvető jellegzetessége, hogy nagyon kis térfogatban nagyon nagy tömegek tudnak rejtőzni, s amennyiben nem aktívak, akkor lényegében láthatatlanok.
A másik a Hubble-állandó (paraméter) értéke, ami, mint a korábban idézett cikkben elhangzik, jelentősen eltérhet az eddig feltételezettől. Ez a paraméter pedig egyik alapköve az elfogadott modelleknek, s ennek változása szükségessé teheti ezek átértékelését is.
Nagyon is lehetséges, hogy nem szükséges „sötét anyagot” és „sötét energiát” vizionálni, hanem csupán a rejtőző anyagot kell felderíteni.
A lassulva tagulo vilagegyetem egy filozofiai kerdes, barmit is elszurunk, 15-20 milliard ev mulva jon az uj nagy bumm, es kezdhetunk.mindent elolror. A gyoesulva taguloval nincs mit kezdeni.
Neked minden elmélet egyforma, csak mert egyiket se érted. A megértéshez ugyanis logikai és matematikai képesség kell, ami neked nincs.
A kozmológia tényekre alapoz, és azokra próbál elméletet illeszteni. Ha nem stimmel, mert pl. új mérések jönnek, amik nem illenek az elméletbe, akkor módosítja a modellt.
Astrojan hülyesége Le Sage korában még értelmes felvetés volt. Már akkor látták benne a problémákat. Mikor próbálták konkretizálni, számszerűsíteni az elméletet, kiderült, hogy nem működik. Ismert tényeknek mondott ellent. Ezért elvetették. Ma elővenni anélkül, hogy még a 100+ éve ismert hibáit se magyarázzák valami újjal, nem beszélve az új tényekről (órák járása, frame dragging, gravitációs hullámok), egyszerű ostobaság.
A következő ezer évben azon fognak agyalni a fizikusok, hogy vajon milyen módszerrel érte el ezt a becslést Astojan. Bátor ember, nem tart attól, hogy más is rájön erre a korát megelőző eredményre.
