Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

naox 19 órája Creative Commons License 15472

Egy ilyen szűk témáról szakkönyvet nem igazán fogsz találni. Esetleg érdemes egy napot rászánni a könyvtárban a klinikai kémia szekció átnyálazására.

A medline (pubmed) adatbázist ismered? Ott érdemes a ISE, sodium, colorymetry, etc. szavakra keresni, és a keresést szűkíteni. Ha találsz egy jó összefoglaló cikket, akkor már a citációk alapján érdemes tovább haladni.

(van egyáltalán értelmes kolorimetria ezekre az ionokra?)

Előzmény: Várhegyi Márton (15471)
Várhegyi Márton 22 órája Creative Commons License 15471

Sziasztok!

Tudnátok ajánlani cikket (angol vagy magyar nyelvű), ami az ionszelektív elektródákkal való mérést hasonlítja össze a kolorimetriás eljárásokkal? (Nátrium, kálium, klorid tekintetében. Tulajdonképp a vérgázanalizátorokkal kapcsolatos vonatkozások érdekelnek.)

Nem volna hátrány, ha megbízható szakkönyvből vagy lektorált folyóiratból származna (vagy legalábbbis tartalmazna szakirodalmi hivatkozást), mert szakdolgozathoz kellene hivatkozásul.
Próbáltam keresgélni az internetben, de sajnos nem vagyok járatos az analitikai kémiában, így nem jutottam sokra.

naox 1 napja Creative Commons License 15470

Hát erre ember nem fog tudni válaszolni. Tény, hogy akkor még nem használták az elektrometallurgiát, tehát az Au, Ag ott van a rézben. De akkor még sok "tiszta" rézbánya működött, alacsony nemesfém-tartalommal, és század százalékokat aligha éri meg kivonni.

Nyilván nincs más megoldás, mint az, hogy megméred/megméreted a nemesfém-tartalmat. A dolog azért is érheti meg, mert a nagytiszta hulladék rezet  sokkal magasabb áron tudod eladni.

Előzmény: Peroximane (15469)
Peroximane 2 napja Creative Commons License 15469

Nem tudom van-e itt olyan ember aki a rézkohászatában elég jártas...A kérdésem az lenne hogy vajon, az 1935-1945 között előállított rezet mennyire tisztíthatták?

Azt tudom hogy mostanában már raffinálással nagyon tiszta rezet tudnak előállítani.

 

Illetve a másik kérdés, ha ezt a régi rezet nem tisztíthatták akkor milyen fémeket tartalmazhat még mellette (esetleg arany, ezüst?) ? Házilag megéri-e az ilyen réznek a tisztítása ha nagyobb mennyiség van kéznél? Vagy a számomra hasznos szennyező anyag mennyisége lehet a 0,01%-ot sem haladja meg?

schopper 5 napja Creative Commons License 15468

Igen, a világ nem az EU. És igen a benzin nem csak 95.

Igen én kötözködöm.

Előzmény: naox (15467)
naox 5 napja Creative Commons License 15467

"egy pontosítást tartalmaz"

kötözködést

nemcsak 95-ös benzin létezik, a világ az nem az EU

Előzmény: schopper (15466)
schopper 5 napja Creative Commons License 15466

A hozzászólásom egy pontosítást tartalmaz, aki tud olvasni megérti.

A másik egy kérdés, ami csak úgy szimplán érdekelt, de valóban egy kicsit buta kérdés, hiszen nincs általános válasz, vagyis ha egy adott gumival kapcsolatban meg akarom vizsgálni, hogy egy adott oldószer mennyire bántja akkor nosza, kísérletbe kell fognom. Ezért visszavonom a kérdés és fenntartom a pontosítást.

Előzmény: naox (15465)
naox 6 napja Creative Commons License 15465

????

Én: "kevésbé duzzasztanak"

Te: "nem duzzaszt?"

Én: de igen, kevésbé.

Ez egy fórum, ami nem arra való, hogy kötözködj, hanem hogy ha valaki segítséget kér, akkor próbálj neki segíteni.

Előzmény: schopper (15464)
schopper 6 napja Creative Commons License 15464

Tudomásom szerint Uniós és magyar szabvány, hogy a motorbenzinben 35 tf% alatt kell legyen az aromás tartalom és 1% alatt a benzol, tehát a benzin zömét nem aromások alkotják. Kis szénatomszámú alifás nem duzzaszt?

Előzmény: naox (15462)
cam aro 6 napja Creative Commons License 15463

MIt értesz "aktivátor" alatt?"" 

azt az anyagot, ami tamadja a gumit. 

 

 aromasok, es alkanok. 

e ket szora volt szuksegem. 

 

koszonom.

 

 

 

Előzmény: naox (15462)
naox 6 napja Creative Commons License 15462

MIt értesz "aktivátor" alatt?

 

Nagy vonalakban: a "gumi" az sokféle elasztikus anyag gyűjtőneve. Van természetes gumi, vulkanizálva és anélkül, vannak mesterséges gumik, pl. PVC gumi (vinyl-gumi), neoprén, nitril, szilikongumi, de létezik  a dögdrága fluor-tartalmú "viton", amit kb. semmi sem támad meg.

A gumik nagy része többé-kevésbé minden féle szerves oldószert magába szív és egy kicsit, és duzzad, ettől pedig gyengül. A legerősebben a benzol, és az aromás vegyületek duzzasztanak (ezek alkotják a bezin zömét), az alkánok (amik a zsírokat, dízel olajat, petróleumot alkotják) kevésbé duzzasztanak.

Ha konkretizálod, talán komolyabban is tudunk segíteni.

 

Előzmény: cam aro (15461)
cam aro szept. 15. Creative Commons License 15461

Hello. 

 

Amator kerdez, tehat elnezesed kerem.  

 

autoipar, es kornyeke... 

gumi alkatreszek reakcioja uzemanyag, es kenoanyagokkal. 

konkretan. 

mi felelos azert a jelensegert aktivator oldalrol, hogy bizonyos gumi alkatreszek megdagadnak a jelenletukben ? 

meg konkretabban. 

mi az ami bantja oket, es mi az ami nem.

a kulonbsegre lennek kivancsi.  

petroleum. 

gazolaj. 

benzin. 

kenoolajok. 

ooo.. fektisztito.. ez leginkabb sebbenzin lehet. 

 

Koszonom. 

Előzmény: naox (15460)
naox szept. 7. Creative Commons License 15460

A napsugárzás nem fogja ionizálni az alkoholt. Ehhez elég megnézni az alkohol UV spektrumát. 220nm felett egyszerűen nem nyeli el az UV sugárzást. 200nm alatt már igen, de a levegő a napsugárzás 220nm alatti tartományát tökéletesen elnyelte.

 

Előzmény: nyemi (15459)
nyemi szept. 7. Creative Commons License 15459

Köszönöm a választ.

Hát igen ez a fránya nukleáris technológia nem könnyen adja ki az energiáit.

 

Mindegy, kísérleteimet azért  elkezdem, mert látok fantáziát  ebben az anyagban. Az ionizáló sugárzás most egyenlőre a napsugárzás fogja pótolni vagy semmi és mint alkohol cella üzemelne.

Tényleg erre nem alkalmas?

 

Előzmény: naox (15456)
Ádám Kristóf szept. 7. Creative Commons License 15458

Oh,most látom a válaszokat. 

Nagyon szépen köszönöm mindenkinek! :)

W_B szept. 7. Creative Commons License 15457

Igen, köszi, elszámoltam !

Előzmény: naox (15454)
naox szept. 7. Creative Commons License 15456

Ha alfával akarsz ionizálni, akkor elfelejtheted az alkoholt, sőt minden molekuláris anyagot is. Az alfának olyan őrületes energiája van a kötésenergiákhoz képest, hogy ahogy halad egy anyagban, maga mellett nemcsak ionizál, de gyököket kelt, C-C, C-H kötéseket hasogat. Ezek a gyökök teljesen kiszámíthatatlan módon alakulnak tovább, bármi (tényleg bármi) keletkezhet belőlük. A cikk is utal rá, hogy kb. a Ga az egyetlen ilyen célra alkalmas anyag.

A másik probléma meg a méret. Ha 10 mm3-ben akarsz 10 mW-ot termelni, akkor működik a dolog. Nagyobb méretben meg nem, hisz az energia 10-30%-a végül hővé alakul. HA figyelembe veszed az alfa hatótávolságát, akkor már egy pár wattos cella is hűthetetlen: elolvad magától.

Előzmény: nyemi (15448)
naox szept. 7. Creative Commons License 15455

A vége helyesen:

... 460 pm (pikométer).

Ha figyelembe veszed, hogy egy átlagos C-O kötés hossza 145 pm, egy C-C kötés 154 pm, végül egy C-H kötés 110pm, akkor körülbelül látszik is, hogy ez a "jó" eredmény.

Persze a kötéshosszakat végképp nem tanultátok, de mire való a gugli?

A feladat, mint W_B is célzott rá nagyon elnagyolt, hisz nem veszi figyelembe, hogy a "kocka" szabad részeire a szomszédos alkoholmolekula "belóg", azaz a kockák részben átfednek. Arra mindenesetre jó, hogy egy ilyen egyszerű számítással elképzelésünk lehet a molekulák méretéről...

Előzmény: naox (15454)
naox szept. 7. Creative Commons License 15454

W_B barátunk eltolta...

0,789 g/dm3, ezért a 46 gramm térfogata = 46 g / 0,789 g/dm3 = 58,30 dm3

Természetesen 46 gramm (5 deka) alkohol nem 58 liter, hanem 58 milliliter (cm3). Helyesen:

0,789 g/cm3, ezért a 46 gramm térfogata = 46 g / 0,789 g/cm3 = 58,30 cm3.

Egy darab EtOH molekula térfogata: 58,30 cm3 / 6*1023 molekula = 9,72*10-23 cm3.

Ennek a köbgyöke: 4.60*10-8 cm, azaz 460 pm (nanométer).

Előzmény: W_B (15452)
naox szept. 7. Creative Commons License 15453

"...mivel ilyet nem is nagyon tanultunk Általánosban."

Tudod, az oktatás célja nem az, hogy tudd azt, amit megtanítanak ("leadnak"), hanem az, hogy a megszerzett tudásod alapján olyan feladatokkal is megbírkózz, amiknek a megoldását még soha nem hallottad. A tanárod alighanem ezért adott fel egy ilyen "gondolkodtató" feladatot év elején.

Előzmény: Ádám Kristóf (15451)
W_B szept. 7. Creative Commons License 15452

1 mol (6*1023 molekula) EtOH= 46 gramm.

Mivel a sűrűsége 0,789 g/dm3, ezért a 46 gramm térfogata = 46 g / 0,789 g/dm3 = 58,30 dm3.

Egy darab EtOH molekula térfogata: 58,30 dm3 / 6*1023 molekula = 9,72*10-23 dm3.

Ennek a köbgyöke: 4.60*10-8 dm, azaz 4.60 nm (nanométer).

Ilyen élhosszú kockába fér bele egy molekula EtOH.

Előzmény: Ádám Kristóf (15451)
Ádám Kristóf szept. 7. Creative Commons License 15451

Köszönöm Szépen!:)

 

Ezt most megpróbálom megcsinálni,de nem tudom,hogy mennyire fog menni,mivel ilyet nem is nagyon tanultunk Általánosban. Szóval,ha lenne olyan kedves,és elküldené egy képben,vagy lenne rá ideje is leírná,az egész feladat kiszámolásának menetét,azt nagyon megköszönném! :)

Bár az egész osztály biztos benne,hogy csak szívatásnak adta fel a feladatot,de azért tartunk attól,hogy beírna egy 1-est.

W_B szept. 7. Creative Commons License 15450

Helló!

 

Én valahogy úgy számolnám ki, hogy egy mól (6*1023 molekula) EtOH hány gramm (=a moláris molekulatömege), azt átszámolnám térfogatra (azaz elosztanám a sűrűségével), és az így kapott térfogatot elosztanám az 1 mólban lévő molekulák számával.

Így kijönne, hogy 1 db EtOH molekulának "mekkora a térfogata".

Ebből köbgyököt vonva kijönne, hogy milyen élhosszúságú kockába fér bele egy EtOH molekula.

A mértékegységekre figyelj !!

 

Ez egyébként több szempontból is sánta feladat.

Előzmény: Ádám Kristóf (15449)
Ádám Kristóf szept. 7. Creative Commons License 15449

Üdv!

9. osztályt kezdtem,és a suliban a kémia tanár ezzel a házi feladattal kezdte:

 

Átlagosan mekkora élhosszúságú kockába csomagolható el egyetlen etil-alkohol (etanol) molekula?

 

Mivel SENKI nem tudja a választ az osztályunkból,így ide fordulok.

HOLNAPRA KELLENE ://

nyemi szept. 7. Creative Commons License 15448

Egyáltalán milyen atommagok fúzionálnának ?

Az első körben a terv ez volt:1H+11B→3 4He+8.7MeV (66TJ/kg ≈18GWh/kg),

de ennek túl nagy a hőfok igénye.

Ezért váltottam erre: 1H+7 Li→2 4He+17.2 MeV(204 TJ/kg ≈ 56 GWh/kg)

De most a energia megfelelő hatásfokú  átalakításával  küzdök.

Több lehetőség átnézése után ,  az elektrolit ionizálása látszik a legjobb megoldásnak.

Link:http://www.techbriefs.com/component/content/article/9-ntb/tech-briefs/physical-sciences/98

Előzmény: W_B (15447)
W_B szept. 6. Creative Commons License 15447

Hidrogént elektrolízissel a legegyszerűbben vízből fejleszthetsz, amibe teszel valamilyen sót, a vezetőképesség miatt.

Ha fúziós reaktort építenél, akkor egyszerűbb a hidrogént palackban megvenni.

Egyáltalán milyen atommagok fúzionálnának ?

Előzmény: nyemi (15446)
nyemi szept. 6. Creative Commons License 15446

Köszönöm a választ.

"Ez valami iskolai feladat, vagy saját ötlet?"

 Én inkább  úgy mondanám saját hülyeség :). De a viccet félre téve,  ez komplex feladatot ellátó berendezés lenne,  egy tervezet  fúziós reaktorba.

Két feladatot kéne ellátnia. Hidrogén fejleszteni a fúziós reakcióhoz és a keletkezet  nagy energiájú alfa sugárzást elektromos energiává alakítani nagy hatásfokkal.

Szóval az elektrolízisben szerepet játszó elektródáknak oda-vissza kéne "dolgozniuk".  Persze a fő kérdés:  hogy a keletkező Li-etoxid alkalmas egyáltalán a sugárzásból energia termelő feladatra?

 

 

 

 

 

Előzmény: naox (15445)
naox szept. 5. Creative Commons License 15445

Ez valami iskolai feladat, vagy saját ötlet?

Az alkohol és a Li reagálnak, LiOCH2CH3 (Li-etoxid) keletkezik.

Li-etoxid oldat elekrolízise során a katódon H2 gáz fog fejlődni, és etoxid-ionok keletkeznek (C2H5O-), eddig sima ügy.

Az anódon meg a körülmények függvényében kb. bármi keletkezhet, leginkább acetaldehid, de tekintve a bázisos közeget ez aldol kondenzációval először 3-hidroxibutanalt ad, de ez tovább fog reagélni, végül kp. polivinilalkoholod lesz.

De ha mások a körülmények (pl. miből van az anód?) keletkezhet ecetsav, etil-acetát, de akár CO2 is.

Az ilyen elektrolíziseket általában víz jelenlétében végzik. Már pár ppm víz is drasztikus különbségeket okozhat. Márpedig víz előbb utóbb keletkezik is az anódreakcióban. Ha vízmentes a közeg, akkor össze-vissza fogsz mindenféle terméket kapni.

Szóval akkor tudnánk igazából értelmesen segíteni, ha többet tudnánk a problémáról.

 

Előzmény: nyemi (15444)
nyemi szept. 5. Creative Commons License 15444

Sziasztok.

Egy kérdéssel fordulnák hozzátok.

Mi az elektrolízis terméke az anódon és a katódom, ha Lítium és alkohol keveréknél hajtom végre?

Válaszokat előre is köszönöm.

W_B szept. 3. Creative Commons License 15443

Üdv !

 

Ismertek olyan rágógumit, ami direkt fogtisztitásra "lett kitalálva", vagy alkalmasabb erre a célra, mint a többi ? (Pl. Orbit)