Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

naox 2014.07.30 10:24:32 © 15322

Ha az elképzelés az, hogy az ammóniát egyfajta akkuként használnád, pl. a napenergia estére való betárolására, akkor vedd figyelembe, hogy a szeparáció hőigénye nagyságrendileg 2MJ/kg, míg a kinyerhető mechanikai munka elméleti határa nagyságrendileg 0.1MJ/kg. Tehát az elméleti max. hatásfok 5%, a gyakorlati meg max 1%. Az akksik energiasűrűsége simán 0.3-0.7 MJ/kg simán 70% fölötti hatásfokkal. És nagy mennyiségű cseppfolyós ammóniát tárolni nagyon rizikós dolog. Úgy 20 éve elszállt egy tartálykocsinyi ammónia Százhalombatta mellett, szép showműsor volt.

Előzmény: naox (15321)
naox 2014.07.30 10:05:16 © 15321

Tehát akkor egy "külső égésű motort" akarsz építeni, ahol a munkavégző közeg az ammónia-oldat.

Amit kitaláltál az létezik: Newcomen-féle gőzgépnek nevezik (bár ott a munkaközeg víz, de ez nem jelent lényeges különbséget):

http://en.wikipedia.org/wiki/Newcomen_atmospheric_engine

Az eddigiekkel kapcsolatban néhány megjegyzés:

1) az elnyelődésnél ugye a hengerben vákuumnak kéne képződnie, és ilyenkor a légköri levegő tolja be a dugattyút, és végzi el a munkát. Csakhogy még a 25%-os ammónia fölött sem vákuum, hanem éppen 1 bar nyomású ammónia van. A dolog csak úgy tud működni, ha max 5-10%-os ammónia oldat képződik (vagy -30 - -40fok van, de akkor ugye nem tudsz vizet bepermetezni). Ilyenkor úgy 0.8 bar mozgatja a dugattyút, a térfogat-csökkenés olyan 980 cm3.

2) nem szabadna elfelejteni, hogy az oldódás erősen exoterm folyamat, még híg oldatból is 50-60 fokos képződik (ami fölött kb. 1 bar a nyomás...). És a hengert nagyon nehéz hatékonyan hűteni.

3) tegyük fel, hogy 3 sec. alatt meg tudsz csinálni egy elnyeletési ciklust, ilyenkor a teljesítményed: (0,8E5 N/m2)*(1E-3 m3)/(3 s)=27W, ami alighanem ahhoz is kevés, hogy legyőzze a dugattyú súrlódását. Egy ilyen gép nem fog 1-5m3-nél kisebb dugattyúval működni.(A N. elrendezés egyik nagy hátránya, hogy hatalmas, sokköbméteres hengerek kellenek, mert kicsi afajlagos teljesítmény.)

4) semmit nem nyersz azzal, hogy a munkaközeged ammónia. A sima víz miért nem jó? pl. napkollektorral azt is fel lehet forralni, és az ammónia regenerálásához is majdnem az a hőmérséklet szükséges. Vagy hőszivattyúval akarsz áramot termelni kis hőm. különbség mellett?

5) "Hiszen nem mindegy hány fokos elegyet melegítek tovább 60-70 fokra."

igazából majdnem mindegy. Az oldat fajhője kb. 4kJ/kgK,  forráshője kb. 2000kJ/kg, az elpárologtatáshoz akkor is ötször akkora energia kell, mint a melegítéshez, ha 100 fokot melegítesz rajta.

6) A Newcomen elrendezésnek elképesztően szar a hatásfoka. Ha már "gőzgépben" gondolkodsz, akkor jobb lenne valamelyik modernebb Watt elrendezést használni. Igazából az sem bonyolultabb, egy ilyen hatalmas hengert hermetikusan tömíteni ugyanis nem könnyű, még mai technikával sem.

Előzmény: Ammro (15319)
W_B 2014.07.30 09:28:23 Creative Commons License 15320

Nehezen követhető a gondolatmeneted.

 

"Nyomáscsökkentő szelepen keresztül 1 bár nyomásra redukákom nagyon kis sebességgel."

Mármint kiengedni (kiáramoltatni) tudod "nagyon kis sebességgel" !

(A pontosság kedvéért még: az 1 bar nyomás az 1 bar túlnyomást jelent (1 atü); túlnyomás kell, különben nem áramlik ki.)

"Az egy bár nyomású gáz egy nagyob térfogatú tartályba jut, az egyszerűség kedvéért mondju

100 légköbméteresbe ( egy nagy tartály).Itt akkor ugye légköri nyomású gázom van, amit az ammónia palackból töltök fel folyamatosan , ami közben hül.(igen erősen hül)"

Ha nagyon kis sebességgel (lassan) áramoltatod ki a palackból, akkor nem fog igen erősen hűlni a palack.

"A következő lépésben egy zárt térbe( 1000cm3 -1L.) kerül az ammónia gáz"

Hogyan ? Mert most 100 m3-ben oszlik el, miért menne át 1 literbe (tehát százezred térfogatba?)

". melynek mennyisége 0.50gramm."

Miért pont annyi? Adott mennyiséget engedsz ki ? Vagy folyamatosan áramlik a gáz ?

"Tehát minél hatékonyabban , és gyorsabban nyelődjön el az ammónia.

Ekkor térfogat csökkenés történik"

..és csökken a nyomás, ami viszont a deszorpció irányába viszi el az egyensúlyt.

Halványan látom, hogy mit szeretnél, de nekem azért elég zavaros így.

Előzmény: Ammro (15319)
Ammro 2014.07.30 07:34:51 © 15319

Hiába van "hulladékhőd" a forró folyadékok lehűtése során, azt nem tudod a folyamatba visszaforgatni (bár fűtésre fel tudod használni)”

mint írtam , az 50% -os oldat egy teljesen zárt rendszerben keletkezik.Az egész folyamatot így képzeld el: gondolom sejted , ez mind csak teória , hiszen 100%-os ammóniát csak engedéllyel lehet vásárolni.Tehát kipróbálni nincs lehetőség.ezért kell annyit utána olvasnom , hogy legalább papíron megnézzem , működik-e a folyamat.

Nos , az ammónia palack (tiszta ammónia) légköri nyomáson 8-9bár körül van , hőmérséklet függő.

Nyomáscsökkentő szelepen keresztül 1 bár nyomásra redukákom nagyon kis sebességgel. (Az idő tényező nagyon fontos minden résznél.)

Az egy bár nyomású gáz egy nagyob térfogatú tartályba jut, az egyszerűség kedvéért mondjuk

100 légköbméteresbe ( egy nagy tartály).Itt akkor ugye légköri nyomású gázom van, amit az ammónia palackból töltök fel folyamatosan , ami közben hül.(igen erősen hül)( a profik endoterm folyamatnak hívják).A következő lépésben egy zárt térbe( 1000cm3 -1L.) kerül az ammónia gáz . melynek mennyisége 0.50gramm.A zártat úgy értem , hogy légmentesen zárt.tehát ott tartunk , hogy 1000cm3 térfogatú zárt térben 0.65gramm.ammónia gázunk van légköri nyomáson.nos ebbe a térbe porlasztok be 0.50gramm vizet , minél kisebb cseppmérettel.

Azt hiszem a kúpfúvóka a legjobb. Tehát minél hatékonyabban , és gyorsabban nyelődjön el az ammónia.

Ekkor térfogat csökkenés történik ebben a zárt térben, mivel az ammóni elnyelődik , miközben munkát végez.Illetve nem az ammóni , és a víz , hanem azok hiánya.(Szerény számításom szerint ez 3kWh folyamatos üzemnél.Ha megfelezem , még akkor is partyban vagyunk. Ezt a munkát számoltam ki).Hogy ez mire jó , később elmondom.S hogy mire elég kiderül.De kis képzelő erővel rá jössz.Nem mindent írtam le , de most nem is ez a lényeg.Ez az oldat távozik folyadékként egy párologtatóba, miután elvégezte a dolgát.

A lényeg , hogy az itt képződött oldatot kell szétválasztani és újra a megfelelő helyre juttatni.Természetesen tudom hogy nem minden ammónia gázt nyel el a víz , de ami nem nyelődik el , az marad a zárt térben , a legközelebbi munka folyamatra.És ez tényleg nem szalmiákszesz , hanem ammónium hidroxid.Hogy mennyi ammónia gázt tudok elnyeletni vízben , az nagyon hőmérséklet függő.minnél hidegebb a víz , annál többet.De ezt úgy gondolom Te nagyon jól tudod.persze minél kevesebb víz az oldatban , annál jobb .Tehát ez az az oldat , amit újra szét kell bontani elemeire , minél hatékonyabban.Ezer apró trükk lehet , mivel a folyamatban van minden.Kapunk hideget , meleget.S mivel mindkettőt igen jól lehet a folyamat különböző fázisaiban használni , így csekély az az energia ( ami nem watt )amit ne lehetne a körfolyamatba visszaforgatni..

Itt a környezeti hőnek igen jelentős szerepe va, , túl azon hogy a melegítésre használt energiát nem hagyjuk elveszni (csak átalakítjuk) , mert azt is vissza lehet forgatni.Úgyan úgy min ahogy az ammónia tartály hűlését is.Hát nem vagyok túl szakmai , de szerintem érted mi „folyik itt”.Amit kiszámoltál nem rossz adat , mert láthatóan belefér . .Viszont ennek fényében nyílván nem a komoresszoros sűrítés a legkedvezőbb.De talán még az is beleférne.És valóban: szigetelni , szigetelni , és szigetelni ahol kell..Ez egy nagyon fontos kritérium.Szerintem ha tartható az a százalékos arány amit kiszámoltál , akkor nincs baj.

Tudom hogy nem egyszerű így hirtelen , de én már több mint fél éve rágodzok rajta.Nagyon komplex feladat.

Például ezért fontos két helyen is a környezeti hő , mint puffer.Hiszen nem mindegy hány fokos elegyet melegítek tovább 60-70 fokra.nem mindegy milyen hőmérsékletű az abszorver víz , és milyen a gáz amit elnyel..Itt fokoknak is nagy jelentősége van.

Egy kicsit hosszúra nyúltam , elnézést.Ezt most csak olvasásra szánom , mert megtiszteltél azzal hogy segítesz.

Köszönöm.

Rudó

Előzmény: naox (15318)
naox 2014.07.29 11:02:17 © 15318

"Talán privátban le is írnám.(....), akkor legfeljebb csak te nevetsz ki."

Írd nyugodtan ide, senki senkit nem fog kinevetni.

" hány vatt energia"

a "watt" az teljesítmény egység

"mennyi munka kell 50-50% ammóni víz oldat (szalmiákszesz ) , szétválasztásához , és az ammónia cseppfolyósításához. (...) Környezeti hőt figyelembe véve , illetve azt levonva."

1) az ugye világos, hogy a "szalmiákszesz" az csak 5-7% ammóniát tartalmaz. A "szalmiákszesz" egy kereskedelmi termék, és az elnevezés csak az ilyen híg oldatokra használható. Az 50%-os oldat csak hűtve, vagy nyomás alatt stabil, szobahőn max 25%-os oldatot lehet csinálni. Ezeket a tömény oldatokat ammónia-oldatnak szokás nevezni.

2) a számításhoz fontos lenne tudni, hogy ragaszkodsz-e a tiszta (ammóniamentes) vízhez, vagy megfelel, ha pl. 10% ammónia tartalmú víz, és 5% víztartalmú ammónia keletkezik. Ez utóbbi esetben a "szétválasztás" energiaigénye olyan 2.1-2.2MJ/kg (oldatra nézve), és olyan 60-70 fokon érdemes egy jó hőszigetelt kolonnával végezni. A hűtés energiaigénye ilyenkor minimális.

3) és igazából a "környezeti hő" kérdésével nem nagyon tudsz mit kezdeni. Hiába van "hulladékhőd" a forró folyadékok lehűtése során, azt nem tudod a folyamatba visszaforgatni (bár fűtésre fel tudod használni).

4) az ammónia cseppfolyósításának energiaigényével végképp nehéz mit kezdeni. Ez lehet nulla, ha elég nagy a nyomás és nagy hőcserélőt tudsz használni, de lehet 1.3-1.5MJ/kg is, ha a cseppfolyósítást komresszorral végzed.

Előzmény: Ammro (15317)
Ammro 2014.07.28 18:08:26 © 15317

"több 100.000 bar kell ahhoz, hogy egy folyadék hőtágulását kompenzáld"

Attól tartok teljesen igazad van.Nem titkolódzom , és készséggel le is írnám , de még korainak tartom.

Viszont nem lenne még túl értelmes.Nem vagyok alkimista , és csak Newtonban hiszek. A szereplők fizikai , és kémiai tulajdonságát használom , (ammóni , víz , és egy kis fizika)

Amint írtam ,  két rész folyamatból áll a dolgozat , és az egyik fele meg van.Legalábbis remélem.Ez kevésbé bonyolult mint amit mi tárgyaltunk.Ott „csak” „egyszerű” teljesítmény számítások vannak.Ebből tudom mekkora energia áll rendelkezésre a folyamat második részének kivitelezésére.ezért mondtem hogy az abszopciós hűtő modell működési rendszere tökéletesen illik ehhez , mert oda kell beilleszteni , a folyamat egyik szakaszába.De sem vegyész , sem kémikus ismerősöm nincs.Ezért kérdezgetek.

Talán privátban le is írnám.Mert ha még sem jók a számítások , vagy közben kiderül hogy rosszul gondolkodtam , akkor legfeljebb csak te nevetsz ki.Nekem kecsegtetőnek tűnik a dolog , legalábbi a matematika szerint , de annyira bizonytalan a második , álltalunk is tárgyalt rész , hogy emiatt még kérdéses minden.de ha a véletlen vakszerencse ide sodort valakit aki nagyon ért hozzá , megköszönném ha kiszámolná hány vatt energia , vagy ha joule-ban nézzük , mennyi munka kell 50-50% ammóni víz oldat (szalmiákszesz ) , szétválasztásához , és az ammónia cseppfolyósításához.Ez a kulcsa mindennek.

Környezeti hőt figyelembe véve , illetve azt levonva.

Még egyszer köszönöm hogy segítettél , és jó egészséget kívánok.

Rudó

Előzmény: naox (15316)
naox 2014.07.27 21:26:45 © 15316

"ha valóban zárt tartályban tartom és csak melegítem"

több 100.000 bar kell ahhoz, hogy egy folyadék hőtágulását kompenzáld.

Tényleg hidd el, hogy egy kondenzációs hűtőt elképesztően nehéz kiszámolni. NEm lehetetlen, de még egyetemi végzettséggel sem egyszerű.

Két javaslat: az ammónia felszabadulásánál a forráshő értékek a fontosak, ehhez képest a fajhő (forráspontig való melegítés) tényleg elhanyagolható. Bármit számolsz, úgyis lesz 10-20% hibád. A másik az, hogy ez tényleg nagyon bonyolult dolog, ha nem szupertitkos, jobban jársz, ha leírod pl. ide, oszt majd valaki(k) csak kiszámolja(ák) a dolgot.

Én egy nem túl régi közleményt olvastam, ahol légkondit építettek napkollektoros kiforralóval, és ott közölték a modellszámítást is. Jópár oldalnyi egyenlet. És ez egy tudományos szakcikk. Szóval messze nem hobbi "szint".

Előzmény: Ammro (15313)
naox 2014.07.27 21:17:09 © 15315

a limitáló reagensre szokták érteni. De tényleg idegesítő, hogy soxor nem világos, hogy mennyit is használtak. (és 10 mol% az az én olvasatomban nem éppen "katalizátor")

Előzmény: szasse (15308)
naox 2014.07.27 21:15:11 © 15314

ha valaki megfelelő végzettség nélkül, csak úgy otthon tárolgat vegyszereket, még fel sem kell robbannia, már bepróbálják egy kis közveszély okozással, ami bcs, és nem is a legenyhébb formája.

Úgyhogy jótanács fiataloknak: ésszel rendeljetek, pláne kínából. Pontosabban sehogy.

(egy ismerőst 25 kg Ba-klorátért majdnem lecsuktak. Az ügyész talán 5 évet kért alapból....)

Előzmény: Peroximane (15311)
Ammro 2014.07.27 17:52:18 © 15313

"nem tudsz egy oldatot állandő térogaton tartani, ha melegíted, mert tágul."

Abban az esetben sem ha valóban zárt tartályban tartom és csak melegítem? Ez persze teoretikus , hiszen nagyon megnő a nyomás.Viszont az oldat összetevő nem tud változni.....Nem vitatkozom, mert te értesz hozzá én meg csak segítséget kérek.Mielőtt teljesen ütődöttnek nézel , arról van szó , hogy tiszta ammóni gázt zárt térben elnyeletek vízzel. Ezt az oldatot akarom aztán minél kisebb energia befektetéssel újra szét bontani. Azért gondoltam melegítésre, majd kondenzálásra.Mint az abszorpciós hűtőknél. Az a körfolyamat megfelelne , de sajnos nem tudom a körfolyamatban mennyi energiával , mennyi oldatot lehet szétválasztani.szóval az áramlási sebességet .és mennyiséget sehol nem írnak Itt nyílván van innert gáz is , de az energia felhasználás szempontjából mellékes.Mind ehhez 4kwh (14.4Mj) energia áll rendelkezésre 2liter 50-50%-os oldatra 1óra alatt.Ha tudnám hogy a hűtő körfolyamatban az előbbi adatokat , ki tudnám számolni (remélem)mennyi energia , illetve munka kellene.De tényleg nem találok semmit róla.

Csak a működését írják.A 25-75% oldatnak megvan a szerepe , de az technikailag csak könnyítené a folyamatot.Bocs a zavarásért

Rudo 

Előzmény: naox (15299)
HUN. gyerek 2014.07.27 16:33:22 © 15312

Hogy erre nem gondoltam... Köszi! :)

 

Holnap megyek is a méhbe. ;)

Előzmény: Enantioszelektív (15310)
Peroximane 2014.07.27 05:49:31 © 15311

 

"ez ugye minimum szabálysértés.Ne csinálj ilyet."

 

Miért lenne szabálysértés? Elég sok cég árul ilyen vegyszereket elég változatos áron még magánszemélyeknek is, bármiféle engedély nélkül.

Előzmény: naox (15307)
Enantioszelektív 2014.07.26 16:12:22 © 15310

Ha kreatív vagy simán megoldod a kénsav problémádat. Súgok: a gépjárművek áramellátása körül sürgölődj..........

Előzmény: HUN. gyerek (15309)
HUN. gyerek 2014.07.26 13:43:21 © 15309

Köszönöm a válaszokat!

 

vlacko kolléga rátapintott a lényegre. Régen tömény kénsavat üzemi szeszfőzdéből tudtam volna szerezni de akkor még nem kellett. Eddig még csak ilyen extraktálasokkal foglalkoztam, több kevesebb sikerrel. Egy az hogy nem a legjobb alapanyagokkal dolgoztam és azokat is külfördről kellett megrendelnem, ráadásul a receptek is angolul voltak amiket nem volt egy egyszerű dolog lefordítani. Nagyon megköszönném ha tudnál segíteni.

Előzmény: naox (15307)
szasse 2014.07.25 20:41:12 © 15308

üdv.

Kissé félve kérdezem, mert biztos nagyon egyértelmű, de  belezavarodtam a koncentrációkba .

Ha egy reakciónál megadják a katalizátor menyiségét mol%-ban Pl :

2mmol(A)+ 2mmol(B) és 10 mol% katalizátor akkor 0.2mmol   katalizátor kell hozzá,?

Tudom hogy elég tré kérdés, de van pár recept aminál sehogy sem jön ki a megadott % és az adott tömeg, másoknál meg annyi amit a példában írtam

naox 2014.07.25 11:56:47 © 15307

"Esetleg valaki tud nekem ilyeneket szerezni? "

ez ugye minimum szabálysértés.Ne csinálj ilyet.

HA komolyan szeretnél kísérletezni, akkor a nem beszerezhető anyagok otthoni előállítása is izgalmas, sőt, az izgalmas csak igazán. Ha leírod, hogy mire van szükséged, akkor alighanem tudunk segíteni, valami egyszerű és biztonságos előállítással.

Előzmény: HUN. gyerek (15305)
vlacko 2014.07.25 09:56:45 © 15306

Valami azt súgja, hogy salétromsav kell, meg tömény kénsav. :-)

Azt mondanám, inkább csinálj, ha tényleg van otthon felszerelésed.

 

Előzmény: HUN. gyerek (15305)
HUN. gyerek 2014.07.24 22:18:35 © 15305

Sziasztok!

 

Ki tudja honnan lehet kereskedelmi forgalomban nehezen beszerezhető kémiai anyagokat beszerezni? Esetleg valaki tud nekem ilyeneket szerezni? 

Csak egyszerű otthoni körülmények között szoktam néha kisérletezgetni és nem vagyok nagy zseni, könyvből csinálom vagy a netről leírások alapján.

attiss.66 2014.07.24 22:06:48 © 15304

Pontosabban szólva ez van tervbe véve. :)

Előzmény: naox (15301)
attiss.66 2014.07.24 22:00:41 © 15303

Na de a milesi pác se megy veszendőbe. Novemberben veszek 3 m3 fűzfarönköt/már vettem belőle tavasszal 0.7 m3-t és nagyon teszik ez a fa/, és készítek belőle kinti asztalt és padokat a teraszra. 5.5 cm vastag asztallap és ülőke, 4 cm es hátlap. Ezeket fogom pácolni a milesi-vel. Aztán lenolajjal impregnálom/mivel kint lesz/, amennyit csak be bír szívni a fa, aztán nitró vagy csónaklakk. 

Előzmény: naox (15301)
attiss.66 2014.07.24 21:44:58 © 15302

nem a színnel van a gond, hanem, hogy a jávor fodrait nem hozza ki tisztán a milesi pác/nem olyan tisztán, mint a hamuzsíros propolisz. végülis úgy döntöttem, hogy csak a hamuzsíros propolisz lesz az alapozó, semmi más szín/sárga se/ és arra csontosításnak a vízüveg. Az előző hegedűn vízüveggel alapoztam először és arra kentem a propoliszt, na meg a vasfoltokat előtte hidrogén-peroxiddal fehérítettem. lehet az is közrejátszott, hogy nem barnult be úgy mint most. Most először hamuzsíros propoliszt kentem rá és mélyen beszívódott a fába és szép antikos barna színe lett, a fenyőn nem fordítja meg a pásztát, a jávoron erőteljesen kihozza a fodrokat. Már így is sötétebb a színe, mint az előzőleg készített hegedűnek lakkal együtt. Erre pedig még megy sárga színű lakk és arra sárkányvéres vörös. 

Előzmény: naox (15301)
naox 2014.07.24 11:50:33 © 15301

azért azon gondolkodj el, hogy mi értelme van annak, hogy egy vízüveggel impregnált felületre kensz fel egy pácot?

---------

Az meg azért eléggé vicces, hogy arra hivatkozol, hogy a milesi pác színe nem jó (több, mint 10.000 színben árulják, csak ugye el kell menni a bemutatóterembe), de attól, hogy egy "noname" pácot keversz hozzá, na attól jó lesz.

Előzmény: attiss.66 (15300)
attiss.66 2014.07.24 09:17:15 © 15300

A fenyőnél még jó is ez a pác, de a jávornál elég "piszkosan" hozza elő a fodrokat. A háthoz a hamuzsíros propoliszoldat szintekkel jobb. Ezért önmagában nem megfelelő a milesi. Tehát a legújabb verzió, ami elég jól bevált/próbák után/, 

-hamuzsíros propoliszoldat egy rétegben

-egy bolti sárga pác egy rétegben/önmagában túl sárga, ezért felében hígítottam vízzel, majd öntöttem hozzá annyi vízüveget, hogy 5%-os vízüvegoldat legyen/, így a sárga pácot megköti/plusz csontosítás/, hogy amikor rákenem a milesit nem fogja oldani. Ezzel egy erőteljes antikos színt értem el. Ha megszárad a milesi, arra megint szítelen 5%-os vízüvegoldat/csontosítás/, arra pedig a gumiarábikumos oldat és arra mehet az első színtelen alkoholos lakk. 

A hamuzsíros propoliszoldat kihagyhatatlan. Nem véletlenül ajánlotta Péteri Karcsi/hegedűkészítő mester/.

Ő azt mondta annál jobb, minél régebbi a hamuzsíros propolisz oldat. Most értem csak miért. Nagyon besötétedett és minden leülepedett. A másfél éves oldatban már nem ülepszik semmi. Amit most készítek még világos, csak a tetején van egy vékony sötét réteg. El se hinném, hogy az egész olyan sötét lesz, amikor leülepszik, de mitől sötétedik be az egész egy év alatt/ Nap éri, de levegő csak annyi ami maradt benne, amikor lezártam a kupakkal?

Előzmény: naox (15297)
naox 2014.07.23 23:21:27 © 15299

"ha állandó térfogaton tartom az oldatot , akkor a fajhője"

nem tudsz egy oldatot állandő térogaton tartani, ha melegíted, mert tágul.

Az ammónia-oldatok fajhője azért gáz, mert a melegítés hatására szép lassan változik az oldatösszetétel. De a gyakorlat szempontjából nyugodtan tekintsd az ilyen oldatokat kb ideálisnak, és mivel a két anyag fajhője alig különbözik, veheted úgy, hogy -20-+80 tartományban a fajhő valahol 4.5kJ/kgK körül van. A legtöbb termo-számításnál ez eléggé pontos adat. 80 fok fölött elkezdesz az ammónia krit. hőmérsékletéhez közelíteni, ezért ott szélsőségesen változik a fajhő.

"A vizet előbb fognám fel hiszen hamarabb lecsapódik."

ammónia-vízőz elegyből nem tudsz tisztán vizet, csak az adott hőmérsékleten és nyomáson telített ammónia-oldatot kondenzálni.

Előzmény: Ammro (15298)
Ammro 2014.07.23 17:50:01 © 15298

Leköteleztél.Köszönöm a válaszokat.

Még egy kis segítség kellene , ha nem tartasz tolakodónak.Abban az esetben , ha állandó térfogaton tartom az oldatot , akkor a fajhője 23c fok után nagyjából allandó 100c-ig ez:0.0.5 j*kg*k .Tehát 23c-fokig kell 4.7kJ/kg K számolnom a fajhőjét ( amit a környezeti hő nagyjából fedez mint hőpuffer), utána 0.5joule-lal fokonként? Tehát 50-23=27*0.5*. Ezen a hőfokon ha jól számolok13 bár nyomás lehet a körben.Elég ez ahhoz hogy le tudjam kondenzálni mondjuk mint az abszorpciós hűtökben megtörténik?A vizet előbb fognám fel hiszen hamarabb lecsapódik.

A lényeg hogy minél hatékonyabban visszakapjam az ammóniát.Ha gondolod kifejtem bővebben , csak attól tartok hogy feleslegesen terhellek vele.

Rudi

U.I:elég érdekes dolog sülne ki belőle egyébként..

Előzmény: naox (15283)
naox 2014.07.23 13:22:56 © 15297

"ráírhatták volna a pontosság kedvéért, hogy vizes-nitrós"

miért? az vizes pác, max van benne egy kis aceton, bár szerintem inkább valami celloszolv. A pontos recept nem nyilvános. Egy pác attól "vizes", hogy vízzel higítható, és nem attól, hogy az oldószere víz.

"Ezt kipróbáltam a milesi páccal is."

magyarul ismét "gányoltál".

Ha egy hordó szarba egy kanál bort rakunk, akkor szart kapunk. Ha egy hordó borba egy kanál szart rakunk... akkor is szart kapunk.

A Milesi pácnak az a lényege, hogy az úgy jó, ahogy van, ahhoz semmit nem kell, és nem szabad hozzátenni.

(amúgy egyszerűen arról lehet szó, hogy a pác enyhén savas, és ettől kocsonyásodott be a vízüveg. Citromlé hatására is ezt csinálja. Szóval ne, nem a "nitró" okozza.)

Előzmény: attiss.66 (15296)
attiss.66 2014.07.23 08:45:49 © 15296

A Milesi pácnál ért egy kisebb  meglepetés.Erőteljes  nitrószagot érzek benne. Hm?!/ráírhatták volna a pontosság kedvéért, hogy vizes-nitrós pác :)/. Egy másik vízhigítású pácba/ami valóban, csakis vízhigítású/ tettem 5%-os vízüveget, hogy kösse meg, és ne híguljon fel, ha a vizes higítású propoliszt rákenem. Ezt kipróbáltam a milesi páccal is. Kiöntöttem egy kis mennyiség milesi pácot, abba annyi vízüveget tettem, hogy 5%-os vízüvegoldat lett belőle. Ebből egy perc alatt kocsonya lett :), mint amikor az 5%-os vizes oldat áll hónapokig, az kocsonyásodik így meg. A nitró okozhatta a kocsonyásodást?

Tehát ez a keverék milesi reakcióba lép a vízüveggel. Lehet, hogy van olyan színkeverékük, ami nem lép reakcióba a vízüveggel. Vagy mindben van nitróhigító vajon?!

Előzmény: naox (15273)
Antisystem 2014.07.22 23:09:15 Creative Commons License 15295
Előzmény: uricsi0819 (15293)
naox 2014.07.22 23:03:22 © 15294

hát arra a titrálás aligha jó.  kútvíz biztos tartalmaz némi szerves anyagot is, remélem többet, mint nitritet, és a szerves anyag is fogyasztja a permanganátot (KOI-nak híjákaz ilyen mérést). Meg az érzékenység is kicsi. Meg eleve a nitritet-nitrátot együtt kell mérni...

Előzmény: uricsi0819 (15293)
uricsi0819 2014.07.22 22:39:57 © 15293

Kútvízből szeretném mehatározni. Tudom jobb lenne szakemberre bízni, de én igazából csak kíváncsiságból csinálnám meg, mert szimplán érdekel :)