Keresés

Részletes keresés

Wents Creative Commons License 12 órája 0 0 16986

Es mi torténik az ezustjodiddal miutàn leesett az esovel...nem jelent veszélyt az emberek egészségére? Vagy ha a novények érintkeznek vele?

Előzmény: naox (16984)
vlacko Creative Commons License 20 órája 0 0 16985

Hehe, kicsi a világ. Köszi az infókat!

Előzmény: naox (16984)
naox Creative Commons License 22 órája 0 1 16984

-Hát egyrészt ez még mindig kicsit varázslás, a hatékonyság valahol 30% körül lehet, szóval nem is biztos, hogy annyira jó.

-Természetesen nemcsak AgI-t használnak, vannak más oltókristályok is:

https://en.wikipedia.org/wiki/Cloud_seeding

-Több szempont miatt is jó (persze lehet, hogy ez csak elmélet): igen finomra őrölhető, sőt szublimál, amikoris nagyon kicsi kristályok keletkeznek, sok oltókristály, sok esőcsepp. A béta módosulat kristályai ugyanúgy hatszögesek, miint a jégé, és a rácsállandó is közel megegyezik. És a kristályt egy kis átmérőjű kation és egy nagy, laza anion alkotja, tehát így az anion kevéssé "árnyékolja" a kation töltését, nagyobb a polarizáló-képesség hatótávolsága, messzebbről tudja "magára rántani" a vízmolekulákat.

-És persze itt is vannak fejlesztések:

http://science.sciencemag.org/content/174/4012/945

A szerző ANNAK a Vonnegutnak a tesója, és ő az, aki a Macskabölcsőben (talán a legjobb regények egyike) is szerepel, mint felhőmágus. És a regény amúgy a kristályosításról szól (meg az életről, szerelemről, Istenről, ilyenekről)

Szóval igencsak jó sztori ez az esőcsinálás....

Előzmény: vlacko (16983)
vlacko Creative Commons License 2 napja 0 0 16983

Ha már annyit rágódtunk nemrég az ezüstön, meg tudnátok mondani, hogy esőcsinálásra miért pont a drága ezüst jodidot használják? miért nem annyira jó magképzésre bármi más apróra őrölt anyag?

W_B Creative Commons License 2 napja 0 0 16982

Három referenciát találtam a témában, sajnos a teljes cikket nem lehet letölteni.

 

Az elsőt yrtam már, a harmadiknak én sem hinnék; a másodikat lenne még érdemes megnézni:

 

ChemMedChem, 6(10), 1892-1899; 2011
Heat a corresponding dicarboxylic acid (0.005 mol) and thionyl chloride (0.02 mol, 2.4 g) at 60-65 °C for 4-5 hours.
Remove excess thionyl chloride at 45 °C in vacuo and moisture-free conditions.

Advanced Materials Research (Durnten-Zurich, Switzerland), 838-841, 192-195, 5 pp.; 2014
SOCl2, 5 h, 95-105°C

Revista Latinoamericana de Quimica, 28(2), 65-71; 2000
SOCl2, CHCl3

Előzmény: Enantioszelektív (16981)
Enantioszelektív Creative Commons License 2 napja 0 0 16981

a tionil kloridos hivatkozás nem győzött meg,  mert nem elég konkrét és az én korábbi citátumom egyértelműen kimondja, hogy nem reagálnak egymással.  Most már nem marad más, mint a kipróbálás sk .....

Előzmény: W_B (16977)
Enantioszelektív Creative Commons License 2 napja 0 0 16980

Így jár aki (én) nem gondolja át a dolgot mielőtt leír valamit :(( 

 

Előzmény: naox (16976)
W_B Creative Commons License 2 napja 0 0 16979

"ez nem szerencsés párhuzam."

 

Amire válaszoltam ("a szubsztrát maga is rendkívül nedvességérzékeny") arra szerintem jó párhuzam a SB acilezés, ahol az elméletileg szintén nedvességérzékeny savkloridokat

használjuk vizes közegben.

 

Ha tudsz jobb párhuzamot eme nem szerencsés helyett, akkor írd meg. :)

Ha szerinted nem jó a párhuzam, akkor felejtsük el, nem akarok ebből vitát.

Előzmény: naox (16978)
naox Creative Commons License 3 napja 0 0 16978

"endszeresen acilezek Schotten-Baumann körülmények között"
ez nem szerencsés párhuzam. A Sch-B acilezésnél a savkloridért verseng az amin és a víz, és egy eléggé széles pH-tartományban az amin a reaktívabb, így ez lesz a fő termék. A klorid teljes mennyisége átalakul, és a kívánt termék képződése a preferált.

A savklorid képzésnél egy intermedier (R-O=C--(OH2+)-Cl) kétféle továbbalakulása "verseng". Itt egyértelműen a savképzés (nemkívánt termék) preferált, és kiindulási állapotban _nincs jelen_ a termék, tehát az csak nyomnyi mennyiségben fog keletkezni!

"HCl: vízmegkötőnek pl. P2O5-öt használnék."

OK, csak ebben az esetben a karbonsav foszforsav-vegyesanhidridje (pl. R-CO-O-PO-(OH)2) fog keletkezni, ami már reagálhat a HCl-dal. Itt szó sincs vízmegkötésről, egy másik kiindulási anyagot használsz, akkor is, ha azt in situ állítod elő.

Előzmény: W_B (16977)
W_B Creative Commons License 3 napja 0 0 16977

SOCl2:
ChemMedChem, 6(10), 1892-1899; 2011
Heat a corresponding dicarboxylic acid (0.005 mol) and thionyl chloride (0.02 mol, 2.4 g) at 60-65 °C for 4-5 hours.
Remove excess thionyl chloride at 45 °C in vacuo and moisture-free conditions.

 

PCl3: JP 2007326837
Annyit látok az absztaktból, hogy Cl2-t is használ, lehet, hogy in sito PCl5 keletkezik - meg kell nézni.

 

HCl: vízmegkötőnek pl. P2O5-öt használnék.

 

"a víz megkötése képtelenségnek tűnik ott ahol a szubsztrát maga is rendkívül nedvességérzékeny."

 

Ez még ne riasszon vissza; rendszeresen acilezek Schotten-Baumann körülmények között acetilkloriddal, klóracetil-kloriddal, és brómacetil-bromiddal (!), pedig ott az egyik oldószer a víz.

 

Aromatizáltam már iminoil-kloridot MnO2-vel úgy, hogy 2 mólekv. víz lépett ki a molekulából, mégsem bontotta el az iminoil-kloridot.

 

Nem ragaszkodom a HCl-es módszerhez, lehet hogy nem működik. (Ez még leírt reakcióknál is benne van a pakliban. :-)

 

Ha kell egy vegyszer (pl. itt oxalil-klorid) akkor első lépésként megnézem "a polcon".

Ha ott nincs, akkor megnézem a beszerezhetőséget; ha nem drága, és gyorsan beérkezik, akkor érdemesebb megvenni.

Ha nem hozzáférhető, akkor megnézem a szakirodalomban leírt recepteket.

Ha ilyen sincs, akkor az analógiákat.

 

 

Előzmény: Enantioszelektív (16975)
naox Creative Commons License 3 napja 0 0 16976

Hidrogén-halogeniddel savból aligha lehet halogenidet csinálni. Savkloridokkal a reakció első lépésében egy sima nukleofil szubsztitúcióval fél anhidrid-fél-halogenid keletkezik (és HX), pl. SOCl2-vel:

R-CO-O-SO-Cl

majd egy halogenid-ion csinál nukleofil támadást a karbonil szénen, savklorid, és -O-SO-Cl (klórszulfit-ion) keletkezik, ami azonnal SO2-ra és Cl--ra esik szét.

Tehát szó sincs "vízelvonásról", víz még átmenetileg sem képződik: Az OH-csoportot először egy ún. jó távozó csoportra cseréljük, majd a halogenid-ionnal megy a szubsztitúció.

Ha menne HCl-dal a reakció, akkor alighanem az R-CO-OH2+ lenne az intermedier, itt kéne egy Cl--nak támadnia, víz keletkezése közben. Csakhogy a H2O+ nem eléggé jó távozó csoport, ez a reakció, mint a gyakorlatból is tudjuk, gyakorlatilag fordított irányban zajlik le. Ezen a vízelvonás sem segít, hisz ahhoz a víznek meg kéne keletkeznie, ami aligha fog.

 

Emlékeim szerint (vegyes) anhidridekből pl. a peptidkémia hőskorában csináltak savhalogenideket (leginkább fluoridokat), de ott ugye nem víz, hanem szerves sav a társtermék.

 

Előzmény: Enantioszelektív (16975)
Enantioszelektív Creative Commons License 3 napja 0 0 16975

Linkeld be a hivatkozott szakirodalmat PCl3 ill SOCl2 kapcsán. Megnézném. A HCl-dal történő savklorid készítés oxalil-klorid esetében számomra elképzelhetetlen, mivel a víz megkötése képtelenségnek tűnik ott ahol a szubsztrát maga is rendkívül nedvességérzékeny.

Előzmény: W_B (16969)
naox Creative Commons License 3 napja 0 0 16974

Ez érdekes. Sok mérgező állatnak egyben kábító/hallucinogén is a mérge. Sok ilyen "trip report" van kígyókról, és persze békékról. Nehéz lenne megmondani, hogy ez miért jó, talán hogy az áldozat békén maradjon.

Előzmény: vlacko (16972)
vlacko Creative Commons License 3 napja 0 0 16973

Naív fejjel azt feltételeztem, hogy a skorpió beéri sima kitinvázzal, mint a többi ízeltlábú. Érdekes, hogy kábót is mellékel hozzá.

Előzmény: naox (16971)
vlacko Creative Commons License 3 napja 0 0 16972

Wow. Milyen kedves a skorpiótól, hogy az ember halála előtt még gondoskodik egy kis kellemes élményről.

Előzmény: naox (16971)
naox Creative Commons License 3 napja 0 0 16971

Jó régi sztori, csak most felkapták.

A sivatagban nem sok mindent lehet elszívni, ha elfogy a fű, meg a khat, akkor skorpiót szívnak. Természetesen nem a farok-méreg hatásos ilyenkor, hisz az elég, nem illékony, nem hőstabil, hanem az ún. béta-karbolin-alkaloidok, amik a skorpió páncéljában vannak.

Amikor megcsipeted magad, akkor meg nem a proteázok (amik a méreg valóban veszélyes komponensei) miatt tripelsz, hanem a méregben található pszichoaktív peptidek miatt.

Szóval két különböző pszichoaktív anyag is van a skorpióban.

Előzmény: vlacko (16970)
vlacko Creative Commons License 4 napja 0 0 16970

Skorpió kábszer.

Javítsatok ki, ha tévednék, de a skorpióméreg tudtommal egy fehérjekoktél, ami igencsak kétséges, hogy füst formájában hatásos.

W_B Creative Commons License 4 napja 0 0 16969

Üdv !

 

Az oxálsav --> oxalil-diklorid konverzióra a következőket találtam a szakirodalomban:

PCl5, SOCl2, PCl3, POCl3.

 

Én a HCl-t is megfelelőnek tartottam/tartom, megfelelő körülmények között (a keletkező víz megkötése).

Előzmény: Enantioszelektív (16955)
Enantioszelektív Creative Commons License 4 napja 0 0 16968

Én is kíváncsi vagyok, lécci oszd meg majd a tapasztalatod. Jelenleg olyan területen dolgozom, ahol nincs lehetőségem laboratóriumi munkára ezért magam nem tudom kipróbálni még félmikróban sem.

Előzmény: naox (16966)
naox Creative Commons License 4 napja 0 0 16967

A DMF, mint katalizátor közismert, Vilsmeyer-féle mechanizmussal működhet:

books.google.hu/books?id=1nT6c3TQL8wC&pg=PA239#v=onepage&q&f=false

(remélem működik a link)

Előzmény: naox (16966)
naox Creative Commons License 4 napja 0 0 16966

Nemtom mi a mechanizmusa a dolognak.

Az oxalil-klorid képzése során a kaki az tud lenni, hogy a fél sav-fél klorid esetleg tud dekarbonileződni szénsav-származék képződés mellett. De azt is gondolnám, hogy SOCl2-dal megképződik a kénessav-klorid-anhidrid intermedier (Cl-SO-OOC-COO-SOCl), és az már aligha fog dekarbonileződni.

Főleg, mivel lényegében ugyanaz a mechanizmus, mint a PCl5 esetében.

----

A cikk nem tér ki rá, hogy csak simán nincs reakció, vagy valami más keletkezett. Érdekes lenne, tudni, hogy mi a helyzet. Ha lesz időm, kipróbálom.

Előzmény: Enantioszelektív (16965)
Enantioszelektív Creative Commons License 4 napja 0 0 16965

Érdekes amit írsz, (DMF kat.)mert ez a referátum is azt állítja, hogy a tionil-klorid nem reagál az oxálsavval. 72 órás reflux idő alatt sem. Többféle oldószerben is próbálták jódós AlCl3-os és egyéb katalizátorokkal is variálva

 

 

Action of thionyl chloride on organic acids1
L. McMaster, F. F. AhmannJ. Am. Chem. Soc.; 1928; 50(1); 145-149. 
DOI: 10.1021/ja01388a018

Előzmény: naox (16962)
naox Creative Commons License 4 napja 0 0 16964

Akkor 6-szor kell:

1 210 000 --> 35 000  1-->6

2 35 000 --> 6 417      1,1-->6

3 6 416,7 --> 1 176,4  1,1-->6

4 1 176,4 --> 215,7     1,1-->6

5 215,7 --> 39,5          1,1-->6

6 39,5 --> 7,2              1,1-->6

Előzmény: Morisz789 (16960)
naox Creative Commons License 4 napja 0 0 16963

"Annyi kérdésem lenne még, hogy S2Cl2-vel miért nem működne a reakció?"

Milyen reakcióra gondolsz? Mik lennének a termékek? Dikén-diklorid semmilyen karbonsavból nem csinál sav-halogenidet.

"A triklorometil-oxalátos reakció se tűnik nehéznek"

nagyon vigyázz az ilyen szabadalmi receptekkel. Az észter bomlása exoterm, alighanem autokatalitikus, és foszgén keletkezik. Csúnyán fel lehet vele robbanni. A gyökös klórozás (pláne CCl4-ban) szintén nem az "egyszerű" kategória!

A szabadalmi receptek nagyon sokszor többé-kevésbé hazugságok. Nem véletlen, hogy az egész világ a PCl5-utat használja.

Előzmény: László Sebestyén (16959)
naox Creative Commons License 4 napja 0 0 16962

Az ELTEn van egy legenda, hogy nagyon tiszta tionil-kloriddal csinálták a benzoil-klorid szintézist, és a végén visszakapták a benzoesavat, gyakorlatilag átkristályosították SOCl2-ból. Szóval a jelenség általános: pár csepp (lehetőleg jó régi) DMF katalizátor kell neki, különben nem lesz reakció. (Ez amúgy többé-kevésbé a többi acilező szerre is igaz.)

Nyilván gyakorlatilag nem sok haszna volna a dolognak, lehet, hogy irodalom sincs rá, de miért ne menne a reakció? Általában a legtöbb sav-halogenid átalakítható egymásba a vegyesanhidriden keresztül, ha valahogy el tudod tolni a reakciót. (A SOCl2-nál elmennek a társtermékek, a klórszulfonsavnál a saverősség segít, etc.)

Előzmény: Enantioszelektív (16961)
Enantioszelektív Creative Commons License 4 napja 0 0 16961

Mivel jónéhány évvel ezelőtt  beleástam magam az oxalil-klorid előállításának rejtelmeibe alaposan körbejártam  a témát. A vízmentes oxálsav tudomásom szerint  tioniol-kloriddal nem reagál, de legalábbis én nem találtam erről semmilyen referátumot. Ha van erről irodalmad, szívesen vennék egy hivatkozást.  A foszgént ezen a fórumon mellőzném, mert aki hozzáfér foszgénhez vagy elő tudja állítani, az valószínű oxalil kloridot is tud venni vagy előállítani segítség nélkül. By the way a tionil klorid hasonlóan a PCl5-hoz ugyanúgy listás, ráadásul előbbit  tisztán előállítani laborban  macerásabb mint az utóbbit.

Előzmény: naox (16956)
Morisz789 Creative Commons License 4 napja 0 0 16960

Köszi!

Tulnyomas szerint értettem. Ezért is használtam a barg jelölést a bara helyett. 

Koszonom a gyors választ!😊

Előzmény: naox (16957)
László Sebestyén Creative Commons License 4 napja 0 0 16959

Köszönöm szépen a válaszokat :)
Annyi kérdésem lenne még, hogy S2Cl2-vel miért nem működne a reakció?
A triklorometil-oxalátos reakció se tűnik nehéznek, ha lesz időm, kipróbálom.
Köszönöm! 

naox Creative Commons License 4 napja 0 0 16958

azt persze nem ártana tisztázni, hogy mit értünk "5 bar" alatt. Én abszolút nyomásokkal számoltam, és nem "túlnyomással",  tehát a légköri az 1 bar, a 0.1 pedig 90%-os vákuumot jelent (76 Hgmm absz. nyomást).

A feladat érthető úgy is, hogy 1.1-->6 bar absz nyomás között mozgunk, azaz "túlnyomás" értékek vannak megadva (mint az autóguminál). (Túlnyomással a 0.1 abs. bar, az -0.9 bar lenne.)

Előzmény: naox (16957)
naox Creative Commons License 4 napja 0 0 16957

Ha 0.1barról 5-barra növeled a nyomást N2-nel, akkor az O2-szint ötvened részére csökken. Ha először 1 baros levegőd van, azt 5-barra feltöltve ötödére csökken az O2 koncentráció.

Ha 1 barról 5 barra mész, majd 0.1->5-re, akkor 4 feltöltés kell, ha először a levegőt is leszívod 0.1 barra, akkor elég a 3:


1. 210 000-->42 000   1-->5

2. 42 000-->840         0.1-->5

3. 840-->16,8             0.1-->5

4. 16,8-->0,336          0.1-->5


1. 210 000-->4 200     0.1-->5

2. 4 200-->84              0.1-->5

3. 84-->1,68                0.1-->5

 

Azért azt hozzátenném, hogy az ipari N2 is tartalmaz némi osszigént, amivel itt illenék számolni. HA csak példa, akkor persze nem számít.

Előzmény: Morisz789 (16954)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!