Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

Enantioszelektív 2 napja Creative Commons License 15439

Érdekes ez a polémia a a DMS-ről. Én nem dolgoztam sosem az oktatásban, de naox véleményével értek inkább egyet:ellenőrzött körülmények melletti ismerkedés rázósabb anyagokkal inkább a vegyifülke előtt állva, félmikro méretben  kezdődjék,  és ne Kmol-os tételben az iparban. Szerintem sokan tudnánk mesélni  hajmeresztő történeteket kisebb, de általában szerencsés végződésű vegyi balesetekről, de szinte mindegyik konklúziója az emberi könnyelműségre, alapismeretek hiányára  és a protokolok  be nem tartására vezethető vissza. Na,  ezeket kell a gyakvezér mellett megtanulni az elején.

A másik dolog pedig a karcinogenitás és a kitettség.Az emberi fajzat szívós egy dög. Rengeteget kibír és jól alkalmazkodik.  Más az,  ha valaki triklóretilénes vegytisztítőban  húzott  le több évet vagy etilbenzolt gyárt a 80-es években ázsiában. (kevés lett belőlük aggastyán) Abba még senki nem betegedett bele, hogy heti néhány órában prepizés közben  mondjuk éppen metilezett ellenőrzött körülmények között és beszippantott kevés elpárolgott molekulát.  Nyilván jobb hegyi levegőt szívni mint acetil-kloridot vagy metil-jodidot, de aki retteg ezektől,  az ne  vegyésznek, hanem erdésznek tanuljon. 

naox 4 napja Creative Commons License 15438

"...amelyben a DMS-t gyártók nem látják igazoltnak a humán karcinogenitást"

ez nem vita kérdése, hanem nemzetközi konszenzuson alapul. IARC 2A anyag, azaz _nincs_ bizonyított karcinogenitás (szemben például az orális alkohollal), de a szerkezet alapján az várható. Nincs összeesküvés-elmélet, ez egy szakma.

". És abban tévedsz, hogy azért mert egy karcinogén anyag a természetben jelen van és elkerülhetetlen az expozíció, akkor a természetes koncentrációban nem káros."

semmi ilyet nem állítottam. Amit mondtam az annyi, hogy ha van természetes "dózis", akkor nincs értelme annak, hogy egy adott szint alá csökkentsük az expozíciót.

Ettől függetlenül igaz az, hogy a kis dózisok nem adódnak össze, még a komoly karcinogének esetén sem. Tökéletes példa rá az alkohol, vagy a természetes háttérsugárzás.

"Ha a laborban, ahogy írod, manuális készségeket nem kell fejleszteni"

nem írtam ilyet. csak azt, hogy nem elsődleges cél.

"és pl. analitikában  számít a pontosság a jegyben"

ami röhej, és jelzi az adott tanszék oktatásának színvonalát.

------------

Iszonyú kemény verseny van az egyetemek között a használható hallgatókért. Az oktatóknak folyamatosan fel kell tenniük a kérdést, hogy mit, és miért oktatnak. NEm könnyű kérdés, és nem könnyű jó gyakorlati tematikát alkotni.

A követelményeket nem az egyetem szabja meg, hanem az élet. Ha jó akarsz lenni, akkor a valós kihívásokra kell a hallgatót felkészítened.

Szerintem az általad kifogásolt anyagok használata ezt a célt szolgálja, ettől jobbak, piacképesebbek lesznek a hallgatók, azaz jobb lesz a képzés, értékesebb a diploma, végül sikeresebb az egyetem.

 

Amennyire én a prep. kémiát és a biztonságtechnikát látom, szó sincs arról, hogy veszélyeztetnénk a hallgatókat. NEm állítjuk azt, hogy nulla a gyakorlatok kockázata, mert semminek nem az, de azt állíthatjuk, hogy a nemzetközi normák által megszabott szintnek megfelelő. Azaz nem vállalunk fölösleges kockázatot. Hosszú távon pedig alighanem így a legbiztonságosabb mindenkinek: hallgatónak, munkaadónak, környezetnek.

Előzmény: schopper (15437)
schopper 4 napja Creative Commons License 15437

Köszönöm a választ.

Lehet, hogy eltúlzom a dolgot, de abban megegyezhetünk, hogy a dimetil-szulfát gyanús anyag. És ha utánanézel találsz komoly cikket, amely emlősre (patkányra, egérre való karcinogenitást igazol(ni látszik)) és találsz több olyat, amelyben a DMS-t gyártók nem látják igazoltnak a humán karcinogenitást (nem vagyok összeesküvés párti, és értem, hogy miért ők vizsgálják, de jobban hiszek a patkányosoknak). Tehát szerintem ami ennyire gyanús, jobb ha kerüljük. És abban tévedsz, hogy azért mert egy karcinogén anyag a természetben jelen van és elkerülhetetlen az expozíció, akkor a természetes koncentrációban nem káros. Az. Ez is az élet egyik elkerülhetetlen kockázata a sok között. Tehát mi ne növeljük tovább, ha nincs vele célunk (a gyakorlatok olyan sokfélék lehetnek, lehet ott válogatni jobban, és igen, kerülni kell a veszélyeket).

Ha a laborban, ahogy írod, manuális készségeket nem kell fejleszteni, akkor meg pláne nem indokolt. Ha a manualitás nem kell, talán elég lenne, ha csak filmen néznék. Én nem így vélem, szerintem kell a manuális készségeket is fejleszteni, nem azért, hogy a mérnök technikus-laboráns munkát végezzen, hanem azért, hogy képes legyen rá, próbálja meg, hiszen így jobban átérzi, hogy a gyakorlat más, mint egy leírás. Ha pedig a vegyész nem mérnök, hanem kutató (vagy nem egy nagy üzem mérnöke) biztosan szüksége lesz (sokuknak) manualitásra. Ezt rossz lenne, ha az egyetem nem tekintené feladatának. Én úgy látom, hogy annak tekinti, elég sok a gyakorlat és pl. analitikában  számít a pontosság a jegyben (tudom hogy sokszor ősmódszerek őseszközökkel), és valóban a szerves kémikusok, akik maguk is dolgoznak tudják, hogy a termelés nem mindig reprodukálható jól a legnagyobb gondosság mellet sem, így ők kevésbé figyelnek erre, de ők is élvezik a gyakorlatot.

 

Előzmény: naox (15436)
naox 4 napja Creative Commons License 15436

Néhány ponton reagálnék:

1. A dimetil-szulfát veszélyességét eltúlzod. Az anyag nagyon közismert, de veszélyessége érdemben nem haladja meg a hasonló funkciójú anyagokét (alkilálószer). Nincs bizonyított emlős-karcinogenitása, éppen azért, mert valószínűleg olyan gyenge, hogy az akkut toxicitása "elfedi". Ezt az anyagot éppen azért tekintjük karcinogénnek, mert a tudásunk alapján prediktálhatóan az.A biztonságtechnika teszi karcinogénné, és nem a tapasztalataink.

Fontos tudni, hogy a karcinogének esetén nem igaz az, hogy akármilyen kis mennyiségben veszélyesek. A dimetil-szulfát (de a benzol is) az emberi tevékenységtől függetlenül is megtalálható a környezetben, tehát egy adott szint alá eleve nem szorítható az expozíció.

A dimetil-szulfát egy biztonságos "állatorvosi ló", nem veszélytelen, de a veszélyei kezelhetőek, és _ismertek_. Nem véletlenül választják oktatási célra, hanem tudatosan.

2. Nem cél a hallgatók minden áron való védelme. Létezik ilyen irány, bár tudtommal csak gimiben, ahol imitált kísérleteket végeznek, teljesen veszélytelen anyagokkal. NAgy irodalma van a dolognak, de mégnagyobb kritikája.

A tudás/ismeret megszerzése mindig kockázattal járt, de anak hiánya is. Itt kell megtalálni az optimumot, ami csak első látásra a veszélyek teljes eliminálása, hisz úgy a felkészülést is elimináljuk.

3. Abban maximálisan egyetértek, hogy szakmai konszenzusnak kell lennie a kérdésben, és minden felvetést meg kell vitatni, és megnyugtatóan lezárni.

4. Gyakorlaton nemcsak ügyetlenek vannak, de gyakvezér is, aki kiemelten foglalkozik velük. ÉS a stikliket a legritkább esetben követik el ők. Eleve minden ilyen vita esetén nem szabad elfelejteni, hogy a gyakorlatnak van egy (több) felelős vezetője, és azt sem, hogy a résztvevők felnőtt, felelősen gondolkodó emberek. (egyetemről van szó, nem technikumról)

5. Fontos tudni, hogy az egyetemi képzésnek nem célja a manualitás megtanítása, sokkal inkább a labormunka koncepciójának, rendszerének, szervezésének  megismertetése. A hallgatókat az élet kihívásaira kell felkészíteni, nem egy bizonyos reagens használatára. Az, hogy ők éppen milyen kitermeléssel tudnak egy prepit megcsinálni erősen másodlagos. Az, hogy pl. a biztonság szempontjából kritikus részleteket ismerjék, és pláne értsék, na ez kulcsfontosságú. Nem asszisztenseket képzünk, akiket majd vezetnek, hanem önálló kutatókat/mérnököket.

Ezért sántít az a javaslatod, hogy csináljanak valami "ártalmatlant". A dimetil szulfát révén nemcsak a metilezést, de az illékony mérgekkel való munkaszervezést is megtanulják. Azt, hogy majd a jövőben nekik mire kell figyelniük, mit kell elmondaniuk, ha a beosztottjuk először dolgozik egy méreggel.

Az "éles" tapasztalatot előbb-utóbb mindenki megszerzi. Hol történjen ez? Egy oktatólaborban, ahol tapasztalt szemek vigyáznak, és közel a segítség, vagy egy gyárban, ahol sokkal nagyobbak a mennyiségek, és nincs gardedám?

 

Előzmény: schopper (15435)
schopper 4 napja Creative Commons License 15435

Igazad van, sajnos sokszor indulatosan írok (hát még szóban), ami nagyon nem helyes és nem vezet megoldáshoz.

 

Saját és családi tapasztalataim révén (úgy vélem) elég jó rálátásom van az általános iskolától az egyetemig a kémia oktatásra és azt látom hogy sokszor a szokások visznek minket, néha meg azt, hogy ostobán korlátozzuk magunkat és tartunk be olyankor is vált vagy valós szabályokat amikor nem lenne rá szükség. Mire gondolok: amikor középiskolában meggyújtják a benzol, hogy lám-lám kormozó lánggal ég (hisz benne van a tananyagban és egyszerű kísérlet) az ostobaság, mert benzolt használnak (tudom, hogy nem lehet, de tudom, hogy még van ilyen), mondjuk biztosan jobb lenne a xilol, de azt is csak fülkében égetném. A korábbi benzolos megjegyzésem szép példa arra, hogy a szokások, hogy vezetnek meg, hiszen harminc éve még kesztyű nélkül áztattam a kezem benzolban és napokig szívtam a gőzét mindenféle elszívás nélkül, ezért toleráns vagyok vele szemben, pedig ez ostobaság és ha megkérdeznek és átgondolom azt mondom kikerülhető, akkor ne tegyük.

De azt gondolom, ha egy vegyület patkányban bizonyítottan rákkeltő, akkor ne használjuk, ha lehet, akkor sem, ha eddig használtuk és akkor sem ha eddig konszenzus volt abban, hogy használjuk. Meg kell fogalmazni mi a célja a gyakorlatnak és ehhez a legbarátságosabb anyagokat kell használni. És igen, számomra a metanol elfogadhatóbb, hiszen ha nem folyamatosan lélegezzük be a gőzöket, csak egy-egy alkalommal, elszívás mellet valami keveset, akkor nem okoz maradandó kárt, de a rákkeltő anyag akkor is azt okoz, ha csak a megengedett határértéken belül és csak egyszer-egyszer találkozunk vele. Én ezért nem venném elő.

 

Tanulni kell a mérgekkel bánni, ez igaz, de szerintem a tanuláshoz nem kell, hogy a méreg jelen legyen elég úgy csinálni, mintha ott lenne, elég lesz majd élesben, ha tényleg van célja a használatnak. Egy hallgatói gyakorlaton mindig vannak ügyetlenek, mindig is voltak, ha szerencséjük van akkor az elmélet felé fordulnak vagy elmennek máshová. Amikor ők gyakorolnak, akkor jobb messze lenni. Nem csak nyelvi, matematikai képességek léteznek, hanem manuálisak is és aki ezekben tehetségtelen azt mindannyian tudjuk mit művel a laborban (és belőlük is igen jó vegyész lehet). Ezért tartom (hagy mondjam ki) felelőtlenségnek (nem szándékos, hanem meggondolatlan) felelőtlenségnek, ha pl. DMS-t adunk a kezükbe.

 

Most már csak az a kérdés mi volt a célom a legelső hozzászólásommal (nem vagyok nagy fórumozó, mert most is alig érek rá)? Be kell ismernem, hogy a személyes érintettség miatti indulat és nem a józan meggondolás vezetett. Valahogy azt képzeltem, ha bedobom a témát legalább néhányan akik azt a fórumot olvassák átgondoltabbak lesznek, ha hasonló döntéseket kell hozniuk. Sajnos nem hiszem, hogy olyan sokan olvassák a fórumot, hogy nagy lenne a hatás. És nem is baj, ha nem értenek velem egyet, hiszen a vegyész is értelmiség (jaj de szocialista íze van ennek a szónak, pedig nem az), vagyis olyan ember, aki felelős döntést tud hozni (még ha néha téved is). Én magam ezután mégjobban meggondolom milyen anyagokat vegyek elő, ha gyakorlathoz anyagot kell választanom.

 

Elnézést, ha kicsit hosszú és unalmas, amit írok. Visszavonulok.

 

 

Előzmény: naox (15434)
naox 4 napja Creative Commons License 15434

"Szerintem a dimetil-szulfátról ma már rendelkezünk annyi ismerettel (...) hogy nem használjuk csak akkor, ha ez valóban indokolt."

És az egyetemi képzésben egy széleskörű (világméretű) szakmai konszenzus szerint indokolt. Ha gondolod, megvitathatjuk, leírhatom a személyes véleményemet, de ennek feltétele, hogy befejezd a személyeskedést.

 

"elég csak elolvasni a biztonsági adatlapot"

elolvastad, és egy csomó butaságot írtál le.

1. a karcinogenitásról. Természetesen az, hisz alkiláló szer, és praktice mnden alkiláló szer az. pl. az aldehidek is. De attól, hogy valami gyenge karcinogén még nem lehet "betiltani". Ott van pl. a benzol, ami sokezerszer veszélyesebb, mint a dimetilszulfát, és mégis használjuk, még a hétköznapokban is.

2. bőrön át felszívódik, mint sok más, hétköznapi méreganyag. De -szemben pl. a nitrobenzollal- nagyon könnyen ártalmatlanítható

3. gőzei toxikusak, de magas a forráspontja, lassan párolog, és a laborokban ugye számtalan elszívófülke működik. A valóságban a laborban használt metanol, vagy etilacetát sokkal komolyabb egészségügyi problémát okoz.

4. a dimetil-szulfát az ipar egyik őrületes mennyiségben használt, valóban veszélyes anyaga, mégis nagyon kevés fatalitást okozott, éppen azért, mert ismerjük, és a szabályok betartása mellett 100%-ban biztonságosan használható (szemben pl. a szén-monoxiddal, vagy benzollal).

Végül: gondold végig: az egyetem arról szól, hogy aki onnan kikerül, az majd önállóan kell, hogy dolgozzon, mnden segítség, felügyelet nélkül, olyan veszélyes anyaggal, amit éppen a munkaadója használ. Mi a jobb? Ha ott szembesül először a problémával, vagy korábban felügyelettel, ellenőrzéssel már begyakorolta?

 

"ahol nincs indulatmentes vita"

legyen. ez nem kocsma.

 

Előzmény: schopper (15433)
schopper 4 napja Creative Commons License 15433

Nem vádoltam név szerint sem intézményt sem oktatót és kollektíven sem az összes vegyészképzésben részt vevőket. Tudom azt is, hogy aki a feladatot adja, az azt gondolja, helyesen teszi és nem ártó szándékkal.

Névtelen szeretnék maradni, mert a tények a névtől sem lesznek tényebbek. Amit állítottam fenntartom és akkor is igazak, ha nem írom alá.

Mégegyszer, hogy megértsd mi a problémám:

Szerintem a dimetil-szulfátról ma már rendelkezünk annyi ismerettel (itt elég csak elolvasni a biztonsági adatlapot), hogy ez kellően indokolja, hogy nem használjuk csak akkor, ha ez valóban indokolt. Egy gyakorlaton, ahol bármi előállításán gyakorolhatunk kis körültekintéssel lehetne mást is választani.

Ez egy olyan kérdés, ahol nincs indulatmentes vita. Te is aki másokat gyakran kioktat, hogy ne gányoljon, te is a mundér becsületét véded.

És nem hiszem, hogy egy nyilvános fórumról el kellene zavarni valakit, mert személyes érintettség miatt indulatai vannak. Neked is azok vannak.

Nem vagyok elég bölcs ahhoz, hogy meghatározzam a kört, hogy mivel lehet és kell gyakorlatot tervezni, de véleményem (érvekkel alátámasztható, de elképzelhető, hogy téves véleményem) szerint a DMS ebbe nem fér bele.

Előzmény: naox (15432)
naox 4 napja Creative Commons License 15432

Elképesztően súlyos vádakat fogalmazol meg hallomás alapján:

"És soha nincs elég idő, érdeklődés a munkavédelemre. és mindig van aki nagy legény, hogy ő mindent bír. Nem lenne szabad emberek életével teljesen feleslegesen játszani."

Egyszerűen elképzelhetetlen, hogy egy egyetemen ne legyen idő a biztonságtechnika részletes megtárgyalására. Elképzelhetetlen, hogy a gyakvezér hagyjon bárikit is "emberkedni". Az meg egyszerűen sértő tahóság, hogy egyetemi oktatókat azzal vádolj, hogy "mások életével játszanak".

Az, hogy mit, hogyan oktatunk vegyész hallgatóknak egy nemzetközi konszenzus része, és komoly szakmai kérdés. Nemzetközi folyóiratok foglalkoznak vele. Az én ismereteim szerint mind a dimetil-szulfát, mind a diazometán belefér, míg a benzol nem. Meglehet, sőt meg kell a kérdést vitatni, de alapvető elvárás a szakmai tényekhez, a nyugodt érveléshez, és az emberhez méltó hangnemhez való ragaszkodás.

Igazából csak kétféle megoldást látok a problémádra:

a) higgadj le, és beszéljük végig nyugodtan, tódításoktól mentesen, nem csapkodva a problémáidat. Ugyanis azt gondolom, hogy nagyon sok dologban tévedsz.

b) menj el a rendőrségre, és tegyél feljelentést, mert az, amiket megfogalmaztál (mások életével játszani) az bűncselekmény, amiben nem egy fórum az illetékes, hanem a rendőrség.

----------------

De azt a buta, alaptalan hangulatkeltést, amit félinformációk alapján névtelenül, és a névtelenség mögé bújva teszel, azt itt fejezd be légyszíves.

 

Nem akarlak elzavarni, de ez egy szakmai fórum, ahol nem elfogadható az, hogy az adott szakmát elhivatottan, magas szinten művelő oktatókat bűncselekményekkel vádolsz.

Előzmény: schopper (15426)
schopper 4 napja Creative Commons License 15431

Igaz, de nem is én feladatom bizonyítani (és most ne menjünk bele a bakteriális mutagenitás mennyiben ért a karcinogenitás mellet). A dimetil-szulfát rákkeltő. Megengedett határértéke (TWA) 0,1-0,5 ppm, mi a fenének ezt használják GYAKORLATRA. Sokszor érzek a magukat szakértőknek vallóknál felelőtlenséget. Ez zavar. Nem megyek újsághoz ezen ügyben, nem írtam meg hol történt az eset, de nagyon zavar. A magam körében igyekszem tenni ellen.

Előzmény: naox (15430)
naox 4 napja Creative Commons License 15430

így nem lehet a karcinogenitást bizonyítani

Előzmény: schopper (15429)
schopper 4 napja Creative Commons License 15429

Bizonyítottan rákkeltő, piszokul az, elég baktériumtelepet megfecskendezni és az egekbe szökik a mutációs ráta.

Előzmény: W_B (15427)
schopper 4 napja Creative Commons License 15428

biztonsági adatlap: http://www.omfi.hu/icsc/PDF/PDF01/icsc0148_HUN.PDF

 

csak egy sor: "TILOS a munkaruhát hazavinni!"

 

Hová viszi a hallgató a laborköpenyét?

 

Azt gondolom, hogy laboratóriumi műveleteket, eljárásokat kell tanulni (ettől értékes a diploma), ebben kell ügyesnek lenni. Gyakorolni ezeket nem szabad ilyen anyagokkal, mert minden műveletet, amit a dimetil-szulfáttal csinálni kellet mással is lehetne. Ez csak gyakorlat, értelmetlen, felelőtlen és (nem folytatom) ezt ilyen anyagokkal csinálni. Az orvosok sem egymást lökdösve ebola vírussal gyakorolnak 2. év végén.

 

Előzmény: schopper (15426)
W_B 4 napja Creative Commons License 15427

Szvsz nem annyira potens rákkeltő a dimetilszulfát, hogy ennyire kerülni kellene.

Ha jól tudom, csak valószínűsíthetően rákkeltő a besorolása (nem úgy, mint a benzol), de ha van időd alaposabban utánanézni, akkor írd meg.

Előzmény: schopper (15426)
schopper 4 napja Creative Commons License 15426

Igen, vegyész BSc, de nem én vagyok az érintett (én csak igen közeli hozzátartozó), és annak idején (mikor régen én voltam érintett) mi is nitráltunk benzolt (fülke alatt) abból csináltunk anilint, abból acetanilidet stb. De ez minőségileg más, a dimetil-szulfát mégis csak az egyik leginkább rákkeltő metilezőszer és kellően illékony is ahhoz, hogy egy hallgatói labor fülke elszívása engem ne nyugtasson meg, és egy BSc (utána is) mindig lesz hülye, aki kihozza, kiönti e reakcióelegyet. Annyi jó és sokkal kevésbé mérgező anyagokkal megcsinálható gyakorlat van. Itt nincs cél

Naox amikor a lakkos ürge anilinfestékeket akart kenegetni azt mondta, hogy ez gáz (pedig ugye vannak nem mérgező anilinfestékek is), hisz nem tudja pontosan mit csinál.

 

 

A laborban a másik hülyesége miatt érintkezek rákkeltő anyagokkal, na ez is nagy gáz és továbbra is azt mondom felelőtlenség mások életével játszani, márpedig aki ezt a feladatot kiadja azt teszi.

Mégegyszer: a problémám az, hogy ez egy BSc labor, ahol (ugye voltunk már ilyen laborban) néhányan bizony azt sem tudják, hogy pontosan mit csinálnak (ilyen ma is a vegyészképzés). És soha nincs elég idő, érdeklődés a munkavédelemre. és mindig van aki nagy legény, hogy ő mindent bír. Nem lenne szabad emberek életével teljesen feleslegesen játszani.

 

Ha a saját döntésemből, amikor úgy érzem vagyok annyira magabiztos és figyelni is tudok és tudom, hogy mit csinálok és mindezt nem a másik orra alá csinálom, dolgozni akarok/kell ilyen anyagokkal (kellő védelem mellett) ez természetes. De szerintem gyakorlaton nem szabad, ahhoz túl veszélyes.

 

Nem attól lesz értékes a diploma, ha rákkeltő anyagokkal dolgozunk (és nem félmikro méretekben, bár engem ez sem nyugtatna meg, hiszen beméréskor akkor is egy szép nagy üvegből kell kivenni az anyagot, ami nyugodtan fellökhető és már folyik is, ha öten az ember mögött állnak és siettetik), hanem attól, hogy lesz labor jártasságunk, amire sokkal barátságosabb mérgekkel is lehet gyakorlatot tervezni. Nincs kifogásom vegyész szakon metanolhoz, benzolhoz (most hagy ne soroljak mást mintha naox régebben értetlenkedett volna, hogy miért kell gyakorlatként benzolt nitrálni, én úgy vélem jogosan, de talán belefér). A dimetil-szulfát az adott körülmények között nem elfogadható (a világ nem ideális, baleset mindig lehet és ez egy gyakorlat, ahol nincs cél, hogy ezt kell gyártani, a praktikumokban persze benne lehet).

Előzmény: W_B (15425)
W_B 5 napja Creative Commons License 15425

Néhány fontos kérdés:

 

- milyen BSc szakon ? Ha vegyész, akkor indokot.

- milyen szintű felügyelet mellett ? Előtte rendesen ismertették az elméleti, és munkavédelmi hátteret ? Vannak megfelelő védőeszközök, elszívás, védőszemüveg, stb ?

- mennyiség: félmikro méretben kell dolgozni, vagy 10 grammokkal ?

 

"ügyetlen hallgatók tömegesen ugrálnak, bénáznak, kiöntik nem erre való"

 

A labormunka egyik alapja a munkafegyelem; nem ugrálok, hanem odafigyelek. Begombolom a köpenyt, felteszem a védőszemüveget.

 

Technikumban(!) mi is dolgoztunk gyakorlaton brómmal, salétromsavval, kénsavval.

 

 

Előzmény: schopper (15423)
naox 5 napja Creative Commons License 15424

Vegyész szakos vagy?

A világ összes egyetemén kell csinálni. Nézd meg pl. a Vogel-könyvet. Egyik eljárás/reagens sem kiemelkedően veszélyes (gimnazisták is használnak H2S-t, pl.). És igen, egy vegyésznek _kell_ tudnia mérgekkel, sőt forró nyílt izotópokkal is dolgozni. Az orvosnak fertőző betegekkel, az állatorvosnak meg harapós dögökkel.

 

Ha nem volnának ilyen gyakorlataid sokkal kevesebbet érne a diplomád.

Az más kérdés, hogy jogosan várod el, hogy a gyakvezér figyeljen, és megfelelő módon, biztonságosan intézze a labort.

Előzmény: schopper (15423)
schopper 5 napja Creative Commons License 15423

Meg tudja mondani valaki, hogy egy BSc hallgatói laboron miért kell dimetil-szulfáttal és diazo-metánnal dolgozni. Azt gondolom ez igen nagyfokú felelőtlenség a labort tartó tanár részéről. És most ne mondja senki, hogy meg kell tanulni ezt is valamikor, mert egy labor, ahol ügyetlen hallgatók tömegesen ugrálnak, bénáznak, kiöntik nem erre való. Nem találok megfelelő kifejezést, ami a felháborodásomat leírná.

Bela_Vak aug. 20. Creative Commons License 15422

Annyit azert tegyunk hozza, hogy szerintem az akademiai helyesiras hasznalatt hivatalos iratokban ponthogy torveny irja elo - magyarul a torveny az Akademia hataskorebe utal minden ilyen kerdest. 

 

 

Előzmény: naox (15416)
Bela_Vak aug. 20. Creative Commons License 15421

Jo, huyevagyok, teljesen felreolvastam tobbedszerre is.

Előzmény: naox (15405)
Bela_Vak aug. 20. Creative Commons License 15420

Bocs, mire gondolsz?

Hogy nem pontos? Nem az, viszont ket perc, es fogalmam sincs a kerdezonek mire kell, milyen pontosan.

Vagy mas a neve? Lehet, nagyon reg volt mar a kezemben ilyen.

Előzmény: naox (15405)
fuhur1 aug. 20. Creative Commons License 15419

Lehet, nekem nem tisztem a törvények véleményezése. Viszont hatályos, tehát jelenleg ez van.

Maradjunk inkább a kémiánál, hogy ne "offoljuk" szét a topicot.

Előzmény: naox (15418)
naox aug. 20. Creative Commons License 15418

A fokozat elnevezését szabályozhatja a törvény, az irásmódját nem. Ez egyszerűen egy jogtechnikai hiba. A tv. alkotók nem ismerték a szakmájuk legalapvetőbb szabályait sem.

 

MOndjuk ez engem annyira nem lep meg...

 

(Hogy miért veszélyes az, ha a jog szabályozni akar nem jogi kérdést is, arra jó példa egy cimbi esete, aki német-magyar állampolgár, és egy évig nem tudta megkezdeni az ügyvédi praxisát itthon, mert a kamara kötelezi az ügyvédeket a dr. előtag használatára (muhaha), és csak ilyen személyivel kérheti valaki a felvételét, mig a német törvények szerint csak a PhD-vel rendelkező jogászok a dr-ok, mindenki más dr. jur. (vagy ilyesmi), és ugye egy ügyvéd ne szegje meg a törvényeket.

A kérdésben végül a legmagasabb szinten született döntés, vagy öt csúcsjogász mondta, hogy akkor "tekintsünk el". Gáz? Nagyon.)

Előzmény: fuhur1 (15417)
fuhur1 aug. 20. Creative Commons License 15417

Ez igaz, viszont ebben az esetben a kis- és nagybetűs írásnak jelentése van. Naggyal akkor írandó, ha az tudmoányos fokozatot jelöl, kicsivel viszon az úgynevezett egyetemi doktorit írjuk. Ez utóbbi nem tudományos fokozat.

Előzmény: naox (15416)
naox aug. 20. Creative Commons License 15416

Egy törvény nem szólhat hejesirási kérdésről. Arra van szakszerve az Akadémiának. Persze csak de jure (meg a józan ész szerint) van igy, amúgy meg talán még emlékszünk a "kormány" szó, vagy a Ferihegyi reptér nevének irásmódja kapcsán történt szégyenletes állatásgokra.

Előzmény: fuhur1 (15414)
Hazavágyó aug. 20. Creative Commons License 15415

Köszönöm hasznos infóid!

Előzmény: naox (15410)
fuhur1 aug. 20. Creative Commons License 15414

Mindíg is volt erre törvény. Ami ezt is szabályozza az az FTV:

 

52. §

(7) Az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az állatorvos, a jogász szakon oklevelet szerzett személyek a doktori cím használatára jogosultak. Ezek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. pharm., dr. vet., dr. jur.

 

53. §

(7) A PhD-fokozattal rendelkező személyek nevük mellett feltüntethetik a „PhD” vagy a „Dr.” rövidítést, a DLA-fokozattal rendelkezők pedig a „DLA” vagy a „Dr.” rövidítést.

Előzmény: W_B (15396)
naox aug. 20. Creative Commons License 15413

nem hinném, hogy abból valaha is lenne használható termék. Szvsz az a bizonyos Nature cikk  csak valami média-hack. Az ötlet úgy kb. ezer sebből vérzik. (Kezdjük a kinonok rohadt toxicitásával...)

Előzmény: vlacko (15408)
naox aug. 20. Creative Commons License 15412

a módszer neve membránszűrés, és természetesen használható: az üditőből lesz egy tömény "szörp", és desztviz. De ez nem lesz szelektiv a cukorra, csak a vizet tudod igy elválasztani, a cukor, aromák, festékek, etc. együtt maradnak.

 

(Vagy alkoholt. Igy készül pl. az alkoholmentes bor, merthogy van olyan.)

Előzmény: Hazavágyó (15409)
fuhur1 aug. 20. Creative Commons License 15411

Ozmó-szűrővel tudnám elképzelni, de fogalmam sincs hol lehetne erre a célra megfelelő membránt beszerezni.

Előzmény: Hazavágyó (15409)
naox aug. 20. Creative Commons License 15410

A hagyományos laborcentrifugák olyan 10.000g körüli gyorsulással dolgoznak, ezzel nem tudsz cukrot koncentrálni. Ultracentrifugával már igen (1M+ g), de ott se nagyon, mert a hidratált cukor sűrűsége nem sokban különbözik a vizétől. Tehát van valami minimális dúsulás, de csak ippeghogy. És megint: a módszer ára...

 

(a szukróz-grádiens módszer ne tévesszen meg, a gradienst mi hozzuk létre, nem a gyorsulás!)

Előzmény: Hazavágyó (15406)