Azért jó látni, hogy lassan regionális hatalom leszünk. A Magyar Néphadsereg, akarom mondani a Magyar Honvédség felvonultatta az összes rendelkezésre álló korszerű hadfelszerelést, mind a három tereprejárót, meg az egy kölcsönhelikuffert infra elhárító rakétástól. :-)
Az a jó, hogy teljesen ellentételes érzések, vélemények vannak. Az is lehet, hogy túl nagy a "szórás" a 2,8/16-50 esetében.
A másik kedvencem az FA 1,4/50 arról is olvasni ezt azt, ami nem erősíti az én tapasztalataimat.
Folyamatosan az élességgel az AF sebességgel, a színi eltéréssel vagyunk elfoglalva.
Ugyanakkor esetenként teljesen mondanivaló nélküli sematikus képeket készítek. Olyan technológia áll a rendelkezésemre (már most) amit nem tudok kihasználni csak nyavalygok ezért meg azért.
Én a 16-50 megvétele után 0-ztam az utóélesítést. Ritkán használtam 2,8-on, de én bőven használhatónak éreztem. Tamron 16-50-nél pl. határozottan élesebb volt. Vagy mikrokontrasztosabb, ezt sose tudom. De érzésre jobb :).
Szerintem nem ennyire komor a helyzet. A felsorolt problémákat a gépváz "séróból" megoldja. A kromatikus aberráció (színhiba) helyesbítése a legtöbb vázon automatikusan javítódik. (A PF az mi?). Az élesség meg ma egy mánia, ha a kis mélységélességért van a 2,8 akkor kimondottan jót tesz egy portrénak az életlenség (de itt szerintem inkább lágy), máskor meg úgy is rekeszelni kell.
Előnye viszont a barátságos (már-már szép) színek leképzése és az ár (amit tart is rendesen).
Az SDM nálam nem problémázott (nem úgy mint az 50-135-é). De ez részben mechanikusan, vagy ha már az nem megy, akkor kikódolássál orvosolható.
Nekem a méret illetve az átfogása nem szimpatikus, de ennek fizikai okai vannak.
A 17-70 nálam nem szerepelt jól, a színekkel voltak gondjaim (meg hát nem egy presztízs lencse).
A 16-45 egy kincs, de az átfogás és a fényerő problémás nekem.
Régebben többször is leírtam, nem ismételném magam. Szerintem túlárazott volt. Durva CA és PF, 2.8-on nem valami penge, de 4-en is a DA 17-70-em élesebb volt. Nyomába sem ér az 50-135-nek. Aztán ott a csoda SDM is ami nem gyors, de legalább beszarik - enyémet is át kellett állítanom "csavarhúzós" módba. A Pentaxos színvilág és az időjárásállóság az egyetlen pozitívuma számomra. Nem véletlen, hogy a Tokina 16-50-et a többi márkánál kb a kutya sem vette, mert csak egy középszerű obi.
Én a 16-45/4-et váltottam le vele, széles látószögben sokkal szebb a képe, sarkok nem torzítanak annyira és általánosan élesebb a képe, és az extra fényérték is jól jön. Súlya viszont jóval több, de elbírom.
Persze kellett állítani az AF-en, de 5 perc finomhangolás után már tuti volt a fókusz.
Több, mint fél évszázada kattintgatok, az utóbbi 40 évben leginkább Pentaxokkal - össze is gyűlt vagy 7 lencsém ezalatt - de többnyire a 70 mm-es fixet használom; a többit csak nagy ritkán, hogy beléjük ne essen a moly... :)
Amióta megvettem a 16-50-es obit azóta nem akarok más objektíveket venni
Én meg amióta megvettem a 16-50-es obit, azóta más objektívet akarok venni helyette :) :( csak túl nagy lett volna a bukó rajta, most meg az évi egy alkalomért tök felesleges 1 foritot is költeni a felszerelésre.
"Ahhoz nagyon kiforrott, hatarozott elkepzelesu, kep orientalt fotosnak kell lenni, hogy fuggetleniteni tudja magat valaki a trendektol"
Ezt cáfolnám, legalább 1/3-ad arányban. Számomra a fotózás nem függ trendektől, nem akarom mindig a legújabb gépet megvenni. Amióta megvettem a 16-50-es obit azóta nem akarok más objektíveket venni, még akkor sem ha elém ugrik egy-egy Limited hirdetés és akár egy hétig is csiklandozza a fantáziámat. Alapvetően a kép elkészítése és a pillanat elkapása hajt. Rám aztán nem lehet mondani hogy kiforrott lennék és a legtöbb esetben határozott elképzelésem sincs milyen képet akarok csinálni. Ellenben tisztában vagyok vele hogy a legújabbab és legjobbabb gép vagy a legmagasabb DXO (fúj) pontszámú objektív nem fog javítani a képeimen, mert alapvetően a gép mögött fog eldőlni hogy milyen fotót csinálok. Boltba bemenni, interneten vásárolni bárki tud, könnyű is (már ha van az embernek rá pénze), de önmagát fejleszteni nehéz és időigényes. Ha nincs érzéke a művészethez, annál inkább (jelen).
Szóval szerintem a dolog egész egyszerűen attól függ hogy valaki divatból, trendből hord fényképezőgépet vagy komolyan is akar vele foglalkozni.
Az hogy DSLR vagy MILC igazán mindegy, bár személy szerint nekem hiányozna az optikai kereső, főleg mivel alapvetően optikával foglalkozom. Ez érzelmi alapú.
A másik pedig, hogy megvan a kellő objektív készletem és szeretném a jövőben is használni. Az hogy ezt egy Pentax DSLR-en, MILC-en vagy valami más márkájú vázon megfelelő adapterrel teszem már más kérdés. Ezzel elég lesz akkor foglalkozni amikor odaérünk, jelenleg nem lehet megjósolni azt sem hogy az év végén mik lesznek a gyártási trendek, nem hogy 2-5 év múlva.
Azt nem mondom hogy menjünk ki inkább fotózni, az egy hónapja elkészült képeimen is csak kotlok, még be sem hívtam őket LR-ba. De azért inkább fotózzunk mintsem a jövő trendjein elmélkedjünk.
Én úgy látom, hogy az egész világon hiány van a szakemberekben, de ez javulni fog hamarosan, ahogy elérkezik a következő világgazdasági válság. A konjunktúra, a pénzbőség megnöveli a fogyasztást rövid időn belül, amit szakember képzés nem tud követni. Aztán jön a visszaesés, és a sok munkanélküli szakember.
"Nem véletlen a felső kategória hanyatlása sem (DSLR stb.), mert a monitoron, telefonon történő megjelenítés az elsődleges, a nyomtatottképp teljesen visszaszorul, így a felhasználónak elég a telefonjába rejtett digitalizáló berendezés. Nincs másra igénye."
Szerencsére a konjunktúrának van egy olyan hatása, hogy több a fotósmunka is. Növekvő jóléttel növekszenek a (vizuális)igények is. Sok ember ráébred, hogy az ájfonjával sem tud olyan képet csinálni, amit egy profi fotós olcsó kis kompakttal is sokszor jobban megcsinál. A vállalkozások rájönnek, hogy nem csak a terméknek, szolgáltatásnak, de a képi megjelenésnek is profinak kell lenni, ha piacon akar maradni. És a jó kép nem technika kérdése, hanem vizuális képzettség kérdése. Persze minden fotós törekszik a számara elérhető legjobb technikával dolgozni, de nem ez a döntő, mert az percenként változik.
Most a hirek szerint a Canon es a Nikon ff tukor nelkuli gepet keszul bevezetni. Valoszinu lesz rajuk vevo, es valoszinu a Pentax is kovetni fogja oket, ha nem akarja elvesziteni a vevoit. Ha lesz ilyen gep, akkor fillerekert fel lehet tenni rajuk a Pentax objektiveket, valamivel dragabban biztosan meg lehet hajtani a belsomotoros, eleketromos blendeju objektiveket is. Hogy ez mennyire indokolt, vagy mennire nem, szinte mindegy, ki lassabban, ki gyorsabban, de elobb utobb mindenki belekostol, mert visz az ar. Ahhoz nagyon kiforrott, hatarozott elkepzelesu, kep orientalt fotosnak kell lenni, hogy fuggetleniteni tudja magat valaki a trendektol.
Kicsit elkeserít a véleményed, árnyaltabb a helyzet. A megfelelő szakembert (totális lakás felújítás) sikeresen megtaláltam az elmúlt év folyamán a nehézség abban jelentkezett, hogy nem akkor ér rá amikor énnekem jó lett volna.
Most egy videó megfigyelő rendszer kivitelezéséhez keresek szakembert, elvileg megvan, de se hogysem ér rá, csak ígérget.
Ahhoz, hogy itthon változzanak a trendek, jó érzésű emberekre van szükség, olyanokra akik felismerik az önérdek feletti dolgokat és tesznek is érte.
A hobbista megveszi azt a gépet amire vágyik, vagy amire valahogy rádumáljak, illetve amire telik. Aztán örömködik amíg el nem veszik a kedvét. Sosem fogja kihasználni a szerkezetben rejlő potenciált, elég neki az öröm és meglevő vágyainak kielégítése.
Nem véletlen a felső kategória hanyatlása sem (DSLR stb.), mert a monitoron, telefonon történő megjelenítés az elsődleges, a nyomtatottképp teljesen visszaszorul, így a felhasználónak elég a telefonjába rejtett digitalizáló berendezés. Nincs másra igénye.
Volt már hasonló helyzet amikor a kompaktok törtek előre és az SLR visszaszorult, aztán pont a DSLR-nek köszönhetően újra terjedtek a komolyabb szerkezetek. Most nem világos még, hogy mi lesz. Az elektronizáció olcsóbbá teszik a gépeket, de a kereslet csökkenés elgondolkodtatja a gyártókat. Én is aggódom a PENTAX-ért.
Az FF presztízs, de ha beindul a nyomtatóknál is egy fejlődési ugrás, akkor a minél tökéletesebb képek utáni hajsza beindíthat egy keresleti hullámot.
" Hiába fizetné meg őket, csak a betanított munkások maradnak, vagy még rosszabb."
Monnyuk ez feltetelezes. Ha valoban megfizetnek, es rendesen megfizetnek itthon az embereket, akkor nem vennek a nyakukba Europat. Senkinek sem jo utazgatni, esetleg rosszabb korulmenyek kozott elni ideiglenes szallasokon, idegenekkel osszezarva. Ha viszont valoban megfizetnek a munkaerot, akkor nem lenne uzlet a kulfoldieknek befektetni Magyarorszagon. Ha nem lennenek befektetok, akkor a hazai ipart es mezogazdasagot kellene helyzetbe hozni, amihez toke es szakertelem kellene minden szinten. Egybol kiderulne, hogy a kiraly meztelen. Hianyos, sok esetben korszerutlen a kepzes, technologiai lemaradbasban vagyunk a sokat kopdosott "Europahoz" kepest, aki a piacunk lenne, ha versenykepesen tudnank termelni. Summasummarum kiderulne hogy nincs semmifele nemzetstrategiank, nincs olyan jovokepunk, ami nem nehany csalad folyamatos gyarapodasrol, hanem egy nemzet fennmaradsarol, fejlodeserol szol. Ott a problema, amikor nemzet nem lozungut, hanem egy orszagot jelent.
Ami a turbot es egyebet illeti, az inkabb muszki kerdes. Ha a dolgozok a Lomonoszov egyetemrol hoznak a voros diplomajukat, akkor sem tudnanak mit kezdeni az alulmertezett turboval, az olcsobb ontvennyel stb.
A probléma nem a szegecsekkel és huzalokkal van, hanem amikor egy gyár ami BMW motorokat, különböző motorokhoz turbókat, turbóházakat, kovácsolt alufelniket, mikroelektronikát, gyógyszereket stb gyárt egyszerűen nem képes szakembereket felvenni mert nincsenek a piacon. Hiába fizetné meg őket, csak a betanított munkások maradnak, vagy még rosszabb.
Az autóalkatrészek nagy része hazánkban készül és egyre többször fordulnak elő anyaghibás termékek, szétreped a leömlő, szétesik a turbó, egy hónapos BMW-ben kikönyököl a hajtókar vagy kigyullad a motor.
Nem hiába hangsúlyoztam ki a magas hozzáadott értékű termékeket, ilyen kényes gyártásoknál kvázi putri körülmények uralkodnak. Nincsenek diplomások, nincsenek gyakorlott ill. tanulékony szakmunkások mert elmentek nyugatra, maradt a csőcselék. Ők gyártják az autódat, a tévédet, a vitamint és gyógyszert amit beszedsz, az ételt/italt amit a boltban veszel.
" betanított munkásokkal és csirkefogókkal dolgoztatnak" Megis, ki az elsodleges nemi jellegem megy el 3-4 muszakba, rossz korulmenyek koze dolgozni netto 150-200 ezer forintert, mikor egy Bp-i, Gyori, lakasberlet ennek az osszegnek tobb, mint a fele. Egy doboz cigaretta nem jon ki egy orai munkaberbol. Abbol nem telik Pentaxra. Egyebkent nem azert vesz egy hobbifotos 24x36-os gepet, mert arra van igenye, hanem mert az a szorakozasa. A hobbiban meg nem igenyek vannak, hanem lehetosegek a koltesre, amennyit csak el lehet lopni a konyhapenzbol, vagy a vallalkozasbol. mosoly
Azt se hagyd ki a képletből hogy főleg azok a szakemberek és tanulékony fiatalok távoztak, akik tudnak bármit is kezdeni termelő környezetben. Egyszerű "szegecs-huzal" gyártó üzemekben is nagy baj a munkaerőhiány, betanított munkásokkal és csirkefogókkal dolgoztatnak, a magas hozzáadott értékű termékeket gyártó üzemekben dettó ugyanez a probléma. Mindez azt is eredményezi hogy a minőség meredeken zuhant, magas a selejt és a termelés költsége miközben a cégek arra vannak kényszerítve hogy megtartsák a rossz munkaerőt és még béreket is emeljenek.
Sajnos a valós végeredmény rosszabb mint volt, ezen semmilyen ilyen-olyan módon tekert statisztika nem segít.
Próbált már valaki normális (értsd: nem barkács) villanyszerelőt találni záros határidőn belül (2-3 hét)? Milyen ország az ahol még hozzáértő villanyszerelő sincs?
Na, ebből jókora OFF lett. Az eredeti gondolatmenetedhez hozzátenném hogy már FF-re sincs szüksége egy hobbistának, a mai APS-C teljesítmény szinte mindenre elég, a Pentax obi repertoár pedig minden igényt kielégít.
Az árakkal pedig semmi baj nincs, a magyarországi átlagkereslet, illetve a munka megbecsülése problémás. Hiába végez az ember speckó precíziós munkát, akkor is csak "szerellő csavarhúzóval", nem is akarják megfizetni az árát. Ez utóbbi már személyes panasz.
Igen, kis hazánkban (állítólag) egyharmada a termelékenység és a megtermelt nemzeti össztermék értéke. Ebből és abból, hogy Mátyás (a király nem pedig a másik) óta NEM mi vagyunk a gazdaság centrumában.
Újabban az jutott az eszembe, ha 3-5% a gazdasági növekedés és 500.000-1.000.000 munkavállaló távozott, akkor az egy főre eső termelékenységnek igen csak meg kellet nőnie. Amennyiben eddig jól gondoltam, akkor viszont lenne fedezete a bérek nagyságrendekkel történő emelésére és így csökkenhetnének ezek az anomáliák.
A szándékom az volt a táblázattal, hogy arányaiban nem kerül több erőfeszítésbe ma vennünk egy jó PENTAX-ot mint a világ "fejlettebb" részén.
