Keresés

Részletes keresés

naox Creative Commons License 17 órája 0 0 16833

az mindig igaz, hogy hatalmas személyi különbségek is tudnak lenni. Humánra talán 11mg/kg az orális  LDLO.

Egy gyomorrezekció után nemcsak a hányás hiánya a különbség, de pl. sokkal koncentráltabban jut a cucc a bélbe. A nem teljesen egészséges emberekre vonatkozó toxicitás adatok persze fontosak, de vigyázni kell az extrapolálással.

Előzmény: Antisystem (16832)
Antisystem Creative Commons License 19 órája 0 0 16832

Tudod, az a baj, hogy vagy egy évtizede olvastam egy cikket - és már egyáltalán nem emlékszem, hogy hol - aminek az volt a lényege, hogy kevéssé gondolkodó egészségügyi dolgozó adott gyomorrezekált betegnek ilyen hánytatónak használatos 1-2%-os oldatot, valahány evőkanállal, és a delikvens - lévén hányni nem tudott - meghalt tőle. Namost egy ek. ilyen lötty rézszulfát tartalma az 150-300 mg körül van, pentahidrátra számolva, szóval kétlem, hogy 1 - 2 gramm / fő-nél többről lett volna szó. 

 

ÜdV

Előzmény: naox (16831)
naox Creative Commons License 21 órája 0 0 16831

???

Nem igazán látom az ellentmondást. A hányástól függetlenül párszáz mg/kg az orális toxikus dózis, ami egész testre "sokgrammos", és én mintha ezt írtam volna.

Az meg végképp megtévesztő, hogy az adott eset ugye nem orális bevitel volt, tehát a hányás (amit akár így is kiválthat) nem fog segíteni...

-----

Ha valaki pánikol pl. egy mérgezés-gyanú miatt, akkor nem kisesszét kell neki írni, hanem a releváns adatokat.

 

Előzmény: Antisystem (16830)
Antisystem Creative Commons License 23 órája 0 0 16830

A szerencse az, hogy a rézgálic még sokgrammos dózisban sem igazán veszélyes, csak nagyon intenzív, szar az íze, ez "kaparhatja" a torkodat.

Tisztelettel, ez téves infó. A rézgálicnak az a kellemes tulajdonsága van, hogy erőteljesen hánytat, tehát kiüríti a gyomorból önmagát... anno használták is elsősegélynyújtásban hánytatónak 1%-os vizes oldatban. Ha viszont a delikvens nem tud hányni - mert pl. bénult a megfelelő agyi központ, vagy egyszerűen gyomorrezekált - akkor néhány gramm simán megöli.

 

ÜdV

Előzmény: naox (16826)
barkócza Creative Commons License 23 órája 0 0 16829

(Csak a cefrehibás házi pálinkából, persze.:))

Előzmény: W_B (16827)
m-s-m Creative Commons License 28 órája 0 0 16828

Igen, ismerem ezt, etilalkohol (forrás)vizes hígításakor is szép tejes lesz a lé, de aztán egy perc alatt felszállnak a buborékok. Azért a rézszulfát oldásakor elég mikroméretűek lehetnek a buborékok, mert ott semmi tejesedés nincs. Ocsmány íze van, ez tény.

Előzmény: naox (16826)
W_B Creative Commons License 30 órája 0 0 16827

Én is az elhaladó autónak a kipufogógázának szagából meg tudom mondani, hogy dízel (jellegzetes NO-szag), vagy benzin ("szénhidrogénes" szag).

Házi páleszből is kiérzem az EtAc-ot, meg az acetont. :)

 

Előzmény: m-s-m (16824)
naox Creative Commons License 30 órája 0 0 16826

Ha kb. bármit oldunk vízben, akkor az drasztikusan csökkenti a vízben a gázok oldhatóságát, és ettől a gázok igen finom buborékok formályában kipezsegnek. A hatás olyan drasztikus tud lenni, hogy pl. víz-metanol elegyítésekor kezdők azt hihetik, hogy felforr az oldat. Sók (akár NaCl) oldásakor úgy látod, mintha "betejesedne" az oldat, ezt a mikroméretű buborékok okozzák. (És a dolog fokozottan jelentkezik, ha csapvizet használsz, hisz abban a magas hálózati nyomás miatt gyakran eleve magas az oldott levegő koncentrációja.)

A kapszli az, hogy a mikrobuborékok végül folyadékcseppeket ragadnak magukkal, az oldat felett egy durva, nem (ill. nagyon lassan) ülepedő aeroszol alakul ki, amit belélegzel. Ha pl. NaOH-t oldasz, akkor mindenki köhög a közelben.

Szóval vizes oldatokat is fülke alatt illik készíteni, de mindenesetre távol kell maradni az edénytől egy negyed óráig.

Vagy forrald az oldásra szánt vizet 5 percig (ezzel lágyítod is, ami eleve nem baj), majd gyors hűtés után használd oldásra, ilyenkor alig van benne oldott levegő.

A szerencse az, hogy a rézgálic még sokgrammos dózisban sem igazán veszélyes, csak nagyon intenzív, szar az íze, ez "kaparhatja" a torkodat.

Előzmény: m-s-m (16819)
vlacko Creative Commons License 1 napja 0 0 16825

Én is szoktam érezni a dízelnél, de a gázkonvektor "kipufogójánál" is. Érzékeny rá a szaglásom.

Előzmény: m-s-m (16824)
m-s-m Creative Commons License 1 napja 0 0 16824

Ahá, köszi. Monnyuk a dízelem kipufogójában felismerem a nitrogén-valamelyik-oxid jellegzetes szagát, de az nem szokott maradandó kellemetlenséget okozni, szemben a kéndioxiddal. Amúgy megkérdeztem a kölyköt, ő nem érzett semmit.

Előzmény: Antisystem (16823)
Antisystem Creative Commons License 1 napja 0 0 16823

Valószínű a kristályvízben maradt nitrózus gázok, ugyanis a vegyiparban a rezet a tömény kénsavban időnként nem melegítéssel, hanem némi salétromsav mint hidegen is működő oxidálószer hozzáadásával oldják... aminek eredménye ugye a szép, nagy koncentrációban barna, és egészen kis koncentrációban is tüdőt csesztető nitrogénoxidok keletkezése. Arra meg kifejezetten jellemző, hogy tartósabb behatással már kisebb töménységben is irritálja a nyálkahártyákat, mint hogy érezd a szagát.

 

ÜdV

Előzmény: m-s-m (16819)
Krilen Creative Commons License 4 napja 0 0 16822

Valami nem stimmel ezzel a linkkel....

Előzmény: pmofficer (16821)
pmofficer Creative Commons License 6 napja 0 0 16821

Kedves Vegyészek!

 

Eladók az alábbi linken található könyvek. Ár megegyezés szerint.

http://www.avblokk.atw.hu

barkócza Creative Commons License 2016.02.03 0 0 16820

A kinetika hőmérsékletfüggő.

Előzmény: Misland (16818)
m-s-m Creative Commons License 2016.02.03 0 0 16819

Sima gazdabolti rézszulfátot oldottam 35 fokos pesti csapvízben (mutassunk érdekes kristályosodásokat kölyköknek), és a befőttesüvegtől egy méterre félórát ülve szépen valami gőz megfeküdte a tüdőmet. Az vajon mi a cica lehetett? Különösebb szaga nem volt a lének, némi "vegyszerszagot" leszámítva. Tartalmazott szulfitot és a SO2 ilyen kicsi koncentrációban érezhető? De nem volt észrevehető SO2 szaga. 

Misland Creative Commons License 2016.02.03 0 0 16818

Akkor nem helytálló, ha valaki azt mondja, hogy az autók akkujában, magasabb hőmérséklet esetén, alacsonyabb feszültségen beindul a vízbontás, tehát ez a bizonyos 14,34 V-os vízbontási küszöbérték lejjebb kerül?

 

Kíváncsi lennék, ez a cellánkénti 2,39 V honnan származik, vajon miből vezethető le, vagy legalább arra látnék valamilyen forrást, linket, hogy hőfokváltozás ebben nem játszik szerepet.

Előzmény: barkócza (16817)
barkócza Creative Commons License 2016.02.03 0 0 16817

Nem a termodinamika, hanem a kinetika határozza meg az elektrokémiai ablakot, ha erre gondolsz. Az ólmon nehezen megy a hidrogénfejlődés ("nagy rajta a hidrogén túlfeszültség").

Előzmény: Misland (16815)
Számtan, mértan, fizika-P Creative Commons License 2016.02.02 0 0 16816

Ha már autóknál tartunk, mit szóltok ehhez?

http://saving-fuel.info/HU_Fuel-saving-blog_B4/index.php?cid=MTQwMDQ1MDUyOCMxMDAwMDAzMzM0IzEwMDE1MjI1OSNIVU5HQVJZI0J1ZGFwZXN0IyMjIyMjIw==

 

Nekem különösen ez tetszik:

 

"Amikor az üzemanyag keresztülhalad az erős mágneses mezőkön, a szénhidrát ( kiemelés tőlem) láncok egyszerű alkotóelemekre bomlanak, amelyek utólag aktiválódnak."

Misland Creative Commons License 2016.02.02 0 0 16815

Üdv. mindenkinek, következő lenne a kérdésem:

 

Ólomakkunál a cellánkénti 2,39 V vízbontási küszöb egy kémiailag / elektrokémiailag számított, illetve számítható érték, ami hőmérséklettől független, vagy ezt befolyásolja a hőmérséklet is? Nem is maga a számítás módja érdekelne, bár az is érdekes lehet, link stb.

 

Vagy ez csak egy tapasztalati úton kimért feszültség, szobahőmérséklet esetére?

 

http://wiki.ham.hu/index.php/Ólomakkumulátor

 

Köszönöm előre is.

W_B Creative Commons License 2016.02.02 0 0 16814

Ilyen gázdetektorból szerintem lehet venni olcsóbban is kínait, ha csak "játszani" kell.

Előzmény: Érdekellesz (16813)
Érdekellesz Creative Commons License 2016.02.02 0 0 16813

Tetszik a gázdetektoros ötleted. Amit találtam, elég drága cucc: https://www.testo.hu/termek_reszletek/0632+0323/testo-gaz-detektor-Gas-detector

 

Érdekelne, hogy van-e valami olcsóbb, egyszerűbb megoldás, esetleg laboroknál használnak-e valami hasonlót biztonsági okokból.

 

Előzmény: W_B (16812)
W_B Creative Commons License 2016.02.02 0 0 16812

A medencés kérdés teljesen más; olyan anyagot relatíve könnyű találni, ami oldat fázisban reakcióba lép egy másik oldattal.

Eleve sokkal több anyag van, ami vizes oldatban színes; olyan anyagot kell keresni, ami a vizelet valamelyik összetevőjével

képez valami színes komplexet.

 

A levegőbe bármit keverni eleve sokkal kényesebb dolog, mert a levegőt folyamatosan belélegzed, ezért nem lehet káros.

Eleve kevés anyag van, ami gáz halmazállapotban színes.

Még kevesebb olyan anyag van, ami a bélgáz valamely összetevőjével szobahőfokon reagál.

 

Ennek a három halmaznak a metszete kellene; simán lehet, hogy ez a három halmaz nem metszi egymást.

 

Ahogy írtam; ami szobahőn kémiai reakcióban tud lépni a (kevéssé reakcióképes) metánnal, az kémiai reakcióba tud lépni mással is, pl. a ruhád, bőröd, tüdőd.

 

Szerintem ezt a vonalat nem érdemes továbbvinni.

 

Ha más megoldás is szóba jöjet, akkor lehet alkalmazni valami gázdetektort, ami pl. csipog, ha gázt "lát".

Előzmény: Érdekellesz (16811)
Érdekellesz Creative Commons License 2016.02.02 0 0 16811

Értem, köszönöm. A probléma ugyanaz akkor valószínüleg, mint a medencés víznél volt.

Ott is találtak olyan anyagot, ami reakcióba tudott lépni a vizelettel, de más anyagokra is ugyanúgy reagált, ami a vízben megtalálható volt.

Amennyiben igaz, mégis találtak megoldást, bár nem tudom, hogy hogyan oldhatták meg a problémát.

 

Vagy van valami megoldás mégis - ami egészen biztosan nem egyszerű, vagy egy teljesen más megközelítés kellene a "problémámhoz".

 

Előzmény: W_B (16810)
W_B Creative Commons License 2016.02.02 0 0 16810

A nitrozil-cianid csak a színes gázra volt példa.

 

A metán "paraffin", az elnevezés a parum affinis -ból (kevéssé reakcióképes) adódik.

Ebből következik, hogy ami szobahőn kémiai reakcióba tud lépni a metánnal, az kémiai reakcióba tud lépni szinte bármi szerves anyaggal.

(Szerves anyag a bőröd, tüdőd, stb.)

 

Előzmény: Érdekellesz (16809)
Érdekellesz Creative Commons License 2016.02.02 0 0 16809

Leforditod nekem, laikusnak, hogy hogy all a dolog?

Tud a nitrozil-cianid szobahomersekleten reakcioba lepni a metannal? Vagy mar ott bukik az egesz, hogy mergezo?

Irtad, hogy "mar csak egy piros gaz hianyzik" - ez alatt mit ertesz?

Előzmény: naox (16807)
rolamik Creative Commons License 2016.01.29 0 0 16808

ELADÓ-- RITKASÁG

 

Liebermann Leó és  Bugasrszky István : CHEMIA   

                      1913        !!!!!!!!!!!!!

Tankönyv  egyetemi és főiskolai hallgatok számára

Franklin Társulat

857 oldal

 

Ár: 9500 HUF

 

Bp. vagy Dorog személyes átvétel lehetséges, egyébként elöre utalást követőne elsöbbségi ajánlott 15000 HUF

 

 rolamik@hotmail.com

naox Creative Commons License 2016.01.29 0 0 16807

köszönöm, szép munka!

a diacetil egy ritka példa arra, hogy tkp. majdnem minden színes szerves vegyületnek a gőze is színes (lenne), csakhogy a színes vegyületek döntő többsége elbomlik, még mielőtt elpárologna: a színért általában olyan molekularészek felelősek (pl. kiterjedt delokalizáció), amik egyben hőlabilissá és magas forráspontúvá is teszik a molekulát.

A fémek bár színesek (fémszínűek), gőzeik mégis általában színtelenek, mert a színért esetükben maga a rács (fémes kötés) a felelős, és a rács a párolgás során felbomlik. Egy üdítő kivétel (amit akár kémiaórán is be lehet mutatni) a kálium, aminek a gőze határozottan zöld színű. (ha valaki védőgáz alatt káliumot párologtatna, akkor ne lepődjön meg, hogy kinyitáskor spontán meggyullad a falra lekondenzált K-tükör!)

És ha valaki eléggé lelkes, akkor ebben a cikkben leírt nitrozil-cianid szintézist akár ki is lehet próbálni, persze kicsiben, nem megfeledkezve a cianidok diszkrét veszélyeiről...

http://pubs.rsc.org/en/Content/ArticleLanding/1980/P1/p19800001587#!divAbstract

 

...és akkor már tényleg csak egy piros gáz hiányzik

Előzmény: Antisystem (16805)
W_B Creative Commons License 2016.01.29 0 0 16806

"CF3NO  -  blue"

 

Trifluoro-nitrozometán: hát ez elég reaktív (és mérgező).


"NC-N=O  -  blue"

 

Nitrozil-cianid.. ez sem hangzik túl jól.


"CH3COCOCH3  -  yellow/green vapor"

 

Ez a "diacetil", ha jól emlékszem fermentációs melléktermék pl. sörben.

Talán még ez a legkevésbé barátságtalan, a felső kettőt inkább a (szintén színes) brómgőz, klór, fluor mellé tenném.

 

Előzmény: Antisystem (16805)
Antisystem Creative Commons License 2016.01.28 0 0 16805

CF3NO  -  blue
NC-N=O  -  blue
CH3COCOCH3  -  yellow/green vapor

 

http://www.chemicalforums.com/index.php?topic=2730.0

 

 

ÜdV

 

ps: az ottani admin szerint ezek is toxikusak...

Előzmény: naox (16804)
naox Creative Commons License 2016.01.28 0 0 16804

Jó kérdés volt.

A válasz eléggé egyértelmű, sajnos. Eleve kevés szobahőn színes gáz van, és ezek mindegyike iszonyú maró/büdös, meg persze mérgező is. Sok olyan színes gáz van, ami metán hatására színtelen lesz, ez ugyan jelzi a fingot, de a célodra mégse jó, hisz ha pl. brómgőzzel töltünk fel egy szobát, akkor senkit sem a karfiolos galamb fog zavarni, hanem az, hogy kiokádja a tüdejét a bróm miatt.

Metánból sokféle anyag képződhet egy reakcióban, de lényegében egyértelmű, hogy ezek a termékek nem "színesebbek", mint a kiindulási anyag volt.

A kérdés azért is jó, mert van néhány nem "trivi" színes gáz. Emlékeim szerint valami fluoros amin-NO származék bíborszínű, és van valami sötétkék színű szintén nagyon spéci fluor-származék is. De a konkrét anyag nem ugrik be, és a jegyzeteimet sem találom. Valami ötlet valaki?

Előzmény: Érdekellesz (16803)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!