Itt van bővebben a válaszom, mert látom egy kicsit szájbarágósan kell veled viselkednem.
Lufi írta a Deffiniálja valaki isten fogalmát topicba:
Miért létezik inkább valami, mint a semmi?
Egy Robert Nozick nevű gondolkodó a Philosophical Explanations című könyvben állítólag bizarr válaszvázlatokkal szolgál pont erre a kérdésre. Én nem olvastam, csak egy idézetet tőle :
" Ez a kérdés olyan mélyreható, hogy minden válasz esélyével rendelkező megközelítés extrém mértékben szokatlanul fog kinézni. Aki nem szokatlan választ javasol, ezzel azt mutatja, hogy nem is értette a kérdést."
Dan.C Dennett a Darwin veszélyes ideája c-mű könyvében így fogalmaz: " Ha van értelme az egész kérdésnek (egyáltalán), akkor az a válasz, hogy "Mert Isten létezik" valószinüleg éppolyan jó, mint az a válasz, hogy "Csak".
Megnéztem-e hogy mi van, ha a válasz "csak"?
Hát Ő (Dennett) megnézte. Így én is. Keresztül vitt engem,mint olvasót az emberiség történetének majd összes említésre méltó gondolatán, amit ezzel kapcsolatban egy olyan ember megismerhet, aki keresi a választ. Maradt-e hely Istennek, vagy bármiféle intelligens hatóerőnek?
Egy folyamatféle maradt, amiben a világ "képes végrehajtani a nagy trükköt, Münchausenként kihúzni magát a mocsárból: önmagát létrehozni a semmiből, ex nihilo, vagy legalábbis valami olyasmiből, amit nemigen tudunk megkülönböztetni a semmitől. Az önmagát teremtő Isten rejtélyesen misztikus ötletével ellentétben ez az önteremtés semmiféle csodát nem igénylő dublőr trükk, amelynek számos nyomát látjuk magunk körül."..."nem egyszerüen csak konkrét dolog, hanem egy különleges egyedi történeti folyamat terméke, ezért egyben saját létrejöttéért is felelőssé tehető." Dennettel együtt - sorait olvasva- így én is, eljutottam oda, ahol az ok-okozat határvonal eltünt. A világ folyamata tehát egy algoritmikus lépésekből felépűlő csodálatos szépségű dologgá vált a szememben, ami "ugyanakkor önmagában nem intelligens, csupán csodák csodája értelemmel bíró." "Magában foglalja és eltörpíti a művészek által alkotott valamennyi regényt, festményt és szimfóniát - a lehetőségek hiperterében" egy dinamikus tartalmú helyzet, ami minden másiktól különbözik.
Tehát onnantól, hogy már van valami, arra a kérdésre, hogy miért olyan a világ, amilyen, a válasz: mert ilyen is lehet. A majdnem semmibe, amiből a világunk létrehozta magát meg belemagyarázhatunk bármit, de minek? Kérdem én.
Silan, azért azt nem gondolod, ugye, hogy egy hívő nem tud mintegy a "mellényzsebéből kirázva" válaszolni ezekre a kérdésekre? Ha már egyszer elfogadjuk az istenük létét, belefoglaljuk azt is a további kérdéseinkbe, akkor nem lehet megfogni őket, hiszen bármit válaszolhatnak, az "istenük útjai kifürkészhetetlenek".
Mert Isten megteremtett engem es mert Istennek celja van velem.
Ez további kérdéseket is fölvet.
Egyrészt: Miért teremtett téged Isten, és mi célja van veled, s miért pont ez a célja?
Másrészt: Mi a TE célod? Mert azt már tudjuk, hogy mi értelme van az életednek Isten szempontjából. Az ő számára van értelme a te létezésednek, hiszen neki valami célja van veled, vagyis eszköz vagy a kezében. De neked mi a célod a saját magad szempontjából? Az, hogy Istennek célja van veled, önmagában véve még nem teszi értelmessé a létezésedet saját magad számára. Isten számára persze igen, na de neked saját magadnak? Ha valaki másnak célja van velem, nem látom be, hogy az miképpen teheti értelmessé a létezésemet nekem magamnak.
