Bár megtapasztaltam, hogy a homeopátiában nagy potenciál van, egyik kezelés se hozott hosszútávú javulást a fizikai és a lelki egészségemben.
Egy ideig jártam tanfolyamokra is (Homeopátiás Gyógyművészeti Társaság, CHE Budapest), de abbahagytam, a magyarországi nem orvos homeopata képzés szubjektív véleményem szerint kiábrándító.
Külföldi honlapokat, esetismertetéseket szoktam olvasgatni főleg mostanában, és az alapján azt kell mondanom, hogy úgy tűnik, nem kaptam igazán jó kezelést.
A problémák, amiket tapasztaltam:
a homeopátiás része:
-szerfelírásoknál a totalitás teljes figyelmen kívül hagyása,
-miazmatikus terheltségek ignorálása,
-kb az idő 80 %-ban havonkénti szerváltás, javulás nélkül
-volt olyan homeopata, aki C200-as potenciánál sose adott alacsonyabbat, pedig olyan problémával (is) mentem oda, ami erősen indokolta volna az alacsony vagy LM potencia használatát
-majdnem kizárólag polikresztek használata (mintha nem is ismernének mást),
-volt, akit abszolút nem érdekelt, hogy a felírt szerektől javultak-e a fizikai problémáim. Amikor magamtól mondtam neki, hogy voltam vérvételen, és megint romlottak az eredményeim, akkor kb. úgy reagált, mintha valami piszlicsáré dolgot mondanék
-két olyan homeopata is volt, aki sose használt repertóriumot (gondolom, annyira szuper homeopaták, hogy nekik erre már nincs is szükségük)
-az egyik homeopata úgy reagált az évek óta tartó hajhullásomra, hogy "majd ha az utadon leszel, akkor elmúlik"
-egyik homeopata azt játszotta, hogy ha nem segített egy általa felírt szer, akkor kvázi engem hibáztatott. Pl. felírta a Lycopodiumot C200-ban, puffadásra, majd ki volt akadva, hogy nem múlt el tőle a puffadás. Na most, a puffadásra kb 300 szer szerepel a repertóriumban, ebből a Lycopodium csak az egyik.
ezen belül az emailes esetkövetés:
-volt, aki ezt úgy csinálja, hogy nem veszi elő a "kartonod", hanem felír valamit az emailed alapján (sose kérdez vissza), pár tünet alapján. Mivel nem veszi elő a "kartonod", így a krónikus tüneteid, ha nem írtad bele az emailbe, nem kerülnek bele a szerválasztásba.
-több esetben egyértelmű volt az emailezgetés során, hogy fogalma se volt, hogy ki vagyok, valószínűleg futószalagon nyomja az emaileket
-miután hosszadalmas emailes esetkövetés után elmész személyes konzultációra, a homeopata ott helyben, amikor már benn ülsz a szobában, átolvassa a "kartonod", majd megkérdezi, hogy akkor ő milyen szereket is írt fel az elmúlt 8 hónapban, és milyen potenciában? És ezekből melyik volt a legemlékezetesebb? Magyarul, ő nem vezeti magának sehol, hogy emailben milyen szereket írt fel, és azokra a páciens hogyan reagált. Az emailen megírt rendszeresen visszatérő tünetek elvesznek az éterben, ha a beszélgetés nem abba az irányba megy
-persze a fentire megoldás lehet az, ha a beteg a személyes konzultáció előtt kinyomtatja az összes emailt, és kiemelő filccel aláhúzza a felírt szereket, illetve a visszatérő (krónikus) tüneteket, és a konzultáció elején átnyújta a homeopatának, azzal a szöveggel, hogy "dolgoztam kicsit helyetted, remélem, nem gond" :-) (csak viccelek)
-elég furcsa helyzet, amikor a fél éve emailben részletesen leírt sztorit kell újra elmesélned a nulláról, mert a homeopata nem vette a fáradtságot, hogy a konzultáció előtt átolvassa az emaileket, és semmi nem rémlik neki abból, amit írtál. Az még furább, amikor teljesen más a reakciója, mint fél évvel azelőtt.
az emberi része:
-csengő telefon felvétele rendszeresen a konzultációk alatt
-több homepata is rendszeresen beszámolt magánjellegű dolgokról, pl. mi van a gyerekeivel, hogyan töltötte a hétvégét - bocs de nem érdekel, max konzultáció legvégén
-volt aki információt akart tőlem szerezni, hogy a kollégája, akivel egy iskolában tanít, hogyan dolgozik
-volt, aki kibeszélte nekem a kollégáját, név szerint, és úgy, hogy tudta, hogy ismerem az illetőt
-klienshibáztatás (ha nem eredményes a kezelés, akkor az kizárólag a kliens hibája)
-áldozathibáztatás
-traumatikus élmények lekicsinylése, viccelődés rajta
-érzelmi manipuláció a homeopata részről (fontos volt neki, hogy ő úgy érezze, a kliens kedveli/szereti őt, és ezt számon is kérte)
-következetlen kommunikáció, egyik szavával ütötte a másikat
-egyszer az egyiknek szégyenkezve bevallottam, hogy néha öngyilkossági gondolataim vannak. Naívan azt gondoltam, hogy ez fontos mentális tünet lehet. A reakciója az volt, hogy "mi tart vissza? nyugodtan ki lehet lépni ebből a létből" - remélem, nem kell magyarázni, hogy az ilyen reakció miért dilettáns és potenciálisan káros
-volt, hogy egy zaklatásos történet kapcsán, az volt a homeopata reakciója, hogy tartsam oda a másik orcám is, mert az majd milyen jó lesz mindenkinek, beleértve a zaklatókat is, és amúgy ez nehéz, de szép feladat (?)
-több éves, eredménytelen kezelések: soha egyik homeopata se mondta azt, hogy fejezzük be az eredménytelen kezelést, és menjek el inkább máshoz. Itthon az a szokás, hogy a beteg addig jár homeopatához eredménytelenül, amíg elege nem lesz. Az egyikkel egyszer összefutottam egy tanfolyamon, kb olyan volt, mint aki megsértődött rám, mert több év után ott merészeltem hagyni. Soha nem hallottam még olyat, hogy magyar homeopata azt mondta volna, hogy "én itt nem tudok segíteni, valószínűleg jobb lenne, ha elmennél máshoz".
Ezek mind minimum 10 éves gyakorlattal rendelkező, jól menő nem orvos homeopaták voltak, akik tanfolyamokat tartanak, leendő homeopatákat oktatnak, stb.
Több olyan embert ismerek, aki egy idő után inkább önkezelésbe kezdett.
Ha valakit érdekel komolyabban az önkezelés, ez a honlap nagyon sok információt tartalmaz:
Mikor jó sok évvel ezelőtt egy ismerősöm mondta, hogy vett HP szert gyógyszertárban, csak lestem, hogy ez kb lehetetlen. Hiszen homlokegyenest megy a HP alapvetésével. Akkor még nem volt világos, mi folyik. Ma már igen.
Néhány évtizeddel ezelőttig, senkitől nem háborgatva, a homeósok szép csendben tették a dolgukat. Jött hozzájuk, aki jött, rázogatták nekik a vizeket, hígítgattak, stb. A megoldásaik működtek (állatokon is). Kevesen ismerték őket, híresek sem voltak (ez ma is így van), nem celebeskedtek. Aztán mikor a kommunikációs technológiák ára elért egy olyan szintet, mikor már nem csak a szükségszerű dolgokról esett szó mondjuk egy telefonálás/csetelés alatt, elterjedt a módszer neve és működési elve. Egyetlen darab HP-hez értővel sem lett több, csak a többen hallottak a módszerről. Olyannyira, hogy volt egyre többen kérdezték, hogy miért nem ezt használják a mellékhatások tömkelegével járó gyógyszeripari termékek helyett.
A gyógycégek tulajdonosainak ez nyilván nem tetszett. Így hát létrehoztak olyan "termékeket", amelyeknek semmi hatásuk nem volt, és "homeopátiás szer" néven betolták a gyógyszertárakba.Hangsúlyozom, az eredti HP-hez semmi közük nem volt és ma sincs. Az igazi HP-seknek természesen semmilyen érdekképviseletük nincs, nem tudták megvédeni a módszerük nevét, tehetetlenül nézték, hogy tették tönkre a HP nevet mások.
Természetesen nem maradtak el a "hivatalos vizsgálatok" sem, amelyek az évek alatt "eljutottak" oda, hogy "a HP hülyeség".
Most kell még pár év, hogy a népek fejébe is ez ivódjon be és ha a "homeopátia" szót hallják, automatikusan kerüljék el és maradjanak a szokásos termékeknél.
Köszi, hogy írtál, jó ötlet ez is, de kinti macskáról van szó, megeszi a madarakat, egereket (tehát nyers húst is), emiatt mindenképpen kéne a féreghajtás.
Köszönöm szépen a válaszodat, nagyon hasznos számomra!
Engem érdekel a téma.
Kicsit beleolvastam a topic elején található bejegyzésekbe és láttam, hogy komoly problémákra használtátok a szereket.
Nekem nincsenek súlyos betegségeim - vagy nem tudok azokról, ha vannak - de azért van pár jelzése a testemnek, amivel lehetne kezdenem valamit.
Orvoshoz nem járok, nagyon régóta, ezért is kérdeztem, hogy muszáj-e dokihoz menni - mert nem szeretnék.
Persze, nyilván megértem azt, hogy nem szakértő javaslata alapján nem biztos, hogy megállapítható a pontos kezelési menet... de ha valaki közületek már sokat olvasott, tapasztalt a témában, érdekel a véleménye.
Néha olyan apróságokon múlik, hogy egészségesek vagyunk vagy betegek.
A Schüssler-sókról tudtok írni pár sort? Ha nincsenek súlyos betegségeim, elegendőek lehetnek? Ilyesmi van: tág pórusok az arcbőrön, szemek alatti karika. Ezekre vajon elég a Schüssler-só?
Azért érdeklődöm egyelőre a Schüssler-sókkal kapcsolatban, mert erről a témáról van az a kis szórólapom, amiről írtam.
Szemek alatti karikák elmulasztására van ötleted, ötletetek?
A schüssler terápia viszonylag egyszerűbb téma, minden tablettáról van pár mondatos érthető leírás, akadnak patikusok, akik maguk is használják, tudnak tanácsot adni, de ha komoly a probléma, akkor tapasztalt homeopatával kell konzultálni, és a schüssker terápia jelentősen beszűkíti a lehetőségeket, nyitni kell a klasszikus homeopátia irányába!
Aki használja a módszert és ért hozzá, vagy hozzáértő tanácsait követi, az általában elégedett a módszerrel. Aki valamiért ellenszenvvel viseltetik a módszer iránt, az meg sem próbálja, és akad olyan is, aki a konvencionális orvoslás kizárólagos híve, valamint gyakran lehet gyógyszeripari érdekeltséggel rendelkezőkbe botlani fórumokon, akik hivatalból üldözendőnek tekintik a homeopátiát. Így nem egyszerű egy ilyen fórumon megfelelő segítséget kapni.
A fórum neve "Megtapasztalt homeopátia", de én még nem ismerem a készítményeket! Remélem, hogy nem baj, hogy írok (tapasztalatlanként)?!
Az ismerőseim körében nincs senki, aki ismerné a homeopatikus szereket, így egyelőre főként az internet nyújtotta lehetőségeket igénybe véve kutatom azt, hogy hol találok olyan embereket, akik már (régóta) használják a szóban forgó készítményeket. Így bukkantam erre a fórumra.
Egy ismerősömet kísértem el pár éve fogászatra és ott akadt a kezembe egy szórólap. Ez egyetlen papírból áll, nem sok oldalas, bár leporellószerűen van összehajtogatva. (Azért írtam így le, hátha ráismer valamelyikőtök a kiadványra.)
Olvasgattam a rövidke tájékoztatót és egészen felkeltette az érdeklődésemet a téma, a lehetőség! Többször is motoszkált bennem az, hogy felvegyem a kapcsolatot valakivel, akinek van tapasztalata homeopátiával kapcsolatban, de eddig, akiket más oldalakon találtam, sosem válaszoltak... Ebből ugye kiderült, hogy már próbálkoztam kapcsolatfelvétellel, de sikertelenül.
A szereket használókkal szerettem volna "beszélgetni", legalább egy kicsit és az eredményekről, tapasztalatokról olvasni. :-)
Régebben egy weboldalon olvastam: valaki kérdezte, hogy mások mit ajánlanak szemek alatti karikák eltüntetéséhez. Volt pár praktika, de ami egyedül megmaradt az emlékezetemben, az, hogy az egyik hozzászóló azt írta, hogy neki a Schüssler-só segített.
Nekem is ez a(z egyik) problémám, a szemek alatti "karikák".
Kérdezni szeretnék tőletek. Mindenképpen orvoshoz kell menni egy problémával, tünettel? Vagy megveszem a készítményt és egyszerűen elkezdem szedni?
Ismerősi körömben két kislányt hoztam ki olyan állapotból, ami a szülőket már az őrület határára juttatta. El lehet képzelni, mit érez a szülő, ha a beszélni még nem tudó gyereke csak sír vígasztalhatatlanul, éjjel és nappal, van némi szünet, de csak rövid időkre. Az is jó kérdés, mitől jön elő ez az állapot, mert nem a születéstől kezdődik, egyszer csak elkezdi, és nem tudni mikor hagyja abba. Akad ugyan, aki elintézi annyival, hogy nyugi, pár év és kinövi, de azt a szülőnek is meg kell érnie még ép elmével, így érthető, ha akad olyan, aki bármit megpróbálna, amitől enyhülést remélhet minél hamarabb-annál jobb alapon. :)
Az általam ismert két esetben nagyon hamar radikális változás következett be, mindkettő ugyanazzal a szerrel indított, csak a folytatás volt más a két különálló esetnél, ami nem meglepő a klasszikus homeopátia elveit ismerve. A szer nevét nem írom le, egyrészt, mert talán reklámozásnak vennék és erre hivatkozva kitennének, másrészt ne így kezeljétek se magatokat, se a gyerekeiteket, mert bár sok példát ismerek arról, hogy így messziről ismeretlenül is meg lehet gyógyítani eseteket, de erre csak kevesen képesek, ez egy speciális terület, és nagy háttérismeret kell hozzá az információ természetéről és az alkalmazott gyógymódról is.
Kedves kobun, a homeopátiához semmi közöm, de nyugodj meg:) Az ilyen korú babák bizony sírnak éjszakánként, ebben semmi rendkívüli nincs. Ki fogja nőni. Még senki nem maradt úgy, hogy felnőttként is bömböl az ágyban:)
Pár év és eljön a másik véglet, trombitaszóval sem lehet majd felkelteni, pláne, ha sportol.
Én már elég sokat beszélgettem a lentiekben egy szkeptikussal. Ehhez már nem sok kedvem, sőt erre a topicra sem azért szoktam benézni mert kíváncsi lennék ilyen és hasonló cikkekre...
Másodszor mentem ismétlődő gyulladással (sport) nekem is írt fel homeo készítményt a rendes gyógyszer mellé a magánorvos. Nem is sejtettem semmit, csak hallgattam, ahogy elmondta mit kell majd ettől éreznem (feszülés és más). Kiváltom, látom kidobtam a pénzt homeora, akkor vegyük is szépen be. Nem éreztem semmit, nem volt javulás. Elmentem hónapokkal később másik orvoshoz, és pár év gyógytornával, néha gyulladáscsökkentővel el is múlt a baj. Évek óta nincs gond, csak oda kell figyelni. Vannak sikertörténetek! :)
A minden tudományos alapot nélkülöző, magát alternatívnak nevező orvoslás nagy trükkje, hogy több tízmillió dollárért eladott egyetlen kacsamájat. A hatóanyagra állítólag a víz emlékszik. Tovább »
A mi orvosunk úgy adagolja, hogy 2 dl vízben kell feloldani 2 golyót és abból kell kortyolni. Mindaddig nem kell további korty amíg a pozítiv változás fennáll. Mi 30-ast szoktunk használni, de valószínű a 15-ös is jó lesz
Köszi az eddigi ötleteket, beváltak, ezért kérdeznék újra tőletek.
Fogzás
6 hós, második foga jön, megpróbálom pontosan leírni a tüneteket.
egyik arca vörös,ahol jön, másik hideg. lefektetés után kezd el csak nyűgösködni, egész nap előtte vidám. enni nehezen akar. függőlegesen felvéve karba abbahagyja a sírást. széklete a szokásos azaz nem zöldebb, nem hígabb
