Keresés

Részletes keresés

Antisystem Creative Commons License 5 napja 0 0 17263

Csak egy tipp, hogy miben van:

http://www.limeaway.com/products/

 

ÜdV

 

ps: ezen túl herbicidként van regisztrálva.

Előzmény: naox (17262)
naox Creative Commons License 5 napja 0 0 17262

ez melyik kérdésemre a válasz?

Előzmény: Antisystem (17261)
Antisystem Creative Commons License 5 napja 0 0 17261
Előzmény: naox (17260)
naox Creative Commons License 5 napja 0 0 17260

-mit fertőtlenítenek vele?

-mit értesz pzotív hatás alatt? (Erősen savas, maró az oldata, nincs semmi "pozitív" hatása.)

-MIlyen hatásspektrumra gondolsz? Nem igazán fertőtlenít, csak marha savas, de "hatásspektruma" aligha van.

-Körmöt ha tömény, akkor megmarja, ha híg, akkor nem.

-Mi az a tartamhatás?

-Milyen mechanizmust szeretnél megérteni?

Előzmény: otlac (17258)
Enantioszelektív Creative Commons License 6 napja 0 0 17259

karbamid- kénsav addukt. Két  nem túl bonyolult "ezer éve" ismert vegyület mely vizes oldatban szétesik kénsavra és karbamidra.  Nagy hígításban (hígabb mint 1% mondjuk) valószínűleg teljesen ártalmatlan. Kérdés hogy milyen koncentrációban van jelen az oldatban. Kb. híg kénsav bőrre gyakorolt hatásával egyenértékű, a karbamid meg teljesen szelíd.  Utóbbit pl. szarvasmarhákkal is etetik N forrásként a jobb tejtermelés érdekében, sőt bőrápolók is tartalmazzák.

Előzmény: otlac (17258)
otlac Creative Commons License 6 napja 0 0 17258

Szervusztok!

 

Az alábbi anyaggal kapcsolatban lenne kérdésem:

Monokarbamid-dihidrogén-szulfát  CAS:21351-39-3

 

Ezt egy fertőtlenítő szer tartalmazza,

- milyen pozitív hatása van, ha hígított formában bőrrel érintkezik?

- mi a hatásspektruma?

- körömmel érintkezve, milyen rekciókat vált ki?

- lehet-e tartamhatása?

- illetve bármilyen infó, ami segíthet a hatásmechanizmusát megérteni.

 

Előre is köszönöm a válaszokat.

naox Creative Commons License 2016.09.21 0 0 17257

Az íszapban/agyagban nincsenek csak úgy szerves szilikonvegyületek. Szennyezést akarsz eltávolítani? VAgy mennyiséget mérni?

Előzmény: HUN. gyerek (17256)
HUN. gyerek Creative Commons License 2016.09.20 0 0 17256

Sziasztok!

 

Már rég voltam itt. Tudnátok nekem segíteni? :)

 

Arra szeretnék rájönni hogy különböző agyagfélékből, iszapból hogy lehetne kivonni a szerves szilikonvegyületeket. Pl: mint a dimetil polisziloxánhoz hasonló vegyületek. Csinált már ehhez hasonlót valaki? :)

 

Üdv; Zsolti

leveste Creative Commons License 2016.09.16 0 0 17255

Azért gond a kristályvíz, mert forr. 

A kazán 4 cm magas, fröcsköl belőle a fortyogó oxálsavas víz. 

A másik ok, hogy akkumulátoros a táplálás, és komoly energia kell a víz elpárologtatásához.

Egy gramm dihidrátot teszünk a tégelybe egyszerre, 30 sec ideig tart a víz elforralása, újabb 30 a tényleges szublimálás. 

Fele idő, energia megspórolható lenne. 

 

Előzmény: naox (17254)
naox Creative Commons License 2016.09.15 0 0 17254

Miért gond a kristályvíz? HA kristályvizes sót használsz, akkor az a szublimáltatóban megolvad (100 fok körül), elpárolog a víz, ekkor újra megszilárdul, majd szublimál (140-150 fokon). Ha a megolvadás nem gond, akkor használd a kristályvizest. HA gond, akkor terítsd ki egy edénybe, és melegítsd lassan pl. rezsón (kertben) úgy, hogy ne olvadjon meg. 80 fok fölött el fogja veszteni a kristályvizét, és egy kevés el fog szublimálni, de ezen a hőmérsékleten ez nem komoly veszteség, a kert meg kibírja.

Azt, hogy micsoda a szennyezés az oxálsavban természetesen nem tudja senki. LEginkább por, rozsda, mocsok, ami belepotyogott, miközben rakosgatták ide-oda. Az anyagok nagyon nagy hányada nem szublimál, éppen a szublimálással lehet az sok anyagot megtisztítani. Az anyagod alighanem minimum 99% tisztaságú, ha néhány grammot használsz kaptáranként, akkor az a pár milligramm szennyezés aligha zavar, pláne, hogy nagy része el se párolog.

Előzmény: leveste (17253)
leveste Creative Commons License 2016.09.15 0 0 17253

Köszönöm a válaszokat, naox , rózsa89! 

 

Méhészettel foglalkozom, oda kell az oxálsav, a kaptárba szublimáljuk be. Atkairtás a cél. 

 

Nekem a száraz oxálsav vásárlása lenne a célravezető, sajna a Chemolkernél csak dihidrát van. 

Bár a vákuumos eljárás is járható út, de ha lehet kapni,  mondjuk Pesten, miért vesződjön az ember :)

A másik, ami miatt kerülni kellene a Chemolkeres oxálsavat, hogy marad utána a szublimáló alján valamilyen szürke por. 

Szerintetek a szublimálás során minden kosz ott marad a tégelyben, vagy valamennyi távozik is? 

Ha távozik, akkor az belekerülhet, és bele is kerül a mézbe! 

Levente 

Előzmény: naox (17231)
naox Creative Commons License 2016.09.14 0 0 17252

"nem hiszem el hogy azok kevésbé ártalmasak a májra nézve"

Ez nem hit kérdése. A diklór-metán egy relatíve biztonságos halogénezett oldószer, kb. ez az egyetlen. A CCl4 egy iszonyú méreg, és jogos, hogy ahol lehet, ott kerülni kell.

"egy évben a világban 16 vagy 1,6 t (...) szén-tetraklorid kerül ki a légtérbe"

Alighanem sokezerszerese. Sajnos. A légkör CCl4 tartalmát 100ppt körülinek mondják, ez olyan 2,5 millió tonna. És csak kb. 100 éve használjuk.

Előzmény: rózsa89 (17251)
rózsa89 Creative Commons License 2016.09.14 0 0 17251

Én is párszor használtam laborban a tartalék-készletből... És milyen érdekes, tényleg minden laborban van belőle dugi. :D
Egyszer ipari szennyvízben mértem jodidot és a KBr, HCl közeg, KBrO3 mérőoldatos titrálás volt a legalkalmasabb ehhez, szerves fázisú indikálással (kezdetben a szerves fázis lilul a jódkiválás miatt, majd lassan eltűnik az elemi jód és halványul a szerves fázis, a végpont a "halvány ametiszt szín" :D - Erdey L. Bevezetés a térfogatos analízisbe c könyven le van írva részletesen, amikor csináltam tudtam mi zajlik pontosan, de már évek óta nem foglalkoztam ezzel így nem emlékszem mi keletkezik a végpontban... Talán BrI?
De a lényeg, hogy mivel ez egy szennyvíz volt, próbálkoztam mindenféle oldószerrel a titrálásnál, de mind makacs emulziót képzett, egyedül a CCl4 vált be! Az is képzett némi emulziót, de még mindig a legkönnyebben az vált el így ehhez azt használtam.

Egyébként szerintem nem akkora gáz a CCl4, nyilván nem egészséges de amikor 1,2-diklór-etánban pancsoltunk meg diklór-metánban egész nap (ami jobban párolog) nem hiszem el hogy azok kevésbé ártalmasak a májra nézve... az összes halogénezett majdnem ugyanaz, kerülni kell az expozíciót egyformán.

(Egyik kollégám érdekességképpen mesélte, hogy egy évben a világban 16 vagy 1,6 t (nem emlékszem melyik adatot mondta, az egyiket a kettő közül) szén-tetraklorid kerül ki a légtérbe... nem tudom vajon tényleg CCl4-ra vonatkozik, vagy CCl4-dal egyenértékű halogénezettre?)

Üdv :)

Előzmény: Antisystem (17241)
naox Creative Commons License 2016.09.14 0 0 17250

üzemanyagcella+inverter+el. motor hatásfoka max 20-30%-kal lesz jobb, mint a benzinmotoré. Az előny a kb. nulla szervízigény és a szép élettartam  lehet. (Meg ugye ammóniát önmagában nem tudsz belsőégésűben elégetni.)

Egy autó 200km-es hatótávval teljesen használható, piacképes városi autó, pláne, ha egy perc alatt tankolható. Ehhez ammóniából 100 literes tartály bőven elég. Ekkora ma is sok LPG-s autóban van gond nélkül.

Ammónia forró üzemanyag-cellában nem gond, ma is vannak készen ilyenek, sőt kínából lehet is rendelni. Sőt, ezek fordított üzemben ammónia-szintézisre is képesek. Azaz az ammónia már ma is épeszű akksi-helyettesítő, csak szar a ciklikus hatásfoka. Nagyon.

Előzmény: vlacko (17249)
vlacko Creative Commons License 2016.09.14 0 0 17249

Persze üzemanyagcellában, jobb hatásfokkal lehet, hogy nem reménytelen. De van ilyen üzemanyagcella?

Előzmény: vlacko (17248)
vlacko Creative Commons License 2016.09.14 0 0 17248

Az ammónia égéshőjét tekintve attól tartok, az ammóniahajtású autó nem férne el a garázsban.

Előzmény: naox (17244)
W_B Creative Commons License 2016.09.14 0 0 17247

Szerintem ha a napelemes rendszerből ki van iktatva az akku (ami az egész rákfenéje), akkor már kb. elfogadható.

Nyilván a napelemek környezetkárosító hatása megmarad (mármint a gyártáskor), tehát meg kell oldani az újrafeldolgozást.

 

Viszont az emberek nem lesznek annyira méregzöldek, hogy izzadjanak az irodaházban.

Előzmény: barkócza (17246)
barkócza Creative Commons License 2016.09.14 0 0 17246

Teljesen egyetértek. Nyilván a Guillotin is zöld lenne napelemmel. :(

Előzmény: naox (17245)
naox Creative Commons License 2016.09.14 0 0 17245

"A baj az, amikor a "zöld gondolat" csak máz, csak reklámszlogen"

pl itt:

http://www.mnnsz.hu/hollandiaban-mar-napelemes-gyorstoltok-vannak-kozeledik-az-e-auto-forradalom/

A tetőre napelemet tesznek, kb. díszként (a napelemek felét így nem éri fény. Ha mérnök tervezi, és nem designer, akkor lapos, vagy egyirányban lejtő tető lenne). A napelemnek semmi köze az eladott áramhoz, de az autósok 99%-a elhiszi, hogy ilyen kevés napelemmel "zölden" autózik.

Fizet azért, hogy becsapják. És van aki pénzért erre simán hajlandó is.

Előzmény: naox (17244)
naox Creative Commons License 2016.09.14 0 0 17244

Azért ha lenne szabály, hogy bizonyos épületméret felett légkondi csak napelemről mehet, az igazán zöld lenne. Légkondira csak akkor van szükség, ha süt a nap (OK, kéne hozzá egy hideg puffertartály napnyugtára), és sok épületnek elég nagy a teteje, hogy elférjen a napelem plusz lábnyom-igény nélkül.

Vagy ha napelemmel gyártott ammóniát égetünk a kocsiban, az is eléggé zöld (feltéve, hogy a napelem cserép helyett van otthon a tetőn).

Nem tudunk úgy tenni, mintha nem is léteznénk, nem is kell: kell egy békés egymás mellett élés. A világ így is antropomorf, ezen nem fogunk tudni változtatni.

A baj az, amikor a "zöld gondolat" csak máz, csak reklámszlogen egy környezetszennyező technológia eladására. Szerintem a mai e-autók ebbe a kategóriába esnek.

Előzmény: barkócza (17242)
naox Creative Commons License 2016.09.14 0 0 17243

hexaklórbenzollal

Előzmény: Antisystem (17241)
barkócza Creative Commons License 2016.09.14 0 0 17242

Én ennél szigorúbb vagyok, a zöld energia szerintem csak az, amit nem termeltünk meg.

Előzmény: naox (17238)
Antisystem Creative Commons License 2016.09.14 0 0 17241

Lehet... bár a széntetrakloridot az elmúlt évtizedekben meglehetősen kiterjedten használták az iparban - főleg zsírtalanításra - pont azért, mert nem tűzveszélyes, meglepne ha nem kallódna az ország különféle üzemeinek különféle raktárai mélyén párezer liter elfekvő inkurrencia...

(meg mivel lehet így bemutatni a széntetraklorid és a cinkpor reakcióját? :)))

 

ÜdV

Előzmény: naox (17240)
naox Creative Commons License 2016.09.14 0 0 17240

Maradt még egy kis készletük, és eladják.

Amúgy kínában 1-1,5 USD/kg.

Csak legálisan szállítani, importálni és forgalmazni kerül nagyon sokba.

Valószínűleg a linkelt cég sem vette észre, hogy durván változott a szabályozás.

Előzmény: Antisystem (17239)
Antisystem Creative Commons License 2016.09.13 0 0 17239

http://www.taneszkozbolt.hu/szen-tetraklorid-200-ml-10129

Bár nem tudom, ez mennyire friss, az a taneszköz-lista, a Chemolker-é tuti friss:

http://www.cemolker.hu/files/files/megrendelolap1.pdf

és gyakorlatilag 3 dolog hiányzik róla az 1980-es évek elejéhez képest, amikor még a Fiumei (akkor Mező Imre) úton volt a Tanért vegyszerbolt, a szén-tetraklorid, a benzol, meg a sárga foszfor, minden más még a kiszerelésekben is 90%-ban hasonló...

(érdekes, mindegyik taneszközös azt az őslistát pofozgatja:))

 

ÜdV 

Előzmény: naox (17234)
naox Creative Commons License 2016.09.13 0 0 17238

Persze. Egy kicsit tovább gondoltam. A példa nem használ akkukat, csak az etanolt adja el, mint egy hidrogén-tárolási módot.

(Az akku csak a "big picture" miatt jött ide: az elektromos-hajtás-őrületben megfeledkeznek arról, hogy az áram az nem okvetlenül zöld, meg hogy nemcsak az utó hatásfokát kell figyelembe venni...)

Előzmény: barkócza (17236)
naox Creative Commons License 2016.09.13 0 0 17237

"MeI van több viszont Na-ot nem akarok használni költséghatékonysági célból."

A MeI jóval drágább, mint a nátrium.

"ezorcinból 1,3-dimetoxibenzol"

a dimetoxi származék is olcsóbb, mint a hozzávalók. Aromaként gyártják tonnás tételben.

MeI-dal drága metilezni, a dimetil-szulfát az olcsó út.

"aztán rotyogtatás, kérdés mennyi ideig és hogy ez így megy-e."
semmi értelme forralni, csak elmenne a MeI. A Li2CO3 is pénzkidobás, a Na2CO3 is megteszi, alighnem a Na-fenolát is oldódik DMF-ben. Oldószerként én jobban kedvelem a THF-et, könnyebb lesz megszabadulni tőle. HA Me-THF-et használnál, akkor vízzel egyből ki is rázhatod az el nem reagált fenolátot. A reakció amúgy megy úgy is, ahogy javasoltad. És hogy mennyire gyors? Ki tudja, azt neked kell vizsgálnod, célszerűen vékonyréteg kromatográfiával (vagy GC, vagy NMR).

Előzmény: rózsa89 (17233)
barkócza Creative Commons License 2016.09.13 0 0 17236

Várjál, ugye, nem akku vs. belsőégésű motorról volt szó, hanem tüzelőanyag cella vs. belsőégésű motorról.

Előzmény: naox (17230)
rózsa89 Creative Commons License 2016.09.13 0 0 17235

Igen, tdom... Csak nálunk még volt a raktárban eldugva a békeidőkből. :D

Előzmény: naox (17234)
naox Creative Commons License 2016.09.13 0 0 17234

Szén-tetrakloridot ma már kb. senki sem forgalmaz. Pedig a veszélyessége alighnem el van túlozva, a REACH is felülvizsgálja éppen. Az Aldrichnál 1 liter 190.000 Ft (nem elírás, ennyi). Szóval drágább, mint a vízmentes anyag...

Előzmény: rózsa89 (17232)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!