egy mai icbm inditashoz nem kell nagy infra, es az szinten a foldi szokesi sebesseget lepi meg (majdnem), na jo, az elsot. nem kell a holdon betonozni. azert en is kivancsi lettem volna egy a holdon elhelyezett kamera felvetelere a startrol. van ilyen?
15 évvel az érdemben folyó vita után ide beírni - valóban furcsának tűnhet. Ám hozzám most "ért el" a téma (talán korábbi magánéleti elfoglaltságok okán). Az egész mostani aktualitás számomra a 3200 Phaethon nevű kisbolygóval kezdődött, amely 5 km átmérőjű és a szökési sebessége 0,0027 km/se, azaz 2,7 m/sec. Vagyis egy erőteljes ugrással akár el is szakadhatna róla egy ember. Ezen apropónál fogva kezdtem nézegetni a többi bolygó első és második kozmikus sebességét. És akkor beugrott egy spontán kérdés. Az átlag ember nem gondolkodik azon, hogy OK elmentünk a Holdra, de ha már ott vagyunk, hogy jövünk vissza? Beírtam a google-ba a nagy kérdést: hogy jöttek vissza a holdról? Így találtam erre a fórumra. A szökési sebességek ismeretében kezdtem el én is gondolkodni a részleteken, hogyan, miként is jöhetett létre ez a Hold utazás. Föld: 11,19 km/sec, Hold: 2,4 km/sec. Utóbbi a Földéhez képest ugyan lényegesen kevesebb, ám így is jelentős leküzdendő akadály a visszaút során. 4 nagyobb navigációs eseményt nem úszunk meg: 1. a Föld elhagyása. 2. landolás a Holdon. 3. felszállás a Holdról. 4. landolás a Földön.
Az első gondolatom nekem is a fenti adott fizikai paraméterek teljesítésének lehetőségei körül forogtak - és ezt a témát - ha azt nem is mondhatjuk, hogy kivesézték az itt előttem szólók, de az itt elvárható szinten tárgyalták és adatokat is közöltek: üzemanyag mennyiségek, fel és leszálláskor, kg-ok stb. Ezek hitelét nem ellenőriztem - de legyünk nagyvonalúak és higgyük el. A dolog még így is necces. Ám mindezen felül jönnek sorban sokkal profánabb megfontolások. Bár a Holdon ugyanakkora izomerővel lényegesen magasabbra ugorhatunk, ám onnan nem lehet elrugaszkodni egy jól megtermett ugrással. Ehhez sokkal összetettebb műszaki feladatok tömkelegét kell megoldani. Itt kell tegyek egy rövid kitérőt. Lehetne hosszabb is, mert életem egyik legszebb időszaka, emléke. De terjedelmi okok miatt csak a lényegre szorítkoznék. Még ifjú koromban volt szerencsém egy természettudományi vetélkedőn elindulni és arra felkészülni - többed magammal. Az egyik téma épp az űrhajózás volt. Természetesen - az akkori lehetőségeknek megfelelően - orosz (bocsánat: szovjet) űrtechnikai forrásból táplálkozva. De nem gondolnám, hogy a rakéta kilövés alapelvei és gyakorlati kivitelezés olyan jelenős mértékben különböznének, akár amerikai, akár orosz kilövő állásról van szó. Elvittek minket még a kecskeméti Honvéd kórházba is, ahol a magyar űrhajósokat készítették fel annak idején. Egyszóval nem teljesen "tudománytalanul" és nem outsiderként zajlott a dolog. Egy kis kiadványból (is) készültem, melyben részletesen ismertették a rakéta kilövés folyamatát, időzítését, technikai körülményeit. A rakéta kilövő állás felépítését, azt, hogy milyen objektív követelményeknek kell feltétlenül megfelelnie. Egyrészt monumentális méretekről van szó. (Már ezen a ponton érzi az ember, hogy sántít a dolog, érezni valami zavart az erőben, hogy pár űrhajós néhány óra alatt hogy építhetett ki akár csak részben működő kilövőállást?) Másrészt egészen speciális kiszolgálást kell biztosítania. A megfelelő sebesség elérése a megfelelő irányba: precíziós földi - illetve esetünkben "holdi" kiszolgáló berendezéseket követel(ne). Az említett könyvben - többek között - arról is lehetett olvasni, hogy a több (száz) tonnás tömeg felemelkedésének záloga az elégett üzemanyag rendkívüli sebességgel való távozásának biztosítása. Több száz km/órás szélviharról van szó, melyet földi körülmények között csakis és kizárólag gondosan formatervezett és kivitelezett szélkürtőkben vezetnek el. A toló erőhöz szükséges függőleges irányú áramlást oldal irányba vezetik el. Ezek teljesen kibetonozott járatok az indító állás alatt - óriási méretekkel. (Mondom, már itt sejteni lehet, hogy gondokkal küzd a Holdas sztori...) Itt a Földön még így is igen látványos a kilövéskor feltörő gázfelhő, ha ki vannak betonozva ezek a légjáratok. Egy rakéta nem fog "csak úgy" a puszta homokról, ráadásul egyenetlen talajról felszállni. Pontosan működő indító állásra van szükség. Irány tartásra, megfelelő pillanatban való elengedésre. A kibetonozott széljáratok nélküli kilövést - nemcsak a vele járó porfelhő miatt, de magának az indító állvány rögzítésének hiánya miatt is - hagyjuk meg a scifi filmeknek. Arról már nem is beszélve, hogy a por és a homok tönkretenné a berendezéseket (hajtómű, rakéta test), de a látást is akadályozná, ami létfontosságú a fellövést irányító központ számára. Nem is gondolnánk, hogy egy rakéta kilövéséhez a földi háttérmunkának, időnek, anyagnak mekkora mennyiségére van előzetesen szükség. Mindennek a földi körülmények közti megteremtése is óriási feladat az itteni felszereltséggel, építőiparral, mérnöki precizitással, áramellátással, vízellátással, amit egy építkezés megkövetel - ha csak pusztán a betonozás részére gondolunk. Hány mixerkocsi beton kellene oda? Ez a földön nem probléma. Az előkészítésre hónapok, évek és emberek százainak, ezreinek munkája szükséges - de itt rendelkezésre is áll. Ott a Holdon azonban... elképzelem... Néhány szkafanderbe öltözött űrhajós... a portengerben... Némi élelmiszerrel, alig várva a visszaindulást... Víz? sóder? cement? mixerkocsi? földmunkák? vagy stílszerűen holdmunkák? vagy idő (akár csak a beton megkötéséhez) - hagyjuk is... De ha ezek nélkül is: legalább valamiféle indítóállás elkészítése, felállítása... rögzítése, precíziós beállítása... tényleg hagyjuk... Ha valaki minderre azt válaszolná, hogy a Hold szökési sebessége - lényegesen kisebb is a Földénél, ezért az eléréséhez nem kell olyan műszaki háttér. De 2,4 km/sec azért nagyon komoly sebesség, ami - maradjunk a realitás talaján - gyakorlatilag ugyanolyan feltételek biztosítását követeli meg. Ezek az átlag "hírfogyasztók" számára észrevétlenül a háttérben maradó információk, ám a rakéta indításának ezen részletei nélkül az egész kilövés nem megvalósítható.
Valaki említette itt a "józan paraszti észt". Nos, ha egy ilyen, bizonyításra szoruló történet már e legprofánabb megfontolásokat mint próbákat sem állja ki (komoly műszaki számításokról még nem is beszélve), nos akkor a túlélésre nem sok esélye van. Az én szememben tehát pusztán ezek miatt (zászlóról, árnyékról, cipőnyomról, megvilágításról még nem is beszélve) - már megbukott a Holdra szállásos történet. Ki merem jelenteni, hogy egész biztosan nem járt ember a Holdon. Azért ennyire nem kellene hülyének nézni az embereket.
És akkor még nem tértünk ki a Hold körül keringő fogadó részleg megcélzásának, utolérésének, összekapaszkodásának komplikált, indító állásból kivitelezett, (a Földről vezérelt? Vagy a holdkomból?) feladatára. Egyik esetben a időeltolódásokkal terhelt kommunikációval és navigálásával van a gondom, másik esetben a személyzet korlátozott irányítási lehetőségeivel - pontosabban ottani "holdi" személyzet nem volt. A landolás kérdésének nehézségeit, üzemanyag szükségletét és a vele járó porvihart, illetve annak bármilyen hiányzó nyomait a felvételeken - szintén nem említettük. (mindennek hulla porosnak kellene lennie, de a holdkompnak biztos - ehhez képest patyolat tiszta). Első szuszra ennyi...
Nem rólam van szó kedveském :-D - de ha ilyen okos vagy, akkor magyarázd el, hogy Kubrick milyen szimbológiával élt a filmjeiben a holdraszállás filmezésével kapcsolatban :-D
Mit tegyél? Tanulj, pallérozd az elmédet, a leépült agyvelő, a szellemi roggyantság, debilitás, a hiszékenység szükségszerűen lök az ilyen baromságok karmaiba, mint a holdraszállástagadás és tsai.
Ez a szimulátor naggyon állat! Nemrég beszélgettem egy munkatársammal, hogy olyan "játékot" kéne csinálni, ahol az űrutazást valós időben, fizikai törvények alapján "játszhatod"... Erre tessék...
Elolvasgattam, néhány másik topicot a kamu-Holdutazás témában... Eléggé lehangoló a dilettáns - általános iskolai fizikaórákat kétségbe vonó - hozzászólások statisztikai aránya a Holdutazást megkérdőjelezők körében. Őszintén szólva elment a kedvem a diskurzustól, mert nagyon ritka, hogy valaki feltételezéseken, tévéműsorokon, vagy hallomásokon kívül másra is alapozna egy cáfolatot.
Olyan, mintha azzal kellene vitázni, hogy a világűrbe az ember nem juthat ki, mert az Isten országa...
Majd visszanézek, hátha történik valami változás... :-)
Ha valakinek ketsege volna, hogy adott tuzeloanyag tomeg/hasznos tomeg konfiguracio mellett el lehet jutni a holdra es vissza is lehet onnan jonni, az kiprobalhatja ezzel a szimulatorral. A tuzeloanyag elegge ki volt centizve a kuldetesek soran, peldaul amikor az Apollo 11 holdkompja "holdat ert", mar csak 20 mp-nyi biztonsagos repulesre elegendo nafta volt a tankban. A nagyon vekony biztonsagi rahagyas nagyon pontos navagaciot kovetelt, ami az akkori szamitastechnika szintjen legalabb akkora feladat volt, mint a bazi nagy hordozoraketak kifejlesztese.
Igen, Dr. Lecter jól rávilágít a lényegre, mert mire a III. fokozat kiég, addigra a Hold felé vezetô pályán van a cucc és elszakadt a Föld gravitációjától, ekkor már csak néhány jól idôzített gyújtásra van szükség, hogy a Hold körüli pályára álljanak, illetve, hogy elhagyva azt a Föld felé vegyék az irányt. Ennek fedezete a műszaki egység üzemanyagkészlete - a jegyzetemet nem hoztam haza, ezért most a pontos súly arányokat nem tudom, de a 24514 kg-ból elég tetemes mennyiséget tesz ki.
A Földre egyébként kizárólag az 5844 kg-os (+holdkôzet+személyzet) parancsnoki egység tér vissza, de ezt csak a légköri súrlódás fékezi, illetve az utolsó szakaszban ejtôernyô.
Visszafelé pedig azért elegendô kevés üzemanyag, mert a Föld amúgy is vonzza a hajót, csak irányba kell állni, és már zuhan is. Persze nem mindegy, hogy hogyan áll rá a visszatérôpályára a hajó, mert van egy olyan belépési szög a légkörbe, ahol a parancsnoki egység aljára aplikált vastag kerámiaréteg még nem ég át - ez egy 2 fokos nyilású tartomány. Ha ennél meredekebb szögben halad a Föld felé, akkor garantáltan porrá ég, ha laposabb szögben, akkor meg egyszerűen lepattan a légkörrôl, és ekkor már nem lehet korrigálni, mert már le van választva a hajtóművet tartalmazó műszaki egység. De ezek a pályakorrekciók már csak néhány másodperces gyújtást igényelnek - amolyan finomhangolást - és a műszaki egység hajtóműve azért nem fogyaszt 2,7 tonnát másodpercenként... :-)
Egyébként nemrég mondták be az Inforádióban, hogy már elege van a tudósoknak a kételkedésbôl, és egy nagy (földi) teleszkóppal megnézik mi van a leszállóhelyeken. Kíváncsi leszek... :-)
Szerintem ez a téma csak el fog durvulni, mert a médiának szüksége van ilyen típusú hírekre - minthogy a Holdutazás kamu volt - végsô soron ilyesmibôl élnek (nézettség, reklámidô, stb...), az emberek meg szeretnek kételkedni minden kormányzati eredetű dologban. Pláne hogy egy űrfelvételt meghamisítani manapság már közel sem akkora kunszt, mint lett volna ez harminc éve... (lásd:
http://www.tar.hu/imbrium/
http://www.tar.hu/tranquillitatis/
...miként ezt már régen megcsináltam... :-)
Én is szeretek kételkedni benne, csak még nem találtam cáfolatot.
Meg azért ne feledjük, hogy a szovjetek emberes Hold-programja összeomlott a hatvanas évek közepén, és biztos vagyok benne, hogy ha a hírszerzésnek a legkisebb gyanúja is támadt volna, hogy az amcsik programja kamu, akkor nagyhatalmi érdekbôl teszik nevetségessé az egészet. Ehelyett szép csöndben elismerték a bukást, elkezdtek a Hold-programjukhoz fejlesztett rakéták felhasználásával a Vénuszra, meg a Marsra szondákat küldeni, ja, és persze kiköszörülendô a csorbát, azért a Holdra is fellôtték a távirányítású járművüket. De biztos vagyok benne, hogy ha valóban kamu lett volna a dolog, akkor a szovjet pártvezetés kérdôjelezte volna meg, és nem amerikai tévériporterek, meg bulvárcikkírók.
Emellett eltörpül az a szokásos érv, hogy nem fognak 400000 ember fizetni tíz évig, plussz a projekt anyagköltsége... mert 13,5 tonnát másodpercenként megzabáló járgányokkal ez sem kutya... :-)
Látom, dolgoztál rendesen, le a kalappal előtted!
Sajna nyelvtudás hiányában nem tudok utánajárni a dolgoknak.
Majd válaszolok írásodra, de most nincs annyi időm. Annyit azért írok, hogy a hasznos terhet nagyjából vissza is kellett hozni, s ha oda jutáshoz kellett 2700 T üzemanyag, akkor vissza, hogy lehet elég az a kevés ami maradt a visszaútra. Persze, ha igaz amit írtál (gravitáció, s a négyzetes összefüggés), akkor talán elég, de nem akaródzik elhinni.
hali!
Apollo-17/Saturn-V rendszer a Földön, indulás előtt, üzemanyaggal feltöltve:
Saturn-V I.fokozat: 2246540 kg
Saturn-V II.fokozat: 493318 kg
Saturn-V III.fokozat: 121000 kg
Lunar Module Adapter: 1841 kg (A holdkomp tárolója)
Lunar Module: 16352 kg
Commander Module: 5844 kg
Service Module: 24514 kg
Mentőrendszer: 4158 kg
Instrument Unit: 2040 kg (A holdkomptároló és a III. fokozat közötti cucc)
Felszálló tömeg: 2915607 kg
Ebből a majd' 3000 tonnából a legnagyobb munkát az első fokozatnak kell elvégeznie, hogy felemelje ezt a tömeget a Földről.
Az első fokozat szárazon 130441 kg
Az első fokozat üzemanyaga 2116099 kg
5 db F-1 hajtóművének összesített tolóereje 34millió Newton. Ehhez a teljesítményhez 1db hajtómű másodpercenként 2,7 tonna üzemagyagot éget el. (13,5 tonna a másodpercenkénti kiürülési sebessége az első fokozatnak)
Az első fokozat körülbelül 2,5 perc alatt ég ki, ennek során 65-70 km magasságig juttatja a járgányt 4g-nél nem nagyobb gyorsulással.
Valahol itt leválik a mentőrendszer is. (-4158 kg)
Miután levált, az egész rendszer összsúlya 664909 kg, amelyet a szárazon 36478 kg-os 456840 kg üzemanyaggal feltöltött II. fokozat visz tovább. Az 5 db J-2-es hajtómű összesített tolóereje 5,13 millió Newton. Ez a fokozat körülbelül a felszállást követő 6. percben ég ki, ekkor 170-200 km távolságban van a Földtől(de ez már a Föld körüli pálya része, és a pálya földközelpontja, és földtávolpontja eléggé széles határok között mozoghat).
Ezek a fokozatok visszahullanak az óceánba.
A Hold felé vezető pályára a harmadik fokozat (szárazon 11300 kg, üzemanyag 109700 kg, 1 db J-2-es hajtómű, 0,93 millió Newton tolóerő) viszi a 171591 kg cuccot.
Miután ez leválik - folytatja az útját a Hold felé, csak más pályán, mint az Apollo, és ez ott csapódik be - a Holdkompot összekapcsolják az ürhajóval, és kiemelik a tárolóból, ezzel a Saturn-V-től végleg búcsút vehetünk.
Ettől a ponttól kezdve a Hold felé tartó hajó súlya 46710 kg. Ebből a Holdra leszáll 16352 kg leszállóegység, amely 7514 kg-osan érkezik le - ha teljesen elégetné a 8838 kg leszállásra szánt üzemanyagot, de tételezzük fel... -, majd a Holdról 4547 kg indul el (beleszámoltam a 110 kg kőzetmintát!), és mire pályára áll a Hold körül, 2169 kg-ra fogy, ha elégeti a felemelkedésre szánt 2378 kg üzemanyagot. (De mint korábban írtam, ezek a Földön mért értékek)
Persze arra nem vállalkozom, hogy pontos arányokat kiszámoljak, de szerintem ha a Földről fölemelni, és Hold felé vezető pályára állítani (11,2 km/s) egy majd' 3000 tonnáról kb 60 tonnára csökkenő tömeget (Apollo+üres III. fokozat) kb 2700 tonna üzemanyag kell, akkor azért arányosnak tűnik, hogy 4,5 tonnát (ami 2,2 tonnára csökken) a Holdról fölemelni (2,4 km/s) elegendő a 2,4 tonna.
A forrás ellenőrzése tekintetében ajánlom az Apollo Press Kit nevezetű roppant részletes összegzéseket a NASA-nál, ezen az oldalon keresztül pl. elérhető:
http://www-pao.ksc.nasa.gov/kscpao/history/apollo/apollo.htm
Persze mindez nem dönti el a kérdést, hogy jártak-e a Holdon... :-)
Bocs, de folyamatosan jutnak eszembe dolgok... Semmit nem hoztak vissza a felszerelésből, amit nem volt szükséges. A holdjárók a mai napig ott parkolnak a leszállófokozatok, az amcsi zászló, meg a szétszórt szemét mellett - nagyon csúnyán otthagyták a kacatot, amit a felszálláskor szétszórt a hajtómű. Élelmiszerből a kompon nem hiszem, hogy bármennyit visszahoztak volna, mert az Apollo-17 75 órás holdi tartózkodása során - ez volt a leghosszabb időtartam - szerintem rendesen kidekázták a kaját, hogy elfogyjon.
A holdkőzetek 400 kilója maximum összesített adat, az egész Apollo program során összegyűlt mennyiség, mert a 17-es hozta vissza a legtöbbet, 110kg-ot (földi súlyban... :-)).
Adat:
A Föld felszínén 11,2 km/s, a Hold felszínén a szökési sebesség 2,4 km/s. Azonban a felszálló egységnek ezt a sebességet sem kellet elérnie, mert pályára állt a Hold körül, összekapcsolódott a parancsnoki kabinnal, és ennek az egységnek a (lényegesen nagyobb teljesítményű) hajtóművével szakadtak el a Holdtól.
Ha jól értem az angol szöveget, akkor az egész holdkomp (Apollo-17,az utolsó, amikor mindenből a legnagyobb tömeggel kell számolni, mert már "bátrak" voltak) feltöltve üzemanyaggal, oxigénnel és vízzel 16000 kg, ebből felszálló tömeg 4300 kg. A teljes tömegből üzemanyag 11200 kg, amiből a leszállás során elég rendesen fogy - tehát a tömeg folyamatosan csökken, ahogy közelednek a Holdhoz, aminek során a növekvő gravitáció egyre kisebb tömegű testre hat (de a differenciálszámítás sem az erősségem... :-)). A Holdra leszállt kompon a megspórolt üzemanyagon felül - ez nem volt sok, mert nagyon dekáztak - 2400 kg üzemanyag volt a felszálló fokozatban, és nyilván teljes gőzzel indultak, minek során az üzemanyag tömege rohamosan fogy, miközben emelkednek a Holdról, és a távolsággal négyzetesen csökken a tömegvonzás.
A súlyadatokat el kell osztani 6-tal, hogy a holdon mérhető szökési sebbességgel arányba lehessen hozni, de ha nem haragszol, most nem keresek utána az Apollo-rendszer hajtóműveinek fajlagos tolóerejének, mert ez meg az üzemanyag felhasználás - tehát a tömeg/sebesség arány változásának mértékére világítana rá...
Szerintem nem volt gond az arányokkal...
Bár ez csak megérzés, de ha van itt egy mat-fiz-es akkor hátha végig tudja mondani ezt normálisan is... :-)
Ja, a holdkompos földi gyakorlatok során, például a gyakorlókomp létrája sokkal masszívabb volt, hogy a teljes menetfelszerelésben pompázó asztronautát kibírja, az "éles-holdkomp" létrája pedig tök snassz könnyűfém létra, ami egy molett ember alatt is leszakadt volna, ha a földön kipróbálja.
A reklámokat szabad szemmel szoktam nézegetni, más céllal meg - szerintem - nem jutna eszébe senkinek, hogy a Földről láthatóan megjelölje a Holdat - legfeljebb a Land-art néhány elvetemült képviselőjének jutna ilyen az eszébe, de az már Moon-art lenne :-) Persze nem tartok attól, hogy becsomagolják a Holdat, mert a művészetre ennyi pénzt nem szoktak szánni.
Az arány-kérdésre most nem tudok kapásból részletes választ adni, csak felhívnám a figyelmedet egy apróságra, amit kifelejtettél: a gravitációs vonzás a távolsággal négyzetesen áll arányban. Nem vagyok matematikus - rajz szakon végeztem - úgyhogy nem akarok belebonyolódni, mert egy matekos bissztoss körberöhögne -, de valahogy az dereng nekem, hogy 1/6-od g vonzástól elszakadni nagyságrendekkel kisebb energiabefektetés, mint 1 g-től.
A holdkomp felszállóegységét tehát nem is kell olyan veszettül felgyorsítani, hogy elszakadjon. Az egész leszállóegység pedig pontosan azért olyan gányolt kivitelű pléhdoboz, hogy ne legyen nagy a tömege, még könnyebb legyen fölemelni. A Földön mért 400kg holdkőzet súlya a Holdon cirka 66kg.
Tudom, hogy ez nem teljesen meggyőző, de úgy érzem, hogy nincs itt akkor a gond az arányokkal, csak sajna a szöveges feladatok sosem voltak az erősségem... :-)
Mindenesetre kajtatok még némi adat után...
Azt elhiszem, hogy oda el lehetne juttatni élő embert.
Csak azt nem hiszem el, hogy a holdra szálló egységgel tudtak akkora üzemanyagot magukkal vinni, hogy lefékezzék a hold egységet, hogy olyan sebességgel landoljanak, melyet a berendezések, valamint a személyzet, na meg a leszálló egység "lábai" kibírnak.
Ugye azt tudjuk, hogy a hold gravitációja 1/6-oda a földének. Namost akkor feltételezem, hogy a hold körüli pályán lévő egységhez ha fel akartak jutni hozzá, akkor annyi üzemanyag kell , mint a föld gravitációs erejének legyőzéséhez szükséges készle 1/6-oda (najó, ott nem kell számítani légellenállásra). Ekkora üzemanyagot szerintem nem volt képes tárolni az a kis konzervdoboz. Egyszerűen nem tartom hihetőnek, hogy abba a kis leszállóegységbe elférjen az az üzemanyagmennyiség, amely elég a hold gravitációjának legyőzésére, s felvigye őket a hold körül keringő "bázisra". Hisz abban a kis utazófülkében rengeteg berendezés, oxigén, víz, élelmiszer, holdjáró kocsi, emberek, (vissza állítólag négyszázvalahány kiló holkőzet)
stb.
Nézzük (laikus szemmel, egy kis elektroműszerészi jártassággal, meg a mesterem szerinti józan paraszti ésszel) mi megy fel a földről:
Hajtóanyag, rengeteg, egyszer olvastam ez kiteszi kb. a teljes induló súly 98 %-át.
Marad 2 % súly amely esetünkben a következő:
a hold körül keringő egység, a leszálló egység a tartalmával(fentebb felsoroltam) valamint a holdról a földig visszavezető úthoz szükséges üzemanyag.
Ha a hold gravitációja 1/6, akkor kizárt, hogy abba a két százalékba beleférjen a visszaúthoz szükséges üzemanyag, főleg tudva, hogy ebben benne vannak az egyéb berendezések készletek emberek is. Így az üzemanyag max kb 1 % maradhat. Na most, ha mondjuk oda kellett pl. 98 köbméter üzemanyag, kizártnak tartom, hogy vissza elég legyen az 1 köbméter. Ne a menyiséget figyeld, hanem az arányokat.
De igazából nekem a holdról a bázisig tartó úttal van a problémám, hogy abban a kis "vacak" leszállóegységben, tutkó, hogy nem volt annyi hajtóanyag, még akkor sem, ha a vacak egy részét hátrahagyták...
Ha esetleg zagyvaságokat írtam, akkor kérlek javíts ki, hisz szeretnék benne hinni, de a fentiek miatt nem tudok.
Persze nem vagyok túl járatos az űrkutatásban, ezért hibáimat nézd el nekem.
Sajnos nehéz lesz meggyőznöd álláspontom ellenkezőjéről, de hátha...
Ez még gyönge érvnek is gyönge...
Az igaz, hogy a cégek a világon nagyjából több pénzt fordítanak évente reklámra, mint az egész világ egészségügyi, és tudományos beruházása együttvéve, de ennek ellenére is a saját zsebüket tömik, ezért nem fognak bele olyan vállalkozásba, ami a fennállásuk óta megtermelt hasznot mindenestül elvinné...
Járd már körül egy picit a témát légyszi', mert érdekelne, hogy mit takar ez a "szerintem". Én is mondhatom, hogy szerintem jártak fenn, meg azt is, hogy szerintem nem, de ez körülbelül olyan szintű, mint az ovódában az "Én gyôztem!-Nem, mert én!"
Tudod, egyébként, hogy mekkorának kellene lennie a Holdon egy földrôl jól látható jelnek? Gondolj bele, hogy szabad szemmel nem tudod a legnagyobb krátereket sem megkülönböztetni, akkor sem, ha jó a szemed, pedig némelyik a 200km átmérôhöz közelít.
Egyébként egy marslakó mióta szakavatott a Föld holdjának ügyében? :-)
