Keresés

Részletes keresés

zöldkomcsi. Creative Commons License 3 napja 0 0 16186

aha...köszi!

Előzmény: naox (16185)
naox Creative Commons License 3 napja 0 0 16185

az alkáli-hidroxidok egyrészt mindig tartalmaznak több-kevesebb vizet, másrészt a propilén-karbonát kivételével az összes eddig felsorolt oldószer reagál alkálifémmel, pláne a finom eloszlásúval.

Elvileg meg lehet csinálni, de alkáli perklorátokat, vagy méginkább tetrafluoro-borátokat kell használni (és nyilván valami oldódó + elektródot (és membránt)). A LiClO4 pl. még éterben is oldódik. Elektrolízisre magasabb étereket, vagy HMPA-t szokás használni oldószerként.

--------

És persze sokkal egyszerűbb az olvadékelektrolízist összehozni túrista gázpalackkal, vascsőből hegesztett kütyüben....

Előzmény: zöldkomcsi. (16184)
zöldkomcsi. Creative Commons License 4 napja 0 0 16184

azt azt.....)-: kellően nagy H túlfeszültség csak a Hg-n van. )-:

Előzmény: barkócza (16182)
barkócza Creative Commons License 4 napja 0 0 16183

Csak úgy gyorsan rákeresve, pl. propilénkarbonát. De nyilván van ezer más. Most meg, ugye, az ionfolyadék az új divat, csak kicsit drága.

 

http://link.springer.com/article/10.1007%2FBF00608791#page-1

Előzmény: barkócza (16182)
barkócza Creative Commons License 4 napja 0 0 16182

Na várjál, alkáli-halogenid oldatot akarsz úgy elektrolizálni, hogy ne a hidrogénfejlődés legyen a katódon a folyamat? Akkor mi? Alkáli fémet akarsz elektrokémiailag leválasztani?

Előzmény: zöldkomcsi. (16181)
zöldkomcsi. Creative Commons License 4 napja 0 0 16181

bocs! nem is az, alkáli-halogenidről van szó.

Enantioszelektív Creative Commons License 4 napja 0 0 16180

etOH

Előzmény: zöldkomcsi. (16177)
zöldkomcsi. Creative Commons License 4 napja 0 0 16179

igen...igen..... azok....jó ötlet..lenne, ezt kérdeztem, csak nem mondtam, hogy nem akarnám, hogy hidrogént fejlesszen az elektrolízise. )-: a piridin olyan, de nagyon rosszul oldódnak benne. )-:

Előzmény: barkócza (16178)
barkócza Creative Commons License 4 napja 0 0 16178

Mire gondolsz? Metanol, etanol...?

Előzmény: zöldkomcsi. (16177)
zöldkomcsi. Creative Commons License 5 napja 0 0 16177

Nincs ötlete valakinek? alkáli-hidroxid oldása nem vízben, a piridinen kívül?

naox Creative Commons License 6 napja 0 0 16176

-a citromsavas mosás nem hinném, hogy szükséges.

-egyetértve Barkóczával: az inhibítornak végig jelen kell lennie. Nemcsak a film sérülése, de a lassú oldódása miatt is.

-nem hinném, hogy a BTA ilyen híg vizes oldatban bármi gondot okozna egy műanyag felületnek. A baciknak lehet, hogy táptalaj lenne,de az meg a molibdát miatt nem valószínű, hogy gondot okozna.

-és továbbra sem tartom jó ötletnek az "ionmentes" vízzel való feltöltést.

Miért nem "koppintod le" valamelyik gyári oldatot?

(a molibdát-BTA esetén pl., ha beszárítod, megvan a két anyag együttes koncentrációja, és a BTA-t ki tudod oldani pl. acetonnal, vagy a molibdátot vízből le tudod választani Ca-mal, vagy ólommal, a csapadékot szárítás után tudod mérni.....)

Előzmény: moonshadow (16173)
barkócza Creative Commons License 6 napja 0 0 16175

Azért nézz utána, a film hibahelyein megindulhat a lyukkorrózió. Lehet, hogy egy kis benztriazolt azért kéne bele tenni, hogy javítsa a hibahelyeket.

 

Ha galvanikus kapcsolatban van a réz és a vas, akkor elvben a vas oldódik egy kicsit, és védi a rezet. Ha viszont van nitrát, molibdenát, stb. a rendszerben, az azért van, hogy lepassziválja a vasat. Ha a vas lepassziválódik, de a réz nem, akkor viszont megfordul a dolog, és a réz fog oldódni, az oldott réz kiválik a vasra, stb.

 

A nitrát tud redukálódni, és így bizonyos koncentráció tartományban passziválja a vasat. Túl kevés nem tudja passziválni, ilyenkor csak oldódik a vas a nitrátredukcióval szemben, túl sok pedig elhúzza a lyukkorróziós szakaszra, vagy akár a transzpasszív szakaszra is. Ez valószínűleg igaz a molibdenátra is.

 

Érdemes potenciált is mérni a rendszerben, hogy réz és a vas is a passzív tartományban van-e.

Előzmény: moonshadow (16174)
moonshadow Creative Commons License 6 napja 0 0 16174

Ez így jónak tűnik, hogy a rezeket lekezelem vele, aztán leeresztem, kimosatom a felesleget és elrakom, mert akkor nem kell tartani, hogy reagál a pex-el huszonév alatt.

Előzmény: barkócza (16172)
moonshadow Creative Commons License 6 napja 0 0 16173

Hát azt nem hiszem, hogy azért kerülne ennyibe itthon, mert a gyártó kimérte, hogy mit csinál a PE-Xa csővel 20-30 év alatt, mert ilyesmiről szó nincs a tájékoztatóban, hogy ez a cucc a PE-Xa-t kímélné.

Ahogy utánanéztem, nyugat európában gyártják, ide csak hozzák nyilván az ottani átlagfizetésekhez beárazva, és szem előtt tartva, hogy az emberek 99%-ának nincs kémiai alapműveltsége, simán piacot lehet szerezni azzal, hogy pár közönséges vegyszert újracsomagolnak. Kedvencem a rendszer fertőtlenítő, ami pusztán 3% H2O2-ből áll, ennek is 6-8000 ft literje. 

 

A gyári cuccot biztos nem venném meg, az árán túlmenően a nyugat-európai gyártó oldalán megadott adatlap és az egyik magyar forgalmazótól letölthető adatlap ugyanazon termékre teljesen más összetételt mutat.

 

Az egyiken összetételnek az van, hogy:

Benztriazol < 2,5%

Nátrium-molibdát     2.5 - 25%

 

Másikon pedig az összetétel ugyanazon terméknek:

Kálium-tetraborát-tetrahidrát  1-5%

dinátrium-molibdát    1-5%

nátrium-nitrát 1-3 %

2,2',2"-nitrilotriethanol 1-10%

 

Nitrátot beletenni a kazánvízbe nem tűnik jó ötletnek, amennyire én tudom szeretik a bacillusok, algák, gombák tápanyagnak, és a nitrátion korrozív is vasra nagyon híg töménységben. Gondoltam rá, hogy pl. ezüst nitráttal fertőtlenítek, de pont ezért elvetettem.

 

Magát a benztriazolt lehet, hogy megveszem, de akkor azt úgy csinálnám, ahogy barkócza írta, hogy kezelném vele a rézcsöveket, aztán leeresztés és tiszta vízzel feltöltés.

azért írom, hogy lehet, mert azt írják a rendszer feltöltéskor a vízben oldott oxigén pasziválja a rezet, talán nem is lenne szükség további inhibitorra.

 

Olvasgattam tovább korroziós témában, és azt írták a réz-vas galvanikus kapcsolatú rendszer korroziójáról, hogy a kazánom egy jó nagy felületű anód, a katód rézcső felülete meg kicsi és ez a korrozió ellen dolgozik. Meg azt is írták, hogy a víz vezetőképességének a függvényében a korrozió a katódhoz legközelebbi vas felületeken, tehát a bekötési csonkokon hatna leginkább, pár centis mélységig, ebből gondolom megelőzhető, ha nem direkt a kazánra kötök, hanem egy vascső közdarabot teszek a kazán és a rézcsap közé, hogy ez a közdarab korrodálódjon.

 

A beoldott oxigén meg ami elvileg kevés kell, hogy legyen, mert gyári pex cső van lefektetve, ami bizonyos mértékig oxigén diffúzió védett, és a gázokat mikrobuborék leválasztóval csökkentem.

 

Tehát eddigi menetrend:

-rendszertisztítás biofilm oldás 10-es ph-ra belőtt hypóval, járatni 24 óráig majd leereszteni

-mosás semlegesre

-1%-os citromsavval feltöltés és járatni 3-4 napig, hogy feloldódjanak az oxidok a csövek faláról.

(egy darab rézcső belsejéből szobahőfokon ennyi idő alatt oldotta le fémtisztára a rajta lévő trutyit.)

-különzártan mostva a kazán-puffer tartály kört, és külön mosatva a pex padló és falfűtést, hogy be ne hordjam a padlóba a levált oxidos trutyit.

-mosás csapvízzel semlegesre, 

-új kazán beszerel, mikrobubi leválasztóval, mágneses iszapleválasztóval együtt

-a rezeket feltölteni benztriazollal opcionálisan, majd leereszteni és eltenni kannában az inhibitort

-kimosni csapvízzel az egészet

-kimosni ro vízzel az egészet

-feltölteni a sótalanított ro vízzel az egészet

-monitorozni hogyan változik a vezetőképesség és a ph, ebből lehet következtetni, hogy korrodálódik-e a rendszer.

 

-ha nagyon biztosra akarok menni, akkor vasforgáccsal töltött oxigén abszorber az iszapleválasztó elé opcionálisan

Előzmény: naox (16170)
barkócza Creative Commons License 6 napja 0 0 16172

A benztriazol egy filmképző inhibítor, mégpedig úgy alakul ki a film, hogy komplexált rézionok is részt vesznek a térhálóban. Egy szép, vastag, húsos, szemmel látható réteg alakul ki, ami nem fog visszaoldódni, még ha nincs is több benztriazol az oldatban, akkor sem. Nyilván a vasat azért nem védi, mert vassal nem tud kialakulni ez a térháló. Meg lehet azt csinálni, hogy előre kialakítasz egy réteget a réz alkatrészeken, és később már a vízbe nem kell, ill. sokkal kevesebb is elég. Ha megnézed, a neten lévő anyagok egy része nem is inhibítorként, hanem felületkezelő anyagként szerepel,amivel a filmet tudod kialakítani.

 

A filmképző inhibítorokat általában nem szabad túladagolni. Ezek ugyanis jól kötődnek a védendő fémhez, olyannyira, hogy nagyobb koncentrációban komplexálni is tudják, és oldatba viszik.

 

Emlékeim szerint egyébként a benztriazol vízben nehezen oldódik, egy kis alkoholban kell föloldani, és úgy kell a vízhez adni. Lehet, hogy rosszul emlékszem, régen volt, csinálj egy próbát.

Előzmény: moonshadow (16162)
naox Creative Commons License 2015.07.19 0 0 16171

tedd ki a napra, 1-2 nap alatt kiszárad, és maradéktalanul elmegy azt ecetszag.

Előzmény: 07aaron (16166)
naox Creative Commons License 2015.07.19 0 0 16170

"De ez védi a vasat is közvetlenül, és nem bomlik el?"

nem védi a vasat, arra a molbdát szolgál.

És nem tudjuk, hogy elbomlik-e, ill. sejtjük, hogy nem, de ki tudja, mi történik 10+ év alatt.

Itt látszik, hogy milyen bonyolult kérdésről van szó. Az ilyen bolti készítményekben pl. ezt a tudást, ezeket a kísérleteket fizeted meg (persze vannak kókler cégek is, igénytelen készítménnyel...).

Ha saját receptet akarsz, akkor vagy "lelopsz" egy gyári készítményt bízva abban, hogy minden fontos komponenst feltüntettek az MSDS-en, vagy magad kiméred pl. a benztriazol stabilitását, vagy bízol a szerencsédben.

"a kazánt bekötném katódnak egy áramkörbe, mellé anódnak közelben egy acélrudat"

ez egy másik stratégia, amit nem érdemes keverni az inhibítorral. Ilyet akkor használnak pl., ha nem lehet inhibítort használni, pl. gőzfejlesztőknél.

Előzmény: moonshadow (16163)
Rétike1 Creative Commons License 2015.07.18 0 0 16169

Ö...igen,ez általában véve igaz,de ez egy végtelenül egyszerű(nek látszó) protokoll (azért megizzadtunk vele :-) ),ráadásul rövidnek számít... MDA stockból (mi rakjuk össze, nem nagy dolog ha tudsz alapszámolni; de most tényleg: 50mM-os), MDA standard sorral dolgozunk (mi rakjuk össze,nyílván ezért a stock; hát...ez se bonyi ugye) + SDS (mi állítottuk be a %-át, némi alapszámolást követően) + TBA (amit végül ecetsavban oldottunk fel, ez is alapszámításokat igényelt) + ecetsav (mi állítottuk be) + minták amik még kellenek. Mostanra már kiderült, hogy a reakció működik, gyönyörű a kalibráció, r2=1 (pont a tegnapi mérés), a választott nm okés, vagyis bármi,ahol elmehetett volna az elejétől a végéig rendben van.Egy hibádzik: az eredmény még mindig adverz. Ugye... ez nem lesz oké, nem gondolnám, hogy a helyes végkövetkeztetés a (fals) paradigmaváltás :-D... Úgyhogy: teljes a kérdőjel. Meg kell kérdőjeleznünk azt, hogy vizsgálható az MDA szérumon. Akárhogy is állítják protokollok legyártói.

 

SDS sztori... Na amitől szép a kutatói élet kérem... :-) Az úgy volt, hogy igen, adtunk... Aztán nem vártunk. (szörnyen pirulós szmájli) Csakhogy... Egyik kísérlet alatt már nagyon álmos volt mindenki és az egyik kollegina azt mondta, hogy menjünk igyunk egy kávét. A kávézás 30percre sikeredett, mire visszaértünk, az SDS mindent feloldott... Nem volt tovább gond a fehérje. Azóta be lett iktatva a "kávészünet", melyről minden protokoll hallgatott, pedig ha triviális, akkor is LE KELL ÍRNI. De mindegy.

 

 

 

 

Előzmény: naox (16105)
Pomber Béla Creative Commons License 2015.07.18 0 0 16168

A beoldott fémnek köze sincs a pH-hoz. Pontosabban nagyon kis ráhatása van. A fém beoldás annyiban jelentős, hogy helyileg, egy ponton megkezdi mechanikailag a felületet és ott fokozott lesz az anyagtranszport, korróziós góc alakul ki.

Előzmény: moonshadow (16165)
Pomber Béla Creative Commons License 2015.07.18 0 0 16167

Melegítsd ki. 50-60 fokos sütőben szikkaszd egy-két napot.

Előzmény: 07aaron (16166)
07aaron Creative Commons License 2015.07.18 0 0 16166

Kedves Fórumozók!

 

Egy mázas korsó problémájával fordulok hozzátok. Vízköves volt a belseje, ezért 20%-os ecettel áztattam. OK, a vízkő lejött, viszont most kiöblítethetlen ecetszaga van a korsónak. Attól tartok, hogy az agyag vagy kerámia alapanyag porózussága miatt esetleg mélyen adszorbeálódott az ecet. Ez egyrészt büdös, másrészt károsíthatja az ónkupakot. Mit javasolnátok az eltávolításához?

 

Előre is köszönöm a válaszokat!

moonshadow Creative Commons License 2015.07.18 0 0 16165

De akkor a legkisebb oldott fémmenyiség is visszaállítaná a ph-t, és ha nincs beoldódó co2 utánpótlás a zárt rendszer miatt, akkor nem savasodna el a víz, nem? 

Viszont 50 µS-nél tisztább vizet nem tudok házilag készíteni köbméteres mennyiségben gazdaságosan, ez is elég tiszta, kb 25 mg/ liter oldott anyagot tartalmaz, vagyis 1,6 m3-ben 40 grammot.

Hát örülnék, ha annyira ki tudnám mosatni a rendszert, hogy max. ennyi maradjon az oldott anyag benne ami a csővezeték falán maradó lerakódásokból visszaoldódik, de szerintem nem sikerül.

Most, hogy úgy tűnik beszerezhető reális áron is, hajlok rá, hogy veszek bele bta-t, de előbb tudnom kéne, hogy lebomlik-e ez a cucc és mennyi idő alatt, mert ha évenként kellene bele, akkor nem sok értelme van. 

Előzmény: Pomber Béla (16164)
Pomber Béla Creative Commons License 2015.07.18 0 0 16164

Deszt minőségű többszörösen ioncserélt víz (Kovald Kft) 5 µS ph 5,7 ?

 

Na igen... a kérdőjel sok mindent megmagyaráz.:-)

 

A nagyon tiszta deszt víz pH-ja borzasztóan instabil, nincs pufferképessége a tiszta víznek és a levegőből benyelt legkisebb gázmennyiség is (leginkább ugye a széndioxid) azonnal eltolja a pH-ját.  Ebből adódóan igen korrozív is a nagyon tiszta víz, mert komoly kémiai potenciál van arra, hogy bármelyik anyagra kialakuljon az egyensúly, így valahol mindenképp "beleharap" az anyagba a víz, megkezdi a felületen az anyagleválasztást és ez egyenes út a korrózióhoz.

Előzmény: moonshadow (16160)
moonshadow Creative Commons License 2015.07.17 0 0 16163

A pontlyukadást nem lehet úgy elkerülni, hogy ha a kazánt bekötném katódnak egy áramkörbe, mellé anódnak közelben egy acélrudat, hogy az oldódjon, évente meg kicserélném?

Előzmény: naox (16161)
moonshadow Creative Commons License 2015.07.17 0 0 16162

találtam az ebayen, 500 g 25 eur+ posta, ez már mindjárt megfizethetőbb ár.

De ez védi a vasat is közvetlenül, és nem bomlik el?

Előzmény: naox (16161)
naox Creative Commons License 2015.07.17 0 0 16161

"a korroziósebesség is arányosan csökken"

min. két okból nem.

1.) mert a korrózió miatt a vezetőképesség elkezd majd nőni, tehát nem lesz évekig lassabb, csak van egy indukciós szakasz az elején

2.) a korrózió nem az egész felületen zajlik (ill. igen, de nem ez a  lényeg), hanem csak egyes pontokon. (életem egy vicces szakaszában sokat mászkáltunk földalatti 10-20m3-es gázolaj tartályokba. szinte mindegyik lyukas volt, de szinte mind csak egyetlen ponton.) Az átlyukadás sebessége pedig a lokális viszonyoktól fog leginkább függeni, és nem pl. a vezetőképességtől. Tehát nem az a lényeg, hogy évente mennyi vas oldódik (mert ez esetleg arányos lehet a vezetőképességgel).

Szóval lassabb lesz, de szinte tuti, hogy nem arányosan.

Előzmény: moonshadow (16160)
moonshadow Creative Commons License 2015.07.17 0 0 16160

Egyelőre a sótalanított víz tűnik indokoltnak, nemcsak mert megvan, hanem a csapvíznél mindenképpen jobb, mert nem tartalmazza a keménységet okozó ionokat, meg remélhetőleg a kloridionokat sem. 

Ebbe a tiszta vízbe később nyugodtan tehetek inhibitort, ha megtaláltam a megfelelő megoldást.

 

Ma megérkezett a víz vezetőképesség mérőm, amivel megmértem különféle vizeket.

 

az alábbi adatok jöttek ki:

 

csapvíz 780 µS Ph 8,1

kútvíz 640 µS Ph 7,3

medencevíz (csapvíz+ 1g/l nacl meg klórtabletták)  2980 µS Ph 8,1

fűtésrendszeri víz (csapvízről lett pár éve feltöltve) 837 µS Ph 7,2

RO tisztított vizem 53 µS ph 7,2

Deszt minőségű többszörösen ioncserélt víz (Kovald Kft) 5 µS ph 5,7 ?

Favorit ioncserélt lágyvíz 90 µS Ph 8

 

Ha a tisztított vizem vezetőképessége kevesebb mint tizede a csapvízének, akkor a korroziósebesség is arányosan csökken ha azzal töltöm a rendszert, nem?

 

Előzmény: naox (16157)
naox Creative Commons License 2015.07.17 0 0 16159

"benztriazol nem tűnik indokoltnak"

hát pedig az, barkócza alant kifejtette, hogy miért. Az importhoz nem kell engedély, pláne nem kicsiben. De persze nem akarlak rábeszélni, hisz van megoldás (a gyári lötty), ami drága. Most látszik, hogy mimndent kell megfizetni az árában...

Előzmény: moonshadow (16158)
moonshadow Creative Commons License 2015.07.17 0 0 16158

A kazán elhasználódás 20 év alatt még nem lenne baj, hanem a kapcsolódó PXE csővezeték rendszert meg szeretném védeni, hogy hosszú ideig jó hatásfokkal üzemeljen, ne keljen az életemben felverni a burkolatokat, ami terv szerint még 40-50 év.

 

A benztriazol nem tűnik indokoltnak, ha csak a rezet védi, mert a réz amúgy is időtálló sótalanított közegben. Nem tudom a benztriazolról, hogy mennyi idő alatt használódik-bomlik el, mik a bomlástermékei, magában vagy a bomlástermékei nem támadják meg a pxe csöveket, nem okozhatja-e bacik felszaporodását a rendszerben.

Külföldről beszerzés elsőre elég macerásnak tűnik mert nem tudom nem szabályellenes-e valahol, esetleg nem adják oda a vámosok, vagy meg is büntetnek. :) 

Szóval sok mindent nem tudok róla.

Előzmény: naox (16156)
naox Creative Commons License 2015.07.17 0 0 16157

oxigénmegkötés: létező gyakorlat, bár szerintem egyszerűbb, ha időnként pl. hidrazint adagolnak. ÉS azzal számolni kell, hogy egy kis oxigén mindig fog bediffundálni pl. a műanyagokon, szelepeken keresztül.

"A kazán oldalon meg ha nincsenek sók a vízben, és oldott oxigén sem, akkor nem indulhat meg korrozió"

egyszerűen nem tudsz olyat csinálni, hogy "sómentes" víz. Már a víz autodisszociációja elég lenne. És a rendszer minden eleme oldódni fog egy kicsit idővel. A korrózió megakadályozása (sóemntes víz) helyett életszerűbb stratégia az elnyomása (inhibítorok).

Előzmény: moonshadow (16154)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!