Keresés

Részletes keresés

Bétaverzson Creative Commons License 2017.03.24 0 0 3109

Jó társaságban (a munkahelyemen) megemlítettem, hogy nyugdíjazásom után - 2018-ban mikkel szeretnék foglalkozni. Ezek egyike: Megvalósítom e régi vágyam - a mesterségesen intelligens olajhidraulikus szkanderező robotot. E robot le fogja győzni minden kihívóját, kivéve azokat, akik hozzájárultak az ő létrejöttéhez.

Arcfelismerésben, hangfelismerésben, és stílusfelismerésben nagyon jó lesz.

Emellett képes lesz izzadság, szemvillanás és ujjlenyomat alapján megállapítani, hogy kihívója milyen magas posztot tölt be.  A nagyon magas poszton lévőket nem fogja legyűrni, de nem ám!

Amiatt nem, mert én őt nagyon okosra - haszonlesőre - fogom programozni.

zöldkomcsi. Creative Commons License 2017.02.14 0 0 3108

hááát.... deffiníció kérdése, nálam a mesterséges az azt jelenti, hogy ember akarata által jött létre, tehát akár az is lehet a fia lánya valakinek mert akarta, hogy legyen ha magához a felépüléséhez már semmi köze akkor is. Ez a határ eset mert ember akarata indítja el (ha egy amúgy nem kívánt is az a várandósság) de a milyenségére pontos paramétereire már nincs befolyása. A mesterséges intelligencia valami ilyesmi lesz, vagy már van is, nem tudjuk. Lehetünk mi magunk is, mit tudhat egy idegsejt a másik 100 milliárdról? Pedig egy sejt is igen komoly munkát végez, egy akármilyen számítógép nem tudná valós időben modellezni mikor az 5000 karjával (érdekes, pont annyi mint a facebook ismerősök maximuma, annyi körül van egy egy idegsejt kapcsolatainak száma is) ingereket küldözget és közben ő is kapja, talán még egyetlen szinapszis is bonyolultabb mint egy számítógépünk. Lehet már létre is hoztuk a mesterséges intelligenciát és a működésének része ez is amit most írok mások meg olvassák.

Előzmény: Helem (3107)
Helem Creative Commons License 2017.02.14 0 0 3107

Szerintem természetes pl. az amit a gének hoztak létre. Az élőlényeket.

Mesterséges az amit a mémek hoztak, hoznak létre. pl Gépek, robotok, A.I.

 

A közös a kettőben az információ megléte, az evulúció. A különbség az információ reprezentációjának módja. 

A gének lassúak, a mémek gyorsabbak. A majdani A.I. mémjei, gépmémjei meg félelmetesen gyorsak, gyorsan evolválódók lesznek. Az élő információ(evolúciós rendszerben lévő) reprezentációi egyre gyorsabbak hatékonyabbak. Mintegy exponenciálisan növekednek. 

 

Mivel mivel a "mesterséges" ebben a világegyetemben lehetséges, tehát az is természetes. Benne van a rendszerben a lehetősége. Tulajdonképpen a mesterséges is természetes.

zöldkomcsi. Creative Commons License 2017.02.13 0 0 3106

"Ebből következik, hogy az evolúció nemcsak az általunk élőnek tartott rendszerek sajátja, hanem létezik kulturális, és technikai evolúció is, s ide sorolható az mesterséges intelligencia fejlődése is."

 

Viszont egy idő után már nem tekinthető mesterségesnek mert nem emberi akart hozza létre. Mint a háborúk, emberek csinálják de soha nem akarja senki. Némi iróniával a háborúk természeti jelenségek.

Előzmény: Tuarego (3102)
gacsat4 Creative Commons License 2017.02.09 0 0 3105
Helem Creative Commons License 2017.01.23 0 0 3104

Az evolúciós fejlődéshez valóban nem kell aktív besegítés, az zajlik magától is, amennyiben a szükséges körülmények fennállnak.

 

Ugyanez lesz a mesterséges elmében. Az evolúció fejlődést jelent. Csak a fejlődéshez nem kell feltétlenül sokaság. Sok faj, sok egyed. Elég egyelten példány ami autonóm módon tanul "szeret" tanulni. 

 

 

A hagyományos szemlélet szerint három alapvető dolog működik az evolúcióban: replikáció, mutáció, szelekció.

A tanulás folyamatos megerősítést jelent. Olyan megerősítést, mint amikor az adott faj példánysza növekszik. Nő a populáció. Ez egyfajta megerősítés.

 

Csányi Vilmos (Volt főnököm volt, ott voltam programozó. a könyvét is olvastam)általános evolúció elmélete szerint az evolúció nem más, mint a replikatív információk halmozódása egy energetikailag nyílt rendszerben.

Az információ az ökorendszerben az új fülkékbe való betörést jelenti legjobban, egy új fajjal. Az elménél szerintem, meg az új viselkedések és gondolatok kifejlődését és megszületését jelenti. Van benne némi analógia.

 

Ebből következik, hogy az evolúció nemcsak az általunk élőnek tartott rendszerek sajátja, hanem létezik kulturális, és technikai evolúció is, s ide sorolható az mesterséges intelligencia fejlődése is.

A darwini elmélethez képest továbblépést jelent Csányi azon felismerése, hogy az evolúció nemcsak a fajok szintjén zajlik, hanem több, egymásba épülő (hierarchikus) szinten is. A planétánkon az alábbi fő evolúciós szintek alakultak ki: molekuláris, sejtes, organizmikus, ökológiai, globális, s ezeken belül alszintek is vannak. Az evolúciónak nincs előre kijelölhető célja, azonban Csányi szerint van iránya, ill. tendenciája, ami az említett replikatív információk halmozódása, ami azt jelenti, hogy az evolúcióban résztvevő rendszerek egyre hatékonyabban, egyre kiterjedtebben replikálódnak (szaporodnak), s egyre újabb és fejlettebb módokat fejlesztenek ki ugyanarra a "témára", vagyis a létfenntartásra. Amikor a környezeti körülmények olyanok, hogy egy vagy több rendszer már nem tud tovább lényegesen fejlődni, egyfajta állandósult állapotba, sztázisba (Csányi terminológiájával : identikus fázisba) kerülnek, s ekkor megjelenik egy következő hierarchikus szint, s az fog tovább evolválódni, s a rendszer ennek a magasabb rendszernek lesz alkotó eleme. Ez figyelhető meg a földi evolúcióban is; pl. az egysejtű lényeknél sejtes evolúció eljutott az identikus fázisig, ahol már fizikai akadálya van a további fejlődésnek (nem létezhet 1m3-es egysejtű a földi viszonyok között). Ekkor nyílt meg a többsejtű organizmusok fejlődési szintje, amikor különféle sejtek először lazább, majd egyre szorosabb szimbiózisba lépve végül evolúciós úton kialakították a többsejtű organizmusokat, amilyen például az emberi egyed is. Az evolúció persze itt sem áll meg akkor, amikor a többsejtű organizmusok az identikus fázisba jutnak. Ekkor nyílik meg a társadalmi szerveződés lehetősége, ami a földi evolúcióban nemcsak fejlett emlősöknél, hanem rovaroknál is megjelent.

Kérdés, hogy mi a helyzet az emberi társadalom, mint evolúciós szerveződési egység jövőjét illetően?

 

Szerintem az emberiség nem jut el az identikus fázisba. Az erőforrások kimerülése, a túlszaporodás, a esetleges klímaváltozás, háborúk stb. Helyette egy új ettől független ágon, tehát mielőtt az emberiség eljutna az identikus replikáció fázisába, egy új evolúciós folyamattal megteremti mellékesen a gépek és mesterséges intelligencia korát. Most ez jó lesz vagy sem az kiderül. De ahogy az ember sorsa haladni látszik ez csak segíthet.

 

Én úgy vélem, hogy ez a szerveződés még messze van az identikus fázistól, s jelenleg is komoly átalakulásban van. A helyzetet bonyolítja, hogy szűkebb értelemben vett társadalmi átalakulások mellé jelentős technikai, tudományos fejlődés is társul, aminek nem lehet látni a végét, s ez is mutatja, hogy messze vagyunk az identikus (beállandósuló) fázistól. Emellett mára az is nyilvánvalóvá vált, hogy az egész földi ökológiai rendszerre is olyan erős hatással van az emberi tevékenység, hogy nem válaszható el annak sorsától. Úgy tűnik, hogy vagy sikerül a földi ökológiai rendszert a saját rendszerünkbe integrálni, s így alakul ki a globális evolúciós szint identikus fázisa, avagy kipusztulunk (magunkkal rántva számos élőlényt), s a globális egyensúly nélkülünk áll helyre. Természetesen én bízom az emberiségre nézve kedvező végkimenetelben, de a dolog még messze nincs lefutva.

A fent említett, szerteágazó, s bonyolult folyamatban a mesterséges intelligenciának is fontos szerep jut. Már ma is se szeri se száma a számítógépekben, robotokban, gépekben, automatákban, mobiltelefonokban működő intelligens funkcióknak, s akkor még ott van az internet, s ennek számos alkalmazása, köztük az, amin éppen ez a fórum is működik. Hosszan lehetne elemezni, hogy ezek milyen szintet képviselnek, de én most csak annyit mondanék, hogy messze vagyunk attól az integráltságtól, fejlettségi szinttől, amit már egy egységes (identikus) globális szerveződési szintnek lehetne nevezni. Viszont az is egyértelműen látszik, hogy a rendszer ebbe az irányba sodródik, amennyiben egyéb okokból nem omlik össze, előbb-utóbb eljut a globális intelligens rendszer állapotába.

Még fontosnak tartom megjegyezni, ebben a folyamatban a mesterséges intelligenciát helytelen valamiféle "ellenségnek", fejünkre növő "riválisnak" tekinteni. Bármennyire is hatásosak az ilyen riogatások (s ennek világirodalmi és filmes előzményei is vannak; robotok lázadása stb.) a realitások egészen mások. Már elég régen vannak számítógépek, robotok, s az internetet sem tegnap hozták létre, de eddig még semmi jele annak, hogy a mestersége intelligencia fölénk akarna kerekedni. Világosan látni kell, hogy a mesterséges intelligenciát (mint neve is mutatja) mi hoztuk létre, mi üzemeltetjük, s bárhová, bármilyen szintre fejlődik is, ugyanannak a rendszernek az integráns része marad, aminek mi is. Ahogyan az emberi agy sem ellensége, vagy riválisa a szívnek vagy más szervnek, úgy a mesterséges intelligenciának is szüksége van az emberi közreműködésre. De ha esetleg a távoli jövőben esetleg már nem lesz szüksége az emberi ténykedésre, még ez sem jelenti azt, hogy az emberiséget kiiktassa, hiszen ebből nem származna semmi előnye.

Természetesen egyetlen faj sem örökéletű, s nincs semmi garancia arra, hogy az emberiség még akárhány millió évig fennmarad, de ma már az nem opció, hogy leállítsuk a technikai fejlődést, minden mesterséges intelligenciát eltüntessünk, s visszatérjünk az őskőkorba, abban reménykedve, hogy így tovább fennmaradhatunk. Az evolúcióban visszafelé már nem lehet menni! Akárhogyan alakul is, a mesterséges intelligenciával már együtt kell élni, s én hiszem, hogy ez előnyünkre válik, s előnyére válik a földi globális rendszernek is, ha jól bánunk vele.

 

A mesterséges intelligencia elemei alakulnak, fejlődnek, de nincsenek egységes rendszerbe integrálva. Vannak pl neurális hálózatok amik képesek valamit megtanulni. De ez még kevés.Univerzális tanuló gép kell olyan ami arra "törekszik", hogy belakja környezetét, min t a bioszféra a fülkéit. Új fülkéket, gondolatokat, viselkedéseket nyisson, ott ahol még nem járt senki. Magától nőjön a rendszer információ tartalma. Ne kelljen megmondani semmit, hogy ezt vagy azt tanuld. A robotok is a másik elem. Egyelőre buták és csak imitálnak, de majd össze lesznek hozva a valódi AI-val.

 

Amiket én próbálok programozni az ilyesmi csak kicsiben. Hobbiból. Zárt élettérben a számítógépben. Vannak sikereim. Látom a fejlődést. Addig kéne a profiknak ezt megcsinálni amíg el nem patkolok:-) Jó lenne látni. A tudás ezekben a gépekben gyorsan termelődne. Talán segítenének az emberiségen a problémáik megoldásában. A betegségek, az öregedés, a nehéz munka stb.stb

Előzmény: Tuarego (3102)
takacs.ferenc.bp Creative Commons License 2017.01.23 0 0 3103

https://www.youtube.com/watch?v=40riCqvRoMs

Hogyan tanítsuk meg a számítógépeket megérteni a képeket?

Tuarego Creative Commons License 2017.01.22 0 0 3102

Az evolúciós fejlődéshez valóban nem kell aktív besegítés, az zajlik magától is, amennyiben a szükséges körülmények fennállnak. A hagyományos szemlélet szerint három alapvető dolog működik az evolúcióban: replikáció, mutáció, szelekció. Csányi Vilmos általános evolúció elmélete szerint az evolúció nem más, mint a replikatív információk halmozódása egy energetikailag nyílt rendszerben. Ebből következik, hogy az evolúció nemcsak az általunk élőnek tartott rendszerek sajátja, hanem létezik kulturális, és technikai evolúció is, s ide sorolható az mesterséges intelligencia fejlődése is.

A darwini elmélethez képest továbblépést jelent Csányi azon felismerése, hogy az evolúció nemcsak a fajok szintjén zajlik, hanem több, egymásba épülő (hierarchikus) szinten is. A planétánkon az alábbi fő evolúciós szintek alakultak ki: molekuláris, sejtes, organizmikus, ökológiai, globális, s ezeken belül alszintek is vannak. Az evolúciónak nincs előre kijelölhető célja, azonban Csányi szerint van iránya, ill. tendenciája, ami az említett replikatív információk halmozódása, ami azt jelenti, hogy az evolúcióban résztvevő rendszerek egyre hatékonyabban, egyre kiterjedtebben replikálódnak (szaporodnak), s egyre újabb és fejlettebb módokat fejlesztenek ki ugyanarra a "témára", vagyis a létfenntartásra. Amikor a környezeti körülmények olyanok, hogy egy vagy több rendszer már nem tud tovább lényegesen fejlődni, egyfajta állandósult állapotba, sztázisba (Csányi terminológiájával : identikus fázisba) kerülnek, s ekkor megjelenik egy következő hierarchikus szint, s az fog tovább evolválódni, s a rendszer ennek a magasabb rendszernek lesz alkotó eleme. Ez figyelhető meg a földi evolúcióban is; pl. az egysejtű lényeknél sejtes evolúció eljutott az identikus fázisig, ahol már fizikai akadálya van a további fejlődésnek (nem létezhet 1m3-es egysejtű a földi viszonyok között). Ekkor nyílt meg a többsejtű organizmusok fejlődési szintje, amikor különféle sejtek először lazább, majd egyre szorosabb szimbiózisba lépve végül evolúciós úton kialakították a többsejtű organizmusokat, amilyen például az emberi egyed is. Az evolúció persze itt sem áll meg akkor, amikor a többsejtű organizmusok az identikus fázisba jutnak. Ekkor nyílik meg a társadalmi szerveződés lehetősége, ami a földi evolúcióban nemcsak fejlett emlősöknél, hanem rovaroknál is megjelent.

Kérdés, hogy mi a helyzet az emberi társadalom, mint evolúciós szerveződési egység jövőjét illetően? Én úgy vélem, hogy ez a szerveződés még messze van az identikus fázistól, s jelenleg is komoly átalakulásban van. A helyzetet bonyolítja, hogy szűkebb értelemben vett társadalmi átalakulások mellé jelentős technikai, tudományos fejlődés is társul, aminek nem lehet látni a végét, s ez is mutatja, hogy messze vagyunk az identikus (beállandósuló) fázistól. Emellett mára az is nyilvánvalóvá vált, hogy az egész földi ökológiai rendszerre is olyan erős hatással van az emberi tevékenység, hogy nem válaszható el annak sorsától. Úgy tűnik, hogy vagy sikerül a földi ökológiai rendszert a saját rendszerünkbe integrálni, s így alakul ki a globális evolúciós szint identikus fázisa, avagy kipusztulunk (magunkkal rántva számos élőlényt), s a globális egyensúly nélkülünk áll helyre. Természetesen én bízom az emberiségre nézve kedvező végkimenetelben, de a dolog még messze nincs lefutva.

A fent említett, szerteágazó, s bonyolult folyamatban a mesterséges intelligenciának is fontos szerep jut. Már ma is se szeri se száma a számítógépekben, robotokban, gépekben, automatákban, mobiltelefonokban működő intelligens funkcióknak, s akkor még ott van az internet, s ennek számos alkalmazása, köztük az, amin éppen ez a fórum is működik. Hosszan lehetne elemezni, hogy ezek milyen szintet képviselnek, de én most csak annyit mondanék, hogy messze vagyunk attól az integráltságtól, fejlettségi szinttől, amit már egy egységes (identikus) globális szerveződési szintnek lehetne nevezni. Viszont az is egyértelműen látszik, hogy a rendszer ebbe az irányba sodródik, amennyiben egyéb okokból nem omlik össze, előbb-utóbb eljut a globális intelligens rendszer állapotába.

Még fontosnak tartom megjegyezni, ebben a folyamatban a mesterséges intelligenciát helytelen valamiféle "ellenségnek", fejünkre növő "riválisnak" tekinteni. Bármennyire is hatásosak az ilyen riogatások (s ennek világirodalmi és filmes előzményei is vannak; robotok lázadása stb.) a realitások egészen mások. Már elég régen vannak számítógépek, robotok, s az internetet sem tegnap hozták létre, de eddig még semmi jele annak, hogy a mestersége intelligencia fölénk akarna kerekedni. Világosan látni kell, hogy a mesterséges intelligenciát (mint neve is mutatja) mi hoztuk létre, mi üzemeltetjük, s bárhová, bármilyen szintre fejlődik is, ugyanannak a rendszernek az integráns része marad, aminek mi is. Ahogyan az emberi agy sem ellensége, vagy riválisa a szívnek vagy más szervnek, úgy a mesterséges intelligenciának is szüksége van az emberi közreműködésre. De ha esetleg a távoli jövőben esetleg már nem lesz szüksége az emberi ténykedésre, még ez sem jelenti azt, hogy az emberiséget kiiktassa, hiszen ebből nem származna semmi előnye.

Természetesen egyetlen faj sem örökéletű, s nincs semmi garancia arra, hogy az emberiség még akárhány millió évig fennmarad, de ma már az nem opció, hogy leállítsuk a technikai fejlődést, minden mesterséges intelligenciát eltüntessünk, s visszatérjünk az őskőkorba, abban reménykedve, hogy így tovább fennmaradhatunk. Az evolúcióban visszafelé már nem lehet menni! Akárhogyan alakul is, a mesterséges intelligenciával már együtt kell élni, s én hiszem, hogy ez előnyünkre válik, s előnyére válik a földi globális rendszernek is, ha jól bánunk vele.

 

Előzmény: Helem (3101)
Helem Creative Commons License 2017.01.21 0 0 3101

Itt a evolúció nem úgy működik, ahol a sokaságból szelektálódnak a lények. Itt az evolúció olyan fejlődést jelent, ami tanulás, egyetlen mesterséges lénynél történik.

 

Az ökofülkékről még annyit, hogy amikor a fajok betöltenek egy fülkét, akkor újabb fülkék nyílnak, amik újabb fajokat hoznak létre. Ezek a táplálékhálózatban egymással versengenek. A hálózatnak újabb és újabb elemei, fajai, állat és növényfajai lesznek. A hálózat egyre bonyolodik, egyre komplexebb lesz. Így egészen furcsa lények specialisták fejlődnek ki.

 

Véleményem szerint az elme fejlődése is ilyen. A kisgyerek alapviselkedései és gondolatai után egyre komplexebb viselkedések és az elmében belül záródó gondolatok fejlődnek ki. Maguktól. A motiváció erő a tanulás, az érdekesség, a pl a neurális hálózatoknál egy számban jelentkezik.       

Előzmény: Tuarego (3095)
gacsat4 Creative Commons License 2017.01.21 0 0 3100

 Lehet, az Internet rég kuncog magában minket olvasva.

Előzmény: Tuarego (3095)
Bétaverzson Creative Commons License 2017.01.21 0 0 3099

Köszönet remek meglátásaidért!

Előzmény: Creativus (3098)
Creativus Creative Commons License 2017.01.21 0 0 3098

Ennél súlyosabban fogalmaznék! A fórumok tartalmának megsemmisítését kultúrális bűncselekménynek tekinteném (sőt emberiség elleni bűntettnek). Volt már ilyenfajta kultúrális rombolás a történelemben. Vegyük pl. az Alexandriai könyvtárat, amelyet az ókori kereszténység pusztított el (itt nem részletezett okokból).

 

Sajnos, ha nem vigyázunk a mai Európára is várhat ilyen sors - figyelembe véve demográfiai helyzetét, és a megoldási kísérletek irányát. De más forrásból is származhat efféle meggondolatlan cselekedet, akár az index fórumával kapcsolatban is, noha ami itt tárolódik terabájtok sokaságán, az pótolhatalan korrajz, egy kultúrális örökség. Ez akár akkor is megvalósulhat, ha az elkövetkezendőkben egy civilizációs hanyatlás következik be. Márpedig nagyon ez irányban mutatnak a tények. S ennek alátámasztására meg is vannak a rég megállapított összefüggések is!

 

De akár lehet egy ilyen rombolásnak az oka egy felsőbb szintről érkezett, átgondolatlan, csak profitérdekeket figyelembe vévő döntés is.

Előzmény: Bétaverzson (3097)
Bétaverzson Creative Commons License 2017.01.21 0 0 3097

Úgy gondolom, hogy a gépagyak a webfórumok hozzászólásaiból is tanulhatnak. Emiatt a fórumok tartalmának megőrzését közérdekű, közhasznú nemes feladatnak tartom.

Előzmény: Tuarego (3096)
Tuarego Creative Commons License 2017.01.21 0 0 3096
Tuarego Creative Commons License 2017.01.21 0 0 3095

Én is úgy látom, hogy nagyobb esélye van az AI-nek magasabb szintre jutni valamiféle evolúciós fejlődés útján. Ehhez persze tenni is kell valamit, hiszen csak úgy "magától" nem fog összeállni az emberihez mérhető mesterséges intelligencia. Kevésbé valószínű megoldásnak tartom, hogy mondjuk egyvalaki, vagy egy cég önállóan előálljon, leprogramozzon egy komplett, emberi szintű intelligenciát.

Ha a technikai fejlődés nagy eredményeinek történetét nézzük, ott is azt látjuk, hogy bár voltak kiemelkedő egyéni teljesítmények, azért összességében egy szerves, evolúciósnak mondható fejlődés figyelhető meg. Például a repülőgép kifejlesztése sem úgy történt meg, hogy egy nagyon okos ember a távoli múltban kitalálta a legapróbb részletekig (pedig volt ilyen próbálkozás: ld. Leonardo). A valóságban az történt, hogy különféle elemek a maguk útján fejlődtek, így a motor, az aerodinamika, a teherbíró, könnyű szerkezetek, anyagok gyártása stb., mígnem egyszer csak valakik ezeket a részelemeket összekombinálták egy működő repülőgéppé. Ők voltak Wright fivérek, akiknek úttörő munkássága nem vitatható, de nem lehet azt mondani, hogy ők találták fel a robbanómotort, ők ismerték volna fel először az aerodinamikai felhajtóerő elvét, s a fémek olvasztását, megmunkálását sem ők dolgozták ki, hanem ezeket ők is felhasználták, s kreatív módon összekombinálták egy új fejlesztéssé. Tehát fontos a tevőleges részvétel egy fejlesztésben, de ugyanilyen fontosak (vagy tán még fontosabbak) a korábbi előzmények, amik lehetővé tették az adott helyzetben azt az előrelépést, ami egy új konstrukcióhoz vezetett. Ezért elmondhatjuk, hogy a technikai fejlődés is egy evolúciós folyamat végeredményben.

A mesterséges intelligencia fejlődése, fejlesztése is elképzelhető evolúciós úton. Sőt, nekem is az a véleményem, hogy e nélkül nem is valósulhat meg eredményesen. Valójában az eddigi fejlesztések, amik a számítástechnikában, robotikában, automatizálásban megvalósultak, úgy is felfoghatók, mint egy az AI felé haladó fejlődés közbenső evolúciós lépcsőfokai. Ezek egyszer elér(het)nek egy olyan szintre, ahol aztán összekapcsolódnak egy magasabb szintű intelligens működő egységgé. Hogy ez mikor fog megvalósulni, az még nem látható előre, mint ahogy az evolúció útjai is nagyrészt kiszámíthatatlanok.

De az is egy jó alternatívának tűnik, amin te dolgozol, vagyis, hogy egy evolúciós környezetet teremtesz programozási eszközökkel, s figyeled, hogy a bennük lévő objektumok spontán hogyan fejlődnek, tanulnak. Izgalmas dolog lehet ez, elismerem, s kíváncsi vagyok, mi sül ki belőle.

 

Előzmény: Helem (3094)
Helem Creative Commons License 2017.01.21 0 0 3094

"Nos, ez a kemény dió, a gondolkodás mesterséges interpretálása."

 

 

Én nem látom olyan keménynek. Megpróbálom kifejteni, mint gondolok erről már vagy 15 éve. 

Ha nézzük az ökorendszereket, pl. őserdő, korallzátonyok, akkor azt látjuk, hogy ezek rendkívül bonyolultak. Ha isten azt a feladatot tűzte ki magának, hogy ilyet hozzon létre akkor két útja van. Az egyik, nekiáll minden élőlényt megtervez, minden kapcsolatot az élőlények között. Tehát megtervezi a határtalan intelligenciájával az egészet és elindítja a rendszert. Ez még neki is brutális feladat. Vagy a másik út, hogy teremt egy viszonylag egyszerű világegyetemet, és abban olyan feltételeket teremt, hogy elindíthassa az evolúciót. És vár. A rettentő bonyolult ökorendszer magától kifejlődik. A második az egyszerűbb. Csak a fizika és az egyszerű evolúció elve.  Tehát a roppant egyszerű evolúió elve, egy roppant bonyolultat képes létrehozni, a komplett ökológiai rendszert.

 

 

Most a mesterséges elménél mi van. Szintén két utunk van a megteremtéséhez. Az első, hogy nekiállunk leprogramozni, mindent, minden mozdulatot, minden gondolatot, minden emberit. Na ez tényleg kemény dió. A második, keresünk egy olyan egyszerű elvet ami az evolúcióhoz hasonló és az agyban is működik, ami létrehozza a mesterséges elmét. Magától.

 

 

Én ezt az egyetlen utat látom igazából erre.

 

 

Én a mesterséges elmét tehát úgy képzelem, mint az ökológiai rendszert, csak a gondolatok az állati, növényi fajoknak felelnek meg. Nem az egyednek, hanem a fajoknak. Minden új ökölógiai fülke, niche, amit betöltenek, az analóg az elmében levő gondolattal. Amikor egy faj kifejlődik és betölt egy megnyílt niche-t az szerintem analóg az elmében levő úgy gondolat, viselkedés kifejlődésével. Az új faj kialakulása és egyedeinek szaporodása, példányainak növekedése, analóg a gondolat vagy viselkedés megerősödésével, a tanulással. Az ökorendszerben a lények "igyekszenek" minden fülkét belakni. Az agyban lévő elmevírusok, mémek, kultúra, "igyekszik" sokféle elmeállapotot belakni. Sokféle gondolat megszületését.

 

 

Na most a számítógépben, hogyan lehet? Tehát egyértelmű a rendszert kell megcsinálni. Nem afféle imitálgató ész nélkül mozgó., integető, vigyorgó robotokat. Illúzió. Lentebb sokat írtam erről. A számítógépben is ilyesmi kell. Magától tanuló, érdekes tereket, belakó, felfedezni akaró rendszer. Mostanában ha ráérek kocka tologató, építő hálózatokat írogatok. Ebből is sokféle ötletet kell kipróbálni, tanulni belőle, módosítgatni, tesztelgetni. Haladok ha lassan is. Sajnos, mivel csak hobbiból csinálom, mivel, meg kell éljek, ezért lassan halad. Majd megcsinálják a profik. Benne van a mi világunkban, hogy ennek meg kell történni, mindegy kik csinálják meg.       

 

 

Előzmény: Tuarego (3093)
Tuarego Creative Commons License 2017.01.20 0 0 3093

Ha ezt a programomat is sikerül megcsinálni és csinálja a számomra elvárt dolgokat a lény, akkor én a M.I. szempontjából már csak egy-két lépcsőt látok. A belső visszacsatolás megvalósítást. Azaz a gondolkodást.

 

Nos, ez a kemény dió, a gondolkodás mesterséges interpretálása. Ez az, amit még nem igazán értünk, s itt van a legnagyobb lemaradás az AI fejlesztésében. Már rengeteg célgép és ügyes alkalmazás van, ahol emberi részfeladatokat lehet gépi intelligenciával, számítógépekkel, robotokkal stb. megoldani, s ezek több esetben jobban is teljesítenek az embernél (pl. sakkozás, képi felismerés, gépek összeszerelése). Azonban a kreatív és stratégiai gondolkodás terén még igen nagy a lemaradás, pontosan ott, ami az embert emberré, vagyis úgynevezett "értelmes" lénnyé teszi.

Az az igazság, hogy nagyon kevéssé ismerjük azt a biológiai (agyi) folyamatot, amikor az "állati" agy átmegy "emberi" agyba. Ez nemcsak a fajok evolúciójában történt meg, hanem minden egyes ép emberben lezajlik az egyedfejlődés során, s kb. 4-5 éves korban történik meg. Régóta megfigyelt tény, hogy a 4-5 éves korunk előtti történésekre felnőtt korunkban nem emlékszünk vissza. Ez is mutatja, hogy az ez előtti időszakban az agy egy más állapotban van. Pedig a gyermek már ekkor is érti és használja a nyelvet, s ebből folyamatosan építkezik. Úgy tűnik, van egy pont, egy határ, amikor rendszer "átbillen", vagyis mikor a korábbi, inkább csak mechanikusan rögzítő, tanuló állapotot felváltja, vagy mellé társul egy kombinatív, kreatív készség, amit "értelmes gondolkodásnak" szoktunk hívni, s amire – ismereteink szerint – sem az állatok, sem a 4-5 év alatti gyerekek, sem a gépi intelligencia nem képes. (Külön vizsgálatot is megérne, hogy mi az evolúciós oka annak, hogy az embergyerek miért nem rendelkezik már születéskor a magas szintű gondolkodás képességével?)

Úgy vélem, a mesterséges intelligencia továbblépésének jelenleg az a legfőbb akadálya, hogy nem látjuk világosan, mi történik az agyi szerveződés szintjén abban az ominózus időszakban. Amíg ebben nem történik előrelépés, addig szerintem nem várható, hogy ettől független módszerrel (programok írásával, mesterséges evolúcióval, "tanuló" algoritmusokkal stb.) utol lehessen érni az emberi intelligenciát. A fő probléma ugyanis, hogy jelenleg nem tudjuk egzaktul megfogalmazni, hogy mit akarunk elérni. Nagyjából érezzük, hogy miről van szó, mikor az emberi értelemről, az intelligenciáról beszélünk, de ennek pontos paramétereit, működési mechanizmusát nem tudjuk leírni.

Természetesen nem megoldhatatlan a feladat, s lehet, hogy a közeljövőben meg is oldják.

Továbbá azt sem tartom kizártnak, hogy a dolog más módon, hogy úgy mondjam "spontán" fejlődés útján valósul meg, pl. az internetes hálózat önálló intelligens "lénnyé" ébredéseként, amit esetleg észre sem veszünk. De az már nem az emberi agy reprezentációja lesz, hanem valami más...

 

Előzmény: Helem (3091)
gacsat4 Creative Commons License 2017.01.20 0 0 3092
Helem Creative Commons License 2016.06.15 0 0 3091

Ebből nekem a hipokampusz szerepe jön be legjobban. A mostani készülő játszogató programomban van egy külön multiháló. Ennek az lesz a funkciója, hogy detektálja, ha a lény olyasmit csinált amit még soha. Ezt akár nevezhetem belső hipokampusznak. Ezt fogom arra használni,hogy az ilyenfajta viselkedést megerősítse. Az eddigi programjaimban a jutalmazás(mondjuk a kaja elérése) kívülről kapta a fő multiháló. A játszó neuronhálós programomban ezt a megerősítő jelet, ingert egy másik multi neuronhálótól fogja kapni. Azt várom, hogy a lény belakja az egész teret és mindent megcsináljon, felfedezzen magától amit abban az élettérben megtehet. Tehát most kockarakosgató programot írok, amiben a lény kockákat fog rakosgatni tologatni, pakolgatni. pl azt várom, hogy tornyokat építsen, bontson magától, addig amíg meg nem unja. Az unalom szintje egy számban jelentkezik amit az unalom, vagy éppen ellenkezőleg az érdekesség érzékelő multi háló jelez. Ez hasonlónak tűnik a hipokampusz jeléhez szerintem. Ha ezt a programomat is sikerül megcsinálni és csinálja a számomra elvárt dolgokat a lény, akkor én a M.I. szempontjából már csak egy-két lépcsőt látok. A belső visszacsatolás megvalósítást. Azaz a gondolkodást. A gondolkodás örömét használni. Amit szintén egy háló csinál más hálók számára. Az utolsó lépcső szerintem a rendszer méretének és sebességének növelése és való világoz való csatolása. Egy játszogató rakosgató, tanuló pici gyerek módjára tanuló mini rendszer megvalósítása éppen a célom.

Előzmény: Bétaverzson (3090)
Bétaverzson Creative Commons License 2016.06.14 0 0 3090

http://tudomany.blog.hu/2016/06/13/_agyunk_egyik_legfontosabb_tulajdonsaga_hogy_meg_tudja_josolni_a_jovot

 

Szerintem nem csak a mi agyainké: pl. ha éhes kutya jelenlétében eldobunk egy csontot, az  ő  agya egész jól ráérez arra,  hogy hol érne földet a csont, ha ennek előtte ő nem kapná el.

Influence Device Creative Commons License 2016.06.14 0 0 3089
Helem Creative Commons License 2016.05.16 0 0 3088

Jutalom az amikor a neuronhálózat csinál valamit és súlytényezőket úgy módosítjuk, hogy a következő hasonló esetben nagyobb valószínűséggel tegye ugyanezt. Az ellenkező esetben a cselekvés valószínűségét csökkentjük. Az én programjaimban egy kimeneti neuron értéke 0-1 között változik. Ha a kimenet értéke a hálózat kiszámítása után 0.5, akkor 50% valószínűséggel teszi ezt vagy azt, azaz ami ahhoz a kimenethez van "motorikusan" kapcsolva. A "0" vagy "1" ebből magától értetődik.

Mondjuk ha egy hálózatnak 8 kimeneti neuronja van és ezek egy síkban való elmozdulást vezérelnek, akkor ezeknek a neuronoknak a kimeneti értékei változnak tanulás vagy büntetés esetén. 8 irányba lehet mozdulni egy síkban egy rácson. 

Előzmény: Bétaverzson (3087)
Bétaverzson Creative Commons License 2016.05.15 0 0 3087

Hogy a csudába tudnád elérni, hogy egy gépezet jutalomként/büntetésként értékeljen/érezzen bármit is?

 

Előzmény: Helem (3084)
Helem Creative Commons License 2016.05.15 0 0 3086

Nyilván átmásolható lesz bármely ugyanolyan, megfeleló rendszerbe. De onnan külön fejlődési folyamaton mennek. Mind el is menthető majd egy wincsire és visszatölthető.

Előzmény: ShaReRe (3085)
ShaReRe Creative Commons License 2016.05.15 0 0 3085

Tehát minden egyes AI-nak át kell majd esni a tanuló szakaszon? Egy már betanult AI memóriáját lehet másolni, nem így van?

Előzmény: Helem (3084)
Helem Creative Commons License 2016.05.12 0 0 3084

Ebben a fórumban többször írtam, hogy régen csináltam olyan programot, ahol két neurális háló egyszerűsített "GO" játékot játszik. 8*8 as pályán. Tehát két sima neurális háló játszott. Az ismert visszafutásos algoritmussal tanultak.

 

Mostanra sikerült megcsinálni egy másik programot, ahol 64*64-síkon egy nagy multiháló megy a "kajáért". Úgy kell tanítani, mint a kutyát. Mindig egy picit messzebbre kell tenni a kajától. Tehát sok-sok kis neuronhálózat van összekapcsolva hierarchikusan egy nagy multihálózattá. Ezzel a módszerrel szerintem a sík mérete hatalmasra növelhető. Így ki lehet majd csatolódni a valós világ felé, ki lehet lépni a mikrovilágból. Analógia :Egysejtűből soksejtű organizmus.

 

Ezen felbuzdulva elkezdtem most olyan rendszert írni, ahol ez a nagy multiháló játszani fog. Nem adok neki feladatot. Csinálja magától ami ott lehet abban a térben. Valami olyan játéktér kell neki amit könnyen meg lehet írni, egyszerű szabályokból áll, de komplex dolgokat lehet csinálni. Valami ilyesmire gondoltam, mint kocka rakosgatás, tologatás. Míg a kaja elérésénél a motiváció, azaz a megerősítés a kaja elérésekor történik, ennél a jutalom az érdekesség, a tanulás. Tehát az lesz jutalmazva amitől tanulhat. Azt várom tőle, hogy először lökdösse a kockákat unalomig, majd egyre komplexebb formákat tornyot építsen. Tehát ha ezt választom akkor benne kell lennie a gravitációnak. Szóval ilyesmit kezdek. Tehát egyenlőre képlékeny, hogy milyen "fizikai" térbe helyezzem mit csináljon, csinálhat elvileg. Ötletet elfogadok. Semmire nem akarom tanítani. Hagy csináljon kedvére bármit. Ez a multiháló szerintem képes erre. Ebben nincs egyelőre belső visszacsatolás ami szerintem a gondolkodás elengedhetetlen része. Az majd később.

 

Tehát én úgy képzelem a mesterséges intelligenciát, ahogy egy csecsemő képes autonóm módon felfedezni, belakni a terét, majd felnőtt emberré fejlődni. Kizártnak tartom, hogy a M.I. be lehessen közvetlenül programozni. Azt tudom csak elképzelni, hogy az ember egy működő autonóm tanulásra képes rendszert hoz létre. Pl egy robotkutyába egy ilyen programmal magától tanulna meg a kutya járni, pusztán az érdekesség motiváció miatt. Véleményem szerint a mostani ilyen robotkutyák és más dolgok szerintem puszta imitációk. Látványosak érdekesek, de szemfényvesztőek. 

 

 

Helem Creative Commons License 2016.03.25 0 1 3083

"Jah, kicsit elszabadultak az "indulatok" a tesztpéldányokon :)"

Nekem ezekből az jön le, hogy ezek a gépek nem értenek semmit. Szó szerint semmit. Csak gyenge imitációi az embernek. Az értelem, az elme egy kibontakozó a érzékszerveinken keresztül valósághoz kapcsolódó, a valósághoz gyökerező. Az elme egy kibontakozó egy fejlődő valami. Ezekben a gépekben ennek nyoma nincs ill. minimális. 

Szerintem közelebb állnak egy magnetofonhoz, mint egy csecsemőhöz. A csecsemő autonóm módon fejleszti viselkedését elméjét. És a fejlődés kibontakozásának eredménye a kész értelmes emberi elme. 

Előzmény: w.ullrichfun (3082)
w.ullrichfun Creative Commons License 2016.03.25 0 0 3082

Jah, kicsit elszabadultak az "indulatok" a tesztpéldányokon :)

Nekem gyanús csak ez a sok lehúzó, negatív "eredmény" - vagy tényleg ilyen hülyék lettek?!

 

http://24.hu/tudomany/2016/03/23/bizarr-mondat-hagyta-el-az-uj-humanoid-robot-szajat/

 

"komikusokból álló szerkesztő csapat munkájának kombinációjaként tweetel."

 

http://digit.mandiner.hu/cikk/20160324_halal_minden_muszlimra_elszabadult_a_microsoft_mesterseges_intelligenciaja

 

 

Régebben írták már itt páran, h semmiféle intelligencia nem képes saját magánál jobbat, okosabbat, többre képest teremteni.

- Na de tényleg ennyi lenne a tudásunk? - Valahogy ezt nem tudom elhinni, elfogadni, ebben átverést érzek ...

 

 Vajon a robotika fő programozói, "legintelligensebb" agytrösztjei mennyire érzik-tudják-vállalják azt a kötelezettséget, h a teremtő(k)nek mindig-mindenért vállalni(uk) kell a felelősséget teremtményeik eredményeiben és cselekedeteiért? 

 Ezek a hírek nekem valahogy "szembe mennek" az előző évek biztató és eredményes kísérleteivel, eredményeivel - avagy esetleg arról lehet szó, h a sokáig "karanténban" fejlesztett intelligencia kiszabadulva a világi eseményekbe, megnyilvánulásokba, talán visszafejlődik? Esetleg az átlagemberi hülyeségünk, a korlátolt szélsőséges gondolkodás(háború, pusztítás, hódítás, birtoklás, kirekesztés, erőszak, vallási és faji megkülönböztetések) olyan részei a tudásunknak, intelligencia szintünknek, ami a mai, mostani tudatszintünknek egy alapvető részét képezi és nem lehet megszabadulni tőle, sőt bele kell vinni a robotikába, az MI v AI fejlesztés nem mehet nélküle??? :(

 Az tökéletes zsákutca, ezt nem tudom elfogadni, itt vmi nagyon nem stimmel.

 

Előzmény: Watchdog (3081)
Watchdog Creative Commons License 2016.03.25 0 0 3081
Bétaverzson Creative Commons License 2016.03.13 -1 0 3080

Kép a jövőből:  Épp úton vagyok szenderegve, amikor csörren a telefon. Fiacskám hív kétségbe esetten. Szól, hogy bajba került - mindenét elvesztette pókeren. Kéri segítsek.

Ekkor látom, hogy van egy másik hívásom is, azt is engedélyezem.

Szenvtelen géphang szól rám figyelmeztetőleg: - Kedves Előfizetőnk, aki a másik vonalon panaszkodik neked, az nem a fiad!

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!